Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-31 / 256. szám
XLII. évfolyam, 256. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. október 31., csütörtök Ünnepség Budapesten 40 éve alakult meg a DÍVSZ A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakításának 40. évfordulójáról emlékeztek meg szerdán a KISZ Központi Bizottságának székházában. Az ünnepségen — amelyen részt vett Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta: oz a 40 év, amely a DÍVSZ mögött áll, egész történelmi korszakot ölel fel. Olyan periódust, amely két világégés után a békés építőmunka reményét és valóságát adta a népek többségének, amely a társadalmi haladást, a soha nem látott óriási fejlődést jelentette sokuk számára, de egyben olyan időszakot is, amelyben a háború, a szenvedés, az éhínség, az elmaradottság továbbra is jelen volt. A DÍVSZ nemcsak gondos szemlélője, de szavával és tetteivel aktív résztvevője volt e 40 esztendő alakításának. A nemzetközi ifjúsági mozgalom háború utáni korszakának meghatározó tényezőjeként a világszervezet jelentős szerepet vállalt a békéért, a társadalmi haladásért, az ifjúság érdekeinek védelméért vívott harcban. Ifjúsági szövetségünk és a DÍVSZ kapcsolatáról szólva Hámori Csaba kifejtette: a magyar fiatalok nem kevés erőfeszítést tettek és tesznek azért, hogy a nemzetközi ifjúsági mozgalomban a párbeszéd és az együttműködés váljon meghatározóvá. KISZ-eseink nagy érdeklődéssel várják a végrehajtó bizottság vitáját és döntését arról a javaslatról, hogy jövőre hazánkban rendezzék meg a világszervezet következő közgyűlését. Árucsere-megállapodás Keresett áruk Csehszlovákiából Szerdán Budapesten aláírták az 1986. érvi magyar— csehszlovák választékcsere- megállapodást. Ennek értelmében a két ország állami és szövetkezeti belkereskedelme az 1985. évinél "mintegy 5 százalékkal több, összesen 13,4 milliárdi forint értékű árut szállít kölcsönösen egymásnak. Csehszlovákiából töibbek között szövet- és méterárut, cipőt, sportruháza tot, férfikonfekciót, háztartási kisgépeket, és faházakat vásárolunk, Magyarország pedig műbőrből készült divatárukat, kozmetikai, kemping- és egyéb cikkeket szállít. A két fél megállapodása rögzíti az 1986-ra tervezett áruházi cseréket is. Ezek keretében 70—70 alkalommal rendeznek a jövő esztendőben árusítással egybekötött nemzetközi heteket különböző magyar és cséhszlovák áruházakban. Az aláíráson részt vett Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Lad'islav Somogyit fogadta Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter. Az almának több mint 95 százalékát leszedték megyénkben, és már csak néhány kertben van a fán gyümölcs, az is inkább a gyengébb minőségűből. A termés a legutóbb becsült 49 ezer tonnánál valamivel kevesebb lesz — állapították meg a szakemberek. Az üzemi készlet minimális, mert az export zökkenőmentes. Vagon van elegendő, sőt akár többet is lehetne rakodni. Holnaptól mór a novemberi ár érvényes, aminek bevezetése után várható, hogy megkezdődik a tárolók kiürítése. Ezt természetesen megelőzi még a szabadban tárolt készletek eladása. Hűtőtárolóban valószínűleg csak igen kevés gyümölcsöt tárolnak a következő évre. Az alma különben megőrizte jó minőségét és nem kezdődött el rajta az öregedés, mert időben megérkezett a lehűlés. A korábbi évek hasonló időszakához képest tehát nagyon nyugodt a szezon vége, igaz, hogy ez nagyrészt a -kevesebb termésnek tudható be. Jellemző, hogy például a lóüzemek kapacitását sem lehet mindenütt teljesen kihasználni. Befejeződött -a burgonyaszedés is. Kiszedték a földből a több mint hét és fél ezer hektár termését, és folyamatos a feldolgozás. A minőség hasonló a •tavalyihoz, ami egyáltalán nem jelent jót. Még egymáshoz közeli üzemekben is nagyon eltérő a burgonya külleme. Az átlagtermés meglehetősen átlagos: 1,8 tonna hektáronként. Az export Csehszlovákiába 16-a óta folyamatos, de egyáltalán nem ütemes. A feldolgozáshoz nem mindenütt elegendő a munkaerő, mert az almával „egybe ért”, a szállítóeszközökből pedig sokat elvont a cukorrépa. A fontos gyökérnövény cukortartalma igen magas, megközelíti a 16 százalékot. Betudható ez persze a száraz időjárásnak is, aminek iköLeszedték az almát, elmaradás a kukoricabetakarításban Sürget az idő a határban vetkeztében kevesebb a répa víztartalma. A 3775 hektáros területnek eddig több mirit háromnegyedét szedték fel. Kínkeservesen, mert a száraz földben tört a szerszám és a répa egyaránt. A gyárak megszüntették az ütemezést, minden termelő szállíthat kedvére. A hűvös időben gond nélkül tárolható bármilyen mennyiség. Lemaradás tapasztalható a kukorioabetakarításban. A 68 ezer hektár területen még csak hatvan százalékkal végeztek a kombájnok, de ennél többet mond a szektoronkénti megoszlás. A 24 ezer hektár háztáji termése már csaknem teljes egészében biztos helyen van, a közös területnek még feléről sem mondható el ugyanez. A hozam egyébként kedvezőnek ígérkezik, az előző évi körül alakul majd. A lemaradás legfőbb oka, hogy a kései vetést értelemszerűen későbbi érés követte. Amíg más években szeptember közepén már indulhattak a betakarító gépek, az idén csak október elején került sor az indulásra. Minden más mezőgazdasági munka csúszott, így aztán nem lehetett időben átcsoportosítani a szállító és egyéb eszközöket. A már említett általános csúszás nem kerülte el a napraforgót sem, aminek a szárítása sokáig késleltette a kukorica felöntését. A szemek egyébként a kései érésnek megfelelően magas víz- tartalmúak voltak, így tovább kellett szárítani. Most azonban már semmi akadálya nem lehet a tempós munkának, mert minden feltétel adott a betakarításhoz. A késlekedés nem hivatkozhat arra, hogy a fagyon is lehet tengerit törni, mert a száraz idő következtében vékony a kukorica szára és a szél vagy a hó nagyon hamar a földre fekteti, ahonnan felszedni már aligha lehet jelentős mennyiséget. (esik) Hámori Csaba megyénkben Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tag ja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára kétnapos munkalátogatásra szerdán Szabolcs-Szat- márba érkezett. A vendéget Nyíregyházán, a megyei pártszékházban Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke és Hajdú Sándor, a KISZ megyei bizottságának első titkára üdvözölte. Ezt követően — megyénk vezetőinek kíséretében — a KISZ megyei bizottsága Sóstón lévő politikai képzési központját kereste fel, közvetlen beszélgetés keretében találkozott a megyei bizottság vezetőivel, apparátusa tagjaival, a városi bizottságok titkáraival. Itt Hajdú Sándor számolt be Sza- bolcs-Szatmár ifjúságának életéről. Hámori Csaba az ifjúsági politikai képzési központban Sóstón. Többek között elmondta, hogy a megyében élő csaknem 150 ezer fiatal eredményesen tevékenykedik a Szabolcs-Szatmár előtt álló feladatok végrehajtásában. Megmutatkozik ez a gazdasági építőmunkában éppúgy, mint a politikai és kulturális élet területén. Részletesen vázolta a vendégnek azokat a sajátos körülményeket, amelyek az itt élő fiatalok helyzetét kedvezőtlenül érintik a pályaválasztás, a foglalkoztatás, az önálló otthonteremtés tekintetében. Beszámolt arról, miként javult Szabolcs-Szatmárban a KISZ szervezettsége; elmondta, hogy ma már közel 50 ezer fiatalt számlál megyénkben a KISZ, s hogy a problémák ellenére is eredményes az ifjúsági A megyei NEB napirendjén Színvonalasabb szolgáltatásra van szükség Ötszázöt családnál, két vállalatnál, tizenegy szövetkezetnél, két kisvállalatnál, egy kisszövetkezetnél, egy szakcsoportnál és hét kihelyezett részlegnél érdeklődtek, illetve végeztek vizsgálatot az elmúlt hetekben a népi ellenőrök arról; milyen lényeges változások történtek a szolgáltatásban, illetve, hogy milyen tényezők gátolták a változásokat. A tapasztalatokat szerdai ülésén értékelte a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megállapították, hogy a szolgáltatások közül a gép jármű- javítás fejlődött a legdinamikusabban, ennek felét a kisipar végezte. Természetesen azért emelkedhetett ilyen mértékben a szolgáltatás, mert csaknem ötvenezer már szövetség rétegmunkája. Vázolta azokat a gondokat is, amelyek az új munkastílus meghonosításával, elterjesztésével, a KISZ előtt álló feladatok végrehajtásával függenek össze. Hámori Csaba megköszönte a tájékoztatót, majd közvetlen eszmecserét folytatott a jelen lévő fiatalokkal az ifjúságpolitika aktuális kérdéseiről. A nap folyamán Varga Gyula tájékoztatta' a Politikai Bizottság tágját megyénk gazdasági, társadalmi, politikai helyzetéről, azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az új ötéves terv megalapozásáért fejtenek ki Szabolcs-Szatmár dolgozói. Hámori Csaba ma folytatja megyei programját. J a megyében lévő személy- gépkocsik száma, s mivel a járműállomány egyre korosabbá válik, nagyobb igény mutatkozik javításukra. A híradástechnikai eszközök javító szolgáltatása kisebb mértékben emelkedett, ennek azonban elsősorban az az oka, hogy a műszaki cikkek minősége javult. KedveCukorrépa-szállítás Beregben. (elek) ző a lakosság számára, hogy ma már sok vállalat, kisszövetkezet és magániparos végez szolgáltatásokat, s így lehetőség van választásra is. Kedvezőtlen viszont, hogy sok a kontár, ami nemcsak a javítást végzők számát, hanem munkájuk minőségét is jellemzi. Emelkedett a mosás és vegytisztítás mennyisége is, de a növekedés üteme elmarad a szolgáltatások fejlődésének átlagától. Nem változtat ezen áz sem, hogy a Patyolat egyre több községet kapcsol be a hozom-vi- szem szolgáltatásba, mert csökken a fehérnemű-kölcsönzés mennyisége és kevesen igénylik a szőnyegtisztítást. Az utóbbi időben sokszor emelték a lábbelik árát, így egyre nagyobb igény mutatkozik a használt cipők, csizmák javítására. Sajnos az ilyen szolgáltatással foglalkozók száma kevés, több helyen csak nyugdíjasok vállalnak munkát, de ahol van is ilyen szolgáltatás, a munkát végzők egy része csak a szaktudást nem igénylő javítások elvégzésére képes. Nincs gond a városokban a fodrász és kozmetikai szolgáltatásokkal, annál nagyobb gond, hogy a megyében lévő 81 kistelepülésen mindössze hat fodrász működik. Általános és kedvezőtlen tapasztalata volt a népi ellenőröknek, hogy a szövetkezeti iparban nagymértékben visszaesett a szolgáltatói tevékenység, s hiába jöttek létre egymás után a kisvállalatok és kisszövetkezetek, csak olyan területen vállaltak szolgáltatást, ahol kevés tőkebefektetéssel sokat lehet keresni, ráadásul nagyrészt a közületek kiszolgálására mutatnak nagyobb igyekezetét. A lakosság részére végzett javító-karbantartó szolgáltatásokból árbevételüknek csupán kilenc százaléka származik. (Folytatás a 4. oldalon)
