Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

XLII. évfolyam, 266. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. november 13., szerda Ölési tartott az MSZMP KSzponti Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. november 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kér­désekről, valamint a VII. ötéves nép- gazdasági terv irányelveiről szóló elő­terjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Fehérgyarmaton megnyitották a politikai könyvnapokat A politikai kiadványok mozgósítanak feladataink teljesítésére A kiadványok száma több mint 2,5 millió A politikai könyvnapok idei megyei megnyitóünnep­ségére kedden délután ke­rült sor Fehérgyarmaton, a városi pártbizottság aulájá­ban. Csepelyi Tamás, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra köszöntötte a megjelente­ket — köztük Ekler Györ­gyöt, a megyei pártbizottság titkárát — majd dr. Cserve- nyák László, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigaz­gatója mondott ünnepi be­szédet. — Hagyomány már, hogy a nagy októberi szocialista forradalom emlékét idéző és történelmi szerepét elemző ünnepségek környezetében rendezzük meg a politikai könyvnapokat. Ilyenkor szá­mot vetünk azokkaf az ered­ményekkel, változásokkal is, amelyek népünk ' tudatának forradalmi átalakulását tük­rözik. Az eltelt négy évtized szocialista építőmunkájának tapasztalatai bizonyítják, hogy a lenini értelemben vett kulturális forradalom a szo­cializmus építésének nélkü­lözhetetlen eleme — kezdte megnyitó beszédét a szónok, majd arról beszélt, hogy a politikai kiadványok egyre növekvő szerepet töltenek be Szabolcs-Szatmárban is a párt politikájának ismerte­tésében, a marxizmus—leni- nizmus eszméinek terjeszté­sében. Abban, hogy a politi­ka igazán a nép tudatos poli­tikájává lett, nagy szerepet játszott a politikai könyvki­adás. Majd arról szólt, hogy az idén a párt XIII. kongresz- szusa révén fokozódott a társadalom érdeklődése a politikai kérdések iránt, amit bizonyít, hogy a kong­resszusi jegyzőkönyvből több mint 15 ezer példány fogyott el megyénkben. Részletesen szólt a felszabadulás óta megtett út eredményeiről, hangsúlyozván, hogy ezek legfontosabb záloga a párt és a nép közötti kölcsönös bi­zalom, amelyet a marxizmus —leninizmus alkalmazása erősít a politikai gyakorlat­ban. A továbbiakban végigte­kintette az előadó a kom­munista párt könyvkiadójá­nak történetét, amely — mint mondta — szocialista építő­munkánk története is. Külön szólt a Kossuth Könyvkiadó által végzett eredményes munkáról, hangsúlyozván, hogy a politikai kiadványok erősítik, szélesítik politikánk eszmei alapjait. Az elmúlt évtizedekben e kiadványok száma hazánkban meghalad­ta a 2 és fél millió példányt. Jelenleg is érzékenyen rea­gál a pártkiadó a társadalmi folyamatokra, igyekszik lé­pést tartani a növekvő köve­telményekkel, így segíti a közvélemény helyes orientá­lását. Könyvei nagy népsze­rűségnek örvendenek társa­dalmunk valamennyi rétegé­ben. Megyénkben az utóbbi öt év során az egy aktív ke­resőre jutó vásárlási érték közel megduplázódott. A Kossuth Könyvkiadó idei forgalma várhatóan megha­ladja a 4,2 millió forintot megyénkben. A négy elmé­leti folyóirat megyei példány­száma 6800, ami azt jelenti, hogy Szabolcs-Szatmárban minden ötödik párttagnak jár valamelyik elméleti fo­lyóirat. — A tudományhoz nem visz széles országút, csak azok remélhetik, hogy nap­sütötte ormait elérik, akik nem riadnak vissza attól, hogy meredek ösvényeinek megmászása fáradságos — idézte Marxot az előadó, majd arról szólt, hogy az ormok elérése után verejté­künket letörölve, a megtett út bizonyosságával haladha­tunk előre, tudván, hogy az akadályok legyőzhetők. Ezt segítik a politikai kiadvá­nyok, melyek mozgósítanak a szocialista építőmunka fel­adatainak elvégzésére, — fe­jezte be beszédét Cservenyák László. A megnyitót követően Gál Gyula, a Kossuth Könyvkia­dó osztályvezetője kitünte­téseket adott át a politikai könyvek terjesztésében élen­járóknak. „Kiváló Terjesztő” kitüntetést kapott Hadászi Gáborné (Szabolcs Volán Vállalat), Kardos Mihály (Minőségi Cipőgyár Nyírbá­tor), Béni Sándor (Tunyog- matolcs általános iskola), Dicsérő Oklevelet kapott Bé­res Béláné (Universil Válla­lat). „20 éves terjesztésért” kitüntető jelvénnyel jutal­mazták Birovecz Miklóst (Fehérgyarmat körzeti alap­szervezet). A megnyitón a Zalka Má­té Gimnázium diákjai adtak színvonalas műsort, majd a résztvevők megtekintették azt a politikai könyvkiállí­tást, amely november 19-ig látható Fehérgyarmaton. Nagy érdeklődés a politikai könyvki állításon Tanácskozott az HTESZ megyei küldöttközgyűlése II műszaki fejlesztés meggyorsítása létkérdés A küldöttek, meghívott vendégek a beszámolót hallgatják. (Elek Emil felvétele) Tisztújító küldöttközgyű­lését kedden tartotta Nyír­egyházán a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége (MTESZ) me­gyei szervezete. A Tudomány és Technika Háza kongresz- szusi termében megtartott ta­nácskozást — amelyen részt vett Tóth János, az MTESZ főtitkára, Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titká­ra, Halinda Tibor, az SZMT titkára, László András, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, az MTESZ me­gyei elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót a köz­gyűlést levezető Marosi Ká- rolynak. Ezt követően Scholtz Béla, az MTESZ megyei tit­kára fűzött kiegészítést az elnökség írásbeli beszámoló­jához. A küldöttközgyűlés doku­mentumai megállapítják: az MTESZ megyei elnökségének meggyőződése, hogy Sza- bolcs-Szatmár megye ipari, gazdasági fejlődése egyre in­kább intenzív jellegű és így nem nélkülözhető az a tevé­kenység, amelyet a műszaki­gazdasági értelmiség társa­dalmi úton a fejlesztéshez nyújthat. Az MTESZ és a közel ötezer tagot tömörítő 23 tudományos egyesület munkájának alapvető része a műszaki-gazdasági fejlődés előmozdítását szolgáló akci­ókban testesül meg. Kiemelkedő jelentőségűek az évente megrendezett mű­szaki és közgazdasági hóna­pok, amelyek témaválasztá­sukban mindig igazodtak a gazdasági élet időszerű kér­déseihez. Megszaporodtak a megyénkben tartott országos rendezvények, mint például a már rangot szerzett SZVT nyári akadémiák, országos tanácskozások és más ki­emelkedő szakmai esemé­nyek. A műszaki-gazdasági értel­miség — az MTESZ kereté­ben — a megye hosszabb tá­vú fejlesztési koncepcióihoz javaslatokat, tanulmányokat, véleményeket készített, ezek­kel segítve a politikai, álla­mi testületek döntéshozata­lát. Ezek közé tartozik az élelmiszer-gazdaság, az ener­giagazdálkodás, a mikro­elektronika, a számítástech­nika, a gyógyszergyártás fej­lesztése, az innovációs tevé­kenység előmozdítása. Az MTESZ megyei elnök­sége kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy az egyesületek hatékonyan szol­gálják az üzemek termelő- munkájának fejlesztését, fő­ként a tudomány eredmé­nyeinek gyors gyakorlati hasznosításával. Az MTESZ és a tudomá­nyos egyesületek továbbkép­zési tevékenységénél fő tö­rekvése, hogy a szervezet va­lamennyi rendezvénye — konferencia, ankét, előadás, kiállítás — a műszaki-gazda­sági értelmiség továbbképzé­sét szolgálja. Széles körű kapcsolatokat ápol az MTESZ a közgazda- sági társasággal, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lattal, a szakszervezetekkel, a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel, a két nyíregyházi főiskolával, s a Debrecen: Akadémiai Bizottsággal. Az évek során Csehszlová­kiában, Bulgáriában, Len­gyelországban, a Német De­mokratikus Köztársaságban, a Szovjetunióban alakítottak ki kapcsolatot a társegyesü­letekkel, szervezetekkel — elsősorban a megye politikai, állami kapcsolataival párhu­zamosan. Öt év során közel kétszáz szabolcsi szakember utazhatott külföldre e kap­csolatok keretében, s a ta­pasztalatcserék szempontjá­ból ugyancsak hasznos volt a hasonló számban hozzánk érkezett külföldi szakembe­rek látogatása. (Folytatás a 4. oldalon) VB-ülés két városban Nagyvállalat a dolgozókért Napirenden az alkoholizmus elleni küzdelem Két város végrehajtó bi­zottsága ülésezett kedden délután. Nyírbátorban a Fel­ső-tiszai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság vezetőinek beszámolóját- vitatták meg arról: mit tettek a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javításáért, tájékoztatót hallgattak meg a verseny­sport-utánpótlás nevelésének helyzetéről, döntöttek lakás­igénylők támogatásáról, ál­lami tulajdonban lévő in­gatlanok elidegenítéséről, jó­váhagyták a VII. ötéves tervi lakóházfelújítási címjegyzé­ket. A FEFAG nyírbátori üze­me három erdőgazdaság ösz- szevonásával alakult ki 1981- ben. A 450 embert foglalkoz­tató gazdaság fő profilja a fakitermelés, a fafeldolgozás, az erdősítés és a facsemete­termelés. A vitában elhang­zott. hogy az üzem gazdasá­gi tevékenvsége megszilár­dult. Jelentős eredményeket értek el a foglalkoztatásban. A végrehajtó bizottság ülé­sén azonban elhangzott: a szükségesnél kevesebb pénzt, fordítottak a dolgozók mun­kakörülményeinek javításá­ra, a szociális létesítmények fejlesztésére, ma is gondot okoz néhány üzemcsarnok té­li fűtése és a szociális léte­sítmények állapota sem megfelelő. A dolgozók jelen­tős zaj- és porártalomnak vannak kitéve. A végrehajtó bizottság ja­vasolta: a FEFAG tegyen többet a munkafeltételek és a szociális körülmények ja­vításáért, szorgalmazzák, hogy minél több dolgozó vé­gezze el az általános iskolát, törődjön többet a tömeg­sporttal és javítsa kapcsola­tát a város kulturális intéz­ményeivel. VásárOsnaményban az al­koholizmus elleni küzdelem­ről hallgattak meg többek között beszámolót a végre­hajtó bizottság tagjai. Hang­súlyozták: a városban és vonzáskörzetében az alkohol vásárlása évről évre emelke­dik, (a környék három áfé- szének italforgalma megha­ladta a 97 millió forintot, egy évvel korábban ez az összeg 90 millió körül volt), s nagy az a mennyiség, ame­lyet á saját termelésű, il­letve főzésű borokból, pá­linkákból isznak, s amit a házi zugkiméréseken áru­sítanak. A vállalatok és szövetke­zetek nem jelzik a hatósá­goknak dolgozóik munkahe­lyi italozásait, olykor még a tanácsi megkeresésekre sem reagálnak, így alig van le­hetőség a megelőzésre, az al­koholista betegek gyógyítá­sára, illetve utógondozására. Az államigazgatási eljárá­sok során sok esetben kerül- -«ek nehéz helyzetbe a taná­csok, az alkoholisták agresz- szív megnyilvánulásai hát­ráltatják az ügyintézést. Ezek az okai, hogy 1984-ben csak 41 esetben rendeltek el zárt intézeti gondozást, idén ed­dig 37 ilyen ügyük volt. A határozatok végrehajtása is sok időt vesz igénybe, kevés az intézeti elvonó kezelést szolgáló ágy, a nagyfai mun­katerápiás intézetbe viszont csak bírósági ítélettel lehet bekerülni, s erre igen ritkán kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents