Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-01 / 257. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. november 1. Az ifjúság helyzetének alakulása társadalmunk kulcskérdése Nagyobb figyelem a pályakezdőkre (Folytatás az 1. oldalról) „Ma abban a korban élünk hangoztatták a tsz vezetői —, amikor gyakran kell igazodni a gyorsan változó körülményekhez." A vendég megköszönte a tájékoztatókat, a látottakat, s hangsúlyozta: az országnak ma égető szüksége van a körzet határain túl látó gazdasági vezetőkre. Kifejezte meggyőződését, hogy az itteni kezdeményező készség a továbbiakban is hasznára válik az országnak, a megyének és az itt lakóknak. A Politikai Bizottság tagja délután a megyei pártszékházban a megye párt-, ifjúsági és társadalmi aktivistái előtt időszerű ifjúságpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. A bevezetőben hangsúlyozta: „Tapasztalatokat szerezni jöttem Szabolcs-Szat- már megyébe, s amit e rövid idő során is láthattam, az nagyon tanulságos és elgondolkodtató. Ezt szeretném ezúton is megköszönni.” A továbbiakban szólt a világpolitika aktuális kérdéseiről, a Varsót Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé legutóbbi szófiai üléséről, az európai kulturális fórum eddigi munkájáról, majd hangsúlyozta: hazánk számára ma a legfontosabb feladat élénkíteni a gazdaságot, amelynek a feltételeit napjainkban szükséges megteremteni. Meg kell tanulnunk jobban dolgozni, a nagy te- herpróbákon csak így lehetünk úrrá. Ez az alapja annak, hogy a hetedik ötéves terv megcélzott nagyobb növekedési ütemét valóra váltsuk. Nem mindennapi kihívást jelent, hogy a növekedés döntő részét a hatékonyságra alapoztuk —, különösen a cserearányromlás tartós gondjai közepette. Termék- szerkezetünket is meg kell változtatni. Ez nem kis feladat^ dé erőt ad. hogy eddig sok próbát kiálltunk, hogy nagyobb a mozgásterünk és számos tartalékunk van még az emberi tényezőkben is. Az eddigi esztendő — folytatta Hámori Csaba — nem mindenben igazolja reményeinket, s ennek több oka van. Nem tökéletesek még a szabályozóink, gazdálkodó egységeink egy része teljesítményével sem lehetünk elégedettek, az új vállalatirányítási formát is tanulnunk kell még, és külpiacaink egy része sem olyan stabil, mint azt korábban gondoltuk. Ehhez jött még az elmúlt téli időjárás, az elhasznált plusz- energia. Mégis azt mondhatom, hogy nem siránkozni kell. hanem igyekezni a terveket teljesíteni. Szólt arról, hogy a gazdaság növekvő teljesítménye a feltétele a szociálpolitikai intézkedések valóra váltásának is. Ismertette a készülőben lévő kormányintézkedéseket, amelyek az igazságosabb társadalmi teherviselést szolgálják, majd az ifjúsági szövetség előtt álló fő feladatok- • ról elmondta: — A magyar ifjúság helyzetének alakulása egész társadalmunk jövője szempontjából kulcskérdés. Gazdaságunknak égető szüksége van a megújulásra. Ezért is különösen fontos, hogy a fiatalokat megnyerjük, mozgósítsuk a jobb munkára. Az ifjúságnak kevesebb a tapasztalata, többet botlik, de messzebbre akar jutni, s ezt a nagy erőt nem nélkülözhetjük. A fiatalok számára álA Politikai Bizottság tagja beszél a nyíregyházi aktívaülésen tálában megfelelő társadalmi és életkörülményeket teremtett az ország. A közösség és a családok gyarapításával az ifjúság helyzete is javult. Relatív helyzetük azonban romlott, a lakáshoz jutás esélyei sokak számára csökkentek. Az ifjúság felteszi magában a kérdést: milyen is a gyakorlatban a szocializmus, hiszen az iskolában különösen korábban tanult szocializmuskép idillikus társadalmi, anyagi egyenlősége helyett ma azt valljuk, hogy szükség van a nagyobb teljesítményre. s ennek nagyobb elismerésére. Ezért a társadalom erőteljesen differenciálódik. Ma azt az embertípust részesíti előnyben az ország, amely minél jobban megvalósítja önmagát. Történelmi tapasztalat, hogy a szocializmusban sem lehet figyelmen kívül hagyni az áru- és pénzviszonyokat. Nagy szükség van tehát az önálló, a kreatív emberekre, akik megérdemelten jutnak anyagi pluszhoz — mindezt persze a közösség kontrollja előtt. Most azt mondhatjuk: aki többet teljesít, az többre viszi, de azt is elmondjuk egyúttal, hogy minden, aminek az építésére h+vunk, az az egyes emberé is. A fiatalok nagyobb teljesítményére a társadalomnak azért is szüksége van, mert az ifjúság súlya igen jelentős a munkában. Társadalmi megjelenésük ettől ma még, sajnos, kisebb: túlságosan lassú a fiatalok vezető posztokra állítása. Jövőnk követeli, hogy mindenütt a legrátermettebb, legképzettebb, leg- ambiciózusabb emberek kerüljenek az élre. A fiatalok nagy többsége mellettünk, politikánk mellett áll. Természetes, hogy elveink és politikánk következetesebb végrehajtását akarja, hogy a felnőtt társadalomtól értelmes célokat igényel. Hámori Csaba ezt követően néhány aggasztó jelenségről szólt. Arról például, hogy ■növekszik a kallódó, a veszélyeztetett fiatalok száma, hogy szemünk előtt zajlanak le tragédiák, s hogy a helyzet változásához a család felelősségét kell elsősorban növelni. Mindemellett egy mainál határozottabb állami gyermek- és ifjúságvédelmi hálózatra van szükség. Általában hatásosabban szükséges a fiatalok ügyeivel foglalkozni. Ideje szakítani azzal Csao Ce-jang Brazíliában a szemlélettel, amely az ifjúságért elsősorban aKISZ-t teszi felelőssé. Fontos, hogy a tömeg- és társadalmi szervezetek is többet tegyenek a fiatalokért, hogy a szakszervezeti és népfrontmozgalom ifjúsági tagozatokat hozzon létre, hiszen a KISZ nem vállalhatja az ifjúság nevelésének monopóliumát. A KISZ-en kívüliek számára is megfelelő kereteket kell teremteni, cselekvési lehetőséget adni. A KISZ-nek is magasabb mércét szükséges állítania tagsága elé. Olyat, amely differenciál, minden réteg sajátosságait figyelembe veszi. A dolgozó fiatalok körében szervezni, növelni szükséges a létszámot, ugyanakkor ideje, hogy megszűnjék a formalizmus az oktatási intézményekben, s mind a szövetség, mind a pedagógusok az aktív, harcos, politizáló ifjúsági közeg megteremtését segítsék. A szakmunkásképzőkben is nélkülözhetetlen a szakszervezetek hatásos részvétele. A KISZ érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységével kapcsolatban Hámori Csaba kifejtette: az ifjúsági szövetség az elmúlt években sokat tett e területen. Ott volt a pályakezdők helyzetének, a bérek, a foglalkoztatás, a lakáshoz juttatás javítására, a gyermeknevelés gondjainak könnyítésére tett intézkedések előkészítésénél, megvalósításánál. — Most a KISZ kongresz- szusára készülve azt akarjuk, hogy az ifjúsági törvény végrehajtása közben sokkal kevesebb legyen a jogszabály és több a tett. Mindenütt harcosabb, határozottabb, nagyobb nyilvánosságú érdek- védelmi munkát fejtsenek ki szövetségünk szervezetei. Sehol ne a formalitás, hanem a jobb munkáért történő cselekvés határozza meg a KISZ tevékenységét — fejezte be tájékoztatóját a Politikai Bizottság tagja. Hámori Csaba a délutáni órákban elutazott megyénkből. Csao Ce-jang kínai kormányfő szerdán — négy latin-amerikai országot érintő kőrútjának második állomására — Brazíliába érkezett. Előzőleg Kolumbiában járt. ötnapos brazíliai tartózkodása során a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről tárgyal vendéglátóival. A brazil-kínai kereskedelmi kapcsolatok főként kínai kőolaj- és brazil vasércszállításokat foglalnak magukban. A kereskedelmi forgalom 1984-ben 800 millió dollár értéket képviselt, az idei árucsere nagysága a tervek szerint ezt jóval felülmúlja, értékét egymilliárd dollárra tervezik. (Folytatás az 1. oldalról) Diczkó László (Nyíregyháza) azt hangsúlyozta, hogy a megyén belül kell nagyobb figyelmet fordítani a szolgáltatások fejlesztésére. Nagyobb összefogást sürgetett, s azt hangsúlyozta: nem engedhető meg, hogy az állami és szövetkezeti ipar le- csöcsökkentse vagy megszüntesse szolgáltatói tevékenységét. Nagy Béla (Ib- rány) azt hangsúlyozta, hogy a szolgáltatások jövedelmezőségén kell változtatni, mert ma a nyereség az értékmérő. Sasvári László (Záhony) korszerűbb szakmunkásképzést, szakmai továbbképzéseket sürgetett, mert a régi tudással a mai igényeknek már nem lehet megfelelni. A tanácsülés döntött megyei pedagógiai intézet létTanácskozott a HVDSZ megyei küldöttértekezlete A helyi ipar és a város- gazdálkodás dolgozóinak képviseletében ötesztendős tevékenységét értékelte megyei küldöttértekezletén a HVDSZ. A szakszervezetek nyíregyházi székházában csütörtökön megtartott tanácskozáson jelen volt Fabók Zoltán, a HVDSZ elnöke és Szemerszki Miklós, a megyei ’ párt-végrehajtóbizottság tagja, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára. „Ha a szakszervezetünkhöz tartozó vállalatok tevékenységi körét tekintjük — hangzott el egyebek között a beszámolóban, amelyet Szepesi Emil, a megyei bizottság titkára ismertetett — munkájukat a nagy nyilvánosság előtt végzik, tevékenységük ellenőre a lakosság, konkrét munkájukat mégsem ismerik kellőképpen. Az emberek természetesnek tartják, ha tiszták az utak, virágosak a parkok, a lakásokban meleg van, viszik a szemetet és van víz. Ugyanakkor ha ebben a »gépezetben« valaki hibázik, vagy hiba adódik, az egész település lakossága észreveszi s elmarasztalóan szól.” Rámutatott a beszámoló arra is, hogy a HVDSZ megyei bizottsága az alapszervezetek helyszíni segítő, ellenőrző és irányító munkáját helyezte előtérbe. Munka- módszerét ennek megfelelően alakította ki, s a szak- szervezeti munkában új vonásokat, munkamódszereké* honosítottak meg. A termelést segítő mozgalmi tevékenységet, a vállalati tervvázlatok kidolgozásának segítését, a helyes jövedelmi arányok kialakításában való tevőleges részvételt tekintették a legfontosabbnak. A beszámoló megállapította, hogy a vállalatok jól éltek a bérfejlesztési lehetőségekkel: az ágazatokhoz tartozó gazdálkodó szerveknél elérték a megyei átlagot, de országosan még mindig lényeges lemaradás tapasztalható a hasonló profilú üzemekkel szemben. A szakszervezet szorgalmazta a nagyobb mértékű mozgóbérarány kialakítását, s ezt az alapszervezetek is következetesen, de még váltakozó sikerrel tudták érvényre juttatni. A szakszervezeti munka egyik középponti kérdése volt a pályakezdők gondjainak figyelemmel kísérése. Foglalkozott a HVDSZ az első munkahelyre belépő fiatalok, az ifjú családok beilleszkedési, jövedelmi és lakásproblémáival. A beszámoló úgy ítélte meg. hogy az eredmények e téren is eltérőek: azoknál a vállalatoknál, ahol évente ugyanabban az időben nagyobb számú fiatal lép be, megfelelően gondoskodnak beilleszkedésükről. Ugyanakkor ott, ahol csak egy-két új pályakezdő van, már nem érzik át a gondoskodás szükségességét a vállalatoknál. A küldöttértekezleten elhangzott, hogy a szabolcsi helyiiparban, városgazdálkodásban dolgozók mintegy 40 százalékának az elmúlt öt évben lényegesen javult a szociális ellátottsága és munkakörülménye. Ennek egyik oka, hogy a megye ilyen profilú vállalatainál több új üzemcsarnokot, műhelyt adtak át ebben az időszakban Egyidejűleg bővült a vállalatok, üzemek szociális juttatásainak köre is. A küldöttértekezlet megerősítette megbízásában a HVDSZ megyei titkárságát, melynek vezetője ismét Szepesi Emil. Megválasztották a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete és az ágazati szakszervezet kongresz szusának küldötteit, valamint a megyei titkárság mellett működő munkabizottságokat. (szilágyi) Küldöttgyűlés a KISZÖV-nél Alkalmazkodás, nehézségekkel Küldöttközgyűlést tartott csütörtökön délelőtt Nyíregyházán a KISZÖV. Az ipari szövetkezetek elnöksége tájékoztatta a küldötteket 1985 háromnegyed évi gazdasági eredményeiről. Szabolcs-Szatmár megyében 39 hagyományos formában gazdálkodó és tizenkét kisszövetkezet működik. Közülük július elsejétől három új kisszövetkezet Mátészalkán, augusztus elsejétől pedig önálló kisszövetkezetként működik a Műanyag és Fényképészipari Szövetkezet fotó- részlegének egy része. Ezek a gazdálkodó egységek az esztendő kilenc hónapjában két és fél milliárd forint termelési értéket produkáltak. Ez a teljesítés tíz százalékkal magasabb iaz iparba sorolt szövetkezeteknél, az építőipariaknál pedig nyolc százalékkal alacsonyabb a tavalyi hasonló időszaknál. Gyengén indult 1985. A januári teljesítések nem érték el az előző évi decemberi felét sem. Hasonló volt a februári is, majd márciusban már kétszeresére ugrott a termelés, de áprilisban alacsonyabb volt az első két hónapinál. Ez a hullámzás végigkísérte mostanáig az ipari szövetkezeteket. Egyik oka, hogy több szövetkezetnél késett a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodást segítő döntések meghozatala. Ez egyben a versenyképesség csökkenéséhez, a piaci pozíció romlásához vezetett. A piac szűkülése pedig felszínre hozza a munka- és üzemszervezési rehozásáról, amelynek feladata többek között a pedagógusok munkájának segítése lesz. Az új intézmény igazgatójává dr. Kuknyó Jánost nevezték ki, akit egyúttal felmentettek a megyei tanács vb művelődési osztály- vezetői tisztségéből. A megyei tanács új osztályvezetőjévé Pataki Józsefet nevezték ki, aki eddig osztályvezető-helyettes volt a művelődési osztályon. Kuknyó János érdemeit Bánóczi Gyula méltatta és mondott köszönetét azért a másfél évtizedes munkáért, amelyet a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjeként végzett az oktatás és közművelődés terén. A művelődési miniszter megbízásából Kiváló Munkáért kitüntetést nyújtott át Kuknyó Jánosnak. feladatok magasabb szintű és folyamatos végzését, a tervszerű költséggazdálkodást. A legtöbb gond az építőiparban van. A termelés csökkenése a beruházások visszaesésével magyarázható. Viszont a nyírbátori, a nagy- kállói és a tiszavasvári építőipari szövetkezet gyorsan, rugalmasan kapcsolt. A lakásépítés helyett előtérbe helyezték a fenntartási munkákat. Valamennyi szövetkezet közül a legkiemelkedőbb munkát végezték a cipőt gyártók. Szeptember végéig az éves termelésük kilencven százalékát elkészítették. Az exportban is meghatározó a cipőipar a ruházati szövetkezetekkel együtt. Eddig ötven százalékkal nőtt a szocialista export, ezen belül is a Szovjetunióba szállított termékek mennyisége. A külföldi — mind a szocialista, mind a tőkés — szállításokat tovább lehet növelni a jó minőségben készített termékekkel. Részt vett és felszólalt a küldöttközgyűlésen Bacsu József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Elmondta, jelentős bázist képviselnek a megyében az ipari szövetkezetek. akár a foglalkoztatást, a termelést, vagy a szolgáltatást vesszük. Éppen ezért továbbra is nagy súlyt helyez a párt- és állami vezetés az ipari szövetkezetek termelésére, ahol érezhető szemlélet- változás megy végbe. Mészáros Vilmos, az OKISZ elnök- helyettese felszólalásában hangsúlyozta, exportorientáltan kell fejleszteni a szövetkezeteket. Ezt erősíti meg, hegy országosan elmaradtak az ipari szövetkezetek a tőkés exportteljesítéssel, s ehhez kapcsolódik, nagyobb mértékű beruházásokat kell végezni. A küldöttközgyűlés befejező részében Pétervári József, a KISZÖV elnöke válaszolt a küldöttek felvetéseire, kérdéseire, majd határozatokat fogadtak el. (sípos) Pályázati felhívás! A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Szabolcs-Szatmár megyei szervezete pályázatot hirdet a Szabolcs mogyei ügyvezető titkári munkakör betöltésére. Az ügyvezető titkár feladata: a megyei szervezet titkárságának irányítása szervezési és gazdasági feladatok területén, az MTESZ helyi vezető testületéi és egyesületi szervezete működési feltételeinek biztosítása. A munkakör betöltésének feltételei: — egyetemi, vagy főiskolai végzettség, — középfokú politikai iskolai végzettség — idegen nyelv ismerete, — vezetési gyakorlat, — erkölcsi és politikai feddhetetlenség. A beküldött pályázat tartalmazza: — a pályázó munkahelyét, beosztását, munkaköri besorolását, havi keresetét és éves jövedelmét; — eddigi munkahelyeinek, beosztásainak és társadalmi, szakmai, esetleges egyesületi tevékenységének felsorolását; — részletes önéletrajzot, — idegen nyelv tudását, — az iskolai végzettségét tanúsító okiratainak másolatait. A pályázatot a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének titkárságára (4400 Nyíregyháza, Lenin tér 10/a.) 1985. november 20-ig lehet benyújtani. (1952)