Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-02 / 258. szám
Értékeinkből Szépen faragott gém esküt a Sóstói Múzeumfaluban. A közelmúltban nyitották meg reprezentatív képzőművé szeti gyűjteményből az ibrányi galériát. A Bessenyei-ház Pár éve helyreállítva fogadja a múlt Iránt érdeklődőket Tiszabercelen a Bessenyei-ház. A népi építészet körébe tartozó műemlékben kapott helyet a magyar felvilágosodás első vezéralakjának emléket állító kiállítás. Bessenyei György író, filozófus középbirtokos nemesi családból származott, éa a magyar művelődés megújításának szükségességét felismerve kezdett maga is írni. Az emlékkiállítás életútjának fontos állomásaival ismertetik meg a látogatót. A Bessenyei-ház egyik felében kapott otthont Tiszabercel könyvtára is. 'a műemlék csengeri református templom a románkort idézi. (Elek Emil felvételei) Irodalmi zarándokhely A. Ko^^ W Mu A szatmári irodalmi emlékhelyek egyik legjelesebbje Szat- márcsekén Kölcsey Ferenc emlékszobája. Sajnos, az a ház, ahol Kölcsey lakott, már nem áll. A helyén épült művelődési házban rendezték be az emlékkiállítást. A költő 1823- ban Szatmárcsekén írta a Himnuszt és több más jeles alkotását. Az emlékszobában irodalomtörténeti érdekességek, korabeli bútorok, a reformkor nagy alakjait ábrázoló festmények találhatók. A nagy költő díszsíremléke a jellegzetes fejfáiról híres szatmárcsekei temetőben áll. Akol—Tech Mozaiki Községeink ekejárta, e nőtte határait szemlélve, ritkán jut eszünkbe a r volt idő. A mindenn. gondja, a lágyan ringó i sek, selymet dobó tengeri Iák, vagy a munka hevét sítő erdőlombok a jele kötik gondolatainkat. I időnk az elmerengésre, olyankor döbbenünk, olyankor révedünk a mi ha fölsejdül bennünk né különös dűlőnév falunk tárából. Ahogy most n< is fölsejdült Szamossz az Akol, Baszna, Sándo Tenyhe. Egykori falvak véből lett dűlőnevek n Szinte kételkedik az er Ezek a falvak lettek \ régen Szamosszeg közv szomszédai, és nem Nag bős, Olcsva, Panyola me jól ismert többiek? Szamosszeg mai lakos az egykori Akol falunak a nevét sem ismeri, f azért tudok csak róla, m Perényi család oklevél nak egy titöt-ból számaié i megőrizte, mint egy Sza szeghez tartozó puszta vét. Csánki Dezső törtéi földrajza tudósít aztán i hogy Akol lakott falu korábban Szamosszeg Nagydobos között. Tab mai Öcska-Kraszna mell Nevének közszói jelenté arra még lehet követkéz hogy valami pásztorsz; ból nőhette magát faluv ezentúl minden emléké karja a múlt. Jóval több ismeretünl arról az elpusztult fa amelyik északi szoms volt Szamosszegnek. Eg nevének kissé változott máját a Tenyhe dűlőné is őrzi. Maksai Ferenc már megyéről szóló r gráfiája Tehenye form mint Szamosszeghez U Mihail Szavickij: Partizánmadonna (részlet). Te szőke barna te fekete pihés ki hadak ellen neveltél rózsákat kire nyíl és mordály oly közelről meredt honnan minden lövés telitalálat ki túldaloltad bölcsőnk fölött az erőszak röhejét anyácska! dallamod ismerjük-e még? Antal Attila: Közép-európai anyasír Szombati galéria Csak zeneoktatásunkról lenne szó? Negyvenéves a Kodály-módszer M ár negyven éve, hogy Kodály Zoltán A magyar zenei nevelésről címmel 1945. október 27-én megtartotta híres programadó beszédét, amelyben mindmáig prvényes elveket és koncepciót körvonalazott. Zenepedagógia alapelvei nemcsak a szűkén vett zenei nevelés, hanem társadalmunk összérdekei szempontjából is hangsúlyosak, öncélú jubileumi méltatás helyett inkább tekintsük át, mit hoztak ez ügyben az eltelt évtizedek? Bizonyára szép eredményeket is, de ha a meghirdetett alapelvek szellemében minden zökkenőmentesen fejlődött volna, akkor nem kellett volna a közelmúltban a Magyar Kodály Zoltán Társaságnak egy elkeseredett hangú, de tartalmában reális „Nyílt levelet” kiadnia. A „Nyílt levél” címzettje a teljes magyar társadalom. A 40 évvel ezelőtti előadás, még inkább a mostani „Nyílt levél” képet ad iskolai énekzeneoktatásunkról : Az igazi hiányosság azonban nem kizárólag a zenei nevelésiben keresendő. A zenei nevelés ugyanis nem lehet öncél iskoláinkban, hanem — a „Nyílt levél” szavaival: — a „teljes ember kialakításának” egyik fontos területe. Elsősonban tehát nem a zeneileg magas fokon képzett, hanem a zeneileg i s művelt, de a kultúra egészére, az esztétikum és a humanizmus valamennyi fontos értékére i s fogékony „teljes ember” az. igazi hiánycikk. A korszerű általános és szakműveltség elérésében egyik legeredményesebb iskolai és társadalmi nevelési eszközünk lehet az ének, a zene. E tantárgy, de tulajdonképpen valamennyi művészeti jellegű iskolai stúdium — az irodalom, a képzőművészetek különböző típusai — egyik fő értékét éppen az adja, hogy nem egyszerűen tantárgyak! Nem „csupán” objektív tényeket, „pusztán” intellektuális ismeretanyagot közvetítenek (bár éppen az sem utolsó!). Nem csupán az értelemre hatnak, hanem képesek katarzis- hatást is kiváltani, s megfelelő érzelmi hatásukkal a teljesebb emberi személyiségfejlődést, jellemalakulást is befolyásolni. Az elengedhetetlen szakmai és társadalmi cselekvési programhoz alkalmas kiindulópont lehet a „Nyílt levél” is (bár például az iskolai óraszámok jelenlegi módosítására kevés a valós remény és lehetőség). Az énék-zene óraszámok megnövelése — mint külsőséges megoldás — helyett feltehetően inkább valamilyen új típusú egyetemes esztétikai tárgynak — mint lényegi megoldásnak — lenne inkáhb reális esélye a jövőbeli oktatási reform alkalmával. Az igazi gond nem ott van, ahol az iskolai oktatás előírt részét jelenti az ének-zene, tehát nem az általános iskolákban, a gimnáziumokban, a zenei és óvónőképző szakközépiskolákban. A többi szakközépiskolában és valamennyi szakmunkásképző iskolában fontos ez, ahol a mai magyar diákifjúság 75—80 százaléka tanul. Elsősorban a jövendő magyar munkásosztály gerincét, utánpótlását adó szakmunkástanulókról van szó. Az ő körükben — egyelőre — nem sokan tanulnak tovább, többségüknek életük végéig az iskolában szerzett ismeretekből, általános műveltségből, érzelem-, akarat-, és jellemformáló motiváltságból kell megélniük. Ha van. Ha pedig nincs, akkor .kit hibáztathatunk ezért? Érthető tehát, hogy miért fontos a Stúdió ’85 által is bemutatott, de a szakemberek előtt részleteiben is ismert kísérlet, s mindaz, ami a szakmunkástanulók ének-zenei, de összességében komplex műveltségi nevelését kívánja hatásosabbá tenni. A mai társadalmi gyakorlatban döntően nem a szakemberek képzettségével van baj. A meglévő * szakértelem mellől -hiányzik a nélkülözhetetlen figyelem, a lelkiismeretesség, az embertársak iránti megértés, a viselkedés kulturáltsága — összességében nevelésünk műhibái ezek! A zenei jubileum alkalmából nemcsak a zenén kell elgondolkodnunk. Kodály magasztos szándékait nem azok méltatásával, hanem azok megvalósításával tisztelhetjük leginkább. Inkább legyen eggyel kevesebb Kodály-emlékszobor, de helyette ezerrel több zeneileg, esztétikailag, emberileg az ő szellemében nevelt fiatal — ennek bizonyára maga a Mester örülne a legjobban! Dr. Bárdi László Cirill é Világszerte megeml sorát tartották az idéi vérpár egyike, Metóc nak 1100. évfordulója ; ból. Róla azonban ni szót ejteni Cirill nélkt kettejük nevéhez fű szláv ábécé és ír megteremtése. Így eze emlékezések rendre a dós férfiú munkásság: jednek ki. Zalavár is nyos tanácskozás { volt a közelmúltban, ként kapcsolódik e z község a rendezvényei ba? Nos, az ősi Pan földdarabja Cirill é tevékenységének a őrzi., A két fivér zalavár kodásának emlékére oszlopot avattak. A r formálásával megbízó Frigyes Munkácsy-dí. rászművész Bulgáriái tanulmányúton, ahol mint ezer évvel ezel atmoszféráját érzékel bolgár kolostorokat fel. Ennek ihletettség kotta meg a három m gas, négyszögű ke amelynek felső szír két ellentétes oldalon zánci jellegű, gótikus áll Cirill és Metód ibi ja. A művész úgy : őket, hogy jól illesz saját korukba: hosszú nátusba öltöztette m: jüket. Egyéniségük m korabeli írott források tának: Cirill fiatalabt alkotóbb szellem — a glagolita és a cirill dőbetűit tartalmazó tart. Metód idősebb, túlélte öccsét, és így nagy mű őrzője és te lesztője, az elvetett n lője. Erre utal a hó KM HÉTVÉGI MELLÉKLET
