Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-04 / 259. szám

2 1985. november 4. Kelet-Magyarország Megjöttek az első vendégek Hotel a Cserhágón Belgák és olaszok Nyírlugoson A Nyírlugosi Állami Gazdaság egy kihasználatlanul álló épüle­tét saját tervei és kivitelezése alapján szállodává alakította. Az ideérkezőket ízléses porta, szé­pen berendezett társalgó és 20 kétágyas, fürdőszobával rendel­kező szoba fogadja. A különle­ges igények kielégítésére szau­nát is építettek. A gazdaság több mint 30 ezer hektáros területe gazdag vadállománnyal rendel­kezik. A külföldiek szívesen va­dásznak itt. Minél színvonala­sabb, kulturáltabb ellátásukra lé­tesítették a szállodát a meglévő két vadászház mellé. Természe­tesen fogadnak itt hazai vendé­geket is. Gazdag szolgáltatások várják az ideutazókat. Van le­hetőség lovaglásra, kocsikázásra, télen lovas szánkózásra. A va­dászat mellett sportolással is tölthetik a szabad időt a vil­lanyfényes teniszpályán. Nyírlu- gosra a hét végén 16 belga, és 11 fős olasz csoport érkezett, a vendégek a most átadásra került Hotel Cserhágóban szálltak meg. (Elek Emil felvételei) Kilométer­milliomosok Hétfős létszámú új osapait- Ital gazdagodott ia szabolcsi kilométer-milliomosok tábo­ra. Egymillió kilométert veze­tett Agócs János nyíregyházi [tehergépkocsi-vezető, Balogh Sándor mátészalkai buszos, Koczka János nyíregyházi iteher gépkocsi-vezert», Lecza Márton toisvárdai buszos, Máté Domokos, Ónodi Sán­dor nyíregyházi buszosok, Som Ferenc nyíregyházi te- Ihengépkocs i-vezatő. Az 1 millió 250 ezer bal­esetmentes kilométert ma­guk mögött hagyó autóbusz gépkocsivezetők mindhár­main mátészalkaiak: Takács Jenő, Sáfár Antal és Nagy Zoltán. Az 5. Volán történetében először avatnak „másfél mil­liomost”, Leviczki Imre nyír­egyházi taxis gépkocsivezető 1 millió 500 ezret futott útja­inkon, ugyancsak baleset- mentesen. Tetszett, hogy pár száz di­ák Nyíregyházán faültetéssel töltötte a hétvégét. A Krúdy Gimnázium előtt ez úgy zaj­lott, hogy kora reggel még csak néhány melegítős fiú és lány szorgoskodott, majd egyre többen lettek. Tíz órá­ra megérkeztek a facseme­ték. Délutánra, mire az eső is eleredt, már fenyő, éger és juharsor jelezte befejeződött a mű. Mostanra néhány ezer fával több van Nyíregyhá­zán. Történt mindez a város, a környezet javára és mind­annyiunk örömére. A tantárgy nova: ügy téltan Önismereti játék után — valóság Barbie babát a hotelből Ahogy az árfolyam változik Három nap nem sok idő ahhoz, hogy az ügyfelekkel naponta találkozó, a külön­böző szolgáltató vállalatok­nál, intézményeknél dolgozó ügyintézők megtanulják az ügyfelekkel való bánásmód minden titkát. Alapozásnak talán mégis megteszi, mert eddig ilyen nem volt. Pillant­sunk bele a háromnapos tan­folyam tematikájába, ame­lyet a Nyíregyházi Vasszer­kezeti és Gépipari Szolgálta­tó Vállalat indított el, s ame­lyen több munkahely ügy­félszolgálati dolgozói vettek részt a közelmúltban. ELSŐ NAP: Szolgáltatói magatartás, karakter. A szol­gáltatói dolgozóval szemben támasztott alapvető követel­mények pszichológiai elem­zése. Az „udvariasság” defi­níciójának kibontása. Az ud­varias magatartás személyi­ségben tényezői, e magatar­tás gyakorlásának típusai, megjelenési formái. Ember- ismeret, partnerismeret. Az ösztönös, gyakorlati ember- ismeret hibaforrásai. Az ob- jektivált emberismeret. MÁSODIK NAP: Típus­sajátosságok az ügyfélfoga­dási szituációban. A vérmér­sékleti, a gondolkodásbeli, a karakter- és személyiségbeli tipikusságok szerepe, megje­lenése az ügyfélkapcsolat egy-egy helyzetében. Teszt­játékok, típusdemonstráci­ók. A kapcsolatteremtés mód­szertana. Az ügyfélszolgálati munkatárs beszédkultúrájá­val szemben támasztott kö­vetelmények. A személyközi kommunikáció egyéb, kiegé­szítő eszközei. Stressz és szol­gáltatás. Az „idegesség” tár­sadalmi okai, leküzdésük, mérséklésük módjai az ügy­félkapcsolatban. Ügyfélkap­csolati szituációk elemzése. HARMADIK NAP: Garan­ciális gépkocsikkal kapcsola­tos vevőszolgálati teendők és adminisztrációs feladatok. Szavatosság értelmezése és elbírálása stb. Szándékosan részleteztük — kivéve a harmadik nap inkább a szakterület gond­jait — az ügyfélfogadás pszi­chológiájával foglalkozó tan­folyam tematikáját, úgy vél­jük, a konfliktusok forrásai éppen a szakszerűen elem­zett és körbejárt helyzetek, esetek. Mindenképpen figyel­met érdemel a VAGÉP, mint kezdeményező, hogy a dolgo­zók ilyen témájú felkészíté­sét is fontosnak tartja. Tisza István igazgató el­mondta: a Fővárosi Tanács ipari szervező intézete — mint az Autószerviz Társa­ság gesztora — a VAGEP szervezésében és kezdemé­nyezésére tartotta Nyíregy­házán a háromnapos tanfo­lyamot, amelyre elküldték szakembereiket az AFIT XIII. sz. autójavító leányvál­lalata, a Tempó szövetkezet, a Szabolcs-Szatmár Megyei Közlekedési Felügyelet és a HIREX Vállalat is. Nemcsak előadások hangzottak el, ha­nem önismereti játékokon is részt vettek a dolgozók. A vállalatok célja, hogy az ügyfélszolgáltatásban dolgo­zók munkakultúráját javítva jobb legyen a kapcsolat ügy­intéző és ügyfél között. Csu­pán annyit még: jó lenne to­vább folytatni a pszicholó­giai képzést és kiterjeszteni az intézményekre is. Az „ügyféltant” mindennap ta­nulni kell. (P.) Öpium kölni 9,90 dollár. Johnny Walker 8 dollár, Miike csokoládé 0,90 cent. A csábító áruk nemcsak a New York-i Fifth Avenue egyiik elegáns boltjában vagy a bécsi Körtner strasse ma­gazinjában vásárolható meg, hanem akár Nyíregyházán is. Sajnos csak valutáért, ha marad egyáltalán valakinek a külföldi útja után. Talán kevesen tudják, hogy a Hotel Szabolcs elő­csarnokában szerényen meg­húzódik egy kis üzlet, ahol nyugati valutáért lehet vá­sárolni. Kasza Mária üzletvezető elmondja, hogy legtöbben a játékokat keresik. A távirá- nyításos autók, a match-box pályák, a zenélő játékok, és a világsikert arató Barbie babák a legkeresettebbek. Sokan érdeklődnek a kvarc­órák (különösen a Seiko), vi­deokazetták, Adidas-sport- szerek iránt. A kis üzlet ha­vonta 4000 dollár értéket forgalmaz. Húszféle nyugati pénzfajtát fogadnak el, a dollártól a finn márkáig. Érdekes, hogy bár a Hotel Szabolcsban sok nyugati tu­rista száll meg, az Intertou- rist boltban közülük mégis kevesen hagyják a pénzüket. Akad persze kivétel is. A múltkorában például egy kanadai állampolgár egy egész karton Bailey likőrt vásárolt ajándékba. (A kül­földi állampolgárságú vásár­lók megítélése szerint van, ami olcsó nálunk van, ami drágább. A cigaretták példá­ul többe kerülnek, az italok kevesebbe, mint általában külföldön.) Az üzlet minden héten kap árut, többnyire hét végén. Mostanában több, Nyugaton — elsősorban az NSZK-ban megjelenő újsá­got is értékesít a bolt, főleg technikai és divatlapokat. A jogszabályok szerint szemé­lyenként 40 dollárt lehet itt elkölteni, de egy, a múlt év­ben hozott rendelkezés értel­mében egy családban élők összeadhatják a pénzüket. Egy négytagú család tehát 160 dollárt is elkölthet. Az árak hetente változnak a nemzeti bank árfolyama sze­rint. Nem kell tehát a legköze­lebbi külföldi útra várni, an­nak akinek megspórolt valu­tája van. Az állam is jól jár, ha magyar boltban költik el a vásárlók a dollárt. (bodnár) Bazári(?| — A szex már nem érdekes. Romantika és érzelem kell. A szexen már túlvagyunk — okít a bölcs kamasz és magamra hagy kételyeimmel. Történt mindez a város pere­mén. (Nem jelölöm a pontos helyet, ne legyen ingyen reklá- ma a boltnak.) Tény, hogy amerre járok, iskola van. A nap minden órájában százával köz­lekednek ott a diákok, és a jár­daszegélyen szinte útonálló a tábla. 1986-os kártyanaptárok. Két tucat egy kaptafára. Profán pucérság. A tábla előtt gyökeret ereszt a lábam. A döbbenet tart ott és nem a látvány. Mert mit is néz­nék a hölgyeken? Nincs is raj­tuk semmi. Az esztétikai, a mű­vészi komponálás meg pláne hiányzik. Ügy, ahogyan van, az egész gusztustalan, obszcén és bazári. És nem nyugtat meg, amit mondott volt a fitymáló kamasz. N«m hiszem el, hogy a tanin­tézetbe igyekvő serdülők már közömbösek, hogy már nem ve­szik és viszik a különleges árut. Kételkedem továbbá abban is, hogy jó-e ez így. Maradiságom- ban ifjúságrontó fogásnak tar­tom az ilyen és hasonló köztéri tárlatot, árukínálatot. Persze sejtem, a jó ízlés és a bizr isz nem fér meg egy gyékényen. Különben is az az árus eladni akar és távol áll tőle a jóra ne­velő szándék . . . Megyek tovább. Előttem és utánam is a csevegő ifjúság. Hallgatom őket, de nem értem a szavuk. Nem magyarul, trá­gárul beszélnek. Sejtem, miért. Ami a kirakatban, az van az agyakban . . . S. E. Felvételünk nem Rio de Ja­neiro egyik bádogvárosában, nyomornegyedében készült, ha­nem Nyíregyházán, az üvegipa­ri szövetkezet portája előtt, a Dózsa György úton. Ma, amikor az egész megyeszékhely építke­zik és szépítkezik, nyilván azért hagyták meg az itteni ku . .. — hogy is mondjuk —: kultúrálat­lan állapotokat, hogy legyen mi­hez viszonyítani, A város köz­véleménye nevében ezúton je­lezzük, hogy kontraszt nélkül is megállja helyét megyeszékhe­lyünk új arca. Keresztül-kasul Október 31-én nagy örömmel mondtuk, különösen mi, ott la­kók — végre elkészült ... A leg­újabb, a majdani egyik legszebo terünkről van szó. Hosszú volt az építkezés befejezését kivár­ni. Százszor körbejártuk alaku­ló, szép terünket. Néhány napja használjuk. Nagy örömünket máris megke­serítették. (Az építők hiányos munkájáról itt, hadd ne szól­jak.) Szólok azokról, azokhoz, akiknek az avatáskor a tanács­elnök átvette, átadta a teret. Saj­nos sokan — tisztelet a kivétel­nek — rossz gazdának bizonyul­nak. Mennek, mint a vak légy, toronyiránt, ahogy nekik köze­lebb. Nem számít hogy ott frissen ültetett cserjék vannak; hogy életveszélyes, kizárólag az autók részére épített úttesten ténferegnek; hogy ezzel zavar­ják a közlekedés rendjét;, hogy mágukat, másokat is veszélyez­tetnek. Semmi nem számít, csak nehogy tíz lépéssel többet kell­jen menniük. A nehezen összekuporgatott, beépített milliókat rongálják, pusztítják az öntörvényűek. Pe­dig a rendbehozatalra, az újabb cserjékre a mi zsebünkből kell (a kárt okozókéból is) a száz­ezreket ismét kifizetni. Jó lenne, ha a kezdeti időben az arra illetékesek gyakrabban — néha már van ilyen — eliga­zítanák, figyelmeztetnék a sza­bálytalankodókat. Később pedig — a többség, a város érdekében — a felelőtleneket büntessék! Nem igaz, hogy jó szóval, szi­gorral ne lehetne Nyíregyháza város polgárainak gyarapodó hírnevét, ennek a szép térnek a megbecsülésével is öregbíteni. (Cs. B.) A tárgyalóteremből Börtönben a gyermekverő anya Két pici gyermeke van a vádlottnak, de ezútal ez nem­hogy enyhítő körülmény lenne, hanem még súlyosít­ja is a tettét. Kislányát bán­totta annyira, hogy — kis­korú veszélyeztetésén túl sú­lyos testi sértés miatt is fe­lelősségre kellett vonni. Az olvasó valószínűleg most egy alkoholista apára gondol, aki állandóan veri a családját, de ezúttal nem ennyire „se­matikus” a történet. Az el­sőrendű vádlott az édesanya (legjobb volna ezt a kifeje­zést is idézőjelben használni vele kapcsolatban), a huszon­két esztendős tyukodi Papp Sándorné. Azért az apa sem feddhetetlen, mert bár időn­ként próbálta kordában tar­tani az asszonyt, az ő keze is eljárt egyszer-kétszer. Olyan Is megtörtént, hogy ingénél fogva a levegőbe emelte a kislányt, s úgy ütötte meg. Pappéknak két gyerekük van, a háromesztendős Tün­de és egy évvel fiatalabb öccse, Sándor. A kislány egy­éves koráig csecsemőotthon­ban volt, csak eztán került haza. Bár ne került volna, mert' — nem tudni mi okból — sehogyan sem szívelhet­ték a szülei. Anyja rendsze­resen ütötte, de kapott az apától is, ha éppen hazaen­gedték a katonaságtól. A vé­dőnő és a bölcsődei gondo­zók többször észlelték a kis­lány testén a kék-zöld folto­kat, és figyelmeztették is emiatt Pappnét, nem sok eredménnyel. A legtöbbet ak­kor kapta szerencsétlen gyermek, amikor festés mi­att zárva tartották a bölcső­dét. Egyszer szöges végű sep­rűnyéllel (!) ment a kis Tün­dének. akinek — a különbö­ző horzsolások, zúzódások mellett — eltörött emiatt a karja is. Ezt az esetet kö­vetően a kislányt és öccsét állami gondozásba vették. Még egyszer nem fordulhat elő velük, hogy — mint a legutóbbi télen — fűtetlen szobában lakjanak, s reggel szinte teljesen átfagyva ér­kezzenek a bölcsődébe ... A Mátészalkai Városi Bí­róság dr. Fázsi László taná­csa Papp Sándornét másfél év börtönre ítélte. Férjének a büntetése egy év szabad­ságvesztés — kétesztendei próbaidőre felfüggesztve, va­lamint háromezer forint. Az ítélet jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents