Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-08 / 236. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. október 8. kla kezdődnek A szovjet kulturális napok A magyar—szovjet kapcso­latok jelentős eseményeként értékeli a hazánkban kedden kezdődő szovjet kulturális napokat Vaszilij Szeröv kul­turális miniszterhelyettes a Szovjetszkaja Kultúra című lapban. Szeröv rámutat, hogy a mostani szovjet kulturális napokat két fontos dátum — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 68., és a fasiz­mus felett aratott győzelem 40. évfordulója — jegyében tartják meg. A kulturális napok kereté­ben a magyar nézők előtt vi­lághírű társulatok és művé­szek lépnek fel, köztük a Moszkvai Nagyszínház ba­lettkara, a „Moszkvai virtuó­zok’’ elnevezésű szimfonikus zenekar, a lenini Komszomol- ról elnevezett színház társu­lata, Jevgenyij Nyesztyeren- ko operaénekes. Nagy érdek­lődésre számíthat a szkíták aranykincseit, vagy az ősi és modern orosz és szovjet mű­vészetet bemutató kiállítás. Ezek anyagait az Ermitázs, a Tretyakov képtár és más mú­zeumok adták. Kiállításon mutatják még be az elmúlt négy évtized szovjet építé­szetét, észtországi grafikusok műveit és Szovjet-Azerbajd­zsán népművészetét. A szovjet kulturális napok egyik jellemző vonásaként említi Szeröv, hogy azokat közvetlenül a budapesti kul­turális fórum előtt rendezik meg. A fórumra a helsinki záróokmányt aláíró államok­ból a kulturális élet kiemel­kedő személyiségei és szakér­tői érkeznek a magyar fővá­rosba. A tanácskozáson a kulturális és alkotói kapcso­latok fejlesztéséről és bőví­téséről is szó esik majd. „A művészeteknek a békét és együttműködést kell szolgál­niuk. A kultúra eszközeit nem szabad felhasználni az erőszak terjesztésére, az el­lenségeskedés és viszálykodás szítására. A megbecsülés, egymás tisztelete és az egy­más iránti bizalom előmoz­dítása kell, hogy a művésze­tek célja legyen”: — mutat rá Szeröv. Végezetül a szovjet kul­turális miniszterhelyettes hangsúlyozza: ,,A Magyaror­szágon megrendezendő szov­jet kulturális napok újabb ösztönzést adnak a kétoldalú alkotói kapcsolatok szélese­déséhez, s meggyőzően fog­ják bizonyítani a két testvéri nép eszmei és szellemi kö­zelségét.” A portugál választásokon legtöbb szavazatot kapott szo­ciáldemokrata párt vezetője, Cavaci e Silva hívei körében. Francia őrnaszádok cirkálnak a Mururoa korallzátony kö­rüli vizeken, ahova megérkeztek a francia atomrobbantá­sok ellen tiltakozó Greenpeace mozgalom hajói is. Eltemették az izraeli támadás áldozatait Vasárnap a jordániai Sza- habban eltemették a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet tunéziai központja ellen végrehajtott izraeli bomba­támadás áldozatainak egy részét. A gyászszertartáson tizenötezren vettek részt. A vörös-fekete-zöld palesztin zászlókkal leborított 31 ko­porsót repülőgépen szállítot­ták Tuniszból Ammanba. A múlt hét keddjén vég­rehajtott barbár agresszió­nak csaknem hetven áldoza­ta volt. Tuniszban húsz sze­mélyt, 17 palesztint és öt tunéziait temettek el szom baton, azokat a palesztino­kat pedig, akiknek Egyip­tomban élnek hozzátartozói, hétfőn temetik el Kairóban. (Folytatás az 1. oldalról) hónapok itthoni művészeti eseményei további lehetősé­geket kínálnak számukra az ismerkedésre a magyar kul­túrával: a fórum idején zajlanak például a budapes­ti művészeti hetek rendezvé­nyei is. E program különö­sen gazdag zenei esemé­nyekben. Néhány közülük: a Zeneakadémián október 20- án a Liszt Ferenc kamara- zenekar ad hangversenyt, október 22-én ünnepi kon­certet tartanak Liszt Ferenc születésének 174. évforduló­ja alkalmából, október 25-én pedig Perényi Miklós gor­donkaművész közreműködé­sével. A Budapest Sportcsarnok­ban október 19-én, 20-án és 21-én a Győri Balett lép fel. A kiállítási program részeként a Petőfi Irodalmi Múzeumban október 24-én Déry Tibor és Illyés Gyula európai kapcso­latairól tartanak előadást Október 25-én nyílik az Ernst Múzeumban a Magyar De­sign 1945—1985. című kiállí­tás, s ugyanezen a napon a Várban az Országos Műem­léki Felügyelőség székházá­ban a hazai műemlékek vé delmét bemutató tárlat. ceausescu Kínában Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államelnök és fe­lesége, Elena Ceausescu, az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagja hétfőn hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett. Nicolae és Elena Ceausescut Hu Jao- pang, a KKP KB főtitkára és Li Hszien-nien államfő hívta meg kínai látogatásra. Nicolae Ceausescu — 1971, 1978 és 1982 után — negyed­szer jár most Kínában. INTERVENCIÓ VESZÉLYE NICARAGUÁBAN A hondurasi hadsereg egy­ségeinek és a hondurasi te­rületen állomásozó nicara- guai ellenforradalmároknak a nicaraguai határ mentén való felvonulása rendkívül veszélyes helyzetet teremtett a térségben — jelentette ki újságíróknak Sergio Rami­rez nicaraguai alelnök. Ramirez Kolumbiából és Panamából való hazatérése után találkozott a sajtó kép­viselőivel. Mint mondotta, fennáll a veszély, hogy az Egyesült Államok a közeli jövőben egy, a nicaraguai— hondurasi határon előidézett fegyveres provokáció ürü­gyén nyílt katonai interven­ciót kezd Nicaragua ellen. KAPUZÄRÄS HÄROM ARANYÉREMMEL PLOVDIVBAN Hétfőn bezárta kapuit a plovdivi nemzetközi gépipari vásár. Külkereskedelmi vál­lalataink 38 millió rubel ér­tékű szerződéseket kötöttek bolgár partnereikkel. A vásáron három magyar terméket díjaztak arany­éremmel. A kitüntetéseket a MOGÜRT, a Komplex és a MOM képviselői vették át. Aranyérmet kapott az Ikarus gyár új luxus távolsági au­tóbusza, az MGV Orosháza szárzúzóval felszerelt kuko- ricacső-törő adaptere és a MOM hordozható környezet- védelmi műszere. A legjelentősebb üzletet a TECHNOIMPEX kötötte, a Balkancartól több, mint 1000 elektromos és 610 dízeltar­goncát importál 1986-ban, mintegy 18 millió rubel ér­tékben. Ötszáz éves a vörös téglafal Kilátás a Kremlből a Moszkva folyóra. A moszkvai Kreml, a vi­lág egyik legszebb építészeti együttese évfordulót ünnepel. 500 évvel ezelőtt, 1485 júliu­sában volt az új téglafal ün­nepélyes alapkőletétele. Ko­rábban a fal fehér kőből ké­szült, amely abból az időből maradt fent, amikor Moszk­vát alapították. A városról az első feljegyzés 1147-ből maradt ránk. A vörös téglafallal körül­vett Kreml területén talál­hatók a XV—XVII. század ősi orosz építészetének cso­dálatos alkotásai, az Usz- penszkij, a Gyümölcsoltó Boldogasszony, az Arkangya- li székesegyház és a Nagy Iván harangtorony. Később épült a szenátus épülete (je­lenleg a Szovjetunió Minisz­tertanácsának épülete, benne Lenin dolgozószobája és la­kása), a Nagy Kreml Palota (itt tartják a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az Orosz Föderációnak üléseit és más jelentős fórumokat), a kincstár és a Szovjetunió gyémántgyűjteménye. Az egyetlen jelentős mo­dern épület az 1959—61. kö­zött épült Kongresszusi Pa­lota, amely jól illeszkedik a Kreml épületegyüttesébe. Itt tartják az SZKP kongresz- szusait, más jelentős kong­resszusokat és nagyméretű rendezvényeket, hétköznapo­kon pedig a Nagyszínház tart benne előadásokat. A moszkvai Kreml min­dig nagy szerepet játszott az orosz történelemben, a nem­zeti öntudat és kultúra ki­alakításában. Ma a Kreml az egész Szovjetunió és béke­szerető politikájának szim­bóluma az egész világon. Zendülés és rendürgyilkossái Tottenhamban Vasárnap estétől hétfő hajnalig súlyos zavargások színhelye volt az észak-lon- dohi Tattenham kerület. A Broadwater farm nevű lakó­telepen szabályos lázadás tört ki, több száz fekete és Szakszervezeti kislexikon Országos kongresszusára készül a magyar szakszervezeti mozga­lom. Ebből az alkalomból új sorozat közlését kezdjük meg, amely a mozgalom elméleti és gyakorlati kérdéseiről szól. DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS A kommunista pártok, a de­mokratikus tömegszervezetek és a szocialista államok fel­építési, működési alapelve. Ez a megfogalmazás az SZKP XVII. kongresszusán (1934) szervezeti szabályzatban szere­pelt először. Elve a haladó szakszervezetekben már a ka­pitalizmus keretei között érvé­nyesült. A magyar szakszerve­zetek a felszabadulás óta a de­mokratikus centralizmus sze­rint fejtik ki tevékenységüket; Ezek az elvek: a szakszerve­zeti tagság önkéntes, a szak- szervezeti szerveket a tagok választják (alulról felfelé), a választott szervek kötelesek beszámolni választóiknak te­vékenységükről a szakszerve­zeti tagság visszahívhatja azo­kat a tisztségviselőket, akik­nek a munkájával nem elége­dett. A felsőbb szervek hatá­rozatait az alsóbb szervek kö­telesek végrehajtani. A vezető szervek határozataikat szó­többséggel hozzák, a többség döntése kötelező a kisebbség­re. A demokratizmus a tagság számára jog és kötelesség a véleménynyilvánításra, a veze­tésben való részvételre, a tisztségviselők támogatására és ■nörzésére. Biztosítani kell a ’■ratizmus és a centraliz­mus összhangját, mert az eset­leges torzulások, aránytalansá­gok csökkentik a szakszerve­zeti tevékenység hatékonysá­gát. A KONGRESSZUS A választott küldöttek együt­tese, akik képviselik az adott tagságot, és nevükben hivatot­tak megtanácskozni a szak- szervezet általános, egyetemes feladatait, országos érdekeit, és nevükben döntéseket hoz­hatnak. Ilyenkor jelen vannak az ágazati szakszervezet kép­viselői és a Magyar Szakszer­vezetek Országos Kongresszu­sa. Az ágazati szakszervezetek küldötteit a tagok választják meg. A kongresszus határozza meg a központi vezetőség és a számvizsgáló bizottság létszá­mát, megtárgyalja a központi vezetőség és a számvizsgáló bizottság beszámolóját. Meg» határozza a szakszervezet előtt álló feladatokat, megtár­gyalja, eldönti a tagok, alap­szervezetek által előterjesztett javaslatokat, megválasztja a szakszervezet központi vezető­ségét. A kongresszus joga, hogy állást foglaljon más szak- szervezetekkel való egyesülés­ről, szövetségről. A szakszer­vezeti mozgalom legmagasabb vezető testületé és fóruma a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Kongresszusa. (Kommentár ) A bizonytalanság földje A z Európa nyugati szé­lén, Portugáliában lezajlott parlamen­ti választások eredménye azokat igazolja, akik sze­rint ebben a zaklatott ibé­riai országban egyetlen do­log állandó — a bizonyta­lanság. A voksolás után is minden jel arra vall, hogy bár a sorok és erőviszo­nyod némileg átrendeződ­tek, a lényeg: a szétforgá- csoltság és az ebből követ­kező sajátos patthelyzet maradt. Ez már portugál hagyo­mány. Az áprilisi forrada­lom óta eltelt tizenegy esz­tendő alatt tizennégy kor­mánya volt az országnak, tehát statisztikailag évente egynél többször változott a kabinet. A mostani válasz­tások előtt sem volt igazán erős párt a nemzetgyűlés­ben, így senki nem számít­hatott komoly többségre, kormányozni eddig is csak általában ingatagnak és ideiglenesnek bizonyuló pártszövetségekkel lehetett. Pontosan egy ilyen koalí­ció — a szociáldemokratá­ké és a szocialistáké — jú­niusi felrobbanása vezetett a kormányválsághoz és ah­hoz, hogy most kellett meg­tartani az alkotmány sze­rint csak két év múlva ese­dékes szavazást. A belpoli­tikai gondokhoz meglehető­sen komor gazdasági háttér járul: harmincszázalékos infláció, tizenhárom száza­lékos munkanélküliség, ti- zenötmilliárd dolláros ál­lamadósság. Ilyen körülmé­nyek között egyre nagyobb veszélybe került a Salazart követő forradalmi fordulat immár minden szociális vívmánya. Ezzel — dióhéjban — fel­vázoltuk az előzményeket. És mi történt most? A koa­líciórobbantó, nevében szo­ciáldemokrata, a valóság­ban inkább jobboldali párt (PSD) a voksok 29,88 szá­zalékát szerezte meg. Az igazi nagy vesztes a jelen­legi kormányfő, Mario Soa­res szocialista pártja (PS) mindössze 20,82 százalékot szerzett, tehát szavazóinak csaknem a felét (!) elvesz­tette. Ez bizony Soares ál­lamfői ambícióinak (sőt, ta­lán politikai karrierjének) a végét jelentheti. A töme­gek nem bocsátották meg neki, hogy a jobbratolódás elsősorban az ő számláját terheli. A kommunisták ál­tal vezetett Egyesült Népi Szövetség (APU) 15,46, a kereszténydemokrata párt . 9,79 százalékot szerzett. K ülön kell szólni a választás nagy nyer­teséről, a viszony­lag vadonatúj Demokra­tikus Megújulás Pártjáról (PRD), amely 17,98 száza­lékával egy csapásra Por­tugália harmadik legerő­sebb pártjává vált. A jelen­ség külön érdekessége, hogy a PRD a köztársasági elnö­ki széktől rövidesen meg­váló Ramalho Eanes pártja. Ügy tűnik, nagy tömegek számára a forradalmi vív­mányait legalább részben védelmező államfő egyfajta stabilitás jelképe. Valószí­nű, hogy Eanes a jövőben a portugál politika „király- csinálójává” léphet elő. Er­re a progresszió híveinek annál nagyobb szükségük van, mert a most legerő­sebb szociáldemokraták nem titkolják: ha a parla­menti matematika úgy kí­vánja, szívesen szövetségre lépnek a náluk is jobbolda­libb PDC-vel, vagyis a ke­reszténydemokratákkal. — kisebbrészt — fehér fia­tal támadt a rendőrökre, pusztított el és gyújtott fel mindent, ami a keze ügyébe került. A „lázadók” fegyve­reket használtak és egy rendőrt késszúrásokkal meg­öltek. Ez volt az első eset a brit szárazföldön, hogy faji jellegű zavargások során rendőrt öltek. A tottenhami eseményeket egy, a brixtonival megdöb­bentő hasonlóságot mutató incidens robbantotta ki. Itt is rendőrnyomozók hatol­tak be egy többgyermekes színes bőrű asszony lakásá­ba, s a házkutatás itt is'ha- lállal végződött: Cynthia Jar- rett összeesett és nem tud­ták többé életre kelteni. A rendőrség természetes okok­kal indokolta a halál bekö­vetkeztét, de a 49 éves asz- szony családja ebben nem hitt. Hozzátartozók, csakúgy mint Brixtonban, tüntetni mentek a helyi rendőrség elé, ez azonban békés felvo­nulás volt, olyannyira, hogy a Jarret család intette le a fizikai erőszakra készülőket. Vasárnap délután azonban — egy nappal a tisztázatlan haláleset után — a Broad­water farm lakótelepén jár­őröző rendőröket megtámad­ták, majd minél nagyobb számban érkeztek rendfenn­tartó csoportok a helyszínre, annál jobban elszabadult a pokol. Gépkocsikból bariká­dok épültek, amelyek, csak­úgy, mint Brixtonban, rövi­desen kigyulladtak, és ezek fedezékéből hullottak kövek, benzinespalackok és más tárgyak a rendőrökre. A za­vargásokban nyolcvan em­ber sérült meg.

Next

/
Thumbnails
Contents