Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-31 / 256. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. október 31. MunkaazUnatI napokon munkarend, mentesítő vonatok r-----------:----------------------------------------------------„...Ezek valóságos ördögök... A MÁVINFORM tájékoztatása szerint a háromnapos munkaszünet idejére a MÁV a vonatforgalmat az alábbiak szerint szervezi: November 6-án, a hét utolsó munkanapjára, november 7-én és 8-án a munkaszüne- tes napokra, november 9-én a hét első munkanapját megelőző napra, míg november 10-én a hét első munkanapjára érvényes rend szerint közlekednek a vonatok. A várható nagyobb forgalomra tekintettel a vasút kisegítő vonatokat állít forgalomba. November 6-án a Keleti pályaudvar és Miskolc, valamint Pécs és a Déli pályaudvar között közlekednek mentesítő vonatok. Novem- 7-én a Déli pályaudvarról Nagykanizsára, Keszthelyre és Tapolcára, a Keleti pályaudvarról Sátoraljaújhelyre, a józsefvárosi állomásról Kiskunhalasra, a Nyugati pályaudvarról pedig Mátészalkára és Szegedre indítanak kisegítő szerelvényeket. A visszautazásra november 9- én Nyíregyházáról a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, november 10-én ugyancsak Nyíregyházáról a Nyugati pályaudvarra indulnak mentesítő vonatok. Ezenkívül 63 gyors- és személyvonat a szokásosnál több kocsival közlekedik. Az ünnepi forgalmi rendről az állomásokon és az utazási irodákban adnak részletes felvilágosítást. A FI AT-126 helyett ; r Uj lengyel kisautó Lf .gyelország a 90-es évek en új típusú, európai színvonalú, elegáns kisautót szert íe gyártani a Fiat 126- os h yett. A dél-lengyelor- szag Bielsko-Bialában október égén már a varsói kül- - ölő. tudósítók is láthatták kocsi egyik prototípusát. Neve — a Bielskot övező hegyek után — Beszkid. Számítógéppel tervezett volte’ai merészek, elegánsak, korszerűek, hátulja mint a kombiké, szélvédője lendületesen előreugró, orra erőteljesen lefelé lapuló. Hossza, szélessége, magassága nagyjából megegyezik a kis Polskiéval, de belül lényegesen tágasabb. Négy felnőtt kényelmesen elfér benne, a hátsó ülés összecsukásával pedig jókora csomagtartó alakítható ki az első két ülés mögött. A csomagok ki- és berakását felfelé nyíló harmadik ajtó könnyíti meg. A motor már elöl van; a tervek szerint az alapmodellt 700 köbcentissel készítik, de gyártanak majd 900—1000 köbcenti körüli változatot is. A Beszkid végsebessége 125 kilométer óránként. Átlagos fogyasztása 90 kilométer/óra sebesség mellett mindössze 3,5—3,6 liter 100 kilométeren. A Beszkid gyártását még előbb is el tudnák kezdeni Bielsko-Bialában, de ehhez körülbelül 60 milliárd zlotyt kellene beruházni, ami meg haladja Lengyelország lehetőségeit. Ezért a gyártásról kizárólag nemzetközi koope ráció keretében lehet szó. A lengyelek ajánlataikkal megkeresték Bulgáriát, Csehszlo vákiát, Magyarországot, sőt Kínát is. A műszaki igazgató tájékoztatása szerint hazánk érdeklődne egyes al katrészek gyártása iránt (amelyekért cserében kész Beszkideket kapnánk), sőt még devizával is hajlandó volna beszállni, de előbb egy tekintélyes nyugati autógyár kedvező bizonyítványát szeretné látni a Beszkidről. Sporthír lapzártakor Pálóczi Tatabányán folytatja Pont került egy hosszú ideje tartó átigazolási ügy végére: Pálóczi Gyula, az egyik legjobb magyar atléta, az idei athéni fedettpályás EB távolugró versenyének győztese a Nyíregyházi VSSC-től a Tatabányai Bányászhoz került. A klubcsere kapcsán a két érdekelt egyesület vezetői nyilatkoztak az MTI munkatársának. Sárosi