Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. október 29. Sevardnadze Kubában Avatóünnepség Ferihegyen (Folytatás az 1. oldalról) kodása. A fejlesztési program tervszerű megvalósítása tük­rözi a Magyar Népköztársa­ságnak azt a politikai szán­dékát, hogy barátságban le­gyen a világ valamennyi or­szágával és szélesre tárja ka­puit a hozzánk látogató kül­földiek előtt. Az új forgalmi épület példája a népek kö­zötti békés gazdasági együtt­működésnek is, hiszen abból az osztrák idegenforgalmi hitelből létesült, amely kor­szerű szállodák és közúti ha­tárátkelőhelyek építését segí­tette elő hazánkban. Urbán Lajos beszédét kö­vetően Leopold Gratz osztrák szövetségi külügyminiszter — aki Várkonyi Péter kül­ügyminiszter vendégeként tartózkodik hivatalos látoga­táson Magyarországon — lé­pett a mikrofonhoz. Amnesztia után Kambodzsai hazatérők Az év első kilenc hónap­jában 3566 khmer ellenforra­dalmár hagyott fel tevékeny­ségével, és — élve a népi kormány amnesztiájával — hazatért — jelentette a kam­bodzsai hírügynökség. A hazatértek közül 2377 személy Pol Pót fegyverese volt, a többiek főként Son Sann polgári nacionalista irányzatú reakciós szerveze­téhez tartoztak. De volt át­állás — méghozzá csopor­tos — Szihanuk egységeiből is. Az összes hazatérő csak­nem fele csoportosan, olykor egész alegységekként adja meg magát a népi hatóságok­nak, belátva, hogy törekvé­seik nem kapnak népi támo­gatást. Elmondásuk szerint sokukat az is erre a lépésre indít, hogy kilátástalannak érzik helyzetüket a thaiföldi mene­külttáborokban, ahol ők és családjaik áldatlan életet élnek. Az idén hazatért negy­ven tiszt viszont úgy nyilat­kozott, hogy belátták: hibás politika szolgálatába szegőd­tek a törvényes kambodzsai kormány ellen fellépő úgy­nevezett demokratikus koalí­ció fegyvereseiként. A kambodzsai kormány amnesztiarendelete értelrr>é- ben a hazatérő volt ftilenfor- radalmárok múltjuktól füg­getlenül büntetlenségben ré­szesülnek, anyagi-jogi segélyt kapnak letelepedésükhöz, és a hatóságok segítségükre vannak családtagjaik felku­tatásában. Emlékeztetett arra, hogy a most elkészült épület alap­kövét két évvel ezelőtt, 1983 novemberében együtt tette le Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszterel­nöke és Fred Sinowatz oszt­rák szövetségi kancellár. Rá­mutatott: ennek az épület­nek a létrejötte kézzelfogha­tó példája az országaink kö­zötti együttműködésnek. A forgalmi épület egyike azok­nak a létesítményeknek, amelyek a két ország között 1978 óta meglévő, a magyar idegenforgalmi infrastruktú­ra korszerűsítését célzó együttműködés alapján jött létre. Ezek a létesítmények az elmúlt években bizonyo­san hozzájárultak a magyar idegenforgalom gyors fellen­düléséhez, különösen a Ma­gyarország és Ausztria közöt­ti kétoldalú turistaforgalom fejlődéséhez. — Az eddigi kontaktusok révén szerzett jó tapasztala­tok hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben további köl­csönös előnyöket szolgáló kooperációs lehetőségeket ta­láljunk minden területen. Az együttműködés eredményei azonban szélesebb összefüg­gésekre is rávilágítanak: példamutató baráti, jószom­szédi kapcsolatokat fejeznek ki, amelyek a különböző társadalmi rendszerekhez tartozó országok között jöt­tek létre. Feladatunk abban áll, hogy e kapcsolatokat ne csak fenntartsuk, hanem to­vább is fejlesszük — mon­dotta végezetül Leopold Gratz, majd felkérte az épí­tő cégek képviselőjét, hogy adja át magyar megbízóinak az épületet. A létesítmény jelképes kulcsát Sárospataki Zoltán vette át. Ezután Ur­bán Lajos kitüntetéseket adott át az épületkomplexum megalkotásában kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. (MTI) (Az új légikikötőt alább részletesen is bemutatjuk.) Borisz Sztukalin, 3 Szov­jetunió magyarországi nagy­követe hétfőn a nagykövet­ség?!?. rendezett bennsőséges Üíiepségen átnyújtotta Óvári Miklósnak az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak a Népek Barátsága Ér­demrendet. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a két nép testvéri barátsága és együttműkö­dése erősítése érdekében ki­Vasárnap Kubába érkezett Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter. A politikus a Kubai KP és kormány meghívására tesz baráti láto­gatást a szigetországban. Kubában igen nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a szov­jet külügyminiszter látogatá­sának. A Havannában sorra kerülő tárgyalásokon várha- tóon a kétoldalú kapcsolato­kon kívül több nemzetközi kérdésről is szó lesz. Megfi­Bettino Craxi, az új kor­mány megalakításával meg­bízott miniszterelnök hétfőn folytatta konzultációit az olasz pártokkal, hogy miha­marabb sikerüljön kijuttatni az országot a republikánusok által kirobbantott kormány- válságból. Ezen a napon a volt kormánykoalíció öt pártjának (kereszténydemok­rata, szocialista, szociálde­mokrata, republikánus és li­berális) a vezetőivel tanács­kozott. Továbbra is az a be­nyomás az uralkodó ''az fejtett tevékenységéért, 60. születésnapja alkalmából adományozta a magas kitün­tetést. Az ünnepségen megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Berecz János és Szűrös Mátyás, a KB titkárai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Kó- tai Géza, a KB külügyi osz­tályának vezetője és Katona István, a KB tagjai. gyelők különösen fontosnak tartják azt, hogy a szovjet és a kubai fél alaposan elemzi majd a közép-amerikai hely­zetet. A szovjet vendéget érkezé­sekor a havannai repülőtéren Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára, állam- és kormányfő fogadta, s elkísér­te a vendéget városnéző kőr­útjára is. A kubai—szovjet tárgya­lások hétfőn kezdődtek meg. olasz belpolitikában, hogy egy ugyanilyen ötpárti koalí­ció létrehozása jelentheti a megoldást. Először Ciriaco de Mitával, a kereszténydemokrata párt főtitkárával tárgyalt a mi­niszterelnök. Ez a párt nem csupán a koalíció, de az or­szág legerősebb politikai ere­jének is számít. De Mita a tanácskozás után adott nyi­latkozatában megállapította, hogy „három fő kérdés” van a jelen pillanatban: újjá 'Kejj alakítani az ötpárti Koalíciót fel ken számolni a kormány-’ vaisagfjr Kirobbantó nézetel- J-ereSeket, s mindezt minél hamarabb meg kell tenni, hogy a parlament folytat­hassa munkáját a szoros ha­táridők között. Claudio Mar- telli, a szocialista párt (Cra­xi pártja) főtitkárhelyettese találkozott Craxival, s a megbeszélés után ugyancsak a nézetek tisztázására hívta fel a figyelmet, elsősorban az olasz külpolitikát illető elvi kérdésekben. Giovanni Spa- dolininak, a republikánusok vezetőjének a Craxival foly­tatott konzultáció után adott nyilatkozatából nehezen le­het kihámozni, hogy milyen szándékai is vannak ennek a pártnak. Óvári Miklós szovjet kitüntetése Eduard Sevardnadzét a havannai repülőtéren Fidel Castro fogadta. A képen balról a szovjet politikus, középen a tol­mács. (Kelet-Magyarország telefotó) Olasz kormányválság Craxi konzultál Ferihegy—2 (-----------------------------------­Az új budapesti légiki­kötő átadása alkalmából tartott sajtótájékoztatót hét­főn délelőtt Jahoda Lajos, a MALÉV vezérigazgatója és Sárospataki Zoltán, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság igazgatója. Elmondták, hogy Feri­hegy 2 Európa egyik legkor­szerűbb repülőtere, amely alkalmas a legmagasabb igények kielégítésére. A 24 ezer négyzetméter alapte­rületű légikikötő építési munkálatai 1983 augusztu­sában kezdődtek, s a ter­veknek megfelelően két év alatt el is készült az új for­galmi épület, valamint a hozzá tartozó fedélzeti konyha. A kétszintes épületben számos berendezés szolgál­ja az utasok kényelmét: csaknem 60 nyilvános, táv­hívásra is alkalmas telefon van, összesen 17 lift, 8 moz­gólépcső segíti a gyors köz­lekedést. Az induló utaso­kat a felső csarnokban 20 s _______________ jegykezelő- és 16 útlevél- kezelő-fülke várja. Az alsó szinten az érkezők négy, egyenként 30 méter hosszú körszalagról vehetik le cso­magjaikat. A létesítmény kialakításánál különös fi­gyelmet fordítottak a moz­gássérült utasok kényelmi szempontjaira: az egész épület bejárható tolókocsi­val és speciális W. C.-k, mosdók, telefonfülkék áll­nak a tolókocsis utasok ren­delkezésére. A kisgyerme­kek külön várót kaptak, amelyben játszó-, pihenő- és mosdóhelyiséget is kialakí­tottak. A hosszabb ideig várakozó utasok zuhanyo­zóban frissíthetik fel ma­gukat. A magas színvonalú léte­sítményibe különleges tech­nológiai rendszereket épí­tettek be, ezek közül a leg­szembetűnőbb az a hat utas- híd, amely közvetlen kap­csolatot teremt a repülőgé­pek és az épület között. A repülőgép pontos beállását az utasítódhoz számítógép szabályozza. Az épület be­rendezéseinek működésére ugyancsak számítógép fel­ügyel, ez végzi egyebek kö­zött a klímaberendezés, a csomagszállító futószalagok, a mozgólépcsők, a liftek, a világítás ki- és bekapcsolá­sát, ugyanakkor állandóan ellenőrzi a gépeket és a be­rendezéseket, s azonnal jel­zi, ha valami meghibáso­dik. Az új forgalmi épület évente maximálisan 2,2 mil­lió utas fogadására, illetve indítására képes. Ezt a légi­kikötőt kizárólag a MALÉV- gépek használják majd, a külföldi légitársaságok gé­pei, valamint az Air Francé és a MALÉV által közösen üzemeltetett járatok to­vábbra is a régi utasforgal­mi épületet vehetik igény­be. A Ferihegy 2-t személy- gépkocsival a 4-es számú főútról lehet megközelíteni, de elérhető a BKV piros 93- as járatával, illetve a Volán repülőtéri járatával is. Az új budapesti repülő­térre az első menetrend szerinti járat november 1-én 6,40 órakor érkezik Szaloni- kiből, az első induló járat pedig ugyanezen a napon 7,05-kor száll fel szófiai úti- céllal. Vendégköszöntö Szeretettel várt vendég érkezik ma fővárosunkba. Erich Honecker személyé­ben olyan ország köztiszte­letben álló vezetője látogat hozzánk, amely világszerte óriási tekintélyt vívott ki magának, és amelyhez ha­zánkat a barátság és együttműködés ezernyi szá­la fűzi. Az NDK-t 36 esztendeje kiáltották ki, válaszul arra, hogy az NSZK deklarálta önállóságát. A történelem első német munkás-paraszt állama mélyről indult: a háborús pusztítások után megmaradt ipar oroszlán- része a másik, a Nyugat ál­tal patronált német állam­ban koncentrálódott. Az el­ső időszakban nehéz gazda­sági-társadalmi közegben kellett tevékenykedni, de — ma már bízvást elmondhat­juk — sikerült megteremte­ni a progresszió, a béke és alkotás német államát. A kontinens mindössze 1 százalékán elterülő NDK ma a világ nyolcadik ipari állama; gazdasági és szo­ciális eredményeit azok is kénytelenek elismerni, akik oly hosszú ideig akadályoz­ták a demokratikus német állam nemzetközi státusá­nak rendezését, az NDK ENSZ-tagságát. Helsinki egyik legnagyobb eredmé­nye éppen az volt, hogy a ; földrész, valamint az USA ; és Kanada vezetői szentesí­tették az új európai határo­kat — köztük az NDK szu­verenitását is. ; A magas rangú vendég országával hazánkat a cé­lok, eszmék közössége köti össze. A Varsói Szerződés és a KGST tagállamaiként vállvetve küzdünk a béke megszilárdításáért, a szó- f cialista országok együttmű-j ködéséért, a nemzetközi I érintkezés intenzívebbé té-1 teléért. Kétoldalú kapcsolataink is rendkívül gyümölcsöző­ek, Magyar turisták az El­bánál, NDK-vendégek a Halászbástyán vagy éppen a Balaton körül, Ikarusok mondjuk a drezdai Zwin­ger körül és Trabantok, Wartburgok serege a ma­gyar utakon — ennyi is ér­zékelteti hétköznapjaink együttműködését. De a számok ennél is többről árulkodnak. Az el­ső, 1949-ben aláírt árucse­re-forgalmi egyezményünk 29 millió rubel értékű volt. Annak a megállapodásnak az értéke, amit nemrég írt alá Faluvégi Lajos és Ger­hard Schüer, a két illetékes miniszterelnök-helyettes, immár 10 milliárd (!) transzferábilis rubel a nagyságrendje. Ez 16 szá­zalékkal haladja meg a mostani (1981—85-ös) idő­szakét. Kapcsolatainkban rend­szeresek — és meghatározó jelentőségűek — a magas szintű kölcsönös látogatá­sok. Erich Honecker utol­jára 1982-ben látogatott hozzánk, ezt 1983 novembe­rében Kádár János berlini útja követte. Mind a múlt tapasztalatai, mind a jelen realitásai és a jövő követel­ményei biztossá teszik, hogy Erich Honecker mos­tani látogatása még tovább erősíti országaink, népeink rendkívül termékeny kap­csolatrendszerét. Harmat End fe „Igen komoly dialógus“ Arafat Ammanban Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke hétfőn Ammanba érke­zett, és megbeszéléseket kez­dett Husszein jordániai ki­rállyal a különutas regioná­lis rendezésről. Arafattal tar­tott általános katonai helyet­tese, Abu íjad és általános politikai helyettese, Abu Dzsiihad. A feleknek tisztázniok kel­lett azt, hogy miként értel­mezik február 11-én kötött paktumukat. Azóta a külön­féle izraeli katonai támadá­sokra a PFSZ — vagy a vele azonosítható csoportok — több ellenállási cselekmény­nyel válaszoltak. Ezek között szerepelt az Achille Lauro olasz hajó elrablásának az ügye, s a hajón elkövetett gyilkosság. Az eltelt hetek fejleményei viszont Jordánia és Egyiptom megítélése sze­rint aláásták a PFSZ szalon- képességét a különutas kom­(Folytatás az 1. oldalról) Iának javítása; az anyagta­karékossági kormányprog­ram végrehajtása; valamint a számítástechnika és az elekt­ronika széles körű alkalma­zása. A küldöttközgyűlés a napi­rendben szereplő többi kér­dés megvitatása után új ve­zetőséget választott. Az SZVT megyei szervezetének elnöke ismét dr. Fábián Lajos lett, a titkára pedig Török István. A küldöttközgyűlés munká­jában részt vett és felszólalt Trethon Ferenc ny. miniszter, az MTEISZ társelnöke, az SZVT elnöke is. ★ Ugyancsak október 28-án került sor a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület tiszt­újító taggyűlésére is. Az egyesület 1964-ben 33 fővel alakult meg a megyében. Je­binációkban érdekéit nyuga­ti hatalmak szemében. Husszein már korábban ér­tésre adta azt, hogy „igen komoly” dialógusra készült Arafatékkal, mivel úgy vélte, hogy a PFSZ-en belül nincs meg a kellő összhang. Az uralkodó változatlanul a PFSZ-t tartja a palesztin nép egyetlen törvényes képvise­lőjének, a múlt héten azon­ban már felszólította a szer­vezetet arra, hogy „nőjön fel feladataihoz”. Ezt többen úgy értelmezték, hogy ha az Ara­fat vezette PFSZ nem műkö­dik vele együtt a különutas folyamatban, akkor azzal a kéréssel fordul az arab tá­borhoz, hogy vegye fontolóra a palesztin képviselet megha­tározásának a kérdését. A PFSZ-t nyomasztja az a lehetőség, hogy Jordánia (és a PFSZ irányvonalával egyet nem értő) Szíria dialógusa ilyen fordulhathoz vezethet. lenleg tagjainak száma 62 és ennek fele felsőfokú vég­zettségű. Tagságának nagy része a megyei és városi föld­hivatal, Kartográfiai Vállalat, Geodéziai és Térképészeti Vállalat szakemberei közül kerül ki, de azok az intéz­mények is képviseltetik ma­gukat egy-két fővel az egye­sületben, melyek valamely formában kapcsolatban van­nak a földméréssel, földnyil­vántartással, térképészettel. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület minden évben több előadást, ankétot szervez, melyeken nemcsak a tagsá­got, hanem a közvéleményt érdeklő témákkal is foglal­koznak. Ilyenek például az új ingatlan-nyilvántartás beve­zetésével, annak eddigi ta­pasztalataival kapcsolatos rendezvények. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület megválasztott új vezetői: elnöke Görömbei József, titkára Szabó Ferenc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents