Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-10 / 238. szám
1985. október 10. Kelet-Magyarország 3--------------------------------------—-----------------------------------------------------------^ A fiatalkorú bűnözés Veszélygóc és megelőzés A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI FEJLŐDÉS eredményeként és a megtett intézkedések hatására az utóbbi években jelentős változások történtek az ifjúság életében. Többek között kedvezőbbé váltak a művelődési, tanulási, elhelyezkedési feltételek, javultak az élet- és munkakörülmények. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy megyénk fiataljainak körében a 70-es évek második felétől nőtt a beilleszkedési zavarokkal küzdő, a társadalmi értékeinkkel és normáinkkal szembe kerülők száma. Ezek életmódját az igénytelenség, ízléstelenség, a bűncselekmények elkövetése jellemzi. Ez adódik abból is, hogy megyénkben a családok egy részénél az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb szintje nehezebb feltételeket teremt, s ez esetenként a gyermekek elhanyagolását hozza magáival. Az utóbbi években nőtt megyénkben a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek és fiatalkorúak száma. A gyermek- és ifjúsági bűnözés az 1970-es évhez képest megduplázódott. Ennek okait a bíróság is folyamatosan vizsgálja az eléje kerülő ügyekben. E kedvezőtlen jelenség visz- szaszorítását szolgáló intézkedéseket tárgyalta a napokban az MSZMP Nyíregyházi városi Végrehajtó Bizottsága. A vitából megállapítható volt, hogy Szabolos-Szatmár megye bíróságai 1980-ban 320, 1983-ban 412, 1984ben már 434 fiatalkorú (14 —18 éveseket) ítéltek el jogerősen. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények 70 százaléka a vagyon elleni bűncselekményekből adódik. Ezen belül is növekedett a társadalmi tulajdont károsító bűncselekményekért elítélt fiatalkorúak száma. Sok esetben a nem megfelelő őrzés is megkönnyíti az ilyen jellegű cselekmények elkövetését. Sajnálatos, hogy a legnagyobb mértékű emelkedés az erőszakos, garázda jellegű cselekményeknél mutatható ki. Az egyik legsúlyosabb bűncselekmény a rablás, amiért 1984-ben a bíróság 32 fiatalkorút, míg 1985 első fél évében 17 fiatalkorút ítélt éli — többször hosz- szú évekre —, bár a rablás által szerzett vagyoni előny sok esetben csak néhány forintban volt kifejezhető. Ma már a rablás miatt elítéltek 40 százaléka fiatalkorú. A gátlástalan, a társadalom erkölcsi és vagyoni értékeit semmibe vevő garázda elkövetők száma is igen nagy. Garázdaság miatt 1984-ben 11 fiatalkorút ítélt el a bíróság, ez a szám 1985 első fél évében már 32 volt. Az eljárások során megállapították: a fiatalkorú bűnelkövetők műveltségi színvonala a közepes színvonalat sem érte el. Jelentős, 40 százalék a cigány elkövetők száma. NAGY FIGYELMET FORDÍTOTT arra is a vb, hogy a fiatalkorú elítéltek 15— 20 százalékánál a bűncselekmény elkövetése összefüggésbe hozható alkoholfogyasztással. Kedvezőtlen jelenség továbbá, hogy 1983- ban a visszaesők száma 2,4 százalék volt, 1984-ben ez 1,6 százalék. A nem viszszaesőnek tekintendő, de már korábban eljárás alá vont fiatalkorúak száma 1983-ban 10,9 százalék, 1984- ben ez 16,6 százalékra emelkedett. Nem lebecsülendő a gyermekkorú elkövetők száma, akik a későbbiekben a bűnözés utánpótlását alkotják. 1982- ben 174, 1983-ban már 263 gyermekkorú elkövetőt tartottunk nyilván. A fiatalkorúakkal szemben a törvény előírásainak megfelelően a 'büntetés vagy intézkedés célja az, hogy a fiatalkorú ‘helyes irányba fejlődjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék. Ezt fogalmazta meg a végrehajtó bizottság, amikor kiemelte a család, az iskola, a munkahely, a KISZ, s egyéb társadalmi szervek fokozott felelősségét. A fiatalok szellemi és erkölcsi fejlődésében kiemelkedő szerepe van á jó családi légkörnek. Emellett a lakáshelyzet kedvező alakítása s a megfelelő munkahely biztosításának van kiemelkedő jelentősége. Az állami gondozottak munkába állítása s életútjuk további figyelemmel kísérése is nagyobb figyelmet érdemel. Feladat továbbá a nehéz körülmények között élő családoknál a fokozott ellenőrzés, az anyagi irányítottság biztosítása a gyámhatóság, s a tavasszal alakult családsegítő központ közreműködésével. Kiemelkedő szerep hárul a pártfogókra, a társadalmi pártfogókra, az iskolákra, s minden olyan társadalmi szervre, amely a fiatalok fejlődését, műveltségének színvonala emelését elősegíti. A KISZ-nek meghatározó szerepe van abban, hogy tartalmas programok szervezésével a megnövekedett szabad időt a fiatalok hasznosan, a magasabb szakmai'és erkölcsi normák elsajátítására fordítsák.- Csak a fiatalokkal foglalkozó szervek rendszeres, koordinált munkájával lőhet elkerülni azt a nem kívánatos jelenséget, hogy míg 1983- ban a bűncselekményt elkövetett fiatalkorúak 35 százalékát kellett szabadságvesztésre ítélni, ez 1984- ben már 50 százalékra emelkedett. A BŰNMEGELŐZÉS TÁRSADALMI ESZKÖZEI mellett a legnagyobb jelentősége a család embert formáló hatásától várható. Főként a társadalmilag hátrányos helyzetű családok egy részénél figyelhető meg, hogy nem képesek a társadalmi elvárások, magatartásminták átörökítésére, így a veszélyeztetettség alapvető góca ilyen esetben is a család. A megelőző -munkában ezért fontos a veszélyeztető családok időbeni felismerése és a kiskorúak érdekében a szükséges védő és óvó intézkedések megtétele. Addig, amíg a megyében 5—6 ezer veszélyeztetett gyermekről tudunk, a feladatok fokozott felelősséget hárítanak mindazokra, akik a fiatalok műveltségéért, társadalmi beilleszkedéséért tenni képesek. Dr. Péli-Toóth Sándor, a Nyíregyházi Városi Bíróság elnöke A Ganz Műszer Művek nyírbélteki közlekedési mfiszergyárában havonta 4—5 ezer volt- és ampermérőt készítenek. Képünkön a számskálákat szerelik a műszerekre. (Császár Csaba felvétele) Szerződéses kapcsolatok Csupán a papír nem fegyelmez Nagyon rugalmas papírra nyomtatják a szerződések szabványszövegeit. Ügy lehet nyújtani, alakítani őket, mintha gumiból lennének. Már az is gyanús, hogy sok száz termelőnek egyforma szöveget kell aláírni. Gyanús azért, mert nincs két azonos körülmények között gazdálkodó termelő, továbbá azért, mert kell, harmadjára pedig azért, mert legtöbbnek a fogalmazásáról a vasútról szóló kabarétréfa jut az ember eszébe: „az utazási szabályzat a MÁV jogait és az utas kötelességeit tartalmazza.” Pedig az árukapcsolatok legáltalánosabb és legelterjedtebb formája a felvásárlók és a termelők között a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés. Figyelmet érdemel tehát az a legutóbb tapasztalt jelenségsorozat, ami tavaly és tavalyelőtt volt szembetűnő, de az idén is mutatkoznak a jelei. Új helyzet A piaci egyensúly megbomlása, egyes mezőgazda- sági termékek iránti kereslet csökkenése, az áruforgalmazás szervezetlensége és más tényezők olyan helyzetet teremtettek, amelyek az együttműködést nehezítették, sok esetben gátolták a szerződésekben foglaltak teljesítését. A szerződéses fegyelem gondja a szövetkezetek egymás közötti árukapcsolataiban is jellemzővé vált. Az ellentmondások és a visszásságok nem egyszerűsíthetek tehát a szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolataira. A szerződéses kapcsolatokban a Teszöv elemzése alapján a vállalati magatartás kifogásolható pontjai a következők. A mezőgazdasági termékek minősítése módszerében és gyakorlatában lehetőséget nyújt burkolt ár- csökkentésre, ezáltal a termelő megrövidítésére. Gyakori vitát kiváltó pont a szolgáltatások ellátása, a felvásárlással kapcsolatos költségek mértéke és a kockázat viselése. A legsúlyosabb gond a tömeges méretű és hosz- szan tartó fizetési késedelem. A vásárolt termelőeszközök növekvő ára és használati értéke egyre kevésbé van összhangban. Az egyes vállalatok szerződéses árai lényegesen elszakadnak a fogyasztói piacon kialakult áraktól és a növekvő termelési ráfordításoktól. A vállalatok a termelés és az értékesítés biztonságára hivatkozva »olyan időpontokban erőltetik a szerződéskötést, amikor a teljesítés idejére érvényes árak és egyéb feltételek még nem ismertek. Nem hallgatható el természetesen az sem, hogy a termelők is igen sűrűén megsértik a szerződéseket, rövid távú előnyök megszerzése érdekében. Magyarul: ha jön valaki, aki többet ígér, azonnal odaadják. Nem mindig kielégítő a termékek minősége, kikészítése, és csomagolása sem. Szállítási késedelem is gyakran előfordul, sőt a legfontosabbnál, az exportnál indokolatlanul lemondanak szállításokat, vagy csúsznak az idővel. Erőfölény A szerződéses feltételek kialakításánál gyakran nem érvényesül az a jogszabályi rendelkezés, amely szerint a termék átadási helye általában a termelő telephelye. Ezáltal a felvásárló vállalat kockázata számottevő mértékben a termelőre háramlik. Ezt elősegíti még az is, hogy a termékek nagy részénél olyan vizsgálati értékmérőket kötnek ki, amelyek csak a megrendelő telephelyén ellenőrizhetők. Ez növeli a vevő biztonságát, és a termelő kiszolgáltatottságát. Tehát mind a szerződések megkötése, mind a teljesítés szakaszában érvényesül a felvásárló vállalatok gazdasági erőfölénye. A Teszöv ezért a megrendelő telephelyein történő értékesítés és az objektív minősítés érdek- védelmi feladatainak ellátása érdekében több helyen minőségi ellenőröket foglalkoztat. Zavarja a termelőszövetkezetek gazdálkodását az is, hogy a megrendelt árut, például a műtrágyát, a szállító vállalat nem a felhasználási igény szerinti időben és választékban szállítja. Növényvédő szerekből a tsz-ek keresik az adottságuknak legjobban megfelelő olcsóbb szereket, ez nem mindig találkozik az ajánlott kollekció összetételével. 4 mikor diktálni kezdtem ezt a jegyzetet, kicsit kétkedve néztek rám, fürkészve, nem ittam-e, vagy tettem valami olyant, amitől megbolondul a józan ember. Nos, én nem tettem semmi olyat, egyetlen bűnöm, és innen a cím, hogy lementem a minap focizni a két fiammal. No, nem volt az igazi futball, éppen csak belerúgtam néhányszor a labdába, de ettől úgy megbántódott, az egy pár fekete cipőm, hogy valósággal belesápadt. Ctt sápadt bele, ahol a labdák és cipők találkozni szoktak. Gondoltam, eldugom a szégyenemet a feleségem elől, és kutatni kezdtem az arra illetékes asztal fiában, vagyis az illetékes fiókban, de volt ott minden, sárkefétől a tavalyi rongyig, csak A burgonya és az alma, valamint más termékek értékesítése sok feszültséggel terhes. Az állattenyésztésben sem mentesek a problémáktól, elég csak a késedelmes marhaszállításokra gondolni. Megvizsgálva a teljes termelési vertikumot, alig találni olyan pontot, amely mentes a gondoktól. Ajánlatos lenne tghát a felvásárló szervezeteknek saját apparátusukban feltárni a javítás lehetőségeit. A közös kockázatvállalás ugyancsak üdvös lenne, erősítené a hosszú távú kapcsolatokat. Természetesen szükség lenne arra, ho.gy a fejlesztő munka a piacképes ágazatokra irányuljon, mert a kelendő áru sohasem okoz fejfájást egyik félnek sem. Rövidíteni kellene az áru útját, nem csak a valóságban, de papíron is. Legyen szilárd Sok más feladat megfogalmazása mellett a Teszöv az értékesítés fő formájának továbbra is a szerződéses kapcsolatokat tekinti. Ennek érdekében ■ a jövőben kezdeményezőbb vállalkozói magatartás szükséges. Fel kell tárni az exporttartalékokat, bővíteni szükséges a közvetlen piaci kapcsolatokat, és javítani a piaci informáltságot. Legfontosabb persze a viták elkerülése oly módon, hogy a mennyiségi termelés mellett nagyobb súlyt helyeznek a termelők a minőségre, a szállítási határidők betartására, a csomagolásra. Ezáltal lesz a szerződés ismét az, aminek lennie kell: szilárd sarokköve a kapcsolatnak, amire lehet építeni most és hosszú távon, hogy eszébe se jusson senkinek az a rugalmasság, amit az írásunk elején említettünk. Esik Sándor kenőcs nem volt, megbízhatóan fekete cipőkenőcs, ami a szégyenemet jóvá tehette volna. Kérem, itt állok én most holt sápadtan, kifehé- redett cinőorral. és ioaalmam sincs, hogy mit tegyek. Bejártam ungot-ber- ket, Szabolcsot, Szatmári, Bereget, találkoztam csodálatos kenceficékkel, fabu- lonnal, fabülonabbal, de még szemráncokat eltüntető fabulissimókkal is. Tudnék kenőcsöt szemölcsre, ráncra, délutánra, estére, éjszakára, tudnék kenőcsöt szerelemre, vagy éppen fejfájás ellen, kaphattam volna olyan kenceficét, amiKATICA NEMRÉG EGY ANGOL KERESKEDŐ jelentkezett, férges almát vásárolna exportáron. Az elképedt termelők nem tudták mire vélni a dolgot, de a szigetországbeli üzletembe^ röviden megmagyarázta. Ha férges az alma, akkor nem permetezték, s ükkor nem tartalmaz szermaradványt sem. Érdekes üzleti fogás, bizonyára akad néhány híve ennek a felfogásnak szerte a világban. Terjed is a biológiai kertművelés, vagyis a növényvédő szerek kikapcsolása a termelésből. Ez azt jelenti, hogy a kártevők és kórokozók természetes ellenségeivel védekeznek. A fürkészdarazsak például rendkívül alkalmasak arra, hogy a mező-, kert- és erdőgazdasági kártevők biológiai egyensúlyát fenntartsák. Ezek a rovarok petéiket más rovarok petéibe, lárváiba, vagy bábjaiba rakják^ s a fürkészdarázs lárvák felfalják ezeket. Ilyen élő „növényvédő szerek” a katicabogarak is. Jelentős hasznot hajtanak a levél- tetvek pusztításával, megakadályozzák ezek túlsza- porodását. S lehetne még sorolni a kártevőket pusztító rovarokat. A NYÁR VÉGI MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSON, az őszi BNV-n igencsak sok látogatója akadt a biológiai növényvédelmet és kertművelést bemutató résznek. Leginkább a dombos zöldségágy keltette fel ’ az érdeklődést. Ezzel kis területen magas termés- eredmény érhető el, ugyanakkor a biológiai kertművelés céljait szolgálja. A jól elkészített, különféle szerves hulladékokat, gyeptéglát, komposztot, jó minőségű talajt tartalmazó domboságyásos termesztés nem kíván semmilyen műtrágyát és növényvédő szert. Ezt állítják a nyugat-európai kutatók, s erről bizonyosodhattak meg a kiállítás megtekintői. Hazánkban is elkezdték a kistermelők már néhány esztendeje a domboságy készítését, s talán ezzel lehetőség nyílik a különböző vegyszerek, műtrágyák kiküszöbölésére. A NAGYÜZEMI MEZŐGAZDASÁG még sokáig használni fogja a vegyszereket. Nem nélkülözhetik a kémiát, hiszen a több száz hektáros ültetvényeket csak így lehet megóvni. Ám a gazdaságokban szakképzett növényvédős szakemberek végzik a munkát. A kiskertekben viszont sokszor hozzá nem értők kezelik a mérgeket, s ebből származhat a baj. Viszont ha biológiai kertművelést alkalmaznak, abból még környezetszennyezés sem lesz. Egy ilyen domboságy pedig akár egy család egész évi zöldségszükségletét is kielégíti, ahogy arra nyíregyházi példa is van. (sípos) ről az eladó sem tudta, hogy mi az, de nem kaptam sehol feketí cipőkenőcsöt. Visszarémlett a gyermekkorom, amikor minden üzlet ajtaján ott virított a hirdetés, hogy „Smoll paszta — paszta Smoll”. Volt fehér, barna és fekete, igaz, nem volt Smolissimó, de. rendbetehetőek voltak este a cipők. ß dnatosan írom ezt a jegyzetet. Nem, kérem, én nem vagyok mozgássérült, de van egy másik cipőm, de egyre nehezebben tagadom el otthon ezt a balzsamhiányos cipőficamom. Tessék mondani, mit tegyek? Cipő helyett hordok holnaputántól egy legfelsőbb fokú arcpakolást. Bartha Gábor