Ferenc, a Tatabánya elnökhelyettese: — Megegyeztünk abban, hogy Pálóczi a jövő évtől kezdve már a Tatabánya színeiben versenyez, mert fejlődése új klubjában az eddiginél jobban biztosított. Ráadásul edzője, Sigér Zoltán már korábban hozzánk ke- Megállapodtunk abban rült. is, hogy a jövőben a Nyíregyháza rendszeresen igénybe veheti a Tatabánya szolgáltatásait, így versenyzői a mi létesítményeinkben is készülhetnek. Pók István, a Nyíregyháza ügyvezető elnöke: — Minden vitás kérdést rendeztünk. Beláttuk, hogy Pálóczi átigazolása nemcsak a Tatabánya, hanem az egész magyar atlétika ügyét szolgálja. Ami a másik válogatott atlétánkat, Bakosi Bélát illeti: eldőlt, hogy a hármasugró Nyíregyházán marad. Méghozzá úgy, hogy az úgynevezett speciális felkészülésben továbbra is Sigér Zoltán edző segíti a munkáját. Remek teljesítmény Magyar B — Bolgár A 3:1 (2:0) Pécs, 6000 néző, v.: Mankó (csehszlovák). Góllövők: Fitos, Dajka, He- rédi (11-esből), ill. Kolev. Magyar „B”: Szendrei — Herédi, Disztl L., Balog, Cseh (Szalma 60. p.) — Nagy, Fitos, Vincze — Kovács (Mészáros 46. p.), Dajka (Boda 46. p.), Bognár Gy. Bolgár „A”: Valov (L. Petrov 46. p.) — Dvjacsov (Arabov 69. p.), Koev, Lahcsev, Petrov — Zdravkov, Szadkov, Goszpodinov (Kolev 46. p.) — Gocsev, Iszkrenov, Kosztadinov (Getov 46. p., Pasev 60. p.) Mezey György szövetségi kapitánynak feladta a leckét a szerdai nemzetközi mérkőzés. Fiatal jelöltjei remek teljesítményt nyújtottak a bolgár „A” válogatott ellen. A jelek — legalábbis a pécsi mérkőzés alapján — azt mutatják, hogy Mezey kapitány könnyen találhat új embereket bő világbajnoki keretébe. A Szabolcs-Szatmár megyét felszabadító kozák lovashadtest történetéből A 2. ukrán front csapatai Malinovszkij marsall vezetésével — ma 41 éve — 1944. október 31-én véglegesen felszabadították Nyíregyházát és Szabolcs-Szatmár megyét. Ebben a harcban a 4. kubányi gárda lovashadtest katonái oroszlánrészt vállaltak. Róluk szól az alábbi írás, amelyet dr. Vámosi Zoltán alezredes, — a hadtudomány kandidátusa — írt a Kelet-Magyarországnak. A Szovjet Fegyveres Erők egyik legjobb önkéntes magasabb egységeként tartják számon ma is a 4. kubányi gárda lovashadtestet, amely a „gárda” elnevezés odaítéléséig a 17. kozák lovashadtest megnevezést viselte. Az egység megszületése annak a tömeges méretű önkéntes jelentkezésnek az eredménye volt, amely a behívásra nem kerülő korosztályú — túl fiatal és túl öreg — kozákok részéről érkeztek a különböző párt- és állami szervekhez. Az idősebb korosztály többsége aktív résztvevője volt a szovjet hatalom védelméért folyó háborúnak. A hitleristák támadása után a járási pártbizottságok vezetésével alakultak meg a kubányi falvakban a kozák lovasalegységek. Minden járás létrehozta a saját századát. A grazs- danszki járás Csernjavszki nevét viselő kolhoz által megalakított önkéntes kozák lovasszakasszal együtt ment el katonának az ötvenöt éves Alekszandr Iva- novics Zsukov, a polgárháború veteránja. Két fiát, Oleget és Igort, valamint Szvetlána lányát búcsúztatta el a Vörös Hadseregbe. Felesége, Anna Ivanovna egészségügyi nővér lett az önkéntes kozákoknál. A. I. Zsukovra a „háztáji” munkát akarták bízni az alakulatnál, de ő erélyesen tiltakozott: „Én nem azért jöttem a Vörös Hadseregbe, hogy a lovak körül dolgozgassam. Kérem, hagyjanak engem harcolni!” Mihail Szergejevics Gra- csev a Kurganszkij járás Rodnyikovszki falujának kozákja hat fiát indította útba a hadseregbe. Ö maga pedig a több mint hatvan évével belépett a náluk alakult kozák századba. Adigejszkij megye párt- bizottságának vezetésével 29 lovasezredet alakítottak meg. És a példák sora ezzel még nem ért véget. A megalakulás A kolhozok rövid idő alatt előteremtették a megalakult alegységek élelmiszerét, ruházatát, felszerelését, szálfegyverzetét és ellátták őket válogatott lovakkal.. A környék önkénteseiből megalakult a 12. és 13. kubányi lovashadosztály, amelyek a katonai és politikai felkészítés után, egyesülve a 15. és 116. doni lovashadosztályokkal 1942. márciusában megalakították a 17. kozák lovashadtestet. A Vörös Hadsereg reguláris állományába besorolt hadtest korszerű fegyverzetet kapott. Az önkéntesek 75 százaléka a szovjethatalom védelméért folyó harcok aktív résztvevője volt a polgárháború és a külföldi intervenció éveiben, tehát megfelelő harci tapasztalatokkal rendelkezett. A személyi állomány politikai nevelésének irányítására a krasznodári párt- szervezet tapasztalt politikai munkásokat küldött a hadtest állományába, akik többségükben tartalékos politikai munkások voltak. A fentieken túl a területi pártbizottság kérésére, a hadtest fontosabb parancsnoki és politikai funkcióinak ellátására hivatásos állományú parancsnokok és politikai munkások kerültek vezénylésre a Vörös Hadseregből. A hadtest parancsnoki teendőit 1942. júniusban, N. Kiricsenko vezérőrnagy vette át. A hadtest teljes állományával először az Eja nevű folyó partjánál került harc- bavetésre. Itt a Kuscsev- szkaja, Skurinszkaja, Kane- lovszkaja falvak térségében rövid idő alatt hozták létre a gondosan szervezett tűzrendszerrel megerősített védelmet, amely kiépítéséSS-ezredet. A kubányi sztyeppét 12 kilométeren keresztül ellenséges holttestek borították. A Kus- csevszkaja környéki harcokról így írt naplójában egy olasz tiszt: „Előttünk valamiféle kozákok tűntek fel. Ezek valóságos ördögök, nem pedig katonák, lovaik acélból vannak. Nemigen jutunk ki innen élve .. Az első sikerek A hadtest első sikereinek rendkívül nagy katonai és erkölcsi-politikai jelentőségük volt a Vörös Hadsereg katonai-harci szellemének növelésében. Az ÖnkénVeterán kozák lovasok 41 évvel a nyíregyházi harcok után. (A szerző felvétele) ben a környék lakosságának apraja és nagyja is részt vett, hogy mielőbb kiássák a szükséges lövészárkokat. 1942. július 31-én kétórás tűzelőkészítés után a hitleristák 196. gyalogos hadosztálya indult rohamra a Skurinszkaja falutól északra elterülő mezőkön. A 12. kubányi lovashadosztály határozott ellenlökéssel visszaállította az eredeti helyzetet. Mindez azonban csak a kezdet volt. Skurinszkaja környékén négy napig folytak a harcok. A lovaskozákok nemcsak védekeztek, hanem váratlan ellenlökéseket is szerveztek, így például augusztus 3-án a 12. lovashadosztály lendületes ellentámadásával pánikszerű menekülésre kényszerítette a fasisztákat. Az egyik hitlerista ezredes így panaszkodott feletteseinek: „Előttem — kozákok. Olyan félelmetes rohamot zúdítottak katonáimra, hogy képtelen vagyok továbbtámadni.” Augusztus 2-án Kus- csevszkaja körzetében a 13. kubányi hadosztály — B. Millerov ezredes vezetésével — megsemmisítő lo- vasrohamot indított a fasiszták állásai ellen. Megsemmisítették a 101. „Zöld rózsa” nevet viselő német gyalogos hadosztályt és két tes lovas kozákok győzelmei azt bizonyították, hogy megdőlt az erős és feltartóztathatatlan ellenség mítosza az észak-kaukázusi fronton is. így terjedt el a front valamennyi egységénél az a felhívás, hogy „Harcoljatok úgy, mint a kubányi és doni kozákok!” 1942. augusztus 22-én a „Krasznaja Zvezda” vezércikkében ez állt: „A szovjet Don és Kubány fiai ön- feláldozóan védelmeznek minden talpalatnyi földet ... Hősiességük példaként szolgálhat a Dél valamennyi védője számára. így kell harcolnia a németekkel a Vörös Hadsereg minden katonájának. Meg lehet állítani a németeket Délen is! Harcolni kell ellenük és megsemmisíteni a betolakodókat! Ügy, ahogy azt a kozákok tették nehéz percekben .. A személyi állomány bátor és önfeláldozó harci tetteiért 1942. augusztus 27- én a 17. kozák hadtest és valamennyi hadosztálya, ezrede megkapta a megtisztelő „gárda” elnevezést. Ezzel együtt a 12. és 13. lovashadosztály a 9. és 10. kubányi gá rdahadoszfcá 1 y, míg a 15. és 116. hadosztályok a 11. és 12. doni gárdahadosztály elnevezést kapták. Háromszázhatvanan kaptak különböző kitüntetéseket. A parancsnoki állomány rendfokozatait megemelték. Később, 1942. november 20-án a 17. lovashadtest bázisán két önálló hadtest létrehozásáról született legfelsőbb szintű döntés. így alakult meg a 4. kubányi gárda- és az 5. doni gárdahadtest. A 4. kubányi gárda lovashadtest állományába a 9., 10. kubányi kozák gárda lovashadosztályok és a 30., Vörös Zászlórenddel kitüntetett lovashadosztály tartoztak. A csapatok hősies védőharca megakadályozta a hitleristákat abban, hogy elfoglalják a Kaukázus vidékét és megkaparintsák a Szovjetunió fontos gabonatermő földjeit. A sztálingrádi csata döntő fordulatot hozott a háború menetében — a halogató védőharcokat általános támadó hadműveletek váltották fel. A Vörös Hadsereg sikereiben fontos szerepet játszott a 4. gárda lovashadtest is, melynek parancsnoka 1943. november 4-től Iszsza Alekszandrovics Pli- jev altábornagy lett és vezette a lovas kozákok tevékenységét a magyarországi felszabadító harcok idején is. A bronzlovas Sok ezer kilométert meneteltek és harcoltak végig a Kubány- és Don-vidék kozákjai. Sikereiket váratlan rajtaütéseik, nagyfokú mozgékonyságuk és manőverező képességük biztosította. De mindez kevés lett volna a győzelmekhez, ha nem rendelkeznek azzal a fizikai és erkölcsi erővel, amely újabb és újabb csatákba lendítette őket. Belorussziában egy hónap alatt több mint ezer kilométert meneteltek, nem számítva a különböző harci manővereket. Elsőként jutottak ki a Szovjetunió állami határához a nyugati Bug folyónál és értek ki a Visztulához, a hitleristák következő védővonalához. A hadtest katonái részesei voltak a Vörös Hadsereg felszabadító harcainak Romániában, Magyarországon, Csehszlovákiában. Becsülettel teljesítették önként vállalt kötelezettségeiket Kubány és a Don fiai. Tizennyolc magas elismerés bizonyítja hősiességüket. Tizennyolc esetben tisztelgett Moszkva tűzijátékkal hős kozák lovasai élőt — köztük 1944 októberének végén, Nyíregyháza felszabadításáért. A hadtest katonáinak emlékét őrzi lakosságunk Nyíregyházán a bronzba öntött kozák lovas kifejező és felejthetetlen alakjával is. Színvonalasabb szolgáltatásra van szükség (Folytatás az 1. oldalról) ’ összességében olyan következtetéseket vontak le a népi ellenőrök, hogy a szolgáltatások mennyisége emelkedett, javult a színvonal is, ám ez a fejlődés ellenére sem éri el a kívánt szintet, különösen kedvezőtlen az ellátottság a kistelepüléseken. Legtöbb gondot a szakemberutánpótlás okozza, de a jelenlegi gazdasági szabályozó rendszer sem biztosít lehetőséget a technikai fejlesztésekhez és az anyagi érdekeltség megteremtéséhez szükséges pénz kigazdálkodására. Ezek a megállapítások természetesen nem azt jelentik, hogy a szolgáltatásban dolgozóktól ne várna el a lakosság pontosabb és fegyelmezettebb munkát.
