Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
A népfrontkongresszus elnöksége Tanácskozik a népfront Vili. kongresszusa Pozsgay Imre előadói beszéde — Megyénket 38 küldött képviseli Pénteken az Építők Rózsa Ferenc Székhazában megkezdte munkáját a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa. A tanácskozáson több mint 1200 küldött vesz részt, hogy megvitassa a VII. kongresszus óta végzett munkát, meghatározza a demokratikus tömeg- mozgalom előtt álló feladatokat. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Liazár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese. Sarlós István, az országgyűlés elnöke, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a Politikai Bizottság tagjai; valamint hazánk társadalmi, gazdasági és kulturális életének számos személyisége. Délután két órára megteltek a tanácskozóterem széksorai, s a resztvevők elénekelték a Himnuszt. A kongresszust Kallai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozás küldötteit, meghívott vendégeit. Megemlékezett ,a Hazafias Népfront Országos Tanácsának 1981 óta elhunyt tagjairól. A Kongresszus resztvevői felállással adóztak az el- nunytak emlékének. A résztvevők 'megemlékeztek az országos pénzügyi ellenőrző bizottság elhalálozott tagjairól is. Ezt követően bejelentette, hogy a Hazafias Népf ront Országos Tanácsa legutóbbi ülésén nyolctagú jelölőbizottságot választott, «melynek elnöke dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója. A kongresz- szus résztvevői kézhez kapták az országos tanács tagjainak névsorát, illetve a jelölőbizottság írásos javaslatát az országos pénzügyi ellenőrző bizottság tagjaira. Az elnök indítványára a résztvevők elfogadták a kongresszus napirendjét; 1. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója; előadó: Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára. 2. Az országos pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolója; előadó; László Andor, a '■szórtság elnöke.- \ Hazafias Népfront Országos 1 anacsanak megalakulása és az országos pénzügyi ellenőrző bizottság megválasztása. A napirendnek megfelelően Pozsgay Imre emelkedett szólásra. Pozsgay Imre beszédének bevezető részében a világpolitika központi eseményeiről, az enyhülés és a béke perspektíváiról szólt. Leszögezte: a Magyar Népköztársaság Külpolitikája bizonyság rá, hogy a magiunk szűkösebb lehetőségeit jól kihasználva, közreműködésünk hasznos lehet a nemzetközi politikában is, a megértés, a párbeszédre törekvés, a kölcsönös meg- eesíilés szellemének gyaraíásával nemcsak szemlélők ’árakozók, de résztvevők lehetünk a humánum szoi- dlatában. A Hazafias Népit ont ezt a külpolitikát támogatja a maga szerényebb eszközeivel elvszerűen, s működési körén belül; lehetőségei szerint gyakorlatilag is. A népfrontmozgalom nemzetPOZSGAY IMRE A BESZÁMOLÓJÁT TARTJA közi tevékenysége hazánk külpolitikájának szerves része. Ezen az alapon eredményesen fejlődtek nemzetközi kapcsolataink a két kongresz- szus Közötti időszakiban és új lehetőségek tárultak tel ezáltal is a kölcsönösen hasznos eszmecserékhez, s ahhoz, hogy hozzájáruljunk a béke védelméhez, a népek közötti barátság elmélyítéséhez. Feladatunk a jövőben is ezeknek a céloknak a szolgálata, külkapcsolatainík további tágításával és elmélyítésével mindazon területeken, ahol a fenti célok eredményesen szolgálhatók. Ezután megemlékezett a népfrontmozgalom történetéről. Mint mondotta: a mozgalom programjának középpontjában mindenkor a nemzet jövőjének legfontosabb kérdései és a magyar társadalom fejlődésének, megújulásának időszerű feladatai álltak. Hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplése során ennek tudatában igyekeztünk számot vetni mozgalmunk történetével és eredményeivel, igyekeztünk új és valósághű értékleltárt készíteni ez utóbbi négy évtized vívmányairól és közelebb jutni a nemzettudat, a magyarság és a szocializmus viszonyának a tisztázásához. Arra törekedtünk, hogy a közgondolkodás és a történeti tudat alakítását ezen az évfordulón is elsősorban a cselekvés szervezésével, a társadalmi feladatokra való mozgósítással kössük össze, készülve közben erre az eseményre, a kongresszusra is. A népfront VIII. kangresz- szusa nagy jelentőségű belpolitikai eseménysorozat fontos állomása. Ez a sorozat az MSZMP XIII. kongresszusának meghirdetésével, az arra való felkészüléssel és a pártkongresszus megtartásával kezdődött. Ehhez kapcsolódott a 40. évforduló megünneplése, benne a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front méltatásával. Ezekhez az eseményeikhez szorosan kapcsolódva zajlottak le az ország- gyűlési és a tanácsi választások. A párt Xlll. kongresz- szusa határozatainak minden magyar állampolgárt érintő javaslatait és céljait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzeti programként elfogadta és azt a népfront választási felhívásában nyilvánosságra hozta. Felhívott minden magyar állampolgárt, hogy társadalmunk alkotóerőinek mozgósításával, a tartalékok, szuny- nyadó energiák felszínre hozásával, az emberi képességek és lehetőségek jobb kihasználásával járuljon hozzá a népgazdaság nagyobb ütemű fejlesztéséhez, a szociális biztonság erősítéséhez. Magunkénak valljuk azt a gondolatot, hogy történelmi feladat a szocialista demokrácia fejlesztése, a demokrácia intézményeinek és ezáltal a dolgozó nép hatalmának ki- teljesítése, a szövetségi politika következetes folytatása, a társadalom lehető legszélesebb rétegeinek bevonása a közéletbe, s ezáltal az ország jövőjének alakításába. Iránymutatónak tekintjük az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának a Hazafias Népfront tevékenységére vonatkozó megállapításait. Kérjük a népfrontmozgalom VIII. kongresszusának megerősítő támogatósát a fenti célok és feladatok vállalásához! Az országgyűlési és tanácsi választások azt igazolták, hogy ezeknek a főbb elveknek és céloknak a jegyében lehet jól politizálni Magyarországon és csak az ilyen politikának van esélye arra, hogy a társadalom egyetértésével, a közakarattal megegyezően, az állampolgárok és közösségeik cselekvő együttműködésével munkálkodjék hazánk, fejlődésünk és gyarapodásunk érdekeben. Az 1983-as új választójogi törvény alkalmazása nagymértékben hozzájárult a társadalmi aktivitás növekedéséhez. Ebben fontos szerepe volt a Hazafias Népfrontnak. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta eltelt időszak a VI. ötéves népgazdasági terv időszaka volt A ciklus legfontosabb gazdaságpolitikai célja a népgazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása volt és egy új növekedési szakasz előkészítése. Köszönhetjük a köz- megegyezésnek, a nép és a párt, a nép és a kormány közötti bizalomnak, hogy a dolgozó emberek nemegyszer áldozatos helytállása és megértése nyomán alapvető területeken — így a külgazdasági egyensúly, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a legfontosabb fogyasztói területeken a kereslet és kínálat egyensúlyának megtartása, a teljes foglalkoztatás, a létbiztonság és az életkörülmények megőrzése tekintetében — eredményeket értünk el. Ugyanakkor ezekert az eredményekért nagy árat kellett fizetni. Mégpedig elsősorban azt, hogy már hét éve korlátozó-megszorító politikát folytatunk, s így a kényszerűségből visszafogott növekedés miatt a termelés szerkezetének átalakítására és a műszaki fejlesztés feltételeinek megteremtésére nem kerülhetett sor. A gazdasági egyensúlyt az elosztási viszonyok szabályozásával és főként az elosztásban igyekeztünk megteremteni, ennek feszültségeket okozó szociális és szociálpolitikai következményeivel együtt. Romlott az idős korúak nagy részének helyzete — különösen a nyugdíjak reálértékének csökkenése miatt. A fiatalok számára nehezebbé vált a pályaválasztás és a pályakezdés, a családalapítás és az otthonteremtés. Mindez az ifjúság egy részében a távlatnélküliség és kiúttalanság érzetét keltette. A gazdasági növekedés lelassulása, a reálbérek hosszú ideig tartó csökkenése, a reáljövedelem stagnálása vagy lassú növekedése és bizonyos retegek életszínvonalának romlása megterhelte a társadalom egyes rétegeinek tűrőképességét, veszélyeztetve a szocialista nemzeti egység, a szövetségi politika, a közmegegyezés eredményeinek megőrzését. jjzekkel a jelenségekkel összefüggésben vizsgáljuk az ország népesedési helyzetét, az öngyilkosság, a bűnözés, az alkoholizmus súlyos társadalmi kérdéseit. Nem kisebb gond és társadalmunkra nézve nem jelent kevesebb veszélyt a tisztességes munka presztízsének csökkenése, a munkaerkölcs egyre szélesebb körben tapasztalható romlása. A termelés, a szolgáltatások, az ügyintézés sok területén romlottak a munkateljesítmények, lazult a munkafegyelem, háttérbe szorultak az alapvető emberi viselkedési normák. A társadalmi élet néhány területén tartósultak a korrupt viszonyok, elszaporodtak a visszaélések. A társadalmi együttélést, a szocialista szellemű együttműködést, a nagyobb teljesítményt lerontó, a szocializmus eredményesebb működését akadályozó magatartásokról határozott bírálatot mondott a párt XIII. kongresszusa, megjelölve a felszámolásukhoz szükséges tennivalókat. A népfront is részt vállal az e téren elvégzendő feladatokból. Olyan társadalom felépítéséért küzdünk, amelyben nem csak szükséges, de érdemes is tisztességesen élni, dolgozni. Azok a változások, amelyek az elmúlt évek során a politikai életben, illetve a politikai intézményrendszer működésében végbementek, a stabilitást és egyúttal az útkeresés, a kibontakozás lehetőségének megteremtését segítették. A népfront a gazdasági tervekhez, a gazdasági és a politika intézményeinek fejlesztéséhez konkrét kezdeményezésekkel és a megvalósításban való aktív részvételével csatlakozott. Javasolta az eddig folytatott településpolitika áttekintését, az új településpolitikai koncepció elfogadását. Nagy jelentősége volt annak a szemléletváltozásnak, amely új gondolkodásmódot honosított meg a falu és a városkörnyék szerepéről. A fogyasztói érdek- védelem megszervezése egy igen fontos területen bizonyította, hogy a népfront is vállalhat konkrét érdekvédelmi feladatokat. Társadalmi és népjóléti szempontból jelentősnek tekintjük az Országos Családvédelmi Tanács létrehozását, a családvédelmi rendszer állami szervezetének kiépítésére irányuló kezdeményezést, valamint a család és az iskola kapcsolatá- nák javítását, erősítését célzó törekvéseket. A VII. kongresszus óta eltelt időszak a népfrontmunka általános fellendülésének időszaka. A mozgalom az eddiginél nagyobb érdeklődéssel fordult az ifjúság, a nők és a család problémái felé; a közművelődésben, főként a lakosság nagy részét átfogó közművelődési mozgalmak támogatásában, szervezésében és megerősítésében. A településfejlesztési társadalmi munka szervezése, a városvédő és -szépítő egyesületek tevékenysége, a kertbarátok és kistenyésztők mozgalma, az Olvasó nép és a honismereti mozgalom, az anyanyelvi és beszédkultúrával kapcsolatos feladatok és a többi, mind azt jelzik, hogy a népfront munkájára szükség van a mai magyar társadalomnak, s a népfrontban megvan a lehetőség arra, hogy ezt a szükségletet kielégítse. Az eredményekben benne van a választott népfronttes- tületek tagjainak, az áldozatkész aktivistáknak, a mind tartalmasabban működő munkabizottságoknak a munkája, a kis létszámú apparátus. nagy felelősséggel végzett tevékenysége. A VIII. kongresszus előkészületei megnövekedett társadalmi aktivitás mellett zajlottak le. Nagy szerepe volt ebben annak az általános demokratizálási programnak, amely a párt kezdeményezésére, az egész nép támogatásával bontakozott ki. (Folytatás a i oldalon) XLII. évfolyam, 293. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1985. december 14., szombat Az Építők Rózsa Ferenc Székházában a tanácskozáson részt vevő küldöttek.
