Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-11 / 239. szám

Tanácskozik az országgyűlés Lázár György terjesztette elő a kormány programját szocialista országok. Hazánk­nak méltó helye és tekintélye van a nemzetek sorában. A legutóbbi fél évtizedben nyugtalanítóan feszült nem­zetközi helyzetben és szá­munkra hátrányos világgaz­dasági körülményekkel bir­kózva nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy végrehajtsuk a XII. kongresszus határozatát. A teljesítmény, amit felmu­tathatunk, figyelmet és meg­becsülést érdemel, de vára­kozásainktól és reményeink­től elmarad. Az okokat kutat­va nehézségeink forrásai kö­zött egyaránt megtalálhatók az általunk nehezen befolyá­solható külső és a tőlünk füg­gő okok. A külső tényezők­kel, mint realitásokkal ter­mészetesen számolni kell, de ha nem akarunk a magyaráz­kodás hibájába esni, a fő fi­gyelmet mégis arra kell for­dítani, hogy mit és hogyan javíthatunk a saját munkán­kon. Bár ezen a téren is elő­re jutottunk, önkritikusan be kell látni: minden igyeke­zetünk ellenére sem tudtuk elkerülni, hogy az elmúlt években újabb teherpróbának tegyük ki lakosságunkat. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő elvtársak! A kormány munkaprog­ramját tárgyaló országgyűlé­si ülésszak szervesen illesz­kedik azoknak a nagy fon­tosságú belpolitikai esemé­nyeknek a sorába, amelyeket a Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusa nyitott meg. Pártunk leg­felsőbb fórumának tanács­kozása, felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplé­se, a választások, napjaink­Csütörtökön délelőtt megkezdődött az or­szággyűlés őszi ülésszaka.- A nyáron alakult új összetételű törvényhozó testületünk első munkatanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az őszi ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Törvényhozó testületünk tudomásul vette a népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett mun­káról, majd döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. A Minisztertanács elnökének előterjesz­tése a kormány programjáról; 2. A Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat; 3. Interpelláció. Sarlós István köszöntötte a Vietnami Szo­cialista Köztársaság nemzetgyűlésének — az ülésen jelen levő — küldöttségét, amely Ngu­yen Huu Tho elnök vezetésével tartózkodik hazánkban. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Lázár György terjesztette elő a Minisztertanács programját. A miniszterelnöki expozé ban pedig a szakszervezetek és a Hazafias Népfront kong­resszusi előkészületei jó lehe­tőséget adtak és adnak arra, hogy .történelmi távlatból nézve tegyük mérlegre ered­ményeinket, és gondjainkat, tervezzük meg a szocialista építés feladatait. A kép, amely elénk tárul, minden hazáját szerető em­bert jó érzéssel tölthet el és új tettekre ösztönöz. A ma­gunk választotta úton halad­va, marxista—leninista pár­tunk vezetésével — leküzdve az új társadalom születésével járó nehézségeket, és mindig készen a fejlődés által igé­nyelt megújulásra — az el­múlt évtizedekben történelmi horderejű feladatokat oldot­tunk meg. A régi helyén új Magyarország született, amelyben a hatalom — az egykor kevesek kiváltsága — visszavonhatatlanul és szilár­dan a nép kezében van. Belpolitikai helyzetünk sta­bil. Minden törvénytisztelő állampolgár, bármilyen le­gyen is a világnézete, nem­zetisége, egyenlő jogokat él­vez. A közös célok és a szö­vetséges politika talaján erő­södő szocialista nemzeti egység tág teret nyit az alkot­ni tudó és akaró emberek számára. A tervgazdálkodást folytató Magyarországnak, amelyet alig fél évszázada még az éhségzónába sorolt a világ, ma közepesen fejlett gazdasága, egyre korszerűsö­dő ipara, a nemzetközi élme­zőnyben helyet foglaló me­zőgazdasága van. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság és a létbiztonság, mindinkább közkinccsé válnak a tudo­mány és a kultúra értékei. Történelmünk során első ízben olyan, a nemzeti füg­getlenségünket és biztonsá­gunkat szavatoló szövetsége­seink és igaz barátaink van­nak, mint a Szovjetunió és a A kormány a folytonosság jegyében és szem előtt tart­va a növekvő igényeket, to­vábbra is azt tartja a leg­főbb kötelességének, hogy eleget téve népünk akaratá­nak, a lehető legjobb hazai és nemzetközi feltételeket biztosítsa szocialista céljaink eléréséhez. Arra törekszünk, hogy irányító munkánkban kellő arányban kapjon helyet a társadalmi viszonyok, az államélet demokratizmusának fejlesztését, a gazdaság tel­jesítményének növelését, az életkörülmények javítását, a tudomány, a kultúra fejlesz­tését szolgáló programok ki­dolgozása és végrehajtásának elősegítése. Figyelmet fordí­tunk a központi és' a helyi ál­lamigazgatás színvonalának növelésére, a belső rend, a haza védelméhez szükséges feltételek biztosítására. A kormány a jövőben is fontos feladatának tartja, hogy kül­politikai tevékenységével is népünk békéjét és biztonsá­gát szolgálja, és hozzájárul­jon a nemzetközi feszültség mérsékléséhez, a normális államközi kapcsolatok fej­lesztéséhez. A társadalmi-gazdasági fej­lődés adott szakasza pedig azt kívánja, hogy figyelmün­ket az operatív tennivalókról egyre inkább a fejlődést meg­alapozó koncepcióknak es megvalósításuk feltételeinek a kidolgozására, a fő folyama­tok összehangolására és el­lenőrzésére fordítsuk. (Folytatás a 4. oldalon) Hazánkba érkezett az osztrák alkancellár Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására csü­törtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Norbert Steger alkancellár, kereskedelmi és ipari miniszter. A ven­déget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fogadta. Jelen volt Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Marjai József és Norbert Steger a nap folyamán a Par­lamentben megkezdte tárgyalásait. h SZKP XXVII. kmiresszisa tiszteletire Brigádvezetők tanácskozása Vasutasok muukaversenye az őszi szállítási feladatokért A magyar—szovjet áruszál­lítási tervek teljesítése függ attól, hogyan alakul az őszi csúcsban a MÁV Záhonyi Üzemigazgatóságán a vasúti forgalom, miként tudnak együttműködni a szovjet vas­utasokkal. Ennek jegyében 408 szocialista brigád há­romezernél több tagja képvi­seletében az eperjeskei átra­kó pályaudvaron szocialista brigádvezetők nemzetközi ta­nácskozását tartották. A kongresszusi és jubileu­mi munkaversenyben való részvétel mellett a záhonyi vasutasok a közelmúltban fogalmazták meg, hogy csat­lakoznak szovjet kollegáik munkaversenyéhez, amelyet az SZKP XXVII. kongresz- szusa tiszteletére indítottak 27 sikeres dekádot kitűzve. A félidős értékelésről Rigó Zol­tán üzemigazgató adott szá­mot. Eszerint a Szovjetunió­ból érkező áruk fogadásánál a tervet 101,4 százalékra tel­jesítették, a magyar export és tranzit küldemények mennyisége 17,7 százalékkal haladja meg a tavalyit. Mind­ez a vasutasok áldozatkész­ségének köszönhető, akik társadalmi munkát is vállal­tak az átrakásban, az őszi csúcsban többletmunkával járulnak hozzá a sikerek­hez. Ennek ellenére vannak megoldásra váró feladatok, mert az export teljesítése csak úgy lehetséges, ha emel­kedik a határforgalom. Szabó Zoltán csoportvezető szól a brigádok eredményei­ről. (Cs. Cs.) A szovjet vasutasok üd­vözletét A. D. Fedcsenko, az ungvári aligazgatóság veze­tője tolmácsolta. Rámutatott, hogy a vállalások révén ezer szocialista brigád járult hoz­zá területükön a tervek tel­jesítéséhez. A vasutasok hat­ezer kocsit takarítottak meg a jó rakodással. A brigádvezetők részéről Szabó Zoltán a vontatási fő­nökség eredményeiről szólt a tengelyátszerelésben, az al­maszállításban és kocsijaví­tásban. Eszenyi István álla­mi díjas brigádvezető a ké­zi átrakómunkások helytállá­sát emelte ki. D. V. Melinko csapi mozdonyvezető a nem­zetközi szocialista munka­verseny sikereit ismertette, Béres Endréné a záhonyi ál­lomás erőfeszítéseit ecsetel­te. A MÁV előtt álló feladato­kat Bajusz Rezső, a MÁV vezérigazgatója vázolta, ki­emelve, hogy a népgazdaság szempontjából jelentős az igen nehéznek ígérkező őszi szállítási csúcs minél zökke- nőmentesebb levezetése. Ko­szorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára arról beszélt, hogy a záhonyi sikerek bizonyítják a mun­kaverseny fontosságát. A tanácskozáson három kiváló brigádot emlékplaket­tal tüntettek ki. . ii i 1.1. . —« Á városi tanács vb napirendjén A foglalkoztatás gondjai Csütörtökön délután ülést tartott Kisvárdán a városi tanács végrehajtó bizottsága. Megtárgyalta a színházi elő­adások szervezésének, vala­mint a Várszínház működé­sének tapasztalatait, beszá­moló hangzott el a városkor- zeti tanácskozásokon felvető­dő problémákról, a szabály­sértési ügyek intézésének ala­kulásáról. Nagy hangsúllyal került szóba a város és vonzáskör­zetében élők foglalkoztatásá­nak gondja, melyet 1981-ben tárgyaltak utoljára, s azóta is kiemelt figyelemmel kísér­nek. Ennek ellenére sem si­került megnyugtatóan meg­szervezni azt, hogy a fiata­lok végzettségüknek megfe­lelő munkát találjanak, és továbbra is komoly problé­ma a csökkent munkaképes­ségűek foglalkoztatása. A város térségében az ak­tív keresők több, mint fele helyben talál munkát, 45 százaléka pedig naponta in­gázik. Az utóbbi évek korlá­tozott fejlesztési lehetősége miatt csak minimális mér­tékben nőtt a munkahelyek száma a város és környéke üzemeiben, egyes esetekből pedig tovább romlott. A Tungsramban létszámleépí­tés miatt 250-nel csökkent a foglalkoztatottak száma, az építőiparban pedig 650-nel kevesebb emberre van szük­ség, mint a korábbi években. A mezőgazdaságban stabi­lizálódott a létszám. Egyre több szövetkezet létesít mel­léküzemet. A munkába állít­ható munkaerőt zömében a nők jelentik, akiknek több­sége családanya, ezért csak helyben foglalkoztathatók, s iskolai végzettségük alapján többnyire betanított munká­ra alkalmazhatók. Gondot okoz a pályakezdő fiatalok, főleg a gimnáziumi végzett­séggel rendelkezők, valamint a szakközépiskolát végzett lá­nyok elhelyezkedése. Ennek oka többek között az is, hogy a fiatalok nem szívesen vál­lalnak fizikai munkát. XLII. évfolyam, 239. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. október 11., péntek Kulcsposzton a bizalmi (3. oldal) Milliók a szolgáltatásra (3. oldal) Heti rádió- és tv-műsor (7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents