Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1985. november 16. C SIAILIAIDMCIT T NC N | Felejthetetlen 1 divatparádé A legendás hitű párizsi divatházak szep­tember hónapban megrendezték az első divatfesztiváljukat az Avenne Fochon. A besorolható és besorolhatatlan stílusú mo­dellek derűs, színpompás látványt nyújtot­tak. A kíváncsi nézőket a 30 fokos hőség sem riasztotta el. Adva voltak a fotómo- dellek; az amatőrök és fotóművészek ki­próbálták a kamera lehetőségeit. A színvonalas divatparádé felejthetetlen emlékeket hagyott a nézőkben. Kovács Mari Scherrer-divatház ajánlata __________________________________/ Ted Lapidus-modell Sokoldalú sorminták A stilizált állatmotívumok — az ele­fánt, oroszlán és strucc — elsősorban i gyermekeknek készülő holmikra ille­nek, de tinédzserek kötött holmiját is szépen lehet vele díszíteni. Sokoldalú­ak a minták, mert többféle technikával, több holmira készíthető el. így például kis blúzra, ruhára, kö- j tényre, zsebre keresztszemes öltéssel kihímezhető, de hatásos dísze lehet kö- jí tött vagy horgolt pulóvereknek, kardi­gánoknak, sőt kötött kisszoknyáknak, jj vagy kötött melles nadrágoknak is. | A motívum felhasználható azonban gyerekszobába is: dupla keresztszemes öltéssel, gobelin-hímzéssel, subatechni­kával készülhet vele párna, falikép, falvédő-szőnyeg, sőt szőnyegpadlóra is. A színhatás még érdekesebb, ha válto­gatjuk a negatív és pozitív sorokat. 1 • f Courreges háromszög-kompozíciója j • -i B 1 . j |j ij 1 I 1 I r ■ ■r : • Férfi anyaszerepben „Jól megvagyunk mi így öten..." 1984-ben megyénkben 300 férfi vállalta, hogy egyedül neveli gyermekét, illetve gyermekeit. 1985-ben eddig már 340 fő. Hogy hogyan élnek? íme egy férfi a sok 4 közül... Nem mindennapi kis család­nak ad otthont Nyíregyházán, a Vöröshadsereg utca végén lévő emeletes házsorok egyike. M. Gábor már másfél éve ne­veli itt egyedül négy gyerme­két: a másfél éves Tomit, a négyéves Petikét, a kilencéves Csillát és a tizennégy éves Gábort. Csöngetésemre magas, jóké­pű és vígkedélyű fiatalember nyit ajtót. Az apa. A nagyszo­bába invitál. Rend, tisztaság és puritán egyszerűség fogad. — A fotelek a kicsi Tomi miatt vannak befelé fordítva, ugyanis mindenhová felmászik és félő, hogy leesik. Az asz­talt is a fal mellé szoktuk ten­ni, hogy nagyobb legyen a hely és nehogy beverjék a fe­jüket a kicsik. — magyarázza. — Hogyan merte vállalni? — kérdezem őszinte elismeréssel. — Ezen eddig még sohasem gondolkodtam. — néz a távol­ba a barna szempár. — Hathe­tes volt a kis Tomi, amikor váratlanul x meghalt a feleségem. Nem volt választási lehetősé­gem. Van négy szép gyerme­kem, és én vagyok az apjuk. Ki nevelje fel őket, ha nem én? ' — Igyekéztem minél keve­sebb változást hozni az éle­tünkben. A legfontosabb az volt. hogy a tanulásban ne es­senek vissza. Legyen mit enni és legyen tiszta ruha. —v Volt-e valamiben tapasz­talata? Vagy teljesen új volt a háziasszony szerep? — Gyermekkoromban min^ • dent az édesanyám csinált. Itthon nagyrészt a feleségem. Bizony most tanultam meg főzni, mosni, takarítani és mindent, amit egy lakásban csinálni kell. A főzésbe arány­lag hamar belejöttem, mert szeretem csinálni. A mosással viszont problémák voltak. Vet­tem egy automata mosógépet, amivel mindent összemostam az elején. Tirke-tarka volt minden holmi. Jókat nevet­tünk ügyetlenségemen! Végül keresztanyám kézbe vette a mosógép-ügyet, főzési leckéket is nagyrészt tőle veszek. Min­dennap eljön, és megpróbál a reggeli csatatérből valami la- kásfélét varázsolni. Sokat kö­szönhetünk neki. — Munkahelyére be tud men­ni időre? — Ezen is változtatni kel­lett. Miután egyedül maradtam munkahelyemen belül állást kellett változtatnom. A Tem­pónál dolgozom. Régebben a szállítási részlegnél gépkocsi­vezetőként korán kezdődött a műszak. Sokat jártam vidékre és nem tudtam soha pontosan, hogy mikor érek haza. Ezt a gyerekek mellett nem tudtam vállalni. Jelenleg tűzoltkészü- lékek ellenőrzését végzem. Reggel 8-ra megyek és négy-öt órára már itthon vagyok. Én reggel csak a kicsi Tomit vi­szem a bölcsibe. Petit a test­vérei rendezik. De az ő feladatuk a tanulás meg a játék. Elvégre most gye­rekek! Ami kicsi szabad ide­jük van, azt meg töltsék a friss levegőn. Focizzanak, sza­ladgáljanak. Mikor csinálják, ha nem most? Mindenkinek van azonban feladata, aminek elvégzését szigorúan veszem. Maguk után — a nagyoknak a kicsik után is — el kell pakol­ni és vigyázni kell a rendre. — Mi volt a legnehezebb fel­adata? — Két szó- Megmondani a gyerekeknek — anya meghall. Addig sem és azóta sem volt ilyen nehéz feladatom. — Miről kellett lemondani a családjáért? Látszik rajta, hogy szeretne rágyújtani, a gyerekek miatt azonban a szobában nem lehet. Én ajánlom, hogy menjünk a konyhába. Mosolyogva megy előre. — Nem sok káros szenvedé­lyem volt addig sem. Egyálta­lán nem iszom, csak dohány­zóm. A horgászásról viszont egyértelműen le kellett mon­danom. Most már nagyon ne­hezen tudnám megszervezni. — Gondolt-e már arra, hogy megnősül? — Nem. A gyerekek életé­ben az anyát pótolni nem le­het. Ki is vállalna négy gyere­ket. . .? Jól megvagyunk mi így öten. — Ha kezem már lenyomta a kilincset, el kell felejtenem minden munkahelyi és egyéb problémát. Itthon^ nagyon észnél kell lenni. Mindent látnom és hallanom kell. Vigyázni a kicsikre, mert még kicsik. A nagyokra, mert már nagyok. Közben jól be­osztva végezni a munkámat, hogy estére végezzek. — Szia, apuci! — hangzik az előszobából egy ugrifüles női hang. Tűzről pattant, tündér! kislány robban be a konyhá­ba. — Hoztam egy ötöst, írd alá! — és hatalmas puszi csattan apuci arcán. — Látja? — néz rám boldog meghatottsággal. — Ma nehéz napom volt. De ha így ugrik nyakamba ez a kis boszor­kány, elfelejtem minden gon­domat. Törő Ibolya-------------' Hót még a kamasz! S zinte közhely már a mon­dás: „Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond”. Ehhez még hozzátehet­nénk: hát még a kamaszgyerek! A rádióban műsor foglalkozik a kamasz-panaszokkal és ugyan­ez a műsor néha csavarint is egyet, és helyet ad a felnőttek­nek : Panasz a kamaszra — cici­méi. Valóban az egyik legnehezebb életkor kamasznak lenni, de úgy is fogalmazhatnám, hogy az egyik legnehezebb „szakma” ka­maszgyerek szülőjének lenni. A gyerek sokszor „szakad le” a szülőről. Először talán akkor, amikor az anyuka már nem szoptatja a babát, másodszor, amikor bölcsődébe vagy óvodá­ba megy, és elkezdi élni a nap egy szakában azt az életet, amit a szülő már nem, vagy csak részben ismer. A harmadik nagy leszakadás a kamaszkor. A gyerek nem tud mit kezdeni önmagával, gyakran sutává, né­ha agresszívvé válik, de min­denképpen' elkezdi élni azt az életet, amibe a szülőnek egyre kevesebb betekintést akar en­gedni, holott a szülő talán ép­pen most félti a legjobban a gyerekét, most szeretne a leg­többet tudni róla. És azután rájön arra, hogy többet tudhat meg, ha nem kér­dezősködik, ha nem leskelődik, hanem megpróbálja természetes­nek elfogadni a gyerek változó életstílusát, legalábbis addig a határig, amíg az nem ártalmas a gyerek számára. Mert tessék tudomásul venni: nem ártalmas, hanem természe­tes, ha a gyerek ábrándozik, ha a gyerek szerelmes. Természe­tes, ha a modern zene jobban érdekli mondjuk a történelemi- leckénél. Itallal, cigarettával más a helyzet: itt sokat számít a szülő példája. Nehéz úgy pré­dikálni bármelyikről, ha a papa iszik, ha esetleg mindketten füstölnek otthon. (Bár gyakran éppen ez vált ki a kamaszból természetes, egészséges ellen- reakciót.) Engedjük a gyeplőt, de tart­suk a végét. És úgy tartsuk, hogy a gyerek érezze a bizal­munkat. Érezze, hogy tudjuk, nem könnyű neki sem elindulni a felnőtté válás útján. Ne tila­lomfákkal, hanem okos szóval próbáljuk segíteni — és, minde­nekelőtt megérteni a kamasz­gyereket. <$m) Recept MARHATOKÁNY. Hozzávalók : 1 kg marhafelsál, 10 dkg zsír. 1 db közepes vöröshagyma, 2 dl paradicsomlé, pirospaprika, tö­rött bors, majoránna, 1 gerezd fokhagyma, 1 pohár tejföl, só. A húst megmossuk, csíkokra ap­rítjuk, apróra vágott vöröshagy­mával együtt lábosban lefedve megpirítjuk. Ha elfőtte a levét, fűszerezzük pirospaprikával, só­val, borssal, majoránnával, ösz- szezúzott fokhagymával. Kevés vizet öntünk alá, kis lángon pá­roljuk. Amint puhulni kezd, hozzáadjuk a paradicsomot, el­keverjük, és készre pároljuk. Amikor teljesen puha, leves?- szük a tűzről és hozzáadjuk a tejfölt is. Pirított tarhonyát, sa­vanyúságot ad,unk mellé. A legkisebbek, de még a na­gyobbacska kislányok is szíve­sen viselik a figura-forma fej­fedőket, s a cicafej, a macifü­les jó meleg sapka elnyühetet- len, hosszú évekre kedvelt vise­let lehet. Az elkészítéséhez ma­radék műszőrmét választhatunk. A munka megkezdése előtt a szabásmintát felnagyítjuk, cso­magolópapírra átrajzoljuk: 1 ol­dallap (félbehajtva). 2 db fül (mindkét darabot félbehajtjuk). Cicasapka 1 darab nyakpánt (középen fél­behajtjuk). A jobb oldali ábrá­kon bemutatjuk az egyes dara­bok hajtását és összevarrását, tűzését, valamint az összeállí­tott, elkészített sapkát. A modell vastag fonalból lus­takötéssel is elkészíthető. Mun­kakezdés előtt próbakötést ké­szítünk, e mintadarab szerint kiszámoljuk az archoz kerülő oldalszél szemszámát. A hátol­dalon az ívvonal mentén fo­gyasztunk, majd a hátközépen a szemeket szemet-szembe öltéssel összevarrjuk. A füleket rövid- pálcasorokkal horgoljuk. A nyakpántot széles egyenes kö­tött sálból készítjük. 8-*3-10«£8 -»2^8 ­T 10-i-nyakpánt------------------­---------------------------­— 100. ---------------------

Next

/
Thumbnails
Contents