Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-31 / 256. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. október 31. MunkaazUnatI napokon munkarend, mentesítő vonatok r-----------:----------------------------------------------------­„...Ezek valóságos ördögök... A MÁVINFORM tájékoz­tatása szerint a háromnapos munkaszünet idejére a MÁV a vonatforgalmat az alábbi­ak szerint szervezi: November 6-án, a hét utol­só munkanapjára, november 7-én és 8-án a munkaszüne- tes napokra, november 9-én a hét első munkanapját meg­előző napra, míg november 10-én a hét első munkanap­jára érvényes rend szerint közlekednek a vonatok. A várható nagyobb forga­lomra tekintettel a vasút ki­segítő vonatokat állít forga­lomba. November 6-án a Ke­leti pályaudvar és Miskolc, valamint Pécs és a Déli pá­lyaudvar között közlekednek mentesítő vonatok. Novem- 7-én a Déli pályaudvarról Nagykanizsára, Keszthelyre és Tapolcára, a Keleti pálya­udvarról Sátoraljaújhelyre, a józsefvárosi állomásról Kiskunhalasra, a Nyugati pályaudvarról pedig Máté­szalkára és Szegedre indíta­nak kisegítő szerelvényeket. A visszautazásra november 9- én Nyíregyházáról a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, november 10-én ugyancsak Nyíregyházáról a Nyugati pá­lyaudvarra indulnak mente­sítő vonatok. Ezenkívül 63 gyors- és sze­mélyvonat a szokásosnál több kocsival közlekedik. Az ünnepi forgalmi rend­ről az állomásokon és az uta­zási irodákban adnak részle­tes felvilágosítást. A FI AT-126 helyett ; r Uj lengyel kisautó Lf .gyelország a 90-es évek en új típusú, európai színvonalú, elegáns kisautót szert íe gyártani a Fiat 126- os h yett. A dél-lengyelor- szag Bielsko-Bialában októ­ber égén már a varsói kül- - ölő. tudósítók is láthatták kocsi egyik prototípu­sát. Neve — a Bielskot öve­ző hegyek után — Beszkid. Számítógéppel tervezett vo­lte’ai merészek, elegánsak, korszerűek, hátulja mint a kombiké, szélvédője lendüle­tesen előreugró, orra erőtel­jesen lefelé lapuló. Hossza, szélessége, magassága nagy­jából megegyezik a kis Pols­kiéval, de belül lényegesen tágasabb. Négy felnőtt ké­nyelmesen elfér benne, a hátsó ülés összecsukásával pedig jókora csomagtartó alakítható ki az első két ülés mögött. A csomagok ki- és berakását felfelé nyíló har­madik ajtó könnyíti meg. A motor már elöl van; a tervek szerint az alapmodellt 700 köbcentissel készítik, de gyártanak majd 900—1000 köbcenti körüli változatot is. A Beszkid végsebessége 125 kilométer óránként. Átlagos fogyasztása 90 kilométer/óra sebesség mellett mindössze 3,5—3,6 liter 100 kilométe­ren. A Beszkid gyártását még előbb is el tudnák kezdeni Bielsko-Bialában, de ehhez körülbelül 60 milliárd zlotyt kellene beruházni, ami meg haladja Lengyelország lehe­tőségeit. Ezért a gyártásról kizárólag nemzetközi koope ráció keretében lehet szó. A lengyelek ajánlataikkal meg­keresték Bulgáriát, Csehszlo vákiát, Magyarországot, sőt Kínát is. A műszaki igazga­tó tájékoztatása szerint ha­zánk érdeklődne egyes al katrészek gyártása iránt (amelyekért cserében kész Beszkideket kapnánk), sőt még devizával is hajlandó volna beszállni, de előbb egy tekintélyes nyugati autógyár kedvező bizonyítványát sze­retné látni a Beszkidről. Sporthír lapzártakor Pálóczi Tatabányán folytatja Pont került egy hosszú ide­je tartó átigazolási ügy vé­gére: Pálóczi Gyula, az egyik legjobb magyar atléta, az idei athéni fedettpályás EB távolugró versenyének győz­tese a Nyíregyházi VSSC-től a Tatabányai Bányászhoz ke­rült. A klubcsere kapcsán a két érdekelt egyesület veze­tői nyilatkoztak az MTI munkatársának. Sárosi Ferenc, a Tatabá­nya elnökhelyettese: — Megegyeztünk abban, hogy Pálóczi a jövő évtől kezdve már a Tatabánya szí­neiben versenyez, mert fej­lődése új klubjában az eddi­ginél jobban biztosított. Rá­adásul edzője, Sigér Zoltán már korábban hozzánk ke- Megállapodtunk abban rült. is, hogy a jövőben a Nyír­egyháza rendszeresen igény­be veheti a Tatabánya szol­gáltatásait, így versenyzői a mi létesítményeinkben is ké­szülhetnek. Pók István, a Nyíregyháza ügyvezető elnöke: — Minden vitás kérdést rendeztünk. Beláttuk, hogy Pálóczi átigazolása nemcsak a Tatabánya, hanem az egész magyar atlétika ügyét szol­gálja. Ami a másik váloga­tott atlétánkat, Bakosi Bélát illeti: eldőlt, hogy a hármas­ugró Nyíregyházán marad. Méghozzá úgy, hogy az úgy­nevezett speciális felkészü­lésben továbbra is Sigér Zol­tán edző segíti a munkáját. Remek teljesítmény Magyar B — Bolgár A 3:1 (2:0) Pécs, 6000 néző, v.: Mankó (csehszlovák). Góllövők: Fitos, Dajka, He- rédi (11-esből), ill. Kolev. Magyar „B”: Szendrei — Herédi, Disztl L., Balog, Cseh (Szalma 60. p.) — Nagy, Fi­tos, Vincze — Kovács (Mé­száros 46. p.), Dajka (Boda 46. p.), Bognár Gy. Bolgár „A”: Valov (L. Pet­rov 46. p.) — Dvjacsov (Ara­bov 69. p.), Koev, Lahcsev, Petrov — Zdravkov, Szad­kov, Goszpodinov (Kolev 46. p.) — Gocsev, Iszkrenov, Kosztadinov (Getov 46. p., Pasev 60. p.) Mezey György szövetségi kapitánynak feladta a leckét a szerdai nemzetközi mérkő­zés. Fiatal jelöltjei remek teljesítményt nyújtottak a bolgár „A” válogatott ellen. A jelek — legalábbis a pécsi mérkőzés alapján — azt mu­tatják, hogy Mezey kapitány könnyen találhat új embere­ket bő világbajnoki keretébe. A Szabolcs-Szatmár megyét felszabadító kozák lovashadtest történetéből A 2. ukrán front csapatai Malinovszkij marsall vezetésével — ma 41 éve — 1944. október 31-én véglegesen felszabadították Nyíregyházát és Szabolcs-Szatmár megyét. Ebben a harcban a 4. kubányi gárda lovashadtest katonái oroszlánrészt vállaltak. Ró­luk szól az alábbi írás, amelyet dr. Vámosi Zoltán alezredes, — a hadtudomány kandi­dátusa — írt a Kelet-Magyarországnak. A Szovjet Fegyveres Erők egyik legjobb önkén­tes magasabb egységeként tartják számon ma is a 4. kubányi gárda lovashadtes­tet, amely a „gárda” elne­vezés odaítéléséig a 17. ko­zák lovashadtest megneve­zést viselte. Az egység meg­születése annak a tömeges méretű önkéntes jelentke­zésnek az eredménye volt, amely a behívásra nem ke­rülő korosztályú — túl fia­tal és túl öreg — kozákok részéről érkeztek a külön­böző párt- és állami szer­vekhez. Az idősebb korosz­tály többsége aktív részt­vevője volt a szovjet hata­lom védelméért folyó hábo­rúnak. A hitleristák támadása után a járási pártbizottsá­gok vezetésével alakultak meg a kubányi falvakban a kozák lovasalegységek. Minden járás létrehozta a saját századát. A grazs- danszki járás Csernjavszki nevét viselő kolhoz által megalakított önkéntes ko­zák lovasszakasszal együtt ment el katonának az öt­venöt éves Alekszandr Iva- novics Zsukov, a polgárhá­ború veteránja. Két fiát, Oleget és Igort, valamint Szvetlána lányát búcsúztat­ta el a Vörös Hadseregbe. Felesége, Anna Ivanovna egészségügyi nővér lett az önkéntes kozákoknál. A. I. Zsukovra a „háztáji” mun­kát akarták bízni az alaku­latnál, de ő erélyesen til­takozott: „Én nem azért jöttem a Vörös Hadsereg­be, hogy a lovak körül dol­gozgassam. Kérem, hagy­janak engem harcolni!” Mihail Szergejevics Gra- csev a Kurganszkij járás Rodnyikovszki falujának kozákja hat fiát indította útba a hadseregbe. Ö maga pedig a több mint hatvan évével belépett a náluk ala­kult kozák századba. Adigejszkij megye párt- bizottságának vezetésével 29 lovasezredet alakítottak meg. És a példák sora ez­zel még nem ért véget. A megalakulás A kolhozok rövid idő alatt előteremtették a meg­alakult alegységek élelmi­szerét, ruházatát, felszere­lését, szálfegyverzetét és ellátták őket válogatott lo­vakkal.. A környék önkén­teseiből megalakult a 12. és 13. kubányi lovashadosz­tály, amelyek a katonai és politikai felkészítés után, egyesülve a 15. és 116. doni lovashadosztályokkal 1942. márciusában megalakítot­ták a 17. kozák lovashad­testet. A Vörös Hadsereg regu­láris állományába besorolt hadtest korszerű fegyverze­tet kapott. Az önkéntesek 75 százaléka a szovjethata­lom védelméért folyó har­cok aktív résztvevője volt a polgárháború és a kül­földi intervenció éveiben, tehát megfelelő harci ta­pasztalatokkal rendelkezett. A személyi állomány po­litikai nevelésének irányí­tására a krasznodári párt- szervezet tapasztalt politi­kai munkásokat küldött a hadtest állományába, akik többségükben tartalékos po­litikai munkások voltak. A fentieken túl a területi pártbizottság kérésére, a hadtest fontosabb parancs­noki és politikai funkciói­nak ellátására hivatásos ál­lományú parancsnokok és politikai munkások kerül­tek vezénylésre a Vörös Hadseregből. A hadtest pa­rancsnoki teendőit 1942. júniusban, N. Kiricsenko vezérőrnagy vette át. A hadtest teljes állomá­nyával először az Eja nevű folyó partjánál került harc- bavetésre. Itt a Kuscsev- szkaja, Skurinszkaja, Kane- lovszkaja falvak térségében rövid idő alatt hozták lét­re a gondosan szervezett tűzrendszerrel megerősített védelmet, amely kiépítésé­SS-ezredet. A kubányi sztyeppét 12 kilométeren keresztül ellenséges holttes­tek borították. A Kus- csevszkaja környéki har­cokról így írt naplójában egy olasz tiszt: „Előttünk valamiféle kozákok tűntek fel. Ezek valóságos ördö­gök, nem pedig katonák, lo­vaik acélból vannak. Nem­igen jutunk ki innen él­ve .. Az első sikerek A hadtest első sikereinek rendkívül nagy katonai és erkölcsi-politikai jelentő­ségük volt a Vörös Hadse­reg katonai-harci szellemé­nek növelésében. Az Önkén­Veterán kozák lovasok 41 évvel a nyíregyházi harcok után. (A szerző felvétele) ben a környék lakosságá­nak apraja és nagyja is részt vett, hogy mielőbb kiássák a szükséges lövész­árkokat. 1942. július 31-én kétórás tűzelőkészítés után a hitle­risták 196. gyalogos had­osztálya indult rohamra a Skurinszkaja falutól észak­ra elterülő mezőkön. A 12. kubányi lovashadosztály határozott ellenlökéssel visszaállította az eredeti helyzetet. Mindez azonban csak a kezdet volt. Sku­rinszkaja környékén négy napig folytak a harcok. A lovaskozákok nemcsak vé­dekeztek, hanem váratlan ellenlökéseket is szerveztek, így például augusztus 3-án a 12. lovashadosztály len­dületes ellentámadásával pánikszerű menekülésre kényszerítette a fasisztákat. Az egyik hitlerista ezredes így panaszkodott felettesei­nek: „Előttem — kozákok. Olyan félelmetes rohamot zúdítottak katonáimra, hogy képtelen vagyok to­vábbtámadni.” Augusztus 2-án Kus- csevszkaja körzetében a 13. kubányi hadosztály — B. Millerov ezredes vezetésé­vel — megsemmisítő lo- vasrohamot indított a fa­siszták állásai ellen. Meg­semmisítették a 101. „Zöld rózsa” nevet viselő német gyalogos hadosztályt és két tes lovas kozákok győzel­mei azt bizonyították, hogy megdőlt az erős és feltar­tóztathatatlan ellenség mí­tosza az észak-kaukázusi fronton is. így terjedt el a front valamennyi egységé­nél az a felhívás, hogy „Harcoljatok úgy, mint a kubányi és doni kozákok!” 1942. augusztus 22-én a „Krasznaja Zvezda” vezér­cikkében ez állt: „A szov­jet Don és Kubány fiai ön- feláldozóan védelmeznek minden talpalatnyi föl­det ... Hősiességük példa­ként szolgálhat a Dél vala­mennyi védője számára. így kell harcolnia a németekkel a Vörös Hadsereg minden katonájának. Meg lehet ál­lítani a németeket Délen is! Harcolni kell ellenük és megsemmisíteni a betolako­dókat! Ügy, ahogy azt a ko­zákok tették nehéz percek­ben .. A személyi állomány bá­tor és önfeláldozó harci tetteiért 1942. augusztus 27- én a 17. kozák hadtest és valamennyi hadosztálya, ezrede megkapta a megtisz­telő „gárda” elnevezést. Ez­zel együtt a 12. és 13. lovas­hadosztály a 9. és 10. ku­bányi gá rdahadoszfcá 1 y, míg a 15. és 116. hadosztá­lyok a 11. és 12. doni gárda­hadosztály elnevezést kap­ták. Háromszázhatvanan kap­tak különböző kitüntetése­ket. A parancsnoki állo­mány rendfokozatait meg­emelték. Később, 1942. no­vember 20-án a 17. lovas­hadtest bázisán két önálló hadtest létrehozásáról szü­letett legfelsőbb szintű döntés. így alakult meg a 4. kubányi gárda- és az 5. doni gárdahadtest. A 4. ku­bányi gárda lovashadtest állományába a 9., 10. ku­bányi kozák gárda lovas­hadosztályok és a 30., Vörös Zászlórenddel kitüntetett lovashadosztály tartoztak. A csapatok hősies védő­harca megakadályozta a hitleristákat abban, hogy elfoglalják a Kaukázus vi­dékét és megkaparintsák a Szovjetunió fontos gabona­termő földjeit. A sztálin­grádi csata döntő fordula­tot hozott a háború mene­tében — a halogató védőhar­cokat általános támadó hadműveletek váltották fel. A Vörös Hadsereg sikerei­ben fontos szerepet ját­szott a 4. gárda lovashad­test is, melynek parancsno­ka 1943. november 4-től Iszsza Alekszandrovics Pli- jev altábornagy lett és ve­zette a lovas kozákok tevé­kenységét a magyarországi felszabadító harcok idején is. A bronzlovas Sok ezer kilométert me­neteltek és harcoltak végig a Kubány- és Don-vidék kozákjai. Sikereiket várat­lan rajtaütéseik, nagyfokú mozgékonyságuk és manő­verező képességük biztosí­totta. De mindez kevés lett volna a győzelmekhez, ha nem rendelkeznek azzal a fizikai és erkölcsi erővel, amely újabb és újabb csa­tákba lendítette őket. Be­lorussziában egy hónap alatt több mint ezer kilo­métert meneteltek, nem számítva a különböző har­ci manővereket. Elsőként jutottak ki a Szovjetunió állami határához a nyugati Bug folyónál és értek ki a Visztulához, a hitleristák következő védővonalához. A hadtest katonái része­sei voltak a Vörös Hadse­reg felszabadító harcainak Romániában, Magyarorszá­gon, Csehszlovákiában. Be­csülettel teljesítették ön­ként vállalt kötelezettségei­ket Kubány és a Don fiai. Tizennyolc magas elisme­rés bizonyítja hősiességü­ket. Tizennyolc esetben tisztelgett Moszkva tűzijá­tékkal hős kozák lovasai élőt — köztük 1944 októbe­rének végén, Nyíregyháza felszabadításáért. A had­test katonáinak emlékét őrzi lakosságunk Nyíregy­házán a bronzba öntött ko­zák lovas kifejező és felejt­hetetlen alakjával is. Színvonalasabb szolgáltatásra van szükség (Folytatás az 1. oldalról) ’ összességében olyan követ­keztetéseket vontak le a né­pi ellenőrök, hogy a szolgál­tatások mennyisége emelke­dett, javult a színvonal is, ám ez a fejlődés ellenére sem éri el a kívánt szintet, külö­nösen kedvezőtlen az ellá­tottság a kistelepüléseken. Legtöbb gondot a szakember­utánpótlás okozza, de a je­lenlegi gazdasági szabályozó rendszer sem biztosít lehető­séget a technikai fejleszté­sekhez és az anyagi érdekelt­ség megteremtéséhez szüksé­ges pénz kigazdálkodására. Ezek a megállapítások ter­mészetesen nem azt jelentik, hogy a szolgáltatásban dol­gozóktól ne várna el a la­kosság pontosabb és fegyel­mezettebb munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents