Kelet-Magyarország, 1985. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. november 14. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról) ország lehetőségeit, a VII. ötéves terv legfőbb gazda­ságpolitikai céljául a gazda­sági növekedés élénkítését, a külső és a belső egyensúly megszilárdítását, az életszín­vonal és az életkörülmények érzékelhető javítását tű­zi ki. Ennek megvalósításá­hoz elengedhetetlen a haté­konyság fokozásának, a mű­szaki haladásnak és a ter­melési szerkezet korszerűsí­tésének a meggyorsítása. 1. A Központi Bizottság rá­mutatott, hogy az intenzív fejlődés kibontakoztatásának alapvető feltétele szellemi és anyagi erőforrásainak jobb hasznosítása. A teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett jobban kell érvényesíteni a haté­kony foglalkoztatást. Ez megköveteli a céltudatos, fe­gyelmezett munkát, a jobb munkaszervezést, a vállala­tok és a dolgozók érdekelt­ségének növelését a teljesít­mények fokozásában. A ter­melő ágazatokban nagy fi­gyelmet kell fordítani a kor­szerű, versenyképes, jövedel­mező termékek gyártásának bővítésére, a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételé­re, illetve visszaszorítására. A termelés fejlesztésének a gazdaságos kivitel bővítését és a belföldi kereslet megfe­lelő kielégítését kell szolgál­nia. A nemzeti jövedelem ha­zai felhasználásában növe­kedjen a felhalmozás ará­nya. A beruházásokban na­gyobb súllyal szerepeljenek a termelő ágazatok, főleg a fel­dolgozó ipar és az élelmiszer- gazdaság. Az irányítás további kor­szerűsítése, valamint a nép­gazdaság fejlődésére lényeges hatást gyakorló központi programok megvalósítása já­ruljon hozzá a gazdaság ha­tékonyabb működéséhez. 2. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az 1986—90-es évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatai a következők legyenek: Az 1990. évre tervezett nö­vekedés az 1985. évi szint százalékában Nemzeti jövedelem Ipari termelés Építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése (1986—90 között az 1981—85-höz viszonyítva) Belföldi felhasználás Lakosság fogyasztása Egy főre jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér Kivitel összesen Behozatal összesen A szocialista szektor beru­házásaira 1200—1250 milliárd forint fordítható. 3. Az ipar vállaljon na­gyobb részt a népgazdaság jövedelmezőségének fokozá­sában, exportjának bővítésé­ben. Korszerű, jó minőségű gyártmányokkal segítse elő a népgazdaság más területein is a színvonalas tevékenysé­get, a jövedelmezőbb termék- értékesítést. Folytatódjon az ipari vál­lalatok szervezeti rendszeré­nek, belső érdekeltségi viszo­nyainak korszerűsítése. A vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodjanak jobban a rendelkezésre álló eszközök­kel és a munkaerővel. A pia­ci szükségletekhez igazodva újítsák meg termékszerkeze­tüket, fordítsanak nagyobb „ figyelmet az exportra. Javítani kell az ipari szol­gáltatásokat. Az igények ki­elégítéséhez növekvő mér­tékben járuljon hozzá a kis­üzemi, kisegítő tevékenység, valamint a magánkisipar. Az építőipari termelés Összesen Évi átlagban 15—17 kb. 3 14—16 2,5—3 12—15 kb. 2,5 7— 10 13—16 2,5—3 8— 10 1,5—1,8 9— 11 1,7—2 kb. 5 kb. 1 16—18 3,0—3,5 16—18 3,0—3,5 igazodjon jobban a kereslet­hez. Javítani kell az építke­zések minőségét, a termelé­kenységet, az eszközök gaz­daságos kihasználását; csök­kenteni a kivitelezési időt és az építkezési költségek növe­kedését. Az új lakások építé­se mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a lakásállo­mány felújítására. A mezőgazdaság, az erdő- gazdaság és az élelmiszer- ipar termelése az exportle­hetőségekkel és a hazai igé­nyekkel összhangban bővül­jön, csökkenjenek a ráfordí­tások. A gabonatermés a tervidőszak végére érje el a 17,5—18 millió tonnát. Az állattenyésztés fejlesztését a jól értékesíthető, versenyké­pes áruk bővítésére kell ala­pozni. Javuljon a termékek minősége, választéka, feldol­gozottsága. A háztáji és a ki­segítő gazdaságok termelését továbbra is támogatni kell. A mezőgazdasági nagyüze­mek a termelésben és az értékesítésben egyaránt szer­vezettebb együttműködést valósítsanak meg a háztáji, a Szakszervezeti kislexikon KADERKÉPZES. Kádernek a társadalmi, párt-, vagy állami tisztség viselésére alkalmas személyeket nevezzük. Azokat, akik ezeknek a szervezeteknek vagy Intézményeknek állandó munkatársai. A káderképzés a szakszerve­zeti munka egyik legfontosabb feladata. Attól, hogy valaki ti­zenéves korában szervezett munkás lesz, még nem biztos, hogy a későbbi években vala­milyen szakszervezeti funkció­ban is megállja a helyét. A káderképzés már a kiválasz­tásnál kezdődik. A fiatalok kö­zül — gazdasági és társadalmi (KISZ) munkájuk alapján — kell kiválasztani azokat, akik a folyamatos politikai képzés ke­retében egyre nagyobb tudás­sal, politikai rátermettséggel rendelkeznek. A szakszervezeti tagok okta­tása folyamatos munka. A tag­tól a bizalmin át, a különböző tisztségviselők kötelessége a szakszervezeti munkát elősegí­tő tanfolyamokon való részvé­tel. A káderképzés másik fontos eleme a folyamatosság. Csak kevés fiatal rendelkezik olyan tudással, amely alapján hamar szakszervezeti vezető válhatna belőle. Ugyanakkor elengedhe­tetlen feltétele a káderképzés­nek, hogy az arra alkalmas fiatalok folyamatos — egyre nehezebb feladatokat kapja­nak. AGITACIÖ. A politikai mun­ka egyik legfontosabb eleme. Tulajdonképpen a rövid meg­határozás szerint: az agitáció osztályok, pártok eszméjének, politikai céljainak terjesztése az emberek között szóban, vagy írásban. A szakszervezeti agitáció célja a dolgozók szo­cialista öntudatának növelése, a politikai és gazdasági mun­ka feladatainak megértetése és elfogadtatása. Sikerének feltétele: az ügy igazságossága, az elvszerüség, konkrétság, az egyszerű, de vi­lágos kifejezésmód. Szükséges a helyi viszonyok, az ott dol­gozók jó ismerete, bizalom a dolgozókban. A jó agitátor őszinte, meggyőző erővel tud érvelni. Az agitálás formái lehetnek: egyéni és csoportos beszélgeté­sek, gyűlések, kiadványok (pl. üzemi újság), de fel lehet és fel is kell használni a nagyobb tömegkommunikációs eszközö­ket: az országos lapokat, a rá­diót, televíziót. Furcsa paradoxon, de igaz: az agitátor ne próbáljon senkit erőszakos és hétköznapi módon rábeszélni. Meggyőzni, elfogad­tatni kell a kisebb vagy na­gyobb közösség munkájában való aktív részvételt. Születnek szónokok, de az agitálást ta­nulni kell. Erre sok mód van. kisegítő gazdaságokkal, a kistermelőkkel. A közlekedési ágazat a szállítási igényeket a szer­vezettség javításával, a ka­pacitások egyenletesebb és fokozottabb kihasználásával elégítse ki. Kiemelt figyelmet kell fordítani a vasút korsze­rűsítésére, az országos úthá­lózat bővítésére. Folytatódjon a budapesti metróhálózat építése. A hír­közlésben a legfontosabb feladat a telefonhálózat re­konstrukciója és bővítése. 4. A beruházások szolgál­ják a gazdaság hatékonysá­gának növelését, mindenek­előtt a feldolgozó ipar kor­szerűsítését, a nemzetközi versenyképesség javítását, a nem termelő ágazatokban pe­dig a legfontosabb társadal­mi igények kielégítését. A vállalati beruházások állami támogatása ösztönözze a ki­emelt népgazdasági feladatok megoldását. A Paksi Atomerőmű kivi­telezés alatt álló egységei lépjenek üzembe, kezdődjön el a további bővítés. Az ál­lamközi szerződésnek megfe­lelően épüljön a bős—nagy­marosi vízlépcsőrendszer. 5. A külgazdasági kapcso­latok járuljanak hozzá a gazdaság jövedelmezőségé­nek fokozásához, a külső egyensúly megszilárdításá­hoz. A kivitel a tervidőszak egészében haladja meg a be­hozatalt, javuljon gazdasá­gossága. A behozatalnak fő­ként a versenyképes áruk termelését és a műszaki ha­ladást kell szolgálnia. A Szovjetunióval, a szoci­alista országokkal folytatott együttműködés továbbra is meghatározó nemzetközi gaz­dasági kapcsolatainkban. A közös fejlesztések távlati energia- és nyersanyagbe­szerzési céljainkat szolgál­ják. A KGST keretében ak­tívan részt veszünk az in­tegráció kibontakoztatásá­ban, a hosszú távra szóló együttműködési programok megvalósításában, a műsza­ki-tudományos haladás meg­gyorsításában. Szorgalmaz­zuk a vállalatok, intézmé­nyek közvetlen kapcsolatai­nak bővítését. A fejlett tőkés és a fejlődő országokkal szélesíteni kell a kölcsönösen előnyös gazda­sági és kereskedelmi kapcso­latokat, a más országok pia­cain való közös fellépést. 6. A VII. ötéves terv ter­melési előirányzatainak tel­jesítésével megalapozottan emelni kell az életszínvona­lat, javítani az életkörülmé­nyeket. Az elosztási folyama­tokban jobban érvényre kell juttatni a teljesítmények el­ismerését, a társadalmi igaz­ságosságot és az arányos köz­teherviselés elvét. A jöve­delmekben nagyobb súllyal szerepeljenek a bérek és a keresetek, s ezek jobban függjenek az egyéni teljesít­ménytől, a vállalati munka feredményeitől. Az életkörülmények javí­tását elsősorban a szolgálta­tások, az infrastruktúra fej­lesztésével kell megalapozni. — A tervidőszakban 320— 340 ezer új lakás épüljön fel. Folytatni kell a felújításokat, korszerűsíteni a lakásgazdál­kodást, jobban megszervezni a terület-előkészítést és a te­lekkialakítást. A lakásépíté­sen belül növelni kell az ál­lami bérlakások arányát, de a lakások többsége — állami, vállalati és tanácsi támoga­tással — személyi tulajdonú lakásként épül fel. A taná­csok a lakáselosztásnál és a lakásépítés támogatásánál elsősorban a fiatal házasokat és a kis jövedelmű több- gyermekes családokat segít­sék. — Törekedni kell a bölcső­dei és óvodai igények mi­nél teljesebb kielégítésére. Az iskolaügy kiemelt feladata a nagy létszámú korosztá­lyok oktatási feltételeinek javítása. Folytatódjon az ál­talános iskolák fejlesztése, a középfokú iskolahálózat bő­vítése, az egyetemek re­konstrukciója. A közművelő­dés támogatásával elő kell segíteni az általános kul­turáltság növelését. — Javítani kell az egész­ségügyi alapellátást, nagy figyelmet kell fordítani a be­tegségek megelőzésére, az or­vostechnika feltételének, a műszerezettség fejlesztésére. Az idős korúak ellátását szol­gáló intézményhálózatot bő­víteni kell. — Az áruellátás jobban igazodjon a kereslethez. A fogyasztói árszínvonal emel­kedése a koiabbinál mérsé­keltebb legyen. Javítani kell az árak ellenőrzését, erősí­teni a fogyasztók érdekvé­delmét. 7. A terület- és település- fejlesztés segítse elő a helyi adottságok és erőforrások jobb hasznosítását, mérsé­kelje a gazdasági fejlettség­ben és az életkörülmények­ben levő indokolatlan kü­lönbségeket. A települések arányosabb fejlesztése ér­dekében bővüljön a városok és környezetük közötti ter­melési, ellátási és igazgatá­si együttműködés. Nagyobb figyelmet kell fordítani a községek népességmegtartó képességének erősítésére. 8. Tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer, a kormányzati munka fej­lesztését; a döntési rendszer váljon hatékonyabbá, legyen összhangban a vállalati ön­állóság növelését szolgáló új vállalatvezetési formákkal. Növekedjen a tanácsok gazdasági, pénzügyi, dönté­si önállósága, felelőssége. A községek, a kisvárosok a ko­rábbinál nagyobb arányban részesedjenek a központi pénzalapokból. A tanácsok munkájukban — a tervezés­ben. a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt — támaszkodjanak nagyobb mértékben a lakosságra. ~k A Központi Bizottság a VII. ötéves terv irányelveit meg­vitatva és elfogadva. ajánlr ja a Minisztertanácsnak, hogy a tervet véglegesítse, és az erről szóló törvényjavas­latot jóváhagyásra terjesz- sze az országgyűlés elé. A VII. ötéves népgazdasá­gi terv megvalósítása nagy követelményeket támaszt a politikai munkával szem­ben. A pártszervezetek fejlesz- szék a gazdasági munkát se­gítő és ellenőrző tevékeny­ségüket, szerezzenek érvényt gazdaságpolitikai elveinknek. Politikai eszközökkel moz- dítság elő a terv céljainak el­érését, a helyi feladatok he­lyes meghatározását és meg­oldását, a társadalmi aktivi­tás és kezdeményezőké­pesség széles körű kibonta­kozását. A Központi Bizottság fel­hívja a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetséget, a Hazafias Nép­frontot, az összes tömegszer­vezetet, tömegmozgalmat, hogy segítsék a VII. ötéves népgazdasági tervben foglal­tak valóra váltását. Karolják fel a jó kezdeményezéseket, mozgósítsanak az országos és helyi gazdasági, társadalom- politikai feladatok megoldá­sára. A szocialista munka­versenyt igazítsák a változó körülményekhez és követel­ményekhez. A tömegpolitikai munka, a televízió, a sajtó, a rádió mutassa be a VII. ötéves népgazdasági terv céljait, propagálja országépítő prog­ramunkat, mozgósítson meg­valósítására, támogassa a ki­bontakozást szolgáló törek­véseket. A Központi Bizottság fel­hívja a párt tagságát, min­den honfitársunkat, szocia­lista hazánk valamennyi ál­lampolgárát, hogy ereje, tu­dása és képességei legjavát nyújtva dolgozzon az anyagi és szellemi javakban egy­aránt gazdagabb élet fel­tételeit megteremtő VII. ötéves terv végrehajtásáért. A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa az NDK fővárosában tartotta soros ülését. Az Országos Béketanács nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen Barabás Miklós számolt be a magyar békemozga­lom ezévi munkájának tapasztalatairól, valamint az 1986-os nemzetközi békeév hazai programjáról. AUTÓTULAJDONOSOK! VEVÓK ÉS ELADOK! HASZNÁLT SZEMÉLYGÉPKOCSIJÁRA A D BIZTOS VEVŐ! nmenr Használt személyautók vétele, eladása üzem­egységünkben: — vétel azonnali készpénzfizetéssel. — vétel bizományi értékesítésre. Készletünkből „CSEREAKCIÖSAN" az igénye­sebb vevő is gépkocsira találhat. Tisztelettel várjuk ügyfeleinket a Debrecen, Mo­nostor pályi úti telepünkön. (Db. 260396) Képtávírón érkezett A legújabb jelentések szerint kudarccal végződött a libériái puccskísérlet. A képen: a nyugat-afrikai ország csaknem megdöntött államfője, Samuel Doe. Várkonyi Péter üdvözlő távirata Várkonyi Péter, a Magyar Lengyel Népköztársaság kül- Népköztársaság külügymi- ügyminiszterévé történő meg- nisztere táviratban üdvözöl- választása alkalmából, te Marian Orzechowskit, a

Next

/
Thumbnails
Contents