Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-30 / 255. szám

baráti munkatalálkozója Hosszú távú gazdasági, tudományos együttműködési megállapodást írtak alá Kádár János és Erich Honecker a tárgyalóasztalnál. Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghíváséra Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, az NDK államtanácsának elnöke 1985. október 28—29- én baráti munkalátogatást tett a Magyar Népköztársa­ságiban. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszéléseken a két párt vezetője kölcsönösen tá­jékoztatta egymást az orszá­gaikban folyó szocialista épí­tőmunka eredményeiről és feladatairól. Véleménycserét folytattak a nemzetközi hely­zet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. Megvitatták a két párt és testvéri ország együttműkö­désének helyzetét és áttekin­tették ennek fejlesztési lehe­tőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt, a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság közötti kapcsolatok az élet minden területén jól fejlődnek. Kiemelték, hogy a marxizmus—leninizmus és a Kedden ülést tartott a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága. Beszámoló hang­zott el a műszaki és fenntar­tási iroda tevékenységéről, feladattervet készítettek a lakosság tájékoztatásának ha­tékonyabbá tételéről, jóvá­hagyták a végrehajtó bizott­ság és az OTP között létre­jött szerződést az örökösföl­proletár internacionalizmus elvei alapján folytatott együttműködés kedvezően já­rul hozzá a két ország szo­(Folytatás a 4. oldalon) di lakótelep továbbépítésére, módosították Nyíregyházakét lakókörzetének rendezési ter­vét, döntötték lakótelkek, ga­rázstelkek, üdülőterületek tartós használatba adásának díjáról és utcák elnevezésé­ről. (Részletes tudósításunk és kommentárunk a 4. olda­lon.) Tanács vb-ülés Nyiregyhámán Városrendezés, tájékoztatás Zászló a határőrségtől Nyírbátor felszabadulá­sának 41. évfordulója al­kalmából menetdalversenyt tartottak a városban októ­ber 28-án este. Ifjúgárdis­ták, általános és középisko­lások, valamint dolgozó fia­talok szakaszai járták vé­gig dalolva a nyírbátori utcákat. A 39 alegység me­netdalversenye után Ábel László vezérőrnagy, a Ha­tárőrség Országos Parancs­noksága zászlaját adta át az iljú Gárda zászlóaljnak. A kitüntető zászlót Lengyel Tamás, az Ifjú Gárda nyír­bátori parancsnoka vette át. Az eseményen jelen volt Lestdk József, az Ifjú Gár­da országos parancsnoka. Gyorsítani szükséges az intenzív tejlesztést Ülést tartott a megyei pártbizottság Október 29-én Varga Gyula első titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Sza- boIcs-Szatmár megyei Bizottsága. Az ülé­sen részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői és a városi pártbizottságok első titkárai. A testület Gyuricsku Kálmán megyei titkár előterjesztésében megvitatta és el­fogadta Az intenzív gazdálkodás kibonta­kozásának és a vállalati szervezetek kor­szerűsítésének tapasztalatai megyénk ipa­rában című napirendet. A vitában felszó­lalt Kovács Gyula, a kisvárdai öntöde üzemvezetője, Erdei Bálint, a nyíregyházi papírgyár termelési főmérnöke, Pétervári József, a KISZÖV elnöke, Iványi János, az ÉRDÉRT tuzséri gyára művezetője, For­gács András, a mátészalkai városi pártbi­zottság első titkára, Istenes Andrásné, az újfehértói szövőgyár dolgozója, Hajdú Sán­dor, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Szemerszki Miklós, a nyíregyhá­zi városi pártbizottság első titkára. Ezt követően Varga Gyula előterjeszté­sében tárgyalták meg és fogadták el a me­gyei pártbizottság ötéves politikai prog­ramját. A vitában felszólalt Cservenyák László, a tanárképző főiskola főigazgatója, Alexa László nyugdíjas, Tar Imre nyugdí­jas, Varga András, a kisvárdai városi pártbizottság első titkára és Bencs Tibor, a tiszakerecsenyi tsz elnöke. Diczkó László megyei titkár előterjeszté­sében módosították a megyei pártbizott­ság és a végrehajtó bizottság hatásköri lis­táját, s beszámolót hallgattak meg a leg­utóbbi pártbizottsági ülés óta végzett mun­káról. Az extenzív, új üzeme­ket létrehozó, új gépeket beállító iparfejlesztés fel­tételei a megyében is ki­merülőben vannak. Napja­inkban azok a gazdasági egységek lehetnek fejlődő­képesek, amelyek alkalma­sak a környezetükben lezaj­ló folyamatok reális érté­kelésére, a változó feltéte­lekhez való rugalmas alkal­mazkodásra, az ezekhez szükséges vállalati belső tartalékok maradéktalan feltárására — állapította meg a megyei pártbizott­ság. A beszámolókból és a vi­tából kitűnt: a korábbi megszokás, az iparfejlesztés extenzív útja az üzemek nagy részét nem kényszerí­tette a hatékonyság folya­matos javítására. A vezetés a napi végrehajtásra össz­pontosított, a távlati gon­dolkodás hiánya sokszor párosult a piac ismereté­nek hiányával, ami az ön­állóság alacsony mértéké­ből is fakadt. Az utóbbi években me­gyénkben is csökkenő irányzatú az ipari termelés fejlődése, ami a gazdálko­dási körülmények nehezeb­bé válásával, a jövedelem- termelő képesség csökkené­sével hozható összhangba. Ám az intenzív gazdálko­dás feltételezi a technikai színvonal javítását, a minő­ségi termelést, az export fokozását, a meglévő erő­források jobb hasznosítá­sát. Ezek a követelmények a megye iparában az utób­bi években csak részben teljesültek, több területen a gazdálkodás minőségi jel­lemzői romlottak. Foglalkoztatási gondja­ink növekedtek, a szocia­lista iparban dolgozók szá­ma négy év alatt csak 485 fővel gyarapodott. Az ipari termelés növekedési üteme még mindig meghaladta az országos átlagot, az inten­zív fejlődés jele, hogy nőtt az egy foglalkoztatottra ju­tó gépérték. Az iparban dolgozók átlagbére a terv­időszakban 30—35 száza­lékkal nő, azonban az or­szágos átlagtól indokolatla­nul így is mintegy 6 száza­lékkal alacsonyabbak. Az üzemek részt vesznek a központi programokban, nőtt az újítások, észerűsíté- sek száma, van üzemi pél­da a számítógépes terme­lésirányítás bevezetésére. Kedvezőtlen, hogy a válla­lati jövedelmezőség egye­dül a vegyiparban javult, az üzemek egy foglalkozta­tottra jutó eredménye csak háromnegyede az 1982. évi­nek. Az intenzív gazdálkodás emberi tényezőivel kapcso­latban a megyei pártbizott­ság hangsúlyozta, hogy a létszám stabilizálódott, de csökkent a foglalkoztatott nők száma, akiknél ala­csony — 25 százalékos — a szakképzettség aránya. Nem érvényesül megfelelő­en a magasabb tudás, a több szakmával rendelke­zés elismerése. Kevés a fel­sőfokú végzettségű szak­ember (750 fő), az ipari szövetkezetek felénél nincs diplomás műszaki vezető. Nem történt meg a lehet­séges előrelépés a vezetési módszerek fejlesztésében, a korszerű vezetői magatar­tásban. A termelés feltételeit rontja, hogy a gépek, be­rendezések nagyarányú el­használódása az ipar egé­szére jellemző, az avulás mértéke 43 százalék. Az eszközkihasználás nem ja­vult kellőképpen, így az újonnan beállított berende­zésekkel sem javult a fajla­gos termelékenység. A ter­melés folyamatainak gépe­sítése viszonylag alacsony színtű, k.evés az automata és félautomata berendezé­sek száma. A műszaki szín­vonal gyors fejlesztéséhez szükséges lenne a lelassult licenc és know-how vásár­lás gyorsítása. Nem terjed­tek el megfelelően az ener­giatakarékos megoldások, a fajlagos anyagszükséglet alig csökkent. Szinte vala­mennyi iparágban magas az értékesített termékek át­lagos életkora. A vállalatok és szövetke­zetek ma sem foglalkoznak kellő súllyal a szervezés feladataival — emelte ki a testület. Kevés a gazdálko­dás egészét átfogó szerve­zés, hiányzik a számítás- technika alkalmazása, a korszerű ügyvitelszervezés. Az üzemeknél a belső irá­nyítási rendszer az utóbbi években lényegében nem változott, a vezetés közben­ső szintjein nincs meg a szükséges önállóság. A ve­zetők egy része nem. is­merte fel a világos V'érde- -feeltségi és elszámolási ■ vi-» szonyok jelentőségét, pedig az intenzív gazdálkodás ki­bontakoztatásához lényeges az irányítás fejlesztése, az új vállalatirányítási for­mák bevezetése. A megye iparának sajá­tos vonása, hogy a 96 gaz­dálkodó egységből 44 gyár­egység. Részesedésük a me­gye iparából különösen a nehéz- és könnyűiparban meghatározó. Ezeknél a részlegeknél a telepítés a meglévő, nagy létszámú szabad munkaerőre történt, az alkalmazott technika is elmaradt a törzsgyárakétól. A termelőüzemek között ke­vés az önelszámoló, a mun­kája eredményességét köz­vetlenül ismerő és abban érdekeltté tett egység. Nem elfogadható — hangsúlyozta a pártbizottság — hogy ezen a téren nem születtek valós előrelépések, pedig ez fontos eszköze a gazdálko­dás javításának. A pártbizottság a felada­tok között leszögezte: a megye vállalati gazdálkodá­sa megítélésénél időnként a nemzetközi Mérce felállítá­sa szükséges. Az . intenzív gazdálkodás megköveteli a fejlett műszaki struktúrát, a megfelelő vezetői és dol­gozói állományt. A fejlődés kulcskérdése a szemlélet- változás, a képzés, tovább­képzés gyorsítása, a szüksé­ges személyi feltételek meg­teremtése, a szervezetrend­szer további fejlesztése, a belső irányítási és érdekelt­ségi rendszer javítása. Ál­talánossá kell tenni a re­konstrukciót, a piaci igé­nyeket figyelembe vevő — technikai és technológiai fejlődést eredményező — beruházásokat, növelni az ipar rugalmasságát, a kor­szerű gyártási eljárások meghonosítását. A vállalati ösztönzési rendszer a ter­mékek minőségének javítá­sát, az értékesebb gyárt­mányok előállítását szolgál­ja. Ugyanakkor nem feled­kezhetünk meg a foglalkoz­tatási feszültségek enyhíté­sére teendő lépésekről, egyes területeken további kis- és középméretű üze­mek létesítéséről sem. Politikai és mozgalmi eszközeikkel — határozta meg a megyei pártbizottság — az ipari szervezetek párt­szervei és -szervezetei tá­mogassák reális programok készítését az intenzív gaz- | dálkodás kiterjesztésére. Legyenek következetesek a vezetők munkája iránt a magasabb célok támasztá­sával, szigorúbb számonké­réssel. Erősíteni szükséges azt a közszellemet, amely igényli a teljesítmény sze- 9 rinti differenciált bérezést, a jó munkaszervezést és -fegyelmet. A testület felkérte a me­gyei tanácsot, a társadalmi és tudományos szervezete­ket, hogy fejlesztési progra­mok kidolgozásával, javas­lataikkal működjenek köz­re az intenzív gazdálkodás feltételeinek megteremtésé­ben. XLII. évfolyam, 255. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. október 30., szerda Kádár János és Erich Honecker A zászlóátadás ünnepélyes pillanata. (Suba István félve tele)

Next

/
Thumbnails
Contents