Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-30 / 255. szám
baráti munkatalálkozója Hosszú távú gazdasági, tudományos együttműködési megállapodást írtak alá Kádár János és Erich Honecker a tárgyalóasztalnál. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghíváséra Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke 1985. október 28—29- én baráti munkalátogatást tett a Magyar Népköztársaságiban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken a két párt vezetője kölcsönösen tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocialista építőmunka eredményeiről és feladatairól. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Megvitatták a két párt és testvéri ország együttműködésének helyzetét és áttekintették ennek fejlesztési lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatok az élet minden területén jól fejlődnek. Kiemelték, hogy a marxizmus—leninizmus és a Kedden ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. Beszámoló hangzott el a műszaki és fenntartási iroda tevékenységéről, feladattervet készítettek a lakosság tájékoztatásának hatékonyabbá tételéről, jóváhagyták a végrehajtó bizottság és az OTP között létrejött szerződést az örökösfölproletár internacionalizmus elvei alapján folytatott együttműködés kedvezően járul hozzá a két ország szo(Folytatás a 4. oldalon) di lakótelep továbbépítésére, módosították Nyíregyházakét lakókörzetének rendezési tervét, döntötték lakótelkek, garázstelkek, üdülőterületek tartós használatba adásának díjáról és utcák elnevezéséről. (Részletes tudósításunk és kommentárunk a 4. oldalon.) Tanács vb-ülés Nyiregyhámán Városrendezés, tájékoztatás Zászló a határőrségtől Nyírbátor felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából menetdalversenyt tartottak a városban október 28-án este. Ifjúgárdisták, általános és középiskolások, valamint dolgozó fiatalok szakaszai járták végig dalolva a nyírbátori utcákat. A 39 alegység menetdalversenye után Ábel László vezérőrnagy, a Határőrség Országos Parancsnoksága zászlaját adta át az iljú Gárda zászlóaljnak. A kitüntető zászlót Lengyel Tamás, az Ifjú Gárda nyírbátori parancsnoka vette át. Az eseményen jelen volt Lestdk József, az Ifjú Gárda országos parancsnoka. Gyorsítani szükséges az intenzív tejlesztést Ülést tartott a megyei pártbizottság Október 29-én Varga Gyula első titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Sza- boIcs-Szatmár megyei Bizottsága. Az ülésen részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői és a városi pártbizottságok első titkárai. A testület Gyuricsku Kálmán megyei titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta Az intenzív gazdálkodás kibontakozásának és a vállalati szervezetek korszerűsítésének tapasztalatai megyénk iparában című napirendet. A vitában felszólalt Kovács Gyula, a kisvárdai öntöde üzemvezetője, Erdei Bálint, a nyíregyházi papírgyár termelési főmérnöke, Pétervári József, a KISZÖV elnöke, Iványi János, az ÉRDÉRT tuzséri gyára művezetője, Forgács András, a mátészalkai városi pártbizottság első titkára, Istenes Andrásné, az újfehértói szövőgyár dolgozója, Hajdú Sándor, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára. Ezt követően Varga Gyula előterjesztésében tárgyalták meg és fogadták el a megyei pártbizottság ötéves politikai programját. A vitában felszólalt Cservenyák László, a tanárképző főiskola főigazgatója, Alexa László nyugdíjas, Tar Imre nyugdíjas, Varga András, a kisvárdai városi pártbizottság első titkára és Bencs Tibor, a tiszakerecsenyi tsz elnöke. Diczkó László megyei titkár előterjesztésében módosították a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság hatásköri listáját, s beszámolót hallgattak meg a legutóbbi pártbizottsági ülés óta végzett munkáról. Az extenzív, új üzemeket létrehozó, új gépeket beállító iparfejlesztés feltételei a megyében is kimerülőben vannak. Napjainkban azok a gazdasági egységek lehetnek fejlődőképesek, amelyek alkalmasak a környezetükben lezajló folyamatok reális értékelésére, a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, az ezekhez szükséges vállalati belső tartalékok maradéktalan feltárására — állapította meg a megyei pártbizottság. A beszámolókból és a vitából kitűnt: a korábbi megszokás, az iparfejlesztés extenzív útja az üzemek nagy részét nem kényszerítette a hatékonyság folyamatos javítására. A vezetés a napi végrehajtásra összpontosított, a távlati gondolkodás hiánya sokszor párosult a piac ismeretének hiányával, ami az önállóság alacsony mértékéből is fakadt. Az utóbbi években megyénkben is csökkenő irányzatú az ipari termelés fejlődése, ami a gazdálkodási körülmények nehezebbé válásával, a jövedelem- termelő képesség csökkenésével hozható összhangba. Ám az intenzív gazdálkodás feltételezi a technikai színvonal javítását, a minőségi termelést, az export fokozását, a meglévő erőforrások jobb hasznosítását. Ezek a követelmények a megye iparában az utóbbi években csak részben teljesültek, több területen a gazdálkodás minőségi jellemzői romlottak. Foglalkoztatási gondjaink növekedtek, a szocialista iparban dolgozók száma négy év alatt csak 485 fővel gyarapodott. Az ipari termelés növekedési üteme még mindig meghaladta az országos átlagot, az intenzív fejlődés jele, hogy nőtt az egy foglalkoztatottra jutó gépérték. Az iparban dolgozók átlagbére a tervidőszakban 30—35 százalékkal nő, azonban az országos átlagtól indokolatlanul így is mintegy 6 százalékkal alacsonyabbak. Az üzemek részt vesznek a központi programokban, nőtt az újítások, észerűsíté- sek száma, van üzemi példa a számítógépes termelésirányítás bevezetésére. Kedvezőtlen, hogy a vállalati jövedelmezőség egyedül a vegyiparban javult, az üzemek egy foglalkoztatottra jutó eredménye csak háromnegyede az 1982. évinek. Az intenzív gazdálkodás emberi tényezőivel kapcsolatban a megyei pártbizottság hangsúlyozta, hogy a létszám stabilizálódott, de csökkent a foglalkoztatott nők száma, akiknél alacsony — 25 százalékos — a szakképzettség aránya. Nem érvényesül megfelelően a magasabb tudás, a több szakmával rendelkezés elismerése. Kevés a felsőfokú végzettségű szakember (750 fő), az ipari szövetkezetek felénél nincs diplomás műszaki vezető. Nem történt meg a lehetséges előrelépés a vezetési módszerek fejlesztésében, a korszerű vezetői magatartásban. A termelés feltételeit rontja, hogy a gépek, berendezések nagyarányú elhasználódása az ipar egészére jellemző, az avulás mértéke 43 százalék. Az eszközkihasználás nem javult kellőképpen, így az újonnan beállított berendezésekkel sem javult a fajlagos termelékenység. A termelés folyamatainak gépesítése viszonylag alacsony színtű, k.evés az automata és félautomata berendezések száma. A műszaki színvonal gyors fejlesztéséhez szükséges lenne a lelassult licenc és know-how vásárlás gyorsítása. Nem terjedtek el megfelelően az energiatakarékos megoldások, a fajlagos anyagszükséglet alig csökkent. Szinte valamennyi iparágban magas az értékesített termékek átlagos életkora. A vállalatok és szövetkezetek ma sem foglalkoznak kellő súllyal a szervezés feladataival — emelte ki a testület. Kevés a gazdálkodás egészét átfogó szervezés, hiányzik a számítás- technika alkalmazása, a korszerű ügyvitelszervezés. Az üzemeknél a belső irányítási rendszer az utóbbi években lényegében nem változott, a vezetés közbenső szintjein nincs meg a szükséges önállóság. A vezetők egy része nem. ismerte fel a világos V'érde- -feeltségi és elszámolási ■ vi-» szonyok jelentőségét, pedig az intenzív gazdálkodás kibontakoztatásához lényeges az irányítás fejlesztése, az új vállalatirányítási formák bevezetése. A megye iparának sajátos vonása, hogy a 96 gazdálkodó egységből 44 gyáregység. Részesedésük a megye iparából különösen a nehéz- és könnyűiparban meghatározó. Ezeknél a részlegeknél a telepítés a meglévő, nagy létszámú szabad munkaerőre történt, az alkalmazott technika is elmaradt a törzsgyárakétól. A termelőüzemek között kevés az önelszámoló, a munkája eredményességét közvetlenül ismerő és abban érdekeltté tett egység. Nem elfogadható — hangsúlyozta a pártbizottság — hogy ezen a téren nem születtek valós előrelépések, pedig ez fontos eszköze a gazdálkodás javításának. A pártbizottság a feladatok között leszögezte: a megye vállalati gazdálkodása megítélésénél időnként a nemzetközi Mérce felállítása szükséges. Az . intenzív gazdálkodás megköveteli a fejlett műszaki struktúrát, a megfelelő vezetői és dolgozói állományt. A fejlődés kulcskérdése a szemlélet- változás, a képzés, továbbképzés gyorsítása, a szükséges személyi feltételek megteremtése, a szervezetrendszer további fejlesztése, a belső irányítási és érdekeltségi rendszer javítása. Általánossá kell tenni a rekonstrukciót, a piaci igényeket figyelembe vevő — technikai és technológiai fejlődést eredményező — beruházásokat, növelni az ipar rugalmasságát, a korszerű gyártási eljárások meghonosítását. A vállalati ösztönzési rendszer a termékek minőségének javítását, az értékesebb gyártmányok előállítását szolgálja. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a foglalkoztatási feszültségek enyhítésére teendő lépésekről, egyes területeken további kis- és középméretű üzemek létesítéséről sem. Politikai és mozgalmi eszközeikkel — határozta meg a megyei pártbizottság — az ipari szervezetek pártszervei és -szervezetei támogassák reális programok készítését az intenzív gaz- | dálkodás kiterjesztésére. Legyenek következetesek a vezetők munkája iránt a magasabb célok támasztásával, szigorúbb számonkéréssel. Erősíteni szükséges azt a közszellemet, amely igényli a teljesítmény sze- 9 rinti differenciált bérezést, a jó munkaszervezést és -fegyelmet. A testület felkérte a megyei tanácsot, a társadalmi és tudományos szervezeteket, hogy fejlesztési programok kidolgozásával, javaslataikkal működjenek közre az intenzív gazdálkodás feltételeinek megteremtésében. XLII. évfolyam, 255. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. október 30., szerda Kádár János és Erich Honecker A zászlóátadás ünnepélyes pillanata. (Suba István félve tele)
