Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-24 / 250. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. október 24. Kommentár A hesseni precedens A rövid, néhány soros hír szinte eltűnik a hírügynök­ségi jelentések napi dzsun­gelében, pedig tartalma, mö­göttes jelentősége alapján, a megfigyelők egybehangzó ér­tékