Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

XLII. évfolyam, 278. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. november 27., szerda Befejeződött Budapesten az európai kulturális fórum Köpeczi Béla beszéde a zárétanácskozáson Hat hétig tartó tanácskozássorozat után kedden a haj­nali órákban plenáris üléssel befejezte munkáját Budapes­ten az európai kulturális fórum, összehívásáról két évvel ezelőtt határoztak Madridban a helsinki záróokmányt alá­író 33 európai és a 2 észak-amerikai állam képviselői. A ta­nácskozásra a helsinki folyamat részeként került sor, de sa­játos új vonása volt, hogy munkájában kiemelkedő kultu­rális személyiségek, alkotóművészek vettek részt. A fóru­mon a kulturális alkotótevékenység, terjesztés és együttmű­ködés kérdéseit vitatták meg. Az első hét plenáris ülé­seit követően négy munkabi­zottságban folyt az eszmecse­re. A résztvevők a képző- és iparművészet, az építészet és a műemlékvédelem; az elő­adóművészetek, a film, a rá­dió és a televízió kulturális műsorai; az irodalom, a könyvkiadás és a műfordí­tás; továbbá az egymás kul­túrájának ismeretével és a kulturális örökséggel össze­függő területeken vizsgálták meg az együttműködés to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit. A részt vevő államok kultu­rális életének vezető képvi­selői valamennyi szakmai te­rületen hasznos és érdemi eszmecserét folytattak. A kül­döttségek, a tanácskozás munkájában részt vevő kul­turális személyiségek számos konstruktív javaslatot ter­jesztettek elő a két- és több oldalú kulturális együttmű­ködés továbbfejlesztése érde­kében. A hétfőn késő este kezdő­Az európai kulturális fórum záró plenáris ülése. A képen: Köpeczi Béla beszédét nagy tapssal fogadták a résztvevők. dött nyílt plenáris záróülé­sen sorrendiben Franciaor­szág, Nagy-Britannia, Luxem­burg, Ausztria, a Német Szö­vetségi Köztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Spanyolország, Csehszlová­kia, Lengyelország, Portugá­lia, az Amerikai Egyesült Ál­lamok, Törökország, Olaszor­szág, Bulgária, Dánia, Norvé­gia, Hollandia, Svédország, Szovjetunió és Kanada kép­viselője szólalt fel. A delegátusok méltatták a fórum jelentőségét a helsin­ki folyamatban, hangoztatták azt az óhajukat, hogy a fórum eredményei, a kulturális együttműködést szolgáló ja­vaslatok a tanácskozás befe­jeztével ne merüljenek fele­désbe. Elismerésüket fejezték ki a vendéglátó ország kor­mányának és a magyar nép­nek, valamint a fórum vég­rehajtó titkárságának a ta­nácskozás megrendezéséhez nyújtott feltételekért, körül­ményekért, a szervező mun­káért. Kifejezésre juttatták, hogy a kulturális fórum a helsinki folyamat jelentős ál­lomása, amely hozzájárult a nemzetközi párbeszéd elő­mozdításához, a szakmai és baráti kapcsolatok, a kölcsö­nös megértés elmélyítéséhez, az európai népeket összekötő közös humanista értékek tu­datának erősítéséhez. Végül a magyar küldöttség nevében — s házigazdaként — Köpeczi Béla művelődési miniszter, a delegáció vezető­je szólalt fel. Elöljáróban utalt a fórum egyedülálló vonására, a konferencián részt vett kulturális szemé­lyiségek aktív, gyümölcsöző tevékenységére. Hangoztatta: o kulturális fórum nagy fe­lelőssége, hogy itt elhangzott javaslataikból az államok igyekeznek mindazt megva­lósítani, ami megvalósítható a két- vagy több oldalú együttműködésben. Ezután a tanácskozás vitá­it idézve arról szólt, hogy a különböző társadalmi rend­szerekhez és kulturális régi­ókhoz tartozó országok kép­(Folytatás a 4. oldalon) « TESZÜV-ellikség napirendiéi: Jövedelmezőség, felzárkózás A legfontosabb a közös gazdaságok jövedelemterme­lő képességének növelése és az elmaradott térségek fej­lesztése, — hangzott el a Szabolcs-Szatmár megyei Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége elnökségének tegnap Nyíregyházán meg­tartott ülésén. A decemberi küldöttgyűlés elé terjeszten­dő napirendet tárgyalták meg, és az idézet az MSZMP XIII. kongresszusának ha­tározataiból megyénk ter­melőszövetkezeteire háruló feladatok közül való. Szó esett arról is, hogy a foglal­koztatási gondok megoldá­sában továbbra is nagyon fontos feladatok hárulnak a gazdaságokra. Ugyancsak a küldöttgyűlés elé terjesztik majd a tagok és a szövetkezet kapcsolat- rendszerét, amelyből az el­nökségi ülés kiemelte az érdekviszonyok tisztázásá­nak és előtérbe állításának fontosságát. SzűrSpor Belegrádról A Könnyűbeton- és Szi­getelőanyagipari Vállalat belegrádi perlitgyárában az év végéig háromezer tonna — importot kiváltó — perfii szűrési segéd­anyagot gyártanak a ha­gyományos építési perlit mellett. A négyféle szemcsemi­nőségben készülő szűrő- por legnagyobb felhasz­nálója hazánkban a kon­zerv- és söripar, illetve élelmiszerüzemek, de ezt az anyagot használják gyógyszergyárak és bor­kombinátok is. A hazánkban egyedül itt készülő perfilből az idén Irakba, Görögországba ex­portáltak, az év végéig a hátralévő napokban 150 , tonnát Romániába és 100 j tonnát az NDK-ba expor­tálnak. ülést tartott a negyei pártbizottság November 26-án — Varga Gyula első titkár elnökletével — ülést tartott az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága. A tanácskozáson a tes­tület tagjain kívül részt vettek a megyei pártbi­zottság osztályvezetői, a városi pártbizottságok első titkárai. Ott volt Petrovszki István, a Központi Bi­zottság párt- és tömegszervezetek osztályának ve­zetője és Lakosi Kálmán, a KB munkatársa. A pártbizottság Diczkó László megyei titkár előterjesztésében megvitatta az alapszervezeti munka színvonalának fejlesztéséről 1976-ban ho­zott határozata végrehajtásának tapasztalatait, s megjelölte a további feladatokat. A napirend vitá­jában felszólalt Kerezsi Miklós, a csengeri nagy­községi pártbizottság titkára, Károly Edit, a HÓDI­KÖT fehérgyarmati gyáregységének párttitkára, Cserpák Károlyné, a RACITA Cipőipari Szövetke­zet dolgozója, Baloghné Pankotai Anikó, a nyír- meggyesi Petőfi Tsz tagja, Nagy Lajos, a Kender- Juta nagyhalászi gyárának párttitkára, Liba Lajos- né, a VOR vásárosnaményi gyárának dolgozója, Malmos Zoltán, a BEAG Universil dolgozója, Fe- nyőfalviné Torma Piroska, a Magyar Posztó nagy- kállói gyáregységének dolgozója, Palóczi Lajosné, a Máriapócsi Nagyközségi Közös Tanács elnöke, Kanda Pál nyugdíjas, és Petrovszki István, a KB osztályvezetője. A testületnek ezt követően Varga Gyula adott tájékoztatót a Központi Bizottság legutóbbi ülésé­ről. A végrehajtó bizottság jelentését és Varga Gyula tájékoztatóját a megyei pártbizottság egy­hangúlag elfogadta. J Szovjet szakszervezeti küldöttség megyénkben A Szovjetunió Kárpáton- túli területe szakszervezeti tanácsának háromfős delegá­ciója érkezett megyénkbe kedden. A küldöttséget — amelyet a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsa hívott meg — Va- sziljev Valentyin Vasziljevics, a szakszervezeti tanács el­nöke vezeti. Tagjai; Uhacs Mihail Mihajlovics üzemi szb-titkár, Szaprikina Tat­jana Sztyepenova kereske­delmi szb-titkár. Kedden a szovjet küldött­séget fogadta és megyénk szakszervezeti mozgalmának időszerű kérdéseiről, a sza­bolcsi dolgozók élet- és mun­kakörülményeiről tájékoztat­ta Tóth Géza, az SZMT veze­tő titkára. A háromnapos látogatás során a szovjet vendégek el­látogatnak a nyíregyházi pa­pírgyárba, találkoznak az ÉPSZER dolgozóival, ellá­togatnak a Mátészalkai Áfészhez. Bolti árusítás, gyógynövény- ás éticsigagyűjtés A második megyei isko­laszövetkezeti tanácskozást rendezték meg Nyíregyhá­zán, a KPVDSZ Művelődé­si Házában november 26- án. A több mint 100 résztve­vő — áfész-elnökök, iskola- szövetkezetek diák-tisztség­viselői, tanárelnökök — előtt Koós Pál, a MÉSZÖV titkárságvezetője vitaindí­tójában rámutatott: a me­gye fogyasztási szövetkeze­tei és az iskolák a gazda­sági érdekeltség mellett a szövetkezetpolitikai célok A tanácskozás résztvevői megvalósulását látják a több mint tízéves múltra visszatekintő iskolaszövet­kezeti mozgalomban. Ma már Szabolcs-Szat­már valamennyi áfésze ren­delkezik gyermekcsoport­tal, éppen ezért a közel­múltban a SZÖVOSZ isko­laszövetkezeti megyének nyilvánította Szabolcsot. A 43 iskolaszövetkezet diák­jai főként tanszereket, te­jet, péksüteményt árusíta­nak a boltban. Üj kezde­ményezésekről számoltak be, Baktalórántházán ser­téstenyésztéssel foglalkoz­nak, a közeljövőben gyógy­növényt sok faluban gyűj­tenek, az éticsigagyűjtés is szépen jövedelmez az isko­laszövetkezeti csoportnak. Egyre több helyen gyakor­lókertben termelik meg az iskola és a diákotthon zöldség-gyümölcs kínálatát. Nyulat több helyen, galam­bot Tiszadobon tenyészte­nek nagy tételben. Az iskolaszövetkezeti ta­nácskozáson a vitaindító után többen kifejtették vé­leményüket. Molnár István, a baktalórántházi szak­munkásképző iskolaszövet­kezetének tanárelnöke a 200 ezer forint feletti for­galom összetevőiről, Papp Nóra, a hodászi iskolaszö­vetkezet diákja a leltár iz­galmairól, Lingvay Boglár­ka, a dombrádi iskolaszö­vetkezet ellenőrző bizottsá­gának elnöke a Tisza-parti ajándék- és zöldségbolt szervezéséről és az országos első helyezésről szólt. Vin- nai Andrea, a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumból az iskolaszövetkezeti ki­rándulásokat emelte ki. Nagy István, a Nyíregyhá­zi Áfész elnöke az iskola- szövetkezetek gazdasági hasznáról és a káderután­pótlásról mondta el gondo­latait. A tanácskozás végén Diczkó József, a SZÖVOSZ Ifjúsági Bizottságának tag­ja nyújtotta át a tízéves te­vékenységért járó elisme­rést a két alapítónak, a má­tészalkai Esze Tamás Gim­náziumnak és a tiszalöki Teleky Blanka Gimnázi­umnak. A múlt évi tevé­kenységet tartalmazó pá­lyázat alapján megyei el­ismerést kapott a demecse- ri Váry Emil Gimnázium, a mátészalkai gépészeti szak- középiskola, a nyírkátai, a tiszadobi és a tornyospálcai általános iskola.

Next

/
Thumbnails
Contents