Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

1985. november 18. Kelet-Magyarország 3 © KERDESEIRE uninszoi Máté József, a MÍV nyíregyházi körzeti üzemviteli helyettese Kovács Pétcrné tiszavasvári ol­vasónk kevesli azt az időt, amely Debrecenben a, budapesti vona­tokon továbbutazók átszállásá­hoz rendelkezésre áll. — A MÁV feladata az uta­zási igények kielégítése és ebben nem lehet különbsé­get tenni a települések kö­zött. Problémáját megértjük, de az átlagosnál nagyobb csatlakozási időt a menetren­di kötöttségek miatt nem tu­dunk jelenleg biztosítani. Az említett, illetve kifogásolt esetekben a debreceni csat­lakozás 7—15, illetve 8 perc, ami úgy gondolom, hogy az utasok nagy többségének megfelel. Tiszavasváriból érkezett Lu- czák András levele is, amelyben tübb kérdést tett fel. (Többi ol­vasónk elnézését kérjük, a kér­déseket nem írjuk le, a vála­szokból úgyis kiderül, melyek voltak azok.) — A menetrendszerkesztés feladata az utazási igények egyre jobb kielégítése. Ez mellék- és fővonalakra egy­aránt vonatkozik. Minden menetrendváltozás magában hordja azt a lehetőséget, hogy az utasok nagyobb ré­szének javítja a közlekedési lehetőségét, de egy kisebb részének kellemetlenséget is okozhat. A Tiszavasváriból kapott észrevételek azt bi­zonyítják, hogy ott most a kellemetlenebb epizódok ját­szanak szerepet. A kért csat­lakozások biztosítását meg­vizsgáljuk, ha egyéb menet­rendi összefüggések megen­gedik, javítunk rajta. — Másik kérdésére: nincs tudomásom arról, hogy a MÁV Vezérigazgatóság ter­vezné a kihasználatlan gyors­vonatok „leminősítését” sze­mélyvonattá, inkább ezek­nek a vonatoknak a meg­szüntetése van napirenden és helyettük alternatív utazási lehetőséget biztosítanánk. A görögszállási csatlakozási problémákat a következő menetrendben megoldjuk. Nyáron a fonyódi gyorstól Tiszalök felé történő csatla­kozásra csak minimális igény jelentkezik. — A MÁV az üzletpoliti­kai kedvezményeket szinte folyamatosan fejleszti, bőví­ti. A „gócponti menettérti jegy” újbóli bevezetése nem várható, viszont itt hívnám fel a figyelmet egy kevésbé ismert és használt kedvez­ményre, az úgynevezett fü­zetjegyre, amely 10 utazásra érvényes 20 százalékos ked­vezményt biztosít, érvénytar­tama egy év és másra is át­ruházható. Részletesebben a hivatalos menetrendkönyv 70—72. oldalán lehet megis­merni ezt a kedvezményfaj­tát. Dr. Tajti Ferencné paszabi ol­vasónknak is több kérdése volt, most is csak a válaszokat kö­zöljük. — A Petőfi téri megálló áthelyezése meghaladja ha­táskörünket, a javaslatot to­vábbítottuk a MÁV Debre­ceni Igazgatóságnak. Szep­tember 29-től a 17,30 órakor induló személyvonat 17,33 órakor indul, így a csatlako­zási idő az eddigi 4 percről 7 percre emelkedett. A nagy­állomáson a várócsarnokban padok elhelyezését nem ter­vezzük, mert gátolnák a köz­lekedést. Mindenki előtt is­mert,. hogy a várócsarnok a személycsoportok idején így, padok nélkül is túlzsúfolt. Az emeleti várótermekben meg­felelő mennyiségű pad és szék áll rendelkezésbe. — A nyíregyházi állomás rekonstrukciój a, a széles és magasperonok építése a táv­lati fejlesztési célok között továbbra is szerepel, a konk­rét megvalósítás az anyagi lehetőségektől függ. Azért itt az elmúlt években saját erő­ből történt egy' kis előrelé­pés, hiszen a kavicságyas közlekedési utak helyett por­mentesített burkolaton köz­lekedünk az állomás egész területén, valamint egy „be­tonalj” magasságáig meg is emeltük a peronokat. Mádi Gábor a 18-150-es tele­fonról arról panaszkodott, hogy Miskolcon az ózdi vonat nem várta meg az átszállókat. — A Miskolc Tiszai pálya­udvar vezetése tájékoztatott, hogy a csatlakozás elmulasz­tásáért a hibás dolgozójukat felelősségre vonták. Intéz­kedtek, hogy a jövőben ilyes­mi ne forduljon elő. Váradi Gyúláné azt kérdezi: Üjkótajban miért nem áll m^g minden vonat? — A jelenleg megálló vo­natokat a községi tanáccsal együtt jelöltük ki. November végén ismét felkeressük a tanácsot, hogy az időköziben felmerült problémákra meg­oldást keressünk. Itt azon­ban a Kótajon túl utazók ér­dekeire is figyelemmel kell lenni, mivel a kisvasúton közlekedő vonatok menetide­je így is nagyon hosszú. Üjabb megállások ezt csak növelnék. Kovács János paszabi lakos menetrendváltozást javasol és a sebességkorlátozás feloldozását kéri. — Herminatanyán a Nyír­egyházáról 20,05 órakor in­duló személyvonat vár a Dombrád felől 21,26 órakor érkező személyvonatra. Fe­lülvizsgáljuk, hogy indo­kolt-e a csatlakozás. Jelen­leg célszerűbbnek tartjuk a 20,05 órás indulást, mert így Nyírszőlős, Kótaj, Nagy ta­nya, Búj lakosai nem kény­szerülnek Nyíregyházán a hosszabb várakozási időre. A közlekedési miniszter 1984 decemberében kiadott rende­leté értelmében 1985. június 2-től a keskeny nyomközű vonalakon a megyei tanács rendelkezett arról, hogy a biztonság fokozása céljából az útátjáróknál csökkenteni kell a sebességet. Útátjárók nemcsak lakott területen, ha­nem a nyílt pályán is van­nak. B. J. Bcmomomomomoi Átél EMBERE Ä főiskolás bajnok Szép nyíregyházi siker született az agrár-felsőokta­tási intézmények számítás- technikai versenyén a na­pokban: a mezőgazdasági főiskola II. éves hallgatója Kiss Zsolt, az egyéni ver­senyben a második, a csapat­versenyben pedig — Fási Ti­borral együtt — az első he­lyet szerezte meg. Kiss Zsolt első pillantásra igazi tudóstípusnak látszik, főként a szemüveg mögötti töprengő-figyelő tekintet miatt, aztán beszélgetés köz­ben kellemes meglepetésként kiderül, hogy nemcsak a számokhoz ért, hanem igen szépen, színesen, gazdag szókészlettel adja elő mon­Dönt a tagság — változtatnak A határozat: felmentés A szemerkélő esőben siettek a szövetkezeti tagok a klubházba, a közgyűlés színhelyére. Hatvankilencen vár­ták feszült izgalommal az elkövetkező órák eseményeit, mert mindenki tudta, nem egy röpke teadélutánnak néz­nek elébe. Mindössze tízen hiányoztak, s így határozatképes volt a közgyűlés. A Nyíregyházi Műanyag- és Fényképészipari Szövet­kezet közgyűlésének előzmé­nye: az elnök ellen többször és több helyre közérdekű be­jelentés érkezett. A megyei főügyészség és a KISZÖV re­vizori irodája ezeket meg­vizsgálta, s nagyrészt valós­nak találták. Ezért az elnö­köt elmarasztalták, s fegyel­mi, illetve kártérítési eljárás indult ellene. Október 9-én délután tartották a fegyelmi bizottság ülését a megyei fő­ügyészség átirata alapján a következő vétségek gyanúja miatt: A fegyelmi A szövetkezet első számú vezetője egy nyomógombos telefont elajándékozott, hol­ott ehhez nem volt joga. Ugyanakkor a dolgozószobá­jába ülőgarnitúrája felújítá­sa helyett egy teljesen új gar­nitúrát vásároltak. (A szám­lán a felújítás összege azonos volt az új bútor árával.) A fegyelmi bizottság megtár­gyalta a szövetkezet tulajdo­nát képező személygépkocsi garazsirozását is. A járművet a gépkocsivezető felsősimái garázsában tárolták, mind­ezért bérleti díjat fizettek neki, pedig a szövetkezet Szikla utcai telephelyén — sokkal közelebb — lehetőség van a tárolásra. A fegyelmi tárgyaláson ja­vasolták a közgyűlésnek, szüntesse meg az elnök ellen indított kártérítési eljárást, mert az okozott kár megté­rült, de részesítsék megrovás fegyelmi büntetésben. Az elnök nem hívta össze a közgyűlést, ezért a felügye­lő bizottság — élve jogköré­vel — tette meg a szükséges lépéseket. Így került sor a novem­ber 13-i közgyűlésre. Napi­rendjén szerepelt a három­negyedéves gazdálkodás ér­tékelése, az elnök elleni kár­térítési, fegyelmi eljárás, va­lamint a vezetés munkájának megtárgyalása. Itt kitűnt: kilenc hónap alatt két és fél millió forint a szövetkezet vesztesége, s ez év végéig négymillióra emel­kedhet. Az okot a felügyelő bizottság elsősorban a ter­melőberendezések nem meg­felelő kihasználtságában, a szervezetlenségben, a piac­kutatás hiányában látja. A >oao#oaoaoao« szervezetlenségre, hanyag­ságra utal az is, hogy a mun­kavédelmi felügyelőség egy hétre bezáratta a Szikla ut­cai műanyagüzemet, mert életveszélyesnek találta. A veszteség tartósnak ígérke­zik, munkabért legutóbb csak hitelből tudtak fizetni. Lé­nyeges az is, hogy a szövet­kezet 18 milliós összvagyona ellenében 14 milliós adósság terhe nehezedik az ott dol­gozókra. Sorra hagyták el a szövet­kezetei a szakemberek. Négy esztendeje még kétszázan dolgoztak a szövetkezetben, ma hetvenkilencen. Mindeh­hez hozzájárult az elnök ma­gatartása, önkényéskedése. Pro és kontra A felügyelő bizottság sza­vai súlyosak, egyesek szemé­ben vádaskodásnak tűnhet­nek. Ám az előterjesztést a dolgozók több mint felének megkérdezése után készítet­ték. A megkérdezettek több­sége egyértelműen az elnö­köt marasztalta el a jelenlegi helyzetért. Megrendült a tagság bizalma az elnökben, s ilyen esetben a felügyelő bizottság kötelessége *az elnök felmentését indítványozni. Az előterjesztést követően kezdődött a vita. íme a véle­mények : Kása Györgyné, a nyírbá­tori fényképész részleg ve­zetője: — Az egyórás előter­jesztés vádaskodás. A nyír­bátori részleg felszereltségét ennek a vezetésnek köszön­hetjük. Elégedettek vagyunk, s nem hagyjuk magunkat be­folyásolni a felügyelő bizott­ság által. Bihari János esztergályos, vezetőségi tag: — Az előter­jesztésből nem tűnik ki, mi­lyen hangnemben beszélt a dolgozókkal az elnökasszony. Én azért mondtam le a párt­titkári funkciómról, mert nem kaptam lehetőséget tár­sadalmi munkám végzésére. Enélkül pedig nem lehet dol­gozni. Ugyanakkor a vezető­ség ülésein csak időt húzó terefere folyt. Szikora József művezető: Rosszul büntetett az elnöknő. Amikor őt büntették, kifizet­te, s utána felvette a magas prémiumot. Mástól egy kis hibáért az éves. prémiumot vonták meg. Szinte terrori­zált bennünket, nem hallgat­ta meg a dolgozókat, pedig nem ártott volna. (Ekkor volt a közgyűlésen az első, nyílt­színi taps, s még kétszer ve­rődtek össze a tenyerek.) Pétervári József, a KI­SZÖV elnöke: — Rendhagyó ez a közgyűlés, de nyílt és őszinte. Már tavasszal foglal­kozott a szövetség elnöksége a szövetkezettel. Akkor lát­tuk, bajok lehetnek. Határo­zat született, intézkedési ter­vet kértünk a szövetkezet ve­zetőségétől. Semmi sem • ja­vult, inkább romlott. Koráb­ban már rengeteg hitelt ka­pott, ezért most a gondokat csak helyben lehet megolda­ni. Felszámolás előtt áll a szövetkezet, minden felettes szervtől ezt a javaslatot kap­tuk. De az itt dolgozóknak munkát kell adni, biztosítani a megélhetést. Kérem a köz­gyűlést, komolyan gondolják végig: a jövőjükről van szó. Szilvási Lajos, a mátészal­kai fényképész részleg veze­tője: — Nemcsak az elnöknő felelős, hogy a szövetkezet idáig jutott. Dr. Marjai Károly, a me­gyei főügyészség tanácsosa: — Tények alapján indult a főügyészségi eljárás, s ezen az sem változtat, hogy köz­ben megkerült a telefon. Nem állt úgy gazdaságilag a szö­vetkezet, hogy új bútort vá­sároljon. Tettei bűnvádi kö­vetkezményeitől csak a köz­kegyelem menti fel az elnök­nőt. A tagok félnek a meg­nyilatkozás következményé­től, a szövetkezeti demokrá­ciát úgymond a sarokba ál­lították. Nem tájékoztatták a tagságot a vizsgálatokról, a gazdálkodásról. Voltak-e partnerek? Érvek és ellenérvek, valós­nak és valótlannak titulált sérelmek hangzottak eh Mit mondhatott erre az elnök? Röviden ennyit: — A testü­leti üléseken ott voltak a ve­zetőség tagjai és a vezető munkatársak. Senkiben sem láttam a segítőkészséget. A tagság megszavazta a fe­gyelmi bizottság javaslatát: az elnököt megrovásban ré­szesítették. S végül a köz­gyűlés az utolsó napirendi ponthoz érkezett. A titkos szavazás eredménye: Czihály Lajosnét, a Nyíregyházi Mű­anyag- és Fényképészipari Szövetkezet elnökét felmen­tették tisztségéből. A többség akarata érvé­nyesült. Sipos Béla >o#o#oooaoao#o#o#oao#o#o< dandóját. Természetesen a kezdetekről, kapcsolatáról a gépekkel, magáról a verseny­ről, aztán terveiről, no meg érdekességként arról is; le­het-e válóok a számítógép ? A gépek mindig ds érdekel­ték, a számítógépek iránt pe­dig afckor kezdett különösen érdeklődni, amikor a nyír­egyházi Zrínyi gimnázium­ban Izsépi Béla tanár úr megszrettette vele.. A KISZ megyei bizottságának számí­tógépes táborában már veze­tőségi tagként vett részt. Jól sikerült a felvételi a mező­gazdasági főiskolára, jelen volt a gödöllői egyetem kép­viselője is, hogy a legjobba­kat, köztük Kiss Zsoltot is „átirányítsa” hozzájuk. Zsolt azonban maradt, egész­ségügyi okok miatt, így a kollégium helyett a családi környezetben készülhet vizs­gáira. Eldöntött szándéka a továbbtanulás, ha végez a főiskolán, mindenképpen to­vább megy vagy Gödöllőre, vagy Debrecenbe programo­zó-matematikus szakra. Az agrár-felsőoktatásban az utóbbi időben nagy figyel­met fordítanak a számítás- technika alkalmazására. A nyíregyházi főiskola vezető­sége az elsők között reagált, amit több tény is bizonyít, például az impozáns - gép­park, az itt készült tankönyv, vagy az, hogy a napákban rendezett verseny lebonyolí­tására megbízást kaptak. Maga a verseny egyébként több feladatból állt, és az egyik legérdekesebb az volt: hogyan lehet egy tehenészeti gazdaságban a takarmányo­zást optimalizálni, a tejhoza­mot növelni, slbb. Zsoltnak azért is becses az első díj, mert Fási Tibor, aki tavaly végzett, és a szabályok sze­rint még részt vehet a verse­nyen, őt választotta társául. Ma már ugyanolyan hét­köznapi tantárgy a főiskolán a számítástechnika, mint a többi, azoknak a hallgatók­nak azonban, akik különösen vonzódnak hozzá, lehetősé­gük van pluszfeladatok megoldására. Kiss Zsolt egyik szép munkája volt, hogy részt vehetett a Juhász doktor úr számára készített betegnyilvántartó program összeállításában, mely a rákellenes kutatáso­kait szolgálja. A sikeres hall­gatói kutatómunkát erkölcsi siker kíséri, de alkalman­ként kisebb jutalomban is részesítik. Ilyen „mellékesek­ből”, félretett ösztöndíjból gyűjtötte össze Zsolt, termé­szetesen szülői segítséggel a saját Commodore—64 szá­mítógépét, így most már ott­hon is gyakorolhat. Beszélgetésünk végén a jö­vőbe pillantunk: vajon en­nek a generációnak az életé­ben, akik már a számítógé­peken „nőttek fel”, milyen változás lesz a mienkéhez képest? Zsolt mondja: olva­sott egy cikket, ami szerint válóok is lehet, ha a családfő túl sokat foglalkozik a számí­tógéppel. Ő úgy szeretné be­rendezni az életét, hogy azt az időt is, amit éppen a szá­mítógép szabadít fel, reáli­san, értelmesen, békés csa­ládi körben használja fel. Baraksó Erzsébet SZERKESZTŐI oooooooo (tatedf \ mjmai gazdasági hely­nfi zetünkben külö­* ” nősen fontos, hogy a munkaidőt jól haszno­sítsuk. Ez nagyon sok min­dentől függ; a termelőüze­mekben alapvetően az anyagellátástól, szerve­zéstől. De függ attól is, az embereknek hányszor kell a munkahelyen kilé­pőt kérniük, hogy az óha­tatlanul adódó ügyes-bajos dolgaikat elintézzék a hi­vatalos szerveknél, netán bevásároljanak, mert sok helyen csak a délelőtti és a kora délutáni órákban fogadják az ügyfeleket, vevőket. Többször írtunk erről a témáról, néhányszor be­számoltunk a hosszabbí­tott ügyfélfogadásról (amit mellesleg aránylag kevesen vesznek igénybe). Most viszont egy nyíregy­házi olvasónk — aki hét­végi ügyeletünket kereste fel — arra késztetett ben­nünket,- írjunk a „másik oldal” szemszögéből is. Ő például szabad szombat­ját arra szánta, hogy el­rendezzen néhány olyan magánjellegű dolgot, ami­re hétköznap nem maradt ideje. Az autószervizben zárt kaput talált. Három közeli Patyolat üzlet után csak a negyediket, a sza­lont találta nyitva, így végül is tisztítóba került az öltönye. Mivel a kö­zelben járt, a Széchenyi utcai raktáráruházban akart venni egy mosdó­kagylót (aminek árusítá­sát éppen a napokban szüntette meg a belváro­si TÜZÉP mintabolt), de ez az üzlet is zárva volt. ifaég egy kísérletet tett, hogy gyermekével beadja a MÉH-nek az összegyűj­tött hulladékvapírt, de újabban a Színház utcai beváltó szombaton zárva tart, s nem tudta, hol van másik, ami esetleg nyitva lehet. „Végül is jól van ez így?” — kérdezte. Megegyeztünk. tény­leg balszerencsés napja volt, ilyen csak ritkán jön össze. Ám az biztos, hogy a hétvége sokaknak okoz gondot is. Az ötnapos munkahét bevezetése óta nem mindenütt találják meg a kölcsönösen jó megoldásokat. Ezt bizo­nyítja, hogy például a Belkereskedelmi Minisz­tériumban májusban olyan rendelet kiadását érezték szükségesnek, amely azt szorgalmazza: az üzletek a hét hat napján fogad­ják a vevőket, vagy ha szabadnapjuk van, szom­baton akkor is legyenek nyitva. A tapasztalatok — mint olvasónk esete is mutatja — változatosak. De előbb- utóbb mindenütt meg kell találni a vásárlók, az ügy­felek, illetve a kereskede­lem, a hivatalok dolgozói számára egyaránt megfe­lelő megoldásokat — ha kell, az irányítószervek még hathatósabb közre­működésével. M. S. FMKT-vetélkedő A hétvégén tartották a sóstói KISZ-iskolán a III. megyei FMKT-vetélkedőt, amelyen tíz csapat vett részt. A Nyíregyházáról, Záhony­ból, Mátészalkáról és Tisza­vasváriból érkezett fiatal műszakiak és közgazdászok közül a Dohányfermentáló Vállalat csapata lett az első. Második helyen a MEZŐGÉP, harmadikon pedig a Taurus versenyzői végeztek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents