Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

1985. november 26. Kelet-Magyarország 3 Fasorok halálára M egyénk büszkesége volt a baktai út, s annak leágazása Va­ja—Mátészalka felé. Elé­gedetten olvastuk Keresz­tes Zoltán Magyarország erdei című könyvében a lelkesült szavakat, ame­lyeket az ismert szakember írt, dicsérve a két kertész- mérnök művét. Grabovszky és Sára neve fémjelezte a két utat, mely tervezett, minden évszakban virágot ígérő, télen is zöldet kíná­ló. Mondtuk, mutattuk mi is: nyugtat, nem engedi csüggedni a vezető figyel­mét, gyönyörködtet, össz­hangba hoz esztétikusát és praktikusat. Nos, lassan mindez a megvalósult múlt idő. A baktai úton is mű­ködésbe léptek a fűré­szek, s ma már felstószolt fa emlékeztet sok helyen arra, ami volt. Régen azt glosszáztuk, hogy barbár autós tépi a virágot, a bok­rot. Kiderül: ez volt q legártatlanabb korszak. Megyeszerte fogy a fa­sor, az útmenti bokor, a szépet árasztó növény. De nem kímélik a megyeszék­helyen sem. Fűrészelnek a Holló utcán, belevág a balta a Sóstói út környé­kén a magántelken álló fa­matuzsálembe, megpocsé­kolták a Rákóczi utca vé­gét, s valamelyik felelőt­len ember még azt is meg- pedzette, hogy a Sóstó felé vezető út szélesítésekor is ott az erdő. Kivágtak erdő- nyi fát a Tiszaeszlár, To­kaj, Tiszavasvári felé ve­zető útjainkon is. Van környezetvédelmi törvényünk- Hírek szerint az egyik legjobb Európá­ban. Viszont az is igaz, a törvény tilalomfája sok­mindenre jó, de fásításra alkalmatlan. Amikor a közvélemény felháborodik, akkor e törvény ismereté­ben sok illetékes mondja kórusban: visszapótoljuk! Vissza, ha vissza! És mi­vel? A finnek minden fát vigyáznak, pedig van ne­kik bőven. Az osztrákok szellemes megoldással kö­tötték meg a fát irtok ke­zét Olyan szabályt hoz­tak, hogy a fát kivágónak annyi kerületű új fát kell(!) ültetnie, amennyi a kivá­gott fák kerülete. Nem ol­csó mulatság, meg is gon­dolja mindenki, mikor he­lyezi működésbe a fűrészt és baltát. E lőször jött a busz­öböl. Aztán a közle­kedésbiztonság ügye. Most a faöregedés és bete- gedés az ok. Mert ok és magyarázat most is lesz, legalább annyi ölnyi, amenyi az irtott fa. De lesz-e vajon még egyszer szép baktai országút? Ed­dig a gondos tervezés, az emberi lelemény, az eszté­tika szemléltetésére tud­tuk használni megyénk or­szágútjait. Ha így megy tovább, akkor legfeljebb a nyelvtani gyakorlatban vesszük hasznát. Ékes pél­da lesz arra, hogy a jelen idejű van miként változik múlt idejű voltra, (bürget) Több szakemberre lenne szükség Nyírbátorból Argentínába A nyírbátori Csepel Fúró­gépgyárban ezekben a na­pokban fokozott ütemű a munka, amely némiképp tor­lódik is az év vége felé. Ügy tűnik, kellő időben tudják teljesíteni az idei terveiket. Komoly gondok is nehezítik az ütemes termelést. Több, magasan kvalifikált szak­munkás hiányzik. Tíz ember­re lenne még szükség ahhoz, hogy létszámhiány ne okoz­zon gondot. Az üzemben el­sősorban forgácsoló szak­munkásokat keresnek. Esz­tergályosra, marósra, vala­mint a nagy teljesítményű gépekhez hegesztőre, lemez- laikatosra lenne szükség. Elsősorban bányászati be­rendezéséket gyártanak, eb­ben a nyíregyházi KÖZGÉP- pel lépték kooperációs kap­csolatba. Az ERI—2 elsősor-, ban szocialista piacra kerül. Többek között Romániában, Lengyelországban állnak imajd munkába ezek a gépek. A hagyományos fúrógépeket tőkés piacon értékesítik. Svédország és Argentína is a megrendelők között van. Számítógéppel—jó minőségben A HÓDIKÖT tiszalöki gyárában 1,2 millió termé­ket készítenek ebben az évben. Jó munkájukat di­cséri, hogy gyártmányaik 70 százaléka export mi­nőségű. A vállalaton belül itt álltak át elsőként a szá­mítógépes termelésre. A HÓDIKÖT-nél felismerték és gyorsan alkalmaz­kodtak a piac diktálta fel­tételekhez. Ez azt jelen­ti, hogy rugalmasan fo­gadják mind a hazai és külföldi kistételes megren­deléseket. Űj anyagokat alkalmaznak, mind minő­ségben mind színskálában a kötöttáru termékek gyár­tásánál. 1. Szemenyei Éva a Com- mondore 64 számítógéppel termelési programot készít. 2. Az új gallérkifordító és vasaló géppel Kiss Ka­talin dolgozik. Elek Emil Kutatók együttműködése Cseréljünk szaktudást! Bár 1988 még messze van, de már készülhetnek a ku­tatók Nyíregyházán, hogy ekkor a szocialista országokból olyan szakemberek érkeznek, akik nemzetközi hírt szereztek a maguk szakmájában, akik arra kíváncsiak, hogy a Vető­mag Vállalat nyírségi kutatóközpontjában milyen eredmé­nyeket érnek el a nemesítők, milyen haszna van az évek óta tartó együttműködésnek, Megyénkben ez az az inté­zet, amelynek képviselői részt vesznek a KGST mezőgaz­dasági bizottságához kapcso­lódóan egy-egy szakbizottság munkájában. Bukai József kandidátus, tudományos ta­nácsadó például abban a bi­zottságban dolgozik évek óta, amely a burgonya, a napra­forgó és a hüvelyes növények termesztésével foglalkozik. Szomszédok kapcsolata — Nem egyszerű egy bi­zottság munkájában részt venni — mondja. — A gya­korlat ugyanis az, hogy egy- egy ülésen inkább az ismeret- szerzés a jó, eljutunk a prob­lémák felvetéséig, azonban a konkrét kutatásokhoz mindez kevés. Ám a további együttműkö­déshez egyrészt a szervezeti alapöt adja meg a KGST, másrészt ezek után jöhetnek létre olyan két-, háromoldalú együttműködések, amelyek már konkrét eredményeket mutatnak fel. Ugyanis egy- egy témában az eltérő éghaj­lati, termelési feltételek mel­lett kisebb körre érdemes szűkíteni az együttműködést, így a csehszlovákiai Sum- perkfoen az étkezési száraz­borsó és a lóbab, valamint más hüvelyesek termesztésé­vel folytatnak kísérleteket a magyar kutatókkal karöltve. — A kutatóhelyek minden évben jelentést küldenek a programot vezető intézetnek, amiben vázolják, mit értek el, mit terveznek a követke­ző időszakban — ismerteti Bukai József a „lebonyolí­tás” menetét. — Aztán, ami­kor egy bizottsági ülésen ösz- szej övünk, akkor minden or­szágból beszámolnak a kép­viselők arról, mit hozott az együttműködés, miben kell erősíteni a közös munkát. Mindez együttjár az ottani kutatóintézet meglátogatá­sával, a záró jegyzőkönyvben felvett esetleges javaslattal, amelyet a KGST mezőgazda- sági‘bizottságának címzőnk. Kölcsönös bizalom Az évek során nagyjából ugyanazok a kutatók képvi­selik hazájukat a bizottsá­gokban. Ennek olyan hallat­lan előnye van, hogy megis­merik egymást, kialakul a kölcsönös bizalom, amely le­hetővé teszi a kutatási mód­szerek megbeszélését, az anyagok átadását is. — A bizalom megszerzése időigényes, azonban a későb­bi munkában igencsak hasz­nos — vélekedik a kutató. Ahhoz, hogy valaki részt vegyen ebben a sokirányú munkában, több feltétel is szükséges. Bukai József pél­dául — aki rakamazi szüle­tésű, Bujon nevelkedett — Moszkvában végezte el az egyetemet. A tárgyalásokon ugyanis oroszul beszélnek, így nyelvismeretét jól hasz­nosítja. Mivel kezdettől a nyíregyházi kutatóintézetben dolgozik, így tisztában van a maguk eredményeivel, lehe­tőségeivel is, ami szintén jó alapot ad a tárgyalásokra. — Hogyne, mikor bizonyos fajok vizsgálatánál arra is vigyáznunk kell, hogy azonos módszereket alakítsunk ki, biztosítható legyen az össze­hasonlítás — jegyzi meg. Van néhány olyan problé­ma, ami a kutatókat, nemesi- tőket valamennyi országban egyaránt foglalkoztatja. A napraforgónak például igen jó piaca van, nyilván szeret­nék, ha a megyében is job­ban elterjedne, azonban a ho­mokon való termelése — fő­leg gazdaságossági oldalról — még nem tart a kívánt szin­ten. Egy lépéssel előbb — A burgonyával pedig az a bajunk — említi —, hogy a mi klímánk nem alkalmas a fajtafenntartásra, de a ke­reskedelem is leszűkíti- az igényeket, amikor csak egy fajtát kér a termelőtől. A kutatóknak mindig egy lépéssel a termelők előtt kell járniuk. Ám a kitágult tudo­mány mellett akkor lehetnek eredményesek, ha mások ta­pasztalatait is hasznosítják. Ezért bíznak abban, hogy ha a KGST-n belül folyó mun­kát koordinálják, akkor gyor­sabban jutnak hasznosítható eredményekhez. L. B. (Első asszony. Balról jön és úgy válik ki a sokada- lomból, ahogy a sokada- lomból szokás. Mustrálgat- ja a műtrágyás zsákokon sorba rakott légycsapókat. Az egyikről félresepri a ha­vat.) — Elment magának az esze? Ki látott már ilyen féleszű embert... Télen légy csapót árulni!? (Azért csak nézegeti a légycsapókat, de még in­kább a gazdáját, aki olyan szép ember itt_ a sokada- lomban, mint amilyen szép emberek az ilyen sokada- lomban lenni szoktak.) — Megkukult maga, hogy egy szót se szól, mennyiért adja ezeket a vacak légy­csapókat? (Az atyafi, mint aki érzi, hogy sikere van, csak a fo­ga közül szűri: húsz forint.) A gyors informálódás a piacokról, a kereslet és kí­nálat alakulásáról, a közgaz­dasági 'szabályozók hatásáról a legfontosabb feltétele a ha­tékony gazdálkodásnak és a VII. ötéves terv megvalósítá­sának. A felsorolt • célok se­gítését szabta feladatul ma­gának az idén hatodik alka­lommal megrendezésre kerü­lő szervezési és vezetési filmnapok eseménysorozata. A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság, valamint az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület me­gyei szervezete a házigazdá­ja a november 28—29-én sor­ra kerülő rendezvényeknek. A filmnapok aktualitását ki­emeli az a jelenség, hogy me­gyénkben is ütemesen fejlő­dik a számítástechnika, amely a vezetés és a szervezés egyik legfontosabb eszköze. A hagyományos módsze­rekkel, a kézi ügyviteli fel­dolgozással ma már nem le­het megfelelő ütemben kö­vetni a szervezeten belül és kívül az eseményeket, az in­formációkat. A számítástech­nika, amelynek mind széle­sebb körű elterjedése sürget, bevezetése esetén új vezetési stílust és módszert követel alkalmazójától. A filmnapo­kon bemutatandó alkotások elsősorban ebben kívánnak segíteni. A negyven film fel­öleli az ipar, a mezőgazda­ság és a kereskedelem vala­mennyi problémakörét. Az alkotások megismertetnek a jövő feladataival és techni­kájával. Bemutatják a kor­szerű döntések születésének folyamatát egy-egy vállalat­nál. Angol, magyar és szov­jet szakfilmek mutatják be a legújabb vállalatvezetési módszereket. Automata gép­sorok, ipari robotok és konk­rét szervezési módszerek ke­rülnek az érdeklődők elé. A program az első napon közös vetít^g lesz, ahol olyan filmeket lehet megtekinteni, amelyek mindenki érdeklő­désére számot tartanak. A második napon több szekció­ban folytatódik a filmek be­mutatása, ami azt jelenti, hogy a filmeket téma szerint csoportosítva több helyszínen láthatják és közben vitázhat­nak is az érdeklődők a látot­takon. A két rendező tudo­mányos társaság minden ér­deklődő jelentkezését várja a vetítés kezdetéig. — Még hogy húsz forint? Egy darab gumibelső... (Az első asszonynak nem tetszik a foghegyről beszéd, máris a fenekét fordítja az atyafinak. Jobbra el.) — Ez vacak? Nyáron harmincért adtam ... (... kiáltja az atyafi a rátarti nőszemély után, de az eltűnik a sokadalomban, ami változatlanul akkora, mint amekkora az ilyenkor lenni szokott.) ■. ■ (Máso­dik asszony balról jön, és úgy lézeng a hajnali soka- dalomból még itt maradt néhány ráérős bámészkodó ember között, mint ahogy déltájban lézengeni szok­tak a szedelőzködő vásár­ban. Unottan nézegeti a lucskos műtrágyás zsákon a légycsapókat.) — Hogy adja ezeket az izéket? (Látszik, hogy lélekben máshol jár. Sőt már test­ben is. Jobbra el. Az atyafi kétségbeesetten rúg bele a légycsapóiba...) — Asszonyok!!! Itt a légy csapó! A legjobb légy- csapó...? Legalább lopja­nak, ha nem vesznek ... (és) Szervezés és vezetés Filmen a jó mód­szerek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents