Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-10 / 238. szám

1985. október 10. Kelet-Magyarország 7 Szerkesztőségünk az utóbbi napokban nagyon sok levelet kapott a pajtásoktól, amelyben ifjú olvasóink a fegyveres erők napján lezajlott ünnepségekről tudósí­tottak. A nyíregyházi 2-es iskolából Szász Eleonóra laktanyalátogatásról számolt be. Felvették a gázálarcot, és átmentek a füstfüggö­nyön. A nyíregyházi kisegítőiskola Makarenko úttörő- csapata a Damjanich laktanyában a Nógrádi Sándor KISZ-alapszervezet katonáinak vendége volt. Császári Tünde Tiszavasváriból a Szamuely Tibor honvéd kol­légiumban tett látogatásról számolt be. Szílvási Lívia és Gönc Karolina Kisvárdáról egy izgalmas akadály- versenyről írt. A nyíregyházi 6-os iskola stúdió szak­körének tagjai, Czuczor Krisztina, Jámbor László, és Váradi Judit levelében a mezőgazdasági főiskola sport­pályáján lezajlott szellemi és ügyességi versenyről írt. A kisvárdai vár történetével is megismerkedtek a paj­tások — ez derül ki Tóth Erzsébet leveléből. A kisdo­bosoknak rollerversenyt, papírsárkány-röptetést és asz­faltrajzversenyt szerveztek. Szabó Marianna Tiszavas­váriból a menetdalversenyről* számolt be. Kocsordról Bakos Noémi küldött levelet. Beszámolt a nagyszabá­sú akadályversenyről, a mátészalkai munkásőrség pa­rancsnoka. Csűrös Andor és Szép Ferenc keresték fel a csapatot. Tiszamogyoróson katonavendégeket fogadtak és több szülő is segített az érdekes versenyek lebonyolí­tásában — írták László Enikő és Esik Csaba. Vásá- rosnaményból Gergely Krisztina és Tárkányi Mónika a tábori vidámparkról számolt be. Kerestek régi úttö­rőjelvényeket, zászlókat, gyűjtöttek katonadalokat, vé­gül a gyalogtúrát főzési versennyel fejezték be. Demecserből Kovács Tímea tudósította lapunkat és beszámolt az ünnepi megemlékezésről. Fodor Tímea és Sepa Gyöngyi Nyírmeggyesről a kutyabemutatót emel­te ki. Kisvárdáról, a 4-es iskolából Dulay Rita és Dá­vid Márta számolt be az ünepségről, amelyre meghív­ták a rendőrség, a tűzoltóság és az MHSZ képviselőit. Oláh Tünde és Lévai Márta Tiszavasváriból a menetdal- és az akadályversenyről számoltak be. Izgal­mas kérdéseket kaptak történelemből, egészségügyi is­meretekből, volt lajhármászás, zászlókeresés, lövészet, számleolvasás, kúszás. A KISZ-fiatalok is bekapcsolód­tak a csapatzászló ünnepségének szervezésébe — írták Baktalórántházáról Móré Irén és társai. Érdekes játé­kokat találtak ki a KISZ-esek az úttörőknek. Egyen­ruha- és zászlószemlét tartottak a nyíregyházi 2-es gyakorlóban. Az akadályverseny és a számháború so­káig emlékezetes marad — írták a Weöres Sándor-raj tagjai. Fényeslitkéről a Béke raj tagjai számoltak be a katonás helytállást követelő honvédelmi versenyről. KIRÁNDULÁS DEBRECENBE A híres református kollégiumba, a nagytemplomba és a Déri Múzeumba látogattunk október 1-én. Tanul­mányi kirándulásunkon sok érdekeset láttunk a szom­széd megye székhelyén. Tisza Judit, Simon Melinda, Vaja CSEPPKÖVEK BIRODALMÁBAN Csodálatos élményben volt részünk az aggteleki kiránduláson. Európa egyik legnagyobb és legszebb cseppkőbarlangját láthattuk. A túravezető részletesen ismertette a cseppkövek keletkezését, feltételezett élet­korukat. Szép volt látni a cseppköveket, amelyekről eddig csak olvashattunk. Vass Gábor, Nyírlövő KERÉKPÁRTÚRA GERGELYIUGORNYÄRA Nem is gondoltuk, milyen hosszú lesz Lövőpetriből Vásárosnaményig kerekezni. Sokat sétáltunk a Tisza- parton, szalonnát sütöttünk, számháborúztunk. Nagyon elfáradtunk a biciklizéstől, de jól éreztük magunkat. Bezzegh Anita, Nyírlövő Két épületből áll a Ságvári- kertváros 7. számú Általános Iskolája. Az egyik a Bolyad téri, a másik — melyben mi is tanu­lunk — a Könyök utcai. Ennek ellenére mégis szűknek bizonyult, mivel a környéken rengeteg új lakás épült az utóbbi öt év alatt, zömében fiatalok költöztek ide. Természetesen ezzel párhuzamo­san rohamosan növekedni kez­dett az alsó tagozatosak száma, s az 1982—83-as tanévre fölépí­tették a Könyök utcai iskolát. De ma már ott is zsúfoltak a tantermek, még a folyosókon is tanítanak. Semmi javulás nem várható, mert még újabb laká­sok épülnek itt. Nagy gondot okoz ez Albert Antalné igazgatónőnek és he­lyettesének. akik úgy próbálják beosztani az órarendet és a tan­termet, hogy az a tanulóknak és a tanároknak egyaránt jó le­gyen. A nyolcadik osztályban összevont testnevelési órákat tar­tanak és csökkentették az óraszá­mokat. hogy a többiek számára is legyen terem. Az udvaron bokrokat, cserjéket, fákat ülte­tünk, hogy ezzel is kellemesebbé tegyük az iskola területét. Sipos Erzsébet, Hegedűs Rita 8'a. „Anyagot kérünk, munkát ajánlunk" Harminc méter sártenger Van. akinek kevés, de nekünk sok az a körülbelül 30 méternyi sáros útszakasz, amit minden nap kénytelenek vagyunk meg­tenni az iskolába menet és jö­vet. Ennyi a híja a Fészek ut­ca és a Kőris utca találkozásá­nak. ősz van, jön az esős, majd a havas, latyakos idő, ami szin­te járhatatlanná teszi az utat. Ennek elkerülése érdekében mi is. mint a tavalyi nyolcadikosok, szeretnénk tenni valamit. Igaz, a lakók deszkalapokat raktak le, de ennek sajnos semmi jelentő­sége nincs, mert a sárban ez ide- oda csúszkál, s néha bizony elő­fordul, hogy kicsúszik a lábunk alól. Ennek megszüntetéséhez kér­jük az illetékes szervek, illetve vállalatok segítségét. Ha van ne­kik elfekvő, de számunkra hasz­nálható törmelék- vagy salak­anyag, amely az út ideiglenes feltöltését szolgálná, mi. az isko­la nagyobb tanulói társadalmi munkában megcsinálnánk az utat. TÖRD A TEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Kettőzve, becézett szülő. 7. . . . Sámuel magyar ki­rály. 8. Ló az Alföldön (fordítva). 9. Egyik szülő. 11, Elme. 12. összevissza apad! 14. Vissza: élt, létezett. 16. Meg­fejtendő. 18. Római 999. 20. Nincs le­hunyva a szeme. 21. Alumínium vegyje- le. 22. Kar része. 24. Római 549. 25. Ot- széll csapadékelvezető, falun. 27. Haty- tyújáról volt híres, de visszafele olvasva Ady múzsája volt. 28. Az angollal szom­szédos nép. 29. Ez a ricinus is. Függőleges: 1. Ipa párja. 2. Gazdarab! 3. . . . Miklós (építész volt). 4. Kicsinyítő­képző. 5. Öra hajtószerkezete lehet. 6. Csirkéből ilyen étel is készíthető. 10. Két határozott névelő. 11. Épületszárny. 13. Nóta. 14. Azonos betűk. 15. Megfejtendő. 17. Gyalogol. 19. Megfejtendő. 21. Ismert Verdi-opera. 23. ÁUatkert idegen szóval. 24. Égtáj. 26. Némán okít! 27. Lottó két­ötöde. Megfejtendő: a Rákóczi-szabadsághar- cot követő évtizedekben telepítettek be német ajkú lakossággal 30 szatmári te­lepülést a Károlyiak. Központjuk . . . (vízsz. 1.) volt. Megyénk területére három falu esett: ... (vízsz. 16, függ. 15, 19). Múlt heti megfejtés: évenként vissza­térően október az ORSZÁGOS MÚZEU­MI ÉS MŰEMLÉKI HÓNAP. Könyvjutalomban részesültek: Gabulya Ágnes Nyíregyháza, Vincze Viktória Ti- szalök, Kovács Erika Nyíregyháza-Oros, Szabó Antal Nagyhalász, Trencsényl Zsa­nett Kálmánháza, Türk Emese Szabolcs, Juhász Judit Klsvárda, Tóth Bettina Tl- szavasvári, Nagy Margit Pátroha, Juhász Dániel Ajak, Tirol László Nyírtura, Föl- desi Ildikó Nyíregyháza, Rézműves Ró­bert Oros, Siket Adrienn Vásárosna- mény, ifjú Kaszás József Berkesz. Csak levelezőlapon beküldött megfej­téseket fogadunk el! Hogyan olvas a diák? Interjú a magyartanárral Felsőbb osztályban is előfor­dul, hogy nem folyamatosan, hangsúlyozva olvasnak a diákok. Magyartanárnőnket arra kértük, mondja el ezzel kapcsolatban tapasztalatait. — Mi a véleménye a tanárnő­nek az olvasás tanításáról, rosz- szul, vagy kielégítően olva­sunk? — Eddig még nem tanítottam olyan gyerekeket, akik az új „képolvasáissal” ismerték meg az olvasás tudományát. A hagyo­mányos, szótagos olvasással — felsősöknél — 3,6—3,7-es az átla­gos felmérés eredménye, ez hely- lyel-közzel jónak mondható. — Mióta áll a katedrán tanár néni? — 1971^ben kezdtem el pedagó­gusi pályámat. — Az eltelt évek során milyen tapasztalatokat szerzett? Lelke­sednek-e a gyerekek az iroda­lomért? — Véleményem az, hogy 5—10 évvel ezelőtt jobban élvezték, és érdeklődtek a tanulók az iroda­lom iráht. Ma szívesebben nézik a tévét. — A magyar irodalom tanítását munkakörnek, vagy inkább hi­vatásnak tekinti a tanárnő? — Természetesen hivatásnak, hiszen a tanítás érdekében köte­leztem el magam. Igyekszem közvetíteni az órákon a magyar irodalom szépségeit. Próbálom ösztönözni a tanulókat a többre, vagyis az olvaismánykiegészí- tésre, könyveket javaslok elolva­sásra. Az a legnagyobb örömöm, hogyha tanítványaim a középis­kolában megállják a helyüket. — A jelenlegi iskola zsúfoltsá­gán lehetne-e változtatni, van-e rá lehetőség? — Ezen a zsúfoltságon csak az segítene, jia felépítenének sürgő­sen egy iskolát a környéken. A jövőben a létszám növekedésével kell számolnunk. — Köszönjük a beszélgetést és sok türelmet kívánunk hozzánk. Garaj Zsuzsa 7/b Lendvai Péter 7/a Irányt mutat a Göncölszekér Az 1984/85-ös tanévben osztá­lyunk kimagasló társadalmi munkájáért egy 10 napos ki­ránduláson vett részt augusztus­ban. . . . Gyönyörű tájakon halad­tunk keresztül. Az út felénél a síkságot hegyek váltották fel. Meredek, kanyargós utakon ment a buszunk, de kétórás út után végre megérkeztünk. A tá­bor otthonos, barátságos lát­ványt nyújtott. Nagy izgalom­mal rendezkedtünk be a nyolc­ágyas szobákban. Az első napok inkább csak ismerkedéssel teltek el. Nevelő­ink nagyon kedvesek voltak. Es­ténként diszkó, tévénézés, mozi­látogatás volt a program. Min­den este 10 órakor volt a taka­rodó, de általában fél 11-kor kapcsolták le a villanyokat, mert addig öltözködtünk, mosa­kodtunk. Később, amikor már megbarátkoztunk környezetünk­kel, hegyet másztunk és egyéni kirándulásokat tettünk a kör­nyéken, persze tanári enge­déllyel. A tábori hangulatot még barátságosabbá tette a könyvtár, ahol majdnem mindig szólt a zene. Egy olyan kiránduláson is részt vettünk,- amelyen megis­mertük a Telkibányát környező falvakat, községeket. Hollóházán megtekintettük a porcelángyá­rat és vásároltunk. Füzéren fel­mentünk a várba. A legizgal­masabb kirándulás egy éjszakai túra volt. Néhány perc alatt mindenki készen volt és elin­dultunk a vaksötét utakon. Na­gyon jól éreztük magunkat, an­nak ellenére, hogy a fiúk né­hányszor megijesztettek bennün­ket. Patakokon kellett átkel­nünk, és sok egyéb akadály is útunkban állt. Tiszta, csillagos éjszaka volt. Nagyon könnyen kivehettük a Göncölszekér csil­lagait, ez jelezte az utat. Két óra körül már otthon is voltunk és folytathattuk félbehagyott ál­munkat. Ilyen volt ez a tábor, ahol nagyon jól éreztük ma­gunkat és nagyon sok barátot szereztünk. Füzérradványtól Zánlcáig Egyik osztálytársunk a füzér- radványi úttörő természetvédő táborban hüllőkkel, kétéltűek­kel, madarakkal ismerkedett meg alaposabban. Megfigyelték a madarakat és gyűrűzték őket. Találtak egy barnarétihéja-fész- ket. Kirándultak Nyíregyházára, megnézték a falumúzeumot. Zánkán is készültek úttörőink az éves feladatokra. Néhányan a sóstói táborban pihentek. Egyik volt nyolcadikos raj tíz­napos jutalomüdülésben vehe­tett részt a telkibányai tábor­ban. Többen szüleikkel SZOT- üdülőben, mások alkalmi tábo­rokban nyaraltak. Tudod’e, hogy... Mi volt a repülő előtt? A repülést megelőzte a lég- hajózás. Felemelkedtek a köny- nyű gázzal megtöltött, kormá­nyozható ballonok. Az első léghajókat fedmelegített levegővel töltötték meg. 1783-ban Jose Montgolfier francia feltaláló fi­gyelt fel a kályhacsőből fölfelé törekvő szürkés füstre és elhatá­rozta, hogy papírballont tölt meg füsttel. A múlt század kö­zepén Franciaországban megje­lentek az első kormányozható, motoros léghajók. Alig telt el fél évszázad és fölemelkedett a leve­gőbe az első repülő, az a szer­kezet, amely nem könnyebb, ha­nem nehezebb a levegőnél. Meg­született a repülés. Mi volt a búvár­ruha előtt? Az emberek már időszámítá­sunk előtt is képesek voltak a víz alatti lélegzésre úgy, hogy a vízfelszínre bambusz-, vagy nádcsövet dugtak ki. Mélyebbre búvárharanggal ereszkedtek. Ez egy nagy üres bögrére hasonlí­tott, amelyet aljával fölfelé eresztettek le a víz alá, s a bel­sejében elegendő levegő maradt az alámerült ember számára. Az csak a XVIII. század kezdetén jutott eszükbe, hogy a harang tetejéhez egy csövet erősítse­nek, amelyen át levegőt szivaty- tyúzhatnak a harang belsejébe. Ugyanennek a századnak a végén rájöttek arra is, hogy sokkal ké­nyelmesebb, ha az ember vízálló ruhát ölt magára fémből készült búvársrsakkal és a levegőt egye­nesen a sisak csövén eresztik be. Hi volt a szem­üveg előtt? A szemüveget Olaszországban találták föl a XIII. századiban. Kezdetben volt a monokli, mely egy hosszú szárra erősített üveg- lencse volt. Ezt az emberek a ke­zükben tartották és csak ritkán emelték a szemükhöz. Végül el­hagyták a szárat. Az új szem­üveget sapkához erősít *ték, mást az orrnyereg tartott. > olt. ame­lyet szíjba foglaltak, s ~zt a tar­kójukon fogták össze. legké­nyelmesebbnek a fülre támasz­kodó szemüveg bizony lt. No, de mégis mi vol a szem­üveg előtt? Vízzel tö1 ott üveg­gömbök. A görögök neg a ró­maiak az élelmisze eket ezek mögé helyezték. így a vendég­látás gazdagabbnak nzonyult. A csokc Iádé előtt ... A csokoládé eg italféleségből ered. amelyet Me: ?kó ősd népe, az aztékok fogyasz ittak és „cho- koat”-nak, azaz ,,k serű víznek” neveztek. Valóiba keserű íze volt. Ügy készítették, hogy forró vízbe összetört ka^a ób absz eme - két, vaníliát, csípős borsot ke­vertek. Az a barna csokitábla, amely elolvad a szánkban, kevés­bé hasonlított a ,,keserű víz­hez”. Az íze inkább forró kakaó­ra, a zsenge kukoricára, a méz­re. az agává vagy vanília édes keverékére emlékeztet. A hagyo­mány szerint a ,,keserű vizet” az aztékok királyának főzték, arany­csészében tálalták föl. Gyűjtötte: Illés Marianna, 7/b BODNÁR ISTVÁN: Kutyaiskola Panaszkodnak a kutyák. az iskolák hizlaldák. Ha valamit megtanulnak, a gazditól cukrot kapnak. Kockacukor, mokkacukor, gurulni kezd, aki tudor. így hát aki ad magára, fittyet hány a tudományra. Ezt az oldalt a nyíregyhá­zi 7-es iskola újságíró fa­kultációjának tagjai írták. GYERMEKVILÁG |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents