Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

December 20-ra összehívták az országgyűlést Az Elnöki Tanács az Alkotmány 22. paragrafu­sának (2) bekezdése alap­ján az országgyűlést de­cember 20-án, pénteken 10 órára összehívta. A Mi­nisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűz­ze napirendjére a népgaz­daság hetedik ötéves ter­véről, az 1986. évi állami költségvetésről és a taná­csok 1986—90. évi pénz­ügyi tervéről, továbbá a választójogi törvény ki­egészítéséről szóló tör­vényjavaslatokat. Beépülnek a szakszervezeti javaslatok Á VII. ötéves terv a SZOT napirendjén A VII. ötéves népgazdasági tervjavaslatról és a terv megvalósítását elősegítő szakszervezeti feladatokról tárgyalt pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Taná­csa. A tanácskozáson Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke is részt vett. Gál László, a SZOT titká­ra, a napirend előadója rá­mutatott, hogy a tervjavaslat minden korábbinál mélyre­hatóbb társadalmi vitában formálódott, s e folyamatban a szakszervezetek is felada­taiknak megfelelően vettek részt. Véleményezték a terv gazdaságpolitikai, műszaki­gazdasági, iparfejlesztési, szociálpolitikai elgondolásait csak úgy, mint a népgazda­sági terv egészét. Számos ja­vaslatot, észrevételt tettek a termeléspolitikára és az élet­színvonal-politikára egyaránt. A szakszervezeti javaslatok végső egyeztetésére a kor­mány és a SZOT vezetőinek legutóbbi megbeszélésén ke­rült sor, ahol a kormány kép­viselői hangoztatták, hogy kellő figyelemben részesítik a szakszervezeti kezdeményezé­seket és azokat a terv végle­gesítésekor hasznosítják. Az előadó a törvényjavas­lat fő vonásait elemezve ki­fejtette, hogy a VII. ötéves tervben megfogalmazódik a minőségen alapuló hatéko­nyabb fejlődés kibontakozá­sa, a műszaki haladás meg­gyorsítása, s mindezek ered­ményeként a lakosság élet- színvonalának és életkörül­ményeinek folyamatos javí­tása. A gazdasági növekedés­ben tervezett lépésváltás el­sősorban a hatékonyság eme­lését veszi számításba, de nö­vekednek a termelés fejlesz- lesztésére fordítható forrá­sok is. A terv a gazdasági eredményekkel arányos élet­színvonal-emelkedést tűz ki célul. A szakszervezetek olyan foglalkoztatáspolitikát támo­gatnak, amely felgyorsítja a munkaerő átcsoportosítását a gazdaságtalanul termelő helyekről azokra a munkahe­lyekre, ahol ugyanazok a dol­gozók hatékonyabb, haszno­sabb munkát végezhetnek. Ez az átrendeződés áldoza­tokkal is jár, terhei meg­oszlanak a népgazdaság, a vállalatok és az egyének kö­zött. Az arányokra gondosan ügyelni kell; az érintett dol­gozók jogos igényeit mesz- szemenően figyelembe kell venni. A SZOT titkára jelentős vívmányként említette, hogy megteremtjük a 40 órás mun­kahét általános bevezetésé­nek feltételeit. A cél az, hogy a munkaidő és a szabad idő között egészségesebb arány alakuljon ki a következő években. A továbbiakban a dolgozók tömegeit érintő egyéb kérdé­sekről szólt, egyebek között a lakásépítésről, megjegyez­ve, hogy a lakáshoz juttatás­nál jobban figyelembe kell venni az emberek szociális helyzetét. Szükséges az is, hogy a néhány tartós fogyasz­tási cikk és ruházati termék kínálatában és a tüzelőellá­tásban tapasztalható hiá­nyokat felszámolják. A SZOT titkára a szocialista munkaversenyről szólva a szervező munka javítását szorgalmazta, most ezzel kell elősegíteni, hogy a dolgozók kezdeményezései jobban al­kalmazkodjanak az új köve­telményekhez. A SZOT titkára végül az 1986. évi népgazdasági terv­ről szólt, amelyben már érvé­nyesülnie kell a VII. ötéves terv fő céljainak és iránya­inak. Gál László előadói beszé­dét széles körű vita követte. Felszólalt Faluvégi Lajos is, aki tolmácsolta a kormány köszönetét azért a munkáért, amellyel a szakszervezetek részt vettek a VII. ötéves tervjavaslat kidolgozásában. — A szakszervezetek véle^ ménye, elképzelései, kritiká­ja és javaslatai jelen voltak a tervezőmunka minden fá­zisában — mondotta. A szak- szervezetek konstruktív vé­leménye, józan kritikája ko­moly befolyással volt a VII. ötéves terv előkészítését meg­előző társadalmi vitára is. Ezért az aktív közreműkö­désért köszönet illeti meg a szakszervezeteket — mondot­ta a miniszterelnök-helyettes. A továbbiakban elmondta, hogy a tervtörvény előkészí­tése során a szakszervezetek tizennégy fontos kérdésben tettek konkrét javaslatot, eb­ből a tervező szervek tízet elfogadtak, s ezek be is ke­(Folytatás a 4. oldalon) Magyar felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ 1. számú, lesze­reléssel és nemzetközi biz­tonsági kérdésekkel foglalko­zó bizottságában az Antark- tisszal kapcsolatos napirendi pont vitájában felszólalt Si­pos István, a magyar küldött­ség tagja. Többek között kifejtette, hogy Magyarország 1984. évi csatlakozása az Antarktisz- szerződéshez kifejezi egyet­értésünket a szerződés elvé­vel és gyakorlati végrehajtá­sával. Hozzátette, hogy a szerződésben részes államok — eltérő társadalmi rendsze­rük, méretük és fejlettségi szintjük ellenére is — a bé­ke és a nemzetközi együtt­működés jegyében fejtik ki tevékenységüket a hatodik kontinensen. A MÉSZÖV-olnökség tárgyalta Jövedelemérdekeltség Elnökségi ülésen foglalko­zott pénteken délelőtt a MÉ­SZÖV a pártkongresszus ha­tározataiból adódó, valamin! a hetedik ötéves terv felada­taival. Továbbra is a jöve­delmező gazdálkodás a köve­telmény minden szövetkezet­nél. Ezen belül a fogyasztási szövetkezetek elnöksége szor­galmazza a kis- és vendég­látó-kereskedelemben a szer­ződéses és jövedelemérde­keltségű boltok számának nö­velését. A termeltetési és ér­tékesítési biztonság növelésé­vel .pedig ösztönözni lehet a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelését. Megtárgyalta a MÉSZÖV elnöksége az ifjúságpolitikai párthatározat végrehajtását, valamint beszámolót hallga­tott meg az elmúlt évi költ­ségvetés végrehajtásáról is. A fontos témákat a decem­beri küldöttközgyűlés napi­rendje elé terjesztik. A NEB megvizsgálta B gyógyítás feltételei megyénkben A gyógyító-megelőző egészségügyi intézmények integ­rációjának hatását vizsgálta az elmúlt hetekben Szabolcs- Szatmárban a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Alábbi­akban a tapasztalatokat foglaljuk össze. A körzeti és üzemorvosi rendelőkben javult az alap­ellátás, de ez a lakosság egészségügyi állapotában je­lentkező tendenciák miatt a betegforgalmi mutatókból még nem tükröződik. 1982- ben 2469, tavaly mindössze tizenkettővel kevesebb lakos jutott egy körzeti orvosra, kórházba 1982-ben 1179, ta­valy 989 beteget utaltak, s alig csökkent a szakrende­lésre utaltak száma. A körzeti orvosi szolgálat gondozási tevékenysége el­marad a kívánatostól. A megjelenés az üzemorvosi rendelőkben nagyobb arányú, ami annak tulajdonítható, hogy a dolgozók munkaidő­ben, munkahelyükön jelen­nek meg a vizsgálatokon. A szakterületi közvetlen irányítás és a konzultáció le­hetősége a belgyógyászat esetében alakult ki. Nincs vi­szont közvetlen kapcsolata a körzeti orvosoknak a szak­rendelőkkel például a sehé- szet, a reumatológia és az ideggyógyászat terén. Hiá­V.----------------------------------------------------­nyolják a körzeti orvosok, hogy a szakrendelőktől nem mindig kapnak visszajelzést, pedig a beutalások oka leg­több esetben a keresőképte­lenség elbírálása. Tapasztalható még felesle­ges betegküldözgetés, s az ügyeletről kórháziba utalt be­tegről sem kap tájékoztatást az orvos. Jó viszont a körzeti és kórházi gyermekorvosok közötti kapcsolat. Javultak a gyógyítás tech­nikai feltételei, csökkentek a községi körzeti orvosi ren­delőkben korábban tapasztalt felszereltségbeli különbsé­gek. A folyamatos betegellá­tásról azonban már nem ilyen kedvezőek a megállapí­tások. Hét közben gördüléke­nyen megy minden, ahol azonban csak változó te­lephelyi ügyelet van (a me­gyében 150 ezer lakost érint ez) nem kedvezőek a sürgős­ségi ellátás feltételei. A körze­ti orvosok lakásukban, illet­ve rendelőikben fogadják a beteget, de urh-kapcsolattai nem rendelkeznek, a segély­telefon-hívások pedig ese­tenként hosszadalmasak. Kölesén például nagy gond, hogy a gyógyszertár nem tart ügyeletet, de Nyíregyhá­za körzetében is vannak gyógyszerbeszerzési gondok, mert az ellátandó terület két legtávolabbi pontja 35 kilo­méterre van egymástól. Minőségi fejlődést jelentett a betegellátásban a felvételi osztály létrehozása, ám a megnövekedett feladatok, s a meglévő létszámgondok miatt előbb-utóbb a szakmai színvonal csökkenésének ve­szélyét is magában hordozza. Több a kórházi ágy is, de gond, hogy csak Nyíregyhá­zán működik intenzívosztály. . Összességében olyan követ­keztetéseket vontak le á népi ellenőrök, hogy az in­tegráció jobb feltételeket te­remtett a betegellátáshoz, de amiatt változatlanul nehéz a helyzet, hogy még mindig nincs elég orvos, s javítani kellene a városi kórházak műszerezettségét is. Minőségellenőrzés a táróiéban Naponta ellenőrzik a tárolt alma hőmérsékletét és minő­ségét a vajai hűtőtárolóban. Három megye ás s MÉM tanácskozása .layítani az alma Három megye — Borsod- Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bi- har és Szabolcs-Szatmár — párt-, tanácsi és termelő­szövetkezeti érdekképvise­leti szerveinek vezetői egyez­tették véleményüket pénte­ken Nyíregyházán az alma­ágazat helyzetét javító el­gondolásokról. A tanácsko­záson részt vettek a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kereskedelmi, mezőgazdasági és szövetke­zetpolitikai főosztályainak képviselői is. A tanácskozáson elhang­zott, hogy az ország alma­termésének több mint hat­van százalékát, ezen belül a szovjet export nyolcvan-ki- lencven százalékát megter­melő három megyében kü­lönösen sok problémát oko­zott az almatermesztés jöve­delmezőségének csökkenése. A korszerű fajták hiányától az értékesítés bizonytalansá­gáig terjedő gondok oda­vezettek, hogy az utóbbi öt esztendőben csak Szabolcs- Szatmárban hatezer hektár gyümölcsöst selejteztek ki. s a telepítés alig haladta meg az ötszáz hektárt. Je­lentősen csökkent a terület Borsod és Hajdú megyék­ben is, melynek hatása már a belföldi ellátásban is érző­dik. Esztendőnként jelentős összeget költ táp vásárlására a nyíregyházi Ságvári Ter­melőszövetkezet. A tsz szak­emberei kiszámították, hogy sokkal kevesebbe kerülne a jószágtartás, ha saját alap­anyagból, házon belül állíta­nák elő a tápot. Ez adta az ötletet egy takarmánykeverő üzem építéséhez. Már elké­szültek az új létesítmény ter­Az almatermesztés tartós vesztesége mellett az évről évre visszaköszönő akadozó gön^yöl-egellátás.- -a-vagonhi­ány jelzi, hogy gyökeres for­dulatra van szükség. A két évvel -ezelőtt már felvetett kezdeményezés, az almaegye­sülés létrehozására. Az új fajták telepítésétől kezdve a gyümölcs értékesítéséig, feldolgozásáig az almaága­zat teljes vertikumát átfo­gó társulás mielőbbi meg­alakításával a megbeszélés résztvevői egyetértettek, az exportjogosítvány támoga­tásában, illetve a regionális jellegben azonban vita bon­takozott ki a minisztérium és a megyék képviselői kö­zött. Az északkeleti országrész érdekeltjei változatlanul hangsúlyozták, hogy az ön­álló exportjog jelentené a végleges megoldást. Bizony­ság erre éppen az idei esz­tendő, amikor a szokásosnál kevesebb termés ellenére is nagyobb mennyiség expor­tálására lett volna lehető­ség, ha a közvetítő kereske­delem érdekeltté tette volna a termelőket. Egyetértésre jutottak vi­szont az egyesülést előkészí­tő tanácskozás résztvevői abban, hogy a társulás nyi­tott legyen, ahhoz az ország bármely részéből termesztők, forgalmazók, illetve feldol­gozók egyaránt csatlakoz­hatnak. Nyíregyházi Ságvári Tsz Sertéstáp olcsóbban vei. Az alapozást kora ta vasszal kezdi meg a sertés­telep szomszédságában a MEZÉP. Az építésre várha­tóan 6 millió forinttá fordít a szövetkezet, az av; t pe­dig jövő augusztus 'egére tervezik. Az óránkén) a ton­na teljesítményű Leverőből jut elegendő táp mind a kö­zösben, mind perié; a háztá­jiban tartott jószagok ellá­tására. j XLII. évfolyam, 281. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1985. november 30., szombat pozícióiéi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents