Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-09 / 237. szám
1985. október 9. Keiet-Magyarország 3 JEGYZETEK Postai világnap A nyíregyházi gumigyárban a közelmúltban kezdték meg a személyautó-abroncsok új- rafutózását. Az új üzemben évente százezer gumiabroncsot újítanak majd fel. Képünkön: Tar Istvánné az abroncsfelépítő gép kezelője. (Császár Csaba felvétele) Széchenyi intelme Listavezetők titkai A frikában még ma is van olyan vidék, ahol verik a tam-tam dobót. Dél-Amerikáhan az inkák tűzjelzéssel üzentek egymásnak. Hallottunk a kengyeifutóról, aki lélekszakadva rohant a legfrissebb híradással. Vagyis mindenütt találkozhatunk az emberiség egyik ősi szükségletéivel, a hírközléssel. Napjainkban a világ minden részén a posta a hírközlés letéteményese Az a szervezet, amely behálózza a földkerekséget, a kerékpáros kézbesítőn kezdve a tenger mélyén fektetett kábeleken keresztül ma már a Föld körül keringő műholdak segítségével továbbítja a híreket, juttatja el az üzeneteket. Ma, amikor a postai világnapot tartják, érdemes néhány szót szólni ennek a szolgáltatásnak a súlyáról, fontosságáról. Nem ünneprontás, ha azt mondjuk, bizony lehetne jóval magasabb szintű hazánkban, megyénkben is a posta szolgáltatása, hiszen hovatovább a termelés, az ügyintézés* gátja, ha nincs telefon, ha lassan mennek a levelek, csomagok. Ám rögtön tegyük hozzá mindehhez, hogy a postás dolgoN emrég hangzott el a mezőgazdasági tájértekezleten: fontos feladat a juhállomány csökkenésének megállítása. S ez nemcsak Szabolcs-Szatmár megyére, az ország egészére vonatkozik. Mert a költségnövekedések miatt gazdaságtalannak kiáltották ki sok helyen a juhtenyésztést, holott a hozam növelésével nem sokat törődtek. A napokban Máriapócson tanácskoztak a juhtenyésztésről a szakemberek. Első lényeges megállapítás az volt, hogy a magasabb termelési szint elérését nem a meglevő merinói fajta kiirtásával lehet elérni, hanem a tájegységnek, az üzemi sajátosságoknak legjobban megfelelő fajtaátalakító keresztezéssel. Ennek megfelelően több irányzatról — tej-gyapjú, hús-gyapjú — esett szó, valamint az embrióátültetés lehetőségéről, amelyet az adott üzemnek kell kiválasztani. A tejtermelés fejlesztését a tejzók igencsak N áldozatkész munkáján is múlik sokszor, hogy mégis megvalósul az összeköttetés, idejében eljut rendeltetési helyére a küldemény. Mert a gyengébb szintű szolgáltatásnak anyagi okai vannak. Kevés pénz jutott az utóbbi évtizedekben a postára, így nem tartott lépést fejlesztése az élet felgyorsult tempójával. Nyíregyházán távhívással lehet beszélgetni. Számos üzemben telexen megrendelést adhatnak fel a legkisebb faluból is — hogy példát mondjunk a korszerű postára. S jó tudni, hogy a következő ötéves tervben a posta kiemelt helyet kap, a hírközlés fejlesztése arra irányul, hogy behozzuk lemaradásunkat a hasonló fejlettségű országokhoz képest. A postai világnap alkalom arra, hogy a nemzetközi postaszervezet szép céljait támogassuk, de arra is, hogy elgondolkodjunk: a rádió- és televízió-műsorszórásnak, a távbeszélésnek akkor van értelme, ha békében élünk a világban, akkor hálózzák be a vezetékek igazán a földet. L. B. ipar saját eszközeivel segíti, hasonlóan segít a gyapjúforgalmi vállalat is. Máriapócson, a Rákóczi Termelőszövetkezetben nem másodlagosan kezelik a juhászától Az állattenyésztés nyereségének majd a harmadát adja ez az ágazat, összesen háromezer-nyolc- száz anyajuhot tartanak, s megfelelő állomány áll a pótlásra. Jó a gyapjútermelésük, egy anya tavasszal közel öt és fél kilót adott. S hogy a költségeket csökkentsék, a termelőszövetkezet saját építőbrigádja készítette el szerfából nádtetővel a 2200 férőhelyes juh- telepet. Ez nagymértékben hozzájárul a nyereséges termeléshez. A szövetkezet a későbbiekben sem mond le a juhtenyésztésről. Sőt, a terveikben szerepel a húsgyapjú irányba történő szakosodás, az embrióátültetés bevezetése és a bárányok hizlalása a háztájiban. (sípos) Az idézet az iskola falán volt olvasható, de tatarozáskor lefestették. Gégény János igazgató, aki tíz esztendeje áll az ország egyik patinás ipari szakmunkásképzőjének és szakközépiskolájának az élén, megígérte: hamarosan újra olvashatók lesznek a nagy magyar gondolkodó szavai. — Tervezünk egy Széche- nyi-emlékfalat is. Itt névadónk domborművét helyezzük el és fotókon, kéziratokon, művein mutatjuk be életútját — fűzi hozzá. Lelkiismeretes munkával A siker titkairól az igazgató így beszél: — Ezt elsősorban a lelki- ismeretes, hozzáértő, az intézetünknek jó hírnevét alapozó pedagógus kollektíváknak: tanároknak, szakoktatóknak köszönhetjük. Szakemberek sokaságát képezték magas színvonalon. Olyan szakmákhoz is, amelyre ma azt mondják, nagy szükség van rá a szocialista iparnak, de nem „menő”. Fizethetnék jobban is. — A gépi forgácsolókról (esztergályosokról) van szó. Képzésük megyénk és az ország gyárai részére legalább olyan fontos, mint a bányászoké. Hallottam üzemekről, ahol a forgácsolók hiánya miatt csak egy műszakban dolgoznak a gépek — magyarázza Sárga Andor szakoktató, aki tizenöt esztendeje foglalkozik ä jövő esztergályosaival. Újra lesz rangja Szenvedéllyel és lelkiismeretesen oktat, nevel. Osztályában példás a rend és a fegyelem. Még a szerszámok is katonásan, glédában „állva”, nevükkel megjelölve várnak a szükséges munkára a szekrényekben. Az oktatáshoz írásvetítőt, diafilmet is használ. Ha szükséges, videót is! — Kezdi visszanyerni rangját a szakma. Az idén a két első osztályban 72 fiatal tanulja a gépi forgácsolás fortélyait — említi az oktató. Tizennégy éves, nyílt tekintetű kamasz fiúk. Vajon miért választották éppen ezt a szakmát? Töprengek, míg Sárga Andor szakoktató kísér a rendezett, korszerűen felszerelt műhelyekben, ahol kabinetrendszerben folyik az oktatás. Péntek délelőtt 10 óra. Második alkalommal állnak a szakoktatás céljára legmegfelelőbb EAN—750-es esztergagépek mögött a nebulók. Szemükben csupa kíváncsiság. Valójában most kezdődött el munkáséletük. Sárga Andor az írásvetítő segítségével a vászonra vetíti a feladat rajzát, s közben magyarázza, hogyan kell pontosan, precízen elkészíteni. A fiúk munkához látnak. Karászi László Kékről jár be mindennáp, vonattal. — Egyszer a tsz-ben jártunk üzemlátogatáson. Ott láttam hasonló gépet. Akkor kedveltem meg ezt a szakmát. Gondoltam, én is megpróbálom. így jött az ötletem, hogy ide jelentkezem — mondja. — Szorgalmas fiú — jegyzi meg oktatója. Seregi Mihálynak javasolták az esztergályos mesterséget. — Édesanyám testvére esztergályos. Tőle láttam, milyen szép dolgokat lehet csinálni ilyen géppel. Bíró István Gyulaházáról érkezett. Kollégista. Édesapja a kisvárdai Vulkán vasöntödéjében segédmunkás. — Nem tőle kaptam a tanácsot. Kedvet inkább egyik itt tanuló barátom, Kiss Csaba csinált hozzá. Ö mesélte el, s mutatta "is, miket lehet itt készíteni, ha megtanulja az ember a fogásokat. Jobb tanulik — Az idén jobb tanulmányi eredménnyel végzett fiúk választották a vasas szakmákat. Tudom jól, mert én voltam a felvételi bizottság elnöke — tájékoztat Gáva Béla, a tanműhely vezetője, aki igényeket támaszt, magas követelményeket állít minden szakmunkástanulóval szemben. Olyan környezetet teremtett, amely méltó a Széchenyi-gondolathoz, a kiművelt emberfők neveléséhez. Az intézet, a tanműhely, szép, gondozott parkjaival és védett környezetével a sok száz munkásifi kellemes munkahelye és otthona. Ezek a fiatalok majd a holnap gépeit — a számjegyvezérlésű esztergagépeket — irányítja«, s őrzik ennek az iskolának jó hírnevét. ■> ezemben tartok egy Ml cetlit, a fiaim kap- * ták levélként, és őrzik is, iszonyatos gonddal. A levelet ceruzával írták, és az vagyon ráírva, hogy ekkor és ekkor hivatalosak &k is az egyik osztálytársuk születésnapjára. Nézem a cédulát, és rajtakapom magam, hogy irigylem a fiaimat. Ez a néhány ceruzás sor, hét végi program soknapos örömteli készülődés. Egy, lehet hogy még formátlan, de mindenképpen alakulni kész közösség híradása arról, hogy két-három-öt-húsz emberpalánt valamiképpen összetartozik. Nem úgy, ahogyan a névsorokat írják, nem úgy, ahogy az úttörőmozgalom őrsbe, rajba, csapatba sorol, hanem úgy, ahogyan a valami miatt együvé tartozni akaró emberek keresik egymást. Tudom én, hogy a felnőtteknek is vannak ultipartijai, hogy akad még család (bár fogy a számuk), ahol megtartják a születésnapokat, de ha végiggondolom, hogy a hivatali névnapok pohárcsengős ünnepein kívül milyen közös- ségtalálási lehetőségeink vannak, akkor egyszeriben rádöbbenek, hogy a gyerel _________ Lapkagyártás Vaján Sok gondot okozott az elmúlt években, hogy nem volt idejében megfelelő méretű és mennyiségű olyan lapka, amelyekkel a konzerves- üvegeket lezárják. Emiatt akadozott a termelés is A megoldásra hozott létre társulást a Nyíregyházi Konzervgyár. Eredményeként a gyár vajai üzeméi i a szükséges előkészületek után megkezdték anna! : a részlegnek a szerelését, ahol e fontos alkatrészt gyárthatják. Számítások szerint évente mintegy 80 millió különböző méretű üveglezáró lapka készül Vaján, amely a megye valamennyi konzervgyártó üzemét ellátja. További előny, hogy jelentős valutát is megtakaríthatnak, mert hazai alapanyagból készül. A vajai lapkagyártó üzemet november 30-án ad„ák át. REKORDIDŐ ALATT Szezonra Rekordidő, mintegy két hónap alatt készíti el a MEZÉP a vasmegyeri termelőszövetkezetben a megrendelésükre épülő takarmánykeverőt és szárítót. Az építkezést szeptember elején kezdték meg, s a létesítményt már október végén átadják úgy, hogy az őszi szezonban már üzemelhessen. A beruházásra 7,2 millió forintot költenek. ÜJ BURKOLAT A TOKAJI TISZA-HÍDON Megvizsgáltak minden szegecset A Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat egyik jelentős munkája a tokaji Tisza-híd felújítása. A sok figyelmet igénylő feladat 2 esztendei munkát igényel. Ezek sorában szerepel, hogy több tíz ezer szegecset vizsgáltak meg a szakemberek, a rosz- szakat kicserélték, majd újra festették a hidat. Miután végeztek a dilatációcserével, hozzáláttak a híd burkolatának a cseréjéhez is, amelyet október végére fejeznek be. A felújítás 21 millióba kerül. keim kézzel írt meghívója egyféle kiáltás a közöny ellen. Igaz, hogy mi összezárjuk az iskolában a gyerekeket, előbb a tanítási órákon, aztán úgy, hogy a pad se hülhet ki alattuk a napköziben, de ezeket a közösségeket szív, érzés nélkül az élet rendje kínálja. Mi marad akkor? Égy-egy parányi tér, a maga mikrovilágával, ahol van, vagy lehetne együvé tartozás, de hát ehhez hihetetlen kevés időt hagy akármelyik hétköznapunk is. Látom a gyerekeim örömét, és egyszeriben eszembe jut nagyon sok barátom, akinek a névnapjára, vagy születésnapjára, akár ha néhány sort is, de írnom kellett volna, ha reménykedni akarok abban, hogy egyszer, ha csak egy ceruzával írt üzenet erejéig is, hiányozni fogok valakinek. 5 zeretném figyelmeztetni magam: annyi örömet szertedobál- tunk már, tartsuk meg ezt az egyet. Egyedül nehéz. Veled jobb, de ha emberek akarunk maradni, akkor minden öröm csak veletek igaz. Bartha Gábor _______________________/ ] uh tenyésztés- gazdaságosan Farkas Kálmán Egyedül, velel, veletek Barázdatenger Betegben. (Balogh Géza felvétele) ! Munkásifik között Tíz esztendő ranglistáját közli a Szakmunkásnevelés című folyóirat 1985. júniusi száma, az elmúlt évtized Szakma kiváló tanulója országos versenyeiről. E szerint a listát a nyíregyházi 110-es fiataljai vezetik. Ez idő alatt 13 első, 14 második és 5 harmadik helyezést szereztek a tantermek, műhelyek diákjai az országos versenyeken. Így méltók lehetnek az iskola névadója, Széchenyi István szavaihoz: „A kiművelt emberfők sokasága a nemzet igazi hatalma.”
