Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

i Kelet-Magyarország 1985. november 22. Befejeződött a genfi csúcstalálkozó A szovjet—amerikai közös nyilatkozat Országos elméleti tanácskozás Németh Károly előadása a pártdemokráciáról Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Rea­gan, az Egyesült Államok el­nöke — kölcsönös megálla­podás alapján — 1985. no­vember 19—21-én találkozót tartott Genfben. A véleménycseréken sok­oldalúan megvitatták a szov­jet—amerikai kapcsolatok és a jelenlegi nemzetközi hely­zet fő kérdéseit. Az eszme­cserék őszinték és hasznosak voltak. Számos kulcsfontos­ságú kérdésben fennmarad­tak a komoly ellentétek. A két vezető — elismerve a Szovjetunió és az Egyesült Államok társadalmi és poli­tikai rendszerében és a nem­zetközi problémák általuk történő megközelítésében ta­pasztalható különbségeket — mindazonáltal eljutott egy­más álláspontjának jobb megértéséhez. Megállapod­tak abban, hogy javítani kell a szovjet—amerikai kapcso­latokat és a nemzetközi hely­zetet egészében véve. Ezzel összefüggésben mindkét fél fontosnak minősítette az ál­landó párbeszédet, amely tükrözné azt az őszinte tö­rekvésüket, hogy a lényeges problémákat illetően keres­sék az érintkezési pontokat. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára és az Egye­sült Államok elnöke megál­lapodott abban, hogy a kö­zeljövőben ismét találkoz­nak. Az Egyesült Államok elnöke ennek kapcsán az SZKP KB főtitkárától a Szovjetunióba szóló meghí­vást fogadott el. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor el­fogadta az Egyesült Államok elnökének meghívását, hogy látogasson el az Egyesült Ál­lamokba. A látogatások szer­vezésének és időpontjának kérdéseit diplomáciai úton egyeztetik. A találkozón néhány konk­rét kérdésben megállapodást értek el. Ezt a nyilatkozat az alábbiakban ismerteti. A felek — miután megvi­tatták a biztonság kulcsfon­tosságú kérdéseit és annak tudatában, hogy a Szovjet­unióra és az Egyesült Álla­mokra különleges felelősség hárul a béke megóvásáért — kijelentik, hogy atomhábo­rút sohasem szabad kirob­bantani és abban nem lehet győztes. Felismerve, hogy bármilyen konfliktus a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között katasztrofális kö­vetkezményekkel járhatna, hangsúlyozták: fontos, hogy elejét vegyék a kettejük kö­zötti bármilyen — akár atom-, akár hagyományos — háborúnak. Nem fognak ka­tonai fölény elérésére töre­kedni. A főtitkár és az elnök meg­vitatta az atom- és űrfegy­verekről szóló tárgyalások kérdéseit. Megállapodtak abban, hogy e tárgyalásokon meggyorsít­ják a munkát. Ezen azoknak a feladatoknak a végrehaj­tása értendő, amelyeket az ez év január 8-i szovjet— amerikai közös nyilatkozat tartalmaz. Nevezetesen: ki kell küszöbölni az űrfegy­verkezési hajszát és meg kell szüntetni a földi fegyverke­zést, korlátozni és csökken­teni kell a nukleáris fegyve­reket és meg kell szilárdíta­ni a hadászati stabilitást. A felek az utóbbi időben előterjesztett szovjet és ame­rikai javaslatok figyelembe­vételével a mielőbbi előrelé­pést szorgalmazták a többi között azokon a területeken, ahol vannak érintkezési pon­tok. Ideértve a felek atom­fegyverei 50 százalékos csök­kentése elvének megfelelő al­kalmazását. Valamint az európai közepes hatótávolsá­gú rakétákkal kapcsolatos közbenső megoldás elvét. E megállapodások kidolgozása­kor egyeztetik a vállalt köte­lezettségek végrehajtása fe­letti ellenőrzés hatékony in­tézkedéseit. A felek megállapodtak ab­ban, hogy szakértői szinten tanulmányozzák a nukleáris veszély csökkentésével fog­lalkozó központok kérdését. Figyelembe véve a genfi tár­gyalások előremenetelét, és az ott napirenden lévő kér­déseiket. Megelégedéssel je­gyezték meg: a közelmúltban ebben az irányban történt ilyen lépés. Mint például a szovjet-amerikai közvetlen távközlési összeköttetés tö­kéletesítése. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan kijelentette: a Szovjetunió és az Egyesült Államok hű marad az atom­fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez, és érdekelt ab­ban, hogy más országokkal közösen erősítse az atom­fegyverek elterjedése meg; akadályozásának rendszerét, és a továbbiakban növelje a szerződés hatékonyságát, oly módon is, hogy bővítse rész­vevőinek körét. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy az atomso- rompó-szerződés hatékonysá­gát viszgáló legutóbbi konfe­rencia egészében véve pozi­tív eredményekkel járt. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok újfent elköte­lezte magát az atomsorompó- szerződés mellett. Amellett, hogy a jóakarat szellemében tárgyalásokat folytassanak az atomfegyverek korlátozásá­ról és a leszerelésről a szer­ződés 6. cikkelyének megfe­lelően. Mindkét fél szándéka, hogy a jövőben is előmozdít­sa a nemzetközi atomener­gia ügynökség megszilárdí­tását és támogassa tevékeny­ségét a biztosítékok megva­lósítása területén, valamint az atomenergia békés célú felhasználásának elősegítésé­ben. Pozitívan értékelik azt a gyakorlatot, hogy rendsze­res szovjet—amerikai konzul­tációk folynak az atomfegy­verek elterjedése megakadá­lyozásának kérdésében, s ezek hatékonyak és építő szelleműek. Kifejezik szán­dékukat, hogy ezt a gyakor­latot a jövőben is folytassák. A biztonsági problémák megvitatása során a felék megerősítették, hogy sürge­tik a vegyi fegyverek általá­nos és teljes betiltását, va­lamint a meglévő készletek megsemmisítését. Megálla­Közlemény a Varsói Szer­ződés tagállamai vezetőinek felső szintű találkozójáról: A Varsói Szerződés tagál­lamainak vezetői 1985. no­vember 21-én kölcsönös meg­állapodás alapján felső szin­tű találkozót tartottak Prá­gában. Mihail Gorbacsov részletes tájékoztatást adott a Genf­ben aznap befejeződött felső szintű szovjet—amerikai ta­lálkozó menetéről és eredmé­nyeiről. A testvérpártok és -orszá­gok vezetői teljes támogatá­sukat fejezték ki a Ronald Reagannel, az Egyesült Álla­mok elnökével folytatott tár­gyalásokon Mihail Gorbacsov által — a Varsói Szerződés tagállamai 1985. október 23-i nyilatkozatában megfogal­podtak, hogy fokozott erőfe­szítéseket tesznek egy erre vonatkozó hatékony és el­lenőrizhető nemzetközi egyezmény megkötése érde­kében. A felek megállapodtak ab­ban, hogy intenzívebbé te­szik a kétoldalú szakértői szintű megbeszéléseket a ve­gyi fegyverek betiltása kér­désének valamennyi vonat­kozásáról, beleértve az el­lenőrzés kérdéseit is. Meg­egyeztek abban is, hogy meg­kezdik a vegyi fegyverek el­terjedésének megakadályo­zásával összefüggő kérdések megvitatását. A felek hangsúlyozták, hogy jelentősnek tekintik a közép-európai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsök­kentésről Bécsben folyó tár­gyalásokat, s készségüket fe­jezték ki: oda hatnak, hogy ezeken a tárgyalásokon po­zitív eredményeket érjenek el. A felek — nagy jelentősé­get tulajdonítva a stockhol­mi európai bizalom- és biz­tonságerősítő, valamint le­szerelési konferenciának, és megállapítva azt, hogy azon haladás történt — kijelen­tették: a konferencián részt vevő más államokkal együtt szándékukban áll előmozdí­tani a konferencia mielőbbi sikeres befejeződését. E cél­ból megerősítették egy olyan okmány elfogadásának szük­ségességét, amely kölcsönö­sen elfogadható intézkedé­sekként magában foglalná mind a bizalom és a bizton­ság megszilárdítását, mind pedig az erő kiiktatása el­vének konkretizálását és ér­vényre juttatását. 2 Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan egyetértett ab­ban, hogy rendszeressé és aktívabbá kell tenni a kü­lönböző szinteken folytatott párbeszédet. Ez a két ország vezetőjének találkozói mel­lett előirányozza a szovjet és az amerikai külügyminisz­ter, más minisztériumok és főhatóságok vezetői rendsze­res találkozóit. Egyetértettek abban, hogy a mezőgazdasá­gi, lakásépítési és környe­zetvédelmi minisztériumok és hivatalok vezetőinek leg­utóbbi kölcsönös látogatásai hasznosak voltak. A felek bővíteni kívánják a kétoldalú kulturális, okta­mazott közös irányvonal szel­lemében — kifejtett konst­ruktív álláspont iránt. A Varsói Szerződés tagál­lamainak legfelső vezetői nagyra értékelték azt a kü­lönleges fontosságú hozzájá­rulást, amellyel az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára a genfi találkozó fo­lyamán elősegítette a szocia­lista közösség országai által együttesen kidolgozott béke- szerető álláspont érvényre juttatását. Egyöntetűen meg­állapították, hogy a találko­zón közvetlen és nyílt tár­gyalások folytak, ezek szük­ségesek voltak és eredmé­nyeik hasznosak. Jóllehet Genfben nem si­került megoldani a fegyver­zetkorlátozás és csökkentés konkrét problémáit, nagy je­lentősége van annak, hogy a tási, tudományos és műsza­ki cserék programjait, vala­mint fejleszteni a kereske­delmi és gazdasági kapcsola­tokat. A főtitkár és az elnök jelen volt a tudományos, az oktatási és a kulturális kap­csolatokról és cserékről szó­ló megállapodás aláírásán. Ügy vélik, hogy jobb meg­értésre van szükség népeink között, és ennek céljából elő­segítik az utazások és embe­rek közötti kapcsolatterem­tés kiszélesítését. A felek megegyeztek ab­ban, hogy az együttműködés szellemében kell megoldani az egyes állampolgárokat érintő kérdéseket. Mindkét vezető megelége­déssel jegyezte meg, hogy a japán kormánnyal együttmű­ködve a Szovjetunió és az Egyesült Államok egész sor intézkedésről állapodott meg, amelyek növelik a biztonsá­gos repülést a Csendes-óce­án északi részében és intéz­kedéseket dolgoztak ki azok megvalósítására. Megállapították, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei tárgya­lásokat kezdtek a légi össze­köttetés felújításának céljá­ból. Mindkét vezető kívána­tosnak nevezte, hogy a közel­jövőben ebben a kérdésben kölcsönösen előnyös megálla­podást érjenek el. Ehhez kapcsolódóan megállapodás jött létre arról, hogy New Yorkban és Kijevben egy­idejűleg főkonzulátust nyit­nak. A felek megegyeztek ab­ban, hogy közös kutatások­kal és gyakorlati intézkedé­sekkel járulnak hozzá a kör­nyezetvédelem világméretű feladatának megoldásához. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között ezen a téren érvényben levő egyezmény­nek megfelelően a jövő év során Moszkvában és Washingtonban konzultáció­kat tartanak az együttmű­ködés konkrét programjáról. Mindkét vezető egyetértett a kapcsolatok és cserék szé­lesítésének célszerűségében — köztük néhány új formá­ban — a tudomány, az okta­tás, a gyógyászat és a sport területén. Mindkét vezető kiemelte az irányított termonukleáris szintézis békés célú felhasz­nálására irányuló munka po­tenciális jelentőségét. Ezzel kapcsolatban állást foglaltak a nemzetközi együttműködés átfogó, gyakorlati fejlesztése mellett e lényegében kifogy­hatatlan energiaforrásnak az egész emberiség javára tör­ténő termelésében. találkozó megerősítette az 1985 januárjában elért szov­jet-amerikai megállapodást, amelynek értelmében keresni kell az utakat a fegyverkezé­si hajsza beszüntetésére és a világűrre való kiterjesztésé­nek megakadályozására. Elvi jelentősége van a gen­fi találkozó záródokumentu­mába foglalt ama közös nyi­latkozatnak, hogy megen­gedhetetlen az atomháború és a felek .lemondanak arról, hogy katonai fölényre töre­kedjenek a másikkal szem­ben. A genfi találkozó nagy je­lentőségű azért is, mert meg­teremtette annak a párbe­szédnek az alapját, amelynek célja jó irányú változás el­érése a szovjet—amerikai kapcsolatokban és általában a világon. összességében Mihail Gor­bacsov találkozója Ronald Reagannel, az Egyesült Álla­mok elnökével kedvezőbb le­hetőségeket teremt a nemzet­közi helyzet egészségesebbé tételére, az enyhüléshez való visszatérésre. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket mind­két fél a gyakorlatba ültesse át. A találkozón megerősítet­ték a szövetséges szocialista államok elvi irányvonalát, A pártdemokrácia helyze­téről és fejlesztésének fel­adatairól kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdő­dött csütörtökön az MSZMP KB párt- és tömegszerveze­tek osztálya, agitációs és propagandaosztálya, vala­mint Politikai Főiskolája rendezésében a Politikai Fő­iskolán. Szabó József, a fő­iskola rektora köszöntötte az e témában első ízben ren­dezett konferencia résztve­vőit: pártmunkásokat, elmé­leti szakembereket, a mar­xizmus—leninizmus oktatóit, a tömegkommunikációs in­tézmények vezető képviselő­it. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda­osztályának vezetője megnyi­tójában hangsúlyozta: a ta­nácskozás célja, hogy előse­gítse a XIII. kongresszusnak a pártdemokrácia fejleszté­sére vonatkozó határozata végrehajtását. A viták al­kalmat kínálnak arra, hogy orientálják a kutatókat azok­ról a fő kérdésekről, ame­lyek a párt fejlődése, meg­újulása kapcsán felvetődnek. Ezt követően Németh Ká­roly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyette­se tartott vitaindító előadást a pártdemokrácia kérdései­ről. Elöljáróban kiemelte: a pártnak a társadalomban be­töltött vezető szerepéből kö­vetkezően figyelembe kell vennie, hogy a párton be­lüli és a társadalmi folya­matok szorosan összefüggnek egymással. A szocializmus si­keres építésének előfeltétele, hogy a pártban demokrati­kus viszonyok uralkodjanak, következetesen érvényesül­jenek a párt működését sza­bályozó lenini elvek. Súlyos tapasztalatunk van arról, hogy ha ezek csorbát szen­vednek, nemcsak a pártban, de az egész politikai rend­szerben is súlyos zavarok támadnak. — Az MSZMP tevékenysé- ben következetesen szem előtt tartja, hogy a vezető szerep gyakorlati érvényesí­tése elválaszthatatlan a pár­ton belüli demokráciától, a tagságnak attól a jogától, hogy részt vegyen az elvi, politikai, szervezeti kérdé­sek megvitatásában, a poli­tikái irányvonal formálásá­ban — hangsúlyozta a to­vábbiakban Németh Károly, amelynek célja a nukleáris háború veszélyének elhárítá­sa, a fegyverkezési hajsza megfékezése a földön és megakadályozása a világűr­ben, valamint az, hogy tény­leges intézkedésekre térjenek át a leszerelés, az egyetemes béke megszilárdítása érdeké­ben. A Varsói Szerződés tag­államai ismét kinyilvánítják, hogy nem törekszenek kato­nai erőfölényre, de azt sem engedik meg, hogy más te­gyen szert erre velük szem­ben. A találkozó résztvevői az általuk képviselt pártok és államok képviseletében kife­jezték eltökéltségüket, hogy együttesen fellépnek és a jö­vőben is minden tőlük telhe­tőt megtesznek azért, hogy jó irányú fordulat következ­zék be az európai és a nem­zetközi ügyekben. Egyetér­tenek abban, hogy a bonyo­lult nemzetközi feltételek között elsőrendű jelentőség­gel bír a szövetséges szocia­lista országok egysége és ösz- szeforrottsága, az osztályszo­lidaritás, együttműködés va­lamennyi területén erősödő közös fellépés. A találkozó a barátság és a megvitatott kérdésekben megnyilvánult teljes nézet- azonosság jegyében zajlott le. majd így folytatta: — A XIII. kongresszus határoza­tának megvalósításán mun­kálkodva le kell küzdenünk mindazokat az akadályokat, amelyek fékezik, hogy a pár­ton belül a döntések előké­szítésében széles körű de­mokratizmus érvényesüljön. Több lehetőséget kell terem­teni arra, hogy a kommunis­ták a munkának ebben a sza­kaszában a legfontosabb kér­dések kapcsán megtehessék észrevételeiket és javaslatai­kat. A pártfórumokon kapja­nak nagyobb nyilvánosságot a határozathozatal folyama­tálban kifejtett érvek és el­lenérvek, a szélesebb össze­függések. — Népünknek létérdekei fűződnek ahhoz, hogy meg­őrizzük és erősítsük pártunk cselekvő készségét — állapí­totta meg. — Ez mindenek­előtt a párt politikai egysé­gétől, szervezettségétől, céltudatos és fegyelme­zett munkájától függ. A párt politikai egysége akkor szilárd, ha a kommunisták minél szélesebb köre azono­sul a közösen kialakított irányvonallal, kész annak kö­vetkezetes megvalósítására. A pártegység megőrzésének, fo­lyamatos megújításának el­engedhetetlen feltétele a vé­leménynyilvánítás szabadsá­ga, a párttestületekben, a pártfórumokon folytatott de­mokratikus vita, a nézetek szembesítése. Ezért politikai fejlődé­sünknek egyik kulcskérdése a viták helyes értelmezése, a vitakultúra fejlesztése a pár­ton belül. Fontos, hogy olyan légkört teremtsünk, amely a párttagokat véleményük, ja­vaslataik őszinte elmondá­sára, kérdéseik felvetésére készteti, nem tartva semmi­féle hátrányos következ­ménytől. A kommunisták érezzék, hogy szükség van észrevételeikre, ezek haszno­sulnak a munka során, és kapjanak választ kérdéseik­re. — A párt tömegkapcsola­tainak további erősítése szempontjából fontos tisztá­ban lennünk azzal, hogy a pártdemokrácia színvonala meghatározza az államélet, a tömegszervezetek, a tömeg- mozgalmak és egész közéle­tünk demokratizmusának fo­kát — hangsúlyozta Németh Károly. A párt szakított a korábbi időszak hibás veze­tési stílusával, elvetette az állami és a társadalmi szer­vek munkájába való közvet­len beavatkozást. A párt főtitkárhelyettese ezután aláhúzta: az MSZMP tevékenységének eredmé­nyessége általában azt bizo­nyítja, hogy a demokráciát nem önmagáért való, nem öncélú elvnek tekintjük, nemcsak beszélünk róla, ha­nem mindent el is követünk azért, hogy áthassa a párt működésének valamennyi te­rületét. Az elmúlt esztendők­ben sokat tettünk az érvé­nyesüléséhez szükséges fel­tételek megteremtéséért és javításáért. Kialakultak bizo­nyos munkaformák, ame­lyeknek az érdemi működte­tése és továbbfejlesztése ténylegesen biztosíthatja, hogy párttagságunk még szé­lesebb körben tudjon élni a demokratizmusban rejlő le­hetőségekkel. Ehhez követke­zetesebben érvényre kell jut­tatni azt az elvet is, mely szerint a pártdemokrácia egyidejűleg jelent jogokat és következetességeket, együtt jár a felelősség vállalásával. — Minél inkább jellemzi a párt tevékenységét a szabad véleménycsere, az alkotó szellem, a munka kritikus értékelése, az együttes gon­dolkodás és cselekvés, annál jobban be tudja tölteni ve­zető szerepét társadalmunk­ban — hangsúlyozta befeje­zésül Németh Károly. A tanácskozás' ezt köve­tően szekcióülésekkel foly­tatta munkáját. Kádár János hazaérkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön a késő esti órákban hazaérkezett Prá­gából, ahol részt vett a Varsói Szerződés tagállamai ve­zetőinek felső szintű találkozóján. Kádár János kíséretében volt Várkonyi Péter külügyminiszter és Kótai Géza, a Köz­ponti Bizottság külügyi osztályának vezetője, a Központi Bizottság tagjai.------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------.-----------------------------------------------------------------­Közlemény a prágai találkozóról

Next

/
Thumbnails
Contents