Kelet-Magyarország, 1985. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

A népfrontkongresszus elnöksége Tanácskozik a népfront Vili. kongresszusa Pozsgay Imre előadói beszéde — Megyénket 38 küldött képviseli Pénteken az Építők Rózsa Ferenc Székha­zában megkezdte munkáját a Hazafias Nép­front VIII. kongresszusa. A tanácskozáson több mint 1200 küldött vesz részt, hogy meg­vitassa a VII. kongresszus óta végzett mun­kát, meghatározza a demokratikus tömeg- mozgalom előtt álló feladatokat. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Liazár György, a Minisztertanács elnöke, Né­meth Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárhelyettese. Sarlós István, az or­szággyűlés elnöke, Szabó István, a Termelő­szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a Politikai Bizottság tagjai; valamint hazánk társadalmi, gazdasági és kulturális életének számos személyisége. Délután két órára megteltek a tanácskozó­terem széksorai, s a resztvevők elénekelték a Himnuszt. A kongresszust Kallai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyi­totta meg. Köszöntötte a tanácskozás küldöt­teit, meghívott vendégeit. Megemlékezett ,a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak 1981 óta elhunyt tagjai­ról. A Kongresszus resztvevői felállással adóztak az el- nunytak emlékének. A részt­vevők 'megemlékeztek az or­szágos pénzügyi ellenőrző bizottság elhalálozott tagjai­ról is. Ezt követően bejelentette, hogy a Hazafias Népf ront Or­szágos Tanácsa legutóbbi ülé­sén nyolctagú jelölőbizott­ságot választott, «melynek el­nöke dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Inté­zet főigazgatója. A kongresz- szus résztvevői kézhez kap­ták az országos tanács tag­jainak névsorát, illetve a je­lölőbizottság írásos javasla­tát az országos pénzügyi el­lenőrző bizottság tagjaira. Az elnök indítványára a résztvevők elfogadták a kong­resszus napirendjét; 1. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának beszá­molója; előadó: Pozsgay Im­re, a HNF Országos Tanácsá­nak főtitkára. 2. Az országos pénzügyi el­lenőrző bizottság beszámoló­ja; előadó; László Andor, a '■szórtság elnöke.- \ Hazafias Népfront Or­szágos 1 anacsanak megala­kulása és az országos pénz­ügyi ellenőrző bizottság meg­választása. A napirendnek megfelelő­en Pozsgay Imre emelkedett szólásra. Pozsgay Imre beszédének bevezető részében a világpo­litika központi eseményeiről, az enyhülés és a béke pers­pektíváiról szólt. Leszögezte: a Magyar Népköztársaság Külpolitikája bizonyság rá, hogy a magiunk szűkösebb le­hetőségeit jól kihasználva, közreműködésünk hasznos le­het a nemzetközi politikában is, a megértés, a párbeszédre törekvés, a kölcsönös meg- eesíilés szellemének gyara­íásával nemcsak szemlélők ’árakozók, de résztvevők lehetünk a humánum szoi- dlatában. A Hazafias Nép­it ont ezt a külpolitikát tá­mogatja a maga szerényebb eszközeivel elvszerűen, s mű­ködési körén belül; lehetősé­gei szerint gyakorlatilag is. A népfrontmozgalom nemzet­POZSGAY IMRE A BESZÁMOLÓJÁT TARTJA közi tevékenysége hazánk külpolitikájának szerves ré­sze. Ezen az alapon eredmé­nyesen fejlődtek nemzetközi kapcsolataink a két kongresz- szus Közötti időszakiban és új lehetőségek tárultak tel ezál­tal is a kölcsönösen hasznos eszmecserékhez, s ahhoz, hogy hozzájáruljunk a béke védelméhez, a népek közötti barátság elmélyítéséhez. Fel­adatunk a jövőben is ezek­nek a céloknak a szolgálata, külkapcsolatainík további tá­gításával és elmélyítésével mindazon területeken, ahol a fenti célok eredményesen szolgálhatók. Ezután megemlékezett a népfrontmozgalom történeté­ről. Mint mondotta: a moz­galom programjának közép­pontjában mindenkor a nem­zet jövőjének legfontosabb kérdései és a magyar társa­dalom fejlődésének, megúju­lásának időszerű feladatai álltak. Hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplé­se során ennek tudatában igyekeztünk számot vetni mozgalmunk történetével és eredményeivel, igyekeztünk új és valósághű értékleltárt készíteni ez utóbbi négy év­tized vívmányairól és köze­lebb jutni a nemzettudat, a magyarság és a szocializmus viszonyának a tisztázásához. Arra törekedtünk, hogy a közgondolkodás és a történe­ti tudat alakítását ezen az évfordulón is elsősorban a cselekvés szervezésével, a társadalmi feladatokra való mozgósítással kössük össze, készülve közben erre az ese­ményre, a kongresszusra is. A népfront VIII. kangresz- szusa nagy jelentőségű bel­politikai eseménysorozat fon­tos állomása. Ez a sorozat az MSZMP XIII. kongresszusá­nak meghirdetésével, az ar­ra való felkészüléssel és a pártkongresszus megtartásá­val kezdődött. Ehhez kapcso­lódott a 40. évforduló meg­ünneplése, benne a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front méltatásával. Ezekhez az ese­ményeikhez szorosan kapcso­lódva zajlottak le az ország- gyűlési és a tanácsi választá­sok. A párt Xlll. kongresz- szusa határozatainak minden magyar állampolgárt érintő javaslatait és céljait a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa nemzeti programként el­fogadta és azt a népfront vá­lasztási felhívásában nyilvá­nosságra hozta. Felhívott minden magyar állampolgárt, hogy társadal­munk alkotóerőinek mozgósí­tásával, a tartalékok, szuny- nyadó energiák felszínre ho­zásával, az emberi képessé­gek és lehetőségek jobb ki­használásával járuljon hozzá a népgazdaság nagyobb üte­mű fejlesztéséhez, a szociális biztonság erősítéséhez. Ma­gunkénak valljuk azt a gon­dolatot, hogy történelmi fel­adat a szocialista demokrácia fejlesztése, a demokrácia in­tézményeinek és ezáltal a dolgozó nép hatalmának ki- teljesítése, a szövetségi poli­tika következetes folytatása, a társadalom lehető legszéle­sebb rétegeinek bevonása a közéletbe, s ezáltal az ország jövőjének alakításába. Irány­mutatónak tekintjük az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának a Hazafias Népfront tevékenységére vo­natkozó megállapításait. Kér­jük a népfrontmozgalom VIII. kongresszusának meg­erősítő támogatósát a fenti célok és feladatok vállalásá­hoz! Az országgyűlési és ta­nácsi választások azt igazol­ták, hogy ezeknek a főbb el­veknek és céloknak a jegyé­ben lehet jól politizálni Ma­gyarországon és csak az ilyen politikának van esélye arra, hogy a társadalom egyetér­tésével, a közakarattal meg­egyezően, az állampolgárok és közösségeik cselekvő együttműködésével munkál­kodjék hazánk, fejlődésünk és gyarapodásunk érdekeben. Az 1983-as új választójogi törvény alkalmazása nagy­mértékben hozzájárult a tár­sadalmi aktivitás növekedé­séhez. Ebben fontos szerepe volt a Hazafias Népfrontnak. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta eltelt idő­szak a VI. ötéves népgazda­sági terv időszaka volt A ciklus legfontosabb gazda­ságpolitikai célja a népgaz­daság egyensúlyi viszonyai­nak javítása volt és egy új növekedési szakasz előké­szítése. Köszönhetjük a köz- megegyezésnek, a nép és a párt, a nép és a kormány kö­zötti bizalomnak, hogy a dol­gozó emberek nemegyszer áldozatos helytállása és megértése nyomán alapvető területeken — így a külgaz­dasági egyensúly, a nemzet­közi fizetőképesség megőrzé­se, a legfontosabb fogyasztói területeken a kereslet és kí­nálat egyensúlyának megtar­tása, a teljes foglalkoztatás, a létbiztonság és az életkörül­mények megőrzése tekinteté­ben — eredményeket értünk el. Ugyanakkor ezekert az eredményekért nagy árat kellett fizetni. Mégpedig el­sősorban azt, hogy már hét éve korlátozó-megszorító politikát folytatunk, s így a kényszerűségből visszafogott növekedés miatt a termelés szerkezetének átalakítására és a műszaki fejlesztés fel­tételeinek megteremtésére nem kerülhetett sor. A gaz­dasági egyensúlyt az elosztá­si viszonyok szabályozásá­val és főként az elosztásban igyekeztünk megteremteni, ennek feszültségeket okozó szociális és szociálpolitikai következményeivel együtt. Romlott az idős korúak nagy részének helyzete — különö­sen a nyugdíjak reálértéké­nek csökkenése miatt. A fia­talok számára nehezebbé vált a pályaválasztás és a pá­lyakezdés, a családalapítás és az otthonteremtés. Mind­ez az ifjúság egy részében a távlatnélküliség és kiúttalan­ság érzetét keltette. A gazdasági növekedés le­lassulása, a reálbérek hosszú ideig tartó csökkenése, a re­áljövedelem stagnálása vagy lassú növekedése és bizonyos retegek életszínvonalának romlása megterhelte a társa­dalom egyes rétegeinek tűrő­képességét, veszélyeztetve a szocialista nemzeti egység, a szövetségi politika, a köz­megegyezés eredményeinek megőrzését. jjzekkel a jelenségekkel összefüggésben vizsgáljuk az ország népesedési helyzetét, az öngyilkosság, a bűnözés, az alkoholizmus súlyos tár­sadalmi kérdéseit. Nem kisebb gond és tár­sadalmunkra nézve nem je­lent kevesebb veszélyt a tisz­tességes munka presztízsé­nek csökkenése, a munkaer­kölcs egyre szélesebb körben tapasztalható romlása. A ter­melés, a szolgáltatások, az ügyintézés sok területén rom­lottak a munkateljesítmé­nyek, lazult a munkafegye­lem, háttérbe szorultak az alapvető emberi viselkedési normák. A társadalmi élet néhány területén tartósultak a korrupt viszonyok, elsza­porodtak a visszaélések. A társadalmi együttélést, a szocialista szellemű együtt­működést, a nagyobb teljesít­ményt lerontó, a szocializmus eredményesebb működését akadályozó magatartásokról határozott bírálatot mondott a párt XIII. kongresszusa, megjelölve a felszámolásuk­hoz szükséges tennivalókat. A népfront is részt vállal az e téren elvégzendő feladatok­ból. Olyan társadalom felépí­téséért küzdünk, amelyben nem csak szükséges, de érde­mes is tisztességesen élni, dolgozni. Azok a változások, amelyek az elmúlt évek során a poli­tikai életben, illetve a poli­tikai intézményrendszer mű­ködésében végbementek, a stabilitást és egyúttal az út­keresés, a kibontakozás le­hetőségének megteremtését segítették. A népfront a gaz­dasági tervekhez, a gazdasági és a politika intézményeinek fejlesztéséhez konkrét kezde­ményezésekkel és a megvaló­sításban való aktív részvéte­lével csatlakozott. Javasolta az eddig folytatott település­politika áttekintését, az új te­lepüléspolitikai koncepció el­fogadását. Nagy jelentősége volt annak a szemléletválto­zásnak, amely új gondolko­dásmódot honosított meg a falu és a városkörnyék sze­repéről. A fogyasztói érdek- védelem megszervezése egy igen fontos területen bizo­nyította, hogy a népfront is vállalhat konkrét érdekvé­delmi feladatokat. Társadal­mi és népjóléti szempontból jelentősnek tekintjük az Or­szágos Családvédelmi Tanács létrehozását, a családvédelmi rendszer állami szervezeté­nek kiépítésére irányuló kez­deményezést, valamint a csa­lád és az iskola kapcsolatá- nák javítását, erősítését cél­zó törekvéseket. A VII. kongresszus óta el­telt időszak a népfrontmun­ka általános fellendülésének időszaka. A mozgalom az ed­diginél nagyobb érdeklődés­sel fordult az ifjúság, a nők és a család problémái felé; a közművelődésben, főként a lakosság nagy részét átfogó közművelődési mozgalmak támogatásában, szervezésé­ben és megerősítésében. A településfejlesztési társadal­mi munka szervezése, a vá­rosvédő és -szépítő egyesüle­tek tevékenysége, a kertba­rátok és kistenyésztők moz­galma, az Olvasó nép és a honismereti mozgalom, az anyanyelvi és beszédkultúrá­val kapcsolatos feladatok és a többi, mind azt jelzik, hogy a népfront munkájára szük­ség van a mai magyar tár­sadalomnak, s a népfrontban megvan a lehetőség arra, hogy ezt a szükségletet kielé­gítse. Az eredményekben benne van a választott népfronttes- tületek tagjainak, az áldozat­kész aktivistáknak, a mind tartalmasabban működő munkabizottságoknak a munkája, a kis létszámú ap­parátus. nagy felelősséggel végzett tevékenysége. A VIII. kongresszus elő­készületei megnövekedett társadalmi aktivitás mellett zajlottak le. Nagy szerepe volt ebben annak az általá­nos demokratizálási prog­ramnak, amely a párt kezde­ményezésére, az egész nép támogatásával bontakozott ki. (Folytatás a i oldalon) XLII. évfolyam, 293. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1985. december 14., szombat Az Építők Rózsa Ferenc Székházában a tanácskozáson részt vevő küldöttek.

Next

/
Thumbnails
Contents