Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-26 / 252. szám
1985. október 26. Kelet-Magyarország 3 IVAN KULEKOV: A FARKAS volt fagyva, oly nagyon vacogott a foga a hidegtől, hogy meg sem , tudott szólalni. Bedugtam irhabundám alá, kissé átmelegedett, barátságosabb lett, és azt mondta, hogy mutat egy kivezető utat, mivel megmentettem az életét. — Legjobb, ha farkas leszel — jelentette ki —, és velünk maradsz az erdőben. Ne, ne siess az ellenvetéseddel, először hallgass végig, azután határozz! Nincs jobb a világon, mintha valaki farkas. A hideg ellenére egyre több ember érti ezt meg, el■ Mi nem esszük meg egymást, barátom, nincs köztünk gazdag és szegény, főnök és beosztott, jó és rossz, nincs köztünk elválasztó határ. A világ valamennyi farkasa egymásnak testvére, nem szavakban — hanem tettekben! Mi nem találunk ki fegyvereket, hogy megsemmisítsük egymást, mi nem törekszünk arra, hogy megszüntessük az életet a Földön. Legyél farkas, barátom! Ha akarod, élj magányosan, ha akarod, élj falkában! Nálunk nincs válás, nincs gyerektartás. Senki sem hatáTavasszal megközelíthetetlen rr Őszi gyomirtás Nagyecseden Hatszázöt hektáron fejezték be a napokban a nagye- csedi Rákóczi Termelőszövetkezetben az őszi búza gyomirtását. Az Ecsedi-láp központjában fekvő gazdaság a most végzett növényvédelmi munkával igen nagy kockázatot hárított el, a belvíz miatt ugyanis tavasszal gyakorta megközelithetetlenek a táblák. Az őszi gyomirtást — tájékoztat Kubetov Zoltán növénytermesztési ágazatvezető — 354 hektáron tavaly próbálták ki először, eredménnyel. A hagyományos gépekkel, közvetlenül a vetés után egyszer kiszórt „GLEAN” nevű vegyszer a búza teljes tenyészideje alatt hatásos védelmet nyújtott valamennyi növényi kártevő, közte a lápvidéken különösen veszélyeztető ragadós galaj ellen. A hét végéig egyébként az őszi munkák túlnyomó részén már túljutottak a nagy- ecsediek. Végeztek a szója betakarításával, ami az idén a tavalyi 2,2 tonnával szemben, sajnos csak 1,5—1,6 tonnát hozott hektáronként. A már korábban lesilózott 600 hektár kukorica mellett szemesként 300 hektárnyi területről gyűjtötték be a termést. A tavaszi belvíz által legjobban sújtott kukorica — amiből még a szeptemberi fagy is „learatott” 80 hektárt — a múlt évi 800 vagon helyett összességében most csak 70 vagon termést hozott, a tavalyival megközelítőleg azonos nagyságú területről. Az országban a legnagyobb belvízkárt — 52 millió forintot meghaladó terméskiesést — elszenvedett gazdaságban a - mostani'őszi mezőgazdasági munkákkal is igyekeztek enyhíteni a veszteséget. A gondos, minden megtermelt értéket óvó betakarítás mellett fokozottabban figyeltek, figyelnek a jövő évi termést megalapozó tennivalókra. A bevetetlenül maradt, víznyomott területeket folyamatosan készítették elő a vetéshez, és a korábbi évekhez képest 230 hektárral növelték az őszi kalászosok területének arányát. Az összesen 1100 hektáron, optimális időben elvetett őszi búza már szépen kel. K. K. rozza meg neked, mikor láthatod gyermekeidet, nincs nálunk bíróság, nincsenek törvények! Nem kell megalázkodnod a főnököd előtt, nem kell lökdösődnöd a járműveken, nem kell este a fáradtságtól elaludnod a televízió előtt... Csak közöttünk értheted meg, mit jelent, ha szabad vagy, ha pedig már egyszer megkóstoltad a szabadságot, barátom, még gondolni sem fogsz arra, hogy ember légy ... Mit akarsz mondani? ... Csak gondolkodsz... Igen, elfelejtettem a legfontosabbat, miért válnak az emberek farkassá. Azért, hogy ne kelljen gondolkodniuk, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljanak saját gondolataik lidércnyomásától! Mit szólsz, barátom? ... Mondanom sem kell, minden a lehető legszerencsésebben ért véget. Győzött a jó, megöltem a farkast, felvágtam a hasát, teleraktam kővel és bedobtam a folyóba. Ezután kijöttem az erdőből, de minduntalan az járt az eszemben, vajon az volt-e a legjobb, amit tennem kellett? Adamecz Kálmán fordítása Alkotó együttes Vasúti átjáró építésén dolgoznak Rakamazon. (E. E. felv.) H a lesz krónikás, aki majd vállalkozik arra, hogy megírja a nyír- szőlősi üvegipari társulás gyára megszületésének történetét, akkor a figyelmébe szeretném ajánlani azt a szellemi team-et, amely nélkül aligha becsülnék e márkát Európában, és nem kapta volna a hírnév szárnyaira ezt a kis nyírségi falut. Világszerte is ritka az olyan gyakorlat, hogy egy termelő vállalat maga gyártja le, maga alkotja meg a termeléshez, megélhetéséhez, piaci versenyképességéhez, szóval az életben maradásához szükséges gépparkját. Nyírszőlősön ez történt! Bizonyára a szerencsés körülmények is közrejátszottak abban, hogy Seicher János igazgató körül olyan vezető gárda alakult ki, amelynek tagjai legalább olyan elköte lezettek, alkotó gondolkodásúak, áldozatkészek és szakmaszeretők, mint ő maga. Amikor arról faggattam, szerinte mennyit ér a géppark, amelyet ez a csoport alkotott, így válaszol: — Pénzben ki sem lehet fejezni. Ha ez az együttes nem jön így össze, kétséges ennek az üzemnek a léte. Ha a gépeket megterveztetjük, kivitelezőt keresünk, vagy külföldön drága pénzért megvásároljuk, akkor talán most ott tartanánk, hogy a csaknem 40 értékes gép közül elkészül kettő, míg csak az alapozásnál tar tanánk, talán most kezdenék a termelést. Így viszont a nyírszőlősi ÜVIT gyár az első perctől eltartotta magát! S ez elsősorban az alkotó együttesnek köszönhető. Termékeiket ismerik a Szovjetunióban, az NDK-ban, s már a tőkés piacokra is szállttá nak. Idén az éves termelési értékük meghaladja .a 70 milliót. Kényszer szülte a kezdeményezést. Ha élni, termelni exportálni akartak, gyorsan kellett és kell cselekedniük Gépeket, szerszámokat alkotniuk. Olyan műszaki fejlesztéseket, alkotásokat valósítanak meg, amelyekért súlyos százezreket kellett vagy kellene fizetniük. Tőkés importot váltottak ki. Ha szerszámot, gépet kell tervezni, összedugja a fejét Beregvári Péter tervező, a műszaki fejlesztési csoport vezetője, Vámos Sándor művezető, Pethe István műszaki vezető, Gottfried Gáspár a gyártmány és gyártásfejlesztés felelőse, Gavula Géza üveges üzemvezető és Székelyhídi Ferenc az igazgató helyettese. Van közöttük üveges, gépész, vasas, elméleti és gyakorlati szakember. Valamennyien szakmájuk megszállottjai. Szenvedélyes alkotók. Már- már annyira, hogy szinte röstelltem megkérdezni: mennyit kaptak a gyár gépparkjának elkészítéséért? „Ezt nem lehet megfizetni.” Kitérő válasz? Nem? Egy részük újítás, ötlet, másik részük alkotás, meglehet, még találmány is akadt köztük. Nem az én dolgom ennek a tisztességes elbírálása. Egy dologra azonban tisztességem szerint szeretnék figyelmeztetni. Az értékeket teremtő, azt megalapozó szellemi munka értékének érdemi becsülésére. A nyírszőlősi ÜVIT gyár szellemi teamje esetében ennek hiányát érzem. F. K. A kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet fonodájában bérmunkában jelentős mennyiségű fonalat készítenek elő szövő gyári feldolgozásra. (JL) Álma — a ládákban „Jó piacra találtunk“ — Gondod van az almaszedéssel ? Toborozz munkásokat Ajakról! Közszájon forog ez a téesz- elnökök között, s nem marad eredménytelen a faluban sem a felhívás. Nyírmadára, Nyír- tassra, Nagykállóba. Bakta- lórántházára. s még ki tudja hová járnak dolgozni az ajaki emberek, főleg a nők. Korrekt partner Éppen ezért tűnt visszásnak a dolog október elején, amikor úgy hírlett, nincs elég munkáskéz a helyi közösben, nehézségekbe ütközik az alma betakarítása. — Erről szó sem volt — oszlatja el a kósza hírt Bogár Attila, a Búzakalász Termelőszövetkezet főmezőgazdásza. — Alapja talán az lehetett, hogy év közben negyven tagunkat százalékolták le, miközben mi rájuk is számoltunk. Ez a növény-, zöldség- és gyümölcstermesztésben dolgozók ötödrésze, s bizony nem kis fejtörést jelentett nekünk a munka- szervezésben. Ha átszámoljuk munkanapokra, hétezer nap esett ki ily módon. Valóban nem kevés, a legjövedelmezőbben gazdálkodó nagyüzemben is megérzik negyven ember hiányát. — Ügy hidaltuk át. hogy bevezettük a tagonkénti kötelező almaszedést, ami nálunk korábban sohasem volt — folytatja Bogár Attila. — Emellett társadalmi munkások is dolgoztak, s végül október negyedik hetére befejeztük az almaszüretet. Azt hiszem, semmivel sem késtünk el. Az utolsó héten nyolcvan tonna került ládákba az 1900-ból. Ebben része volt az ajaki időszaki brigádnak is. —7 Augusztus 21-e óta szedjük az almát — mondja Gu- bik Miklósné, az alkalmi munkások vezetője. — A szerződésünk augusztus elejétől szól, így már a zöldbabot is szedtük. Dolgozunk mi mindent, ami éppen soron van. S ha a baktai erdészet hív csemetekapálásra, oda is elmegyünk. Persze szívesebben maradunk itthon, mégiscsak ajakiak vagyunk. Így történt most is. Már elígérkeztünk Nyírkárászra, amikor szóltak a téeszből. Akkor én elmentem Nyírkárászra, hogy visszamondjam a hívást, mert a becsület így követeli. Emberi tisztaságukat munka közben is megőrzik az ajaki asszonyok. A napszám kétszázhetven forint, s aki ledolgozza hétfőtől péntekig az öt napot, az szombaton már félnapi munka után megkapja a 270 forintot. Korrekt partner a téesz, jegyzi meg Gubikné. s természetesen ez viszont is igaz. A brigád addig marad, amíg a munka megkívánja. Furcsa, de egyben érdekes helyzet alakult ki Ajakon. Nem veszik fel könnyen az embereket szövetkezeti tagnak, előbb bizonyítani kell. Ahogy a gazdaság vezetői mondják, semmi sem indokolta a taglétszám bővítését. Növelik létszámot Most, hogy hirtelen csökkent a tagok száma, nyitnak, s növelni szeretnék a létszámot. Szabad munkaerő pedig van a községben, hiszen sokan eljárnak dolgozni máshová, sőt a nagykállói Nyírség Termelőszövetkezetben vannak olyan tagok, akik ajaki lakosok. Viszont a szabad munkaerőt nem tudják egész évben foglalkoztatni. Jó példa erre a már említett Gubik Miklósné, akinek édesanyja, férje té- esztag. Ezután két hold háztáji jár, s épp elég ezt a földet tisztességesen megművelni. Éppen ezért nem is akar tagsági viszonnyal a szövetkezethez kötődni. S a brigádban dolgozók fele hasonló cipőben jár, míg a másik fele nyugdíjas. Az alma az előző évekhez hasonló mennyiségben termett az idén. Kezdetben szovjet exportra csomagolták, de a jégverés miatt hamar elszállították a legjobb minőségű gyümölcsöt. Egy kilán harminc fillér — Kicsit vártunk a szedéssel — mondja Rády András főkertész, mintegy folytatva a főmezőgazdász gondolatát. — Vártunk, mert tovább érett a fán, s szerencsénkre az október besegített az érésbe, a pirosodásba, egyúttal darabosabb lett a gyümölcs. Addig is kerestük a belföldi értékesítés lehetőségét, s jó piacra találtunk. Vittünk Budapestre, Miskolcra, ipari üzemekbe, adtunk el almát a szőregi termelőszövetkezetnek; Ahogy most előzetesen számoljuk* kilogrammonként harminc fillér nyereségünk biztosan lesz az almán. ★ Ennyi az alma története Ajakon, s ehhez még hozzátartozik, van piaca a termésnek. Az már a másik oldal, hogy a szövetkezet pénzügyi mérlegét év végén a burgonyaeladás határozza meg. Mindenesetre a 2500 tonnából több mint ezret eladtak bel- és külföldre, a többit tárolják. Persze ahogyan mondani szokták, a helyzet nem reménytelen, sok minden változik még december végéig. Sípos Béla Vasúti átjáró épül fftévedtem az erdőben, nem is láttam, merre megyek, magamban pedig azt gondoltam, sohasem fogok kikerülni innen, amikor szembe jött velem egy farkas. Mintha a Jóisten küldte volna. Elmagyaráztam neki a helyzetemet, és arra kértem, mutasson egy kivezető utat, de annyira át hagyják a városokat, és visszatérnek a természetes életmódhoz. Azt gondolod, hogy csak a jó levegő miatt jönnek? Nem, barátom. A levegő csak ürügy, hogy legyen mivel igazolni magukat a társadalom előtt. Az emberek elmenekülnek az emberek elől, idejönnek hozzánk, farkassá válnak, hogy mentsék magukat.
