Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-26 / 252. szám

KU HÉTVÉGI MELLÉKET 985. október 26. Párizsból érkezett ÜNNEPI JAVASLAT A párizsi divatcégek nemcsak az évszakokra, de az finne­pekre is felkészítik javaslataikkal a szépen öltözni szerető hölgyeket. Nézzünk néhányat javaslataikból: Louis Feraud: Széles hímzett organza levelekből, fekete átlátszó tflllből és fekete bársonyból kreálták a szép és fiatalos ünneplő- ruhát. (Kovács Hart) Dior: Indián stílusú nyakék, fülbevaló és karkötő együttes. Ungaro: A divatház szép kíséretében az egy éve forgalomba ho­zott „Díva” nevű női parfümjét mutatja be. RECEPTEK KARALÁBÉS CSIRKE Hozzávalók: egy csirke, vaj, 2—3 fej karalábé, petrezselyem­zöld, 2 dl tejföl, só, liszt, 20 dkg rizs. A hosszúkásra vagy kockára vágott gyenge karalábét vajon megforgatjuk, sóval, petrezse­lyemmel ízesítjük, belerakjuk a feldarabolt csirkét, felöntjük vízzel vagy csontlével és lefedve főzzük. Mielőtt teljesen puhára főtt volna, a tejfölbe kevés lisz­tet keverünk és ezzel behabar­juk a karalábét. Jól összeforral­juk. Párolt rizzsel tálaljuk. TEJFELES SZELET Hozzávalók: 1 kg sertéshús, 2 fej vöröshagyma, citrom, 1 pohár tejföl, liszt, bors, só, 10 dkg vaj. A húst felszeleteljük, kiverjük, sózzuk, borsozzuk. A vajon mindkét oldalát megpirítjuk. Hozzáadjuk a két fej finomra vágott vöröshagymát, kevés cit­romhéjat, kevés forró vizet vagy maradék húslevest. Ezzel puhá­ra pároljuk. Majd kevés liszttel meghintjük, a tejfölt ráöntjük és felforraljuk. Melegített, mély tá­lon adjuk asztalra. Körítésnek makarónit vagy főtt burgonyát adunk hozzá, me­lyet sós vízben főztünk ki. PONTYRAGU Hozzávalók: 1 kg ponty, 1/4 kg leveszöldség (sárgarépa, gyökér, zeller, karalábé). 1 dl fehér bor, 1 pohár tejföl, 2 tojássárgája, bors, só, citrom, burgonya, pet­rezselyemzöld, 2 dkg vaj. A megtisztított zöldséget a va­jon megpirítjuk. A halat hosszú szeletekre vágjuk, beletesszük a zöldségbe, ráöntjük a bort, sóz­zuk. Felforraljuk (kb. 8—10 per­cig). A tejfölbe belekeverjük a tojássárgát, a borsot. Citrommal ízesítjük és ráöntjük a halra. Tovább forraljuk. Tálalásnál meghintjük petrezselyemmel és főtt burgonyát adunk melléje. GOMBÁVAL TÖLTÖTT TOJÁS, RANTVA Hozzávalók: a tojás, 20 dkg gomba, 1 kávéskanálnyi reszelt hagyma, 2 dkg vaj, só, bors. Panírozáshoz: tojás, liszt, zsem­lemorzsa. A tojásokat megfőzzük, meg­tisztítjuk és hűlni hagyjuk. A gombát tisztítjuk, apróra vág­juk, majd kevés vajon megfutta­tott hagymán átpároljuk. A főtt tojásokat félbevágjuk, a sárgá­ját a gombával együtt áttörjük, fűszerezzük és jól kikeverjük. A töltelékanyagot a fehérjékbe visszatöltjük. Két fél fehérjét összenyomva liszt—tojás—zsem­lemorzsában panírozzuk. Olaj­ban ropogósra sütjük. Sajtmár­tással tálaljuk. Gyógyszertől basszushang Nyilván mindenki megfigyelte már, hogy nemcsak a közvetlen érintkezésben, hanem akár te­lefonbeszélgetés közben is joggal és biztonságosan következtethe­tünk beszélgető partnerünk hangtónusából kedélyállapotára, hangulatára, vagy például arra, bogy jó vagy rossz kedve van. Az NSZK-bah Giessen profesz- szor furcsa jelenségre figyelt fel. A búskomorság — köznapi orvosi nyelven depresszió — el­len használatos szerek, amelyék sok esetben nélkülözhetetlenek a depresszióban szenvedő bete­gek kezelésében, a várakozástól eltérően nem élénkítik, hanem mélyítik, basszus tónusba viszik át a hangot. Megfigyelésének alátámasztá­sára úgynevezett „duplavak” kísérletben (tehát úgy, hogy sem a gyógyszert adagoló személy, sem a beteg nem tudta, hogy mikor kap depresszióellenes szert, mikor azzal színben, ízben és küllemben teljesen azonos, de hatóanyag nélküli placebo tab­lettát) 23 emberen vizsgálta az initramint tartalmazó depresz- szióellenes szereknek a hang minőségére gyakorolt hatását. Kiderült, hogy azoknak a kísér­leti személyeknek, akik az init- ramin tartalmú depresszióellenes tablettákat szedték, a hangtónu­sa a beszedéstől számított 30 perc múlva jelentősen mélyebb lett, tehát a basszus hangszín felé közeledett. Ezenkívül jel­lemző volt ezekre a személyek­re az is, hogy az 500 Hz alatti frekvenciatartomány hangrezgé­seit „teljes torokból” hallatták. Ez a hatás 3,5 órán keresztül volt megfigyelhető, ezután már nem volt különbség az initra­mint és a hatóanyagot nem tar­talmazó placebo tablettát szedők között. Ez a megfigyelés a vá­rakozással éppen ellenkező, hi­szen a mélyebb hangszin inkább rossz kedv esetén szokott je­lentkezni, az élénkebb pedig de­rűs hangulatban. Megfigyelték továbbá még a giesseni klinikán azt is. hogy egyes vérnyomást csökkentő szerek éppen ellenke­ző hatást fejtenek ki, tehát nem mélyítik, hanem emelik a hang- magasságot. (Szendéi) Elalszik a S aját tapasztalat: kiskamasz fiam öt­tusázni járt. A lo­vakat imádta, ezért vá­lasztotta az öttusát, de arra már nem került sor, hogy lóra üljön, az első fél év ugyanis úszással, futással, vívóedzéssel telt el. Igen ám, de reggel hatra járt a gyerek a Margitszigetre a Sport­uszodába. Ehhez fél ötkor kellett kelni, hogy odaér­jen. Ha nem úszás volt hajnalban, akkor futóed­zést tartottak. Heti két délutánt a vívás foglalt el. Egyszer azután behí­vott az osztályfőnöke: baj van a gyerekkel, minden­nap végigalussza az első két órát az iskolapadban. Ekkor abbamaradt az öttusa. padban Félreértés ne essék: senkit nem szeretnék sem erről a szép sportágról, sem más sporttanulásról lebeszélni, de tudni kell a szülőnek, hogy mennyi a gyerek teherbíróképessé­ge. Van olyan kisgyerek — mert -minek nevezzünk egy tíz év körüli kisfiút vagy kislányt —, akinek egyetlen szabad délutánja sincs, mert a másnapi feladat megtanulása mel­lett ott a matekszakkör, a balett, a különtorna, a né­met, az angol, vagy ép­pen a spanyol nyelvlecke, a szolfézs, a zongora, a számítógép tanfolyam, és még ki tudná felsorolni, hányféle különóra. A feladat megtanulásá­ra sokszor a késő este marad. De hát ki döntse el, hogy hol van a „megállj”? A pedagógus? A szülő? Talán ketten együtt. Mert sokszor a gyerek maga is szívesen jár a különböző szakkörökre, tanfolyamokra. Jól is ér­zi ott magát, és nem ve­szi észre, hogy „rablógaz­dálkodás” folyik egész fejlődő szervezetével. Gondoljuk jól át: ha úgy látjuk, hogy a gyerek fáradt, elsősorban vele beszéljük meg, mi az, amit abba lehetne hagy­ni, vagy mi az, amit vál­togatni lehetne: egyik év­ben az egyik, a másikban a másik szakkörre járni. Nem lustálkodásra buz­dítanak ezek a sorok, in­kább csak elfogadására, hogy mértékkel mérjük a pluszt a gyerekeinknek. Legalább többet ne dol­gozzanak, mint mi, fel­nőttek. S. M. Nagy divat az ujj nélküli, „ka­lauz-kesztyű”. Van. aki régi kö­tött kesztyűjének levágja az uj­jait, s a széleket eldolgozza ha­sonló vagy elütő színű fonallal. Van, aki megengedheti magának ós megveszd az ujj nélkülit a bu­tikban — ha éppen kapható. De többnyire nem. Talán azért, mert nem vált még igazán vi­selt divattá, talán mert olyan darab, amelyről könnyen felté­telezhető, hogy inkább kézi­munkaként, néhány órás elfog­laltsággal megcsinálja magának, aki viselni szeretné. Nos, aki rá­szánja magát, ime a recept: Körülbelül 4 deka Firenze fo­nal kettős szálával kötünk, há­rom és feles tűvel két, a rajzon látható négyzethez hasonló for­mát. Harminc szemmel kezdünk, két sima, két fordított szem váltakozásával hét centi magas csuklórészt készítünk. Utána dzsörzékötéssel — sima és fordí­tott sorok váltakozásával — a kézfej magasságában folytatjuk, az első hat sorban a széleken — két soronként — szaporítunk 36 szemre. Amikor kész, mindkét darabot a visszáján összehorgol­juk. Négy helyen — az ujjak szélességében — két-három lánc­szemet horgolunk méret sze­rint, ezek lesznek az ujjkezde- mények. És azzal kész, fel is húzhatjuk. Kedves díszítés, ha a befejező sor előtt két elütő szinü, bukléfonalból kötött sort dolgozunk az őszi divatkesz­tyűnkbe. ízlés dolga, hogy mi­lyen — például norvég — mintát alkalmazunk. Szöveg és rajz: Pálffy Judit Őszi divatkesztyű Felkészülés az anyaságra Napjainkban mindinkább a nők döntik el, hogy vállalják-e az eljövendő gyermeket, az anyai hivatást, az anyai szere­pet, vagy sem. Már a terhes­ség felvállalásával, á fogamzás bekövetkeztével megkezdődik az anyaság, : attól fogva, amiJ kor még csak ;,láthatatlan kő-; telék” fűzi , ossz® az. anyát magzatával. Mit fejez ki ez a szó: ter­hesség? Azt a felfogást tükrö­zi, hogy terhet vesz magára a nő, nem csak tényleges súly­többlet, hanem egy benne nö­vekedő új élet terhét. Ám a terhességet vállaló nő számára sem testileg, sem lelkileg nem kell, hogy teher legyen a gyer­mek kihordása. Egészen egy­szerűen mAs Állapotba kerül, fizikai és lelki értelemben egy­aránt. A terhesség testi-élettani vál­tozásaival tisztában kell len­nie a jövendő anyának, a vá­rakozás időszaka alatt tudato­san fel kell készülnie a gyer­mek megszületésére. Tisztán kell látnia, hogy még a leg­boldogabb anyaság sem men­tes az izgalomtól, félelmektől. Az általános lélektanból is­meretes, hogy minden érze­lem, így az izgalom, a félelem, de az öröm is testi változáso­kat idéz elő. Elpirulunk, elsá­padunk, a lelki feszültség, az aggodalom szívdobogást, sza­pora pulzust, emésztési zava­rokat idéz elő. Ezek a jelensé­gek csak tovább fokozzák az amúgy is érzékeny anyajelölt szorongását. A szorongás, a nyugtalanság a fejlődő mag­zatra is kihat, befolyásolja a vér kémiai összetételét, az anyagcsereműködést. Ezért a szorongások oldására feltétle­nül szükséges a tanácsadó or­vos utasításainak a betartása. A gyermek a méhen belül a legszorosabb biológiai szimbi­ózisban él az anyával. Az anya szervezete által közvetített kül­ső és a belső környezetből fa­kadó ingerekre a magzat faár a 4. hónaptól mozgásos reak­ciókkal válaszol. Ezek a moz^ gások visszajelzésként szolgál­hatnak az anya számára arról, hogy születendő gyermeke egészségesen fejlődik, aktivi­tása fokozódik, s arról, hogy nem közömbös az őt érő in­gerekkel szemben. Fiú lesz vagy lány? Ez sok­szor akár vitatéma is lehet a házasfelek között, ki-ki mást szeretne. Itt az anyáé kell, hogy legyen a döntés szava: nem fiút vagy lányt, hanem gyermeket vár, a gyermeknek készíti elő a helyét, az ottho­nát. Időben tájékozódnia kell arról, hogy milyen- berendezési tárgyak, ruhaneműk szüksé­gesek, s ezek beszerzése kö­zös, örömteli programot je­lenthet a házastársak részére. A legtöbb felnőtt számára kevésbé ismeretes, hogy mi­lyen egy újszülött alakja, nagysága, Enzio Ponzo olasz pszichológus kísérletei alapján AZ ÚJSZÜLÖTTRŐL MUTATOTT KÉPEK távolról sem váltottak ki osz­tatlan lelkesedést a jövendő anyákból. Sokan fel sem is­merték, hogy a képek újszü­löttet ábrázoltak. Szülés után viszont már egyértelműen fel­ismerték a képeken az újszü­löttet, de tetszésüket inkább a három hónapnál idősebb cse­csemők képe váltotta ki. Az emberek képzeletében ugyanis az 5—6 hónapos gyermek for­mája él a csecsemő megteste­sítőjeként. Ez az oka talán an­nak a gyakran következő csa­lódásnak, amit az újszülött megpillantása vált ki elsősor­ban az apából, de sok esetben az anyából is. Inkább csak ér­zelmi vonatkozása van annak, hogy az anyák saját csecse­mőjüket tartják a világon a legszebbnek. E jelenség okát abban találhatjuk, hogy az új­szülöttkor igen rövid, s ez idő alatt is meglehetősen keveset foglalkozhat a kisbabával az édesanya — különösen, ha az első hetet vagy heteket kór­házban tölti vele. Azokban a kultúrákban — például az Amazonas menti indiánoknál —, ahol a nők gyakran segít­ségére vannak szülő nőtársuk­nak, s együtt gondoskodnak az újszülöttekről, az újszülöt­tek képei nagyobb tetszést arattak Ha szépnek akarod látni új­szülött gyermekedet, foglal­kozz a másokéval is — taná­csolja az olasz pszichológus. Az anyának tehát ismernie kell az újszülött alakját, vele­született alapvető viselkedési módjait. Egy újszülött megle­hetősen kevés viselkedési for­mával rendelkezik: tud szopni, sírni, kezével, lábával kapá­lózni, a fejét forgatni. Ha nem alszik, akkor eszik, keveset van ébren, akkor is bámész­kodik, gyakorolja mozgásait. Jó ha az anya tudja, hogy a gyermek második, úgynevezett TÁRSADALMI MEGSZÜLETÉSE az első életév végén követke­zik be, amikor megszólal, s járni kezd. Gyermeket várni: az anyává válás első szakasza. Erkölcsi­leg felelőtlenségnek számít, ha nem előzzük meg a nem várt, nemkívánatos terhességet. A kelletlenül viselt terhesség, a gyermekszüléstől való irtózás már a gyermek megszületés'- előtt károsíthatja az anya^“ gyermek kapcsolatát, a ijván). biekben pedig a ne^ érke_ gyermekkel szembe-’, “ «„ h_ zése miatti elkeseredése a® ha­ragja nem s^bad, heg ki hasson a növekedő n*s?atra már a mehen belüli ‘etében. Dr. Flanr* Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents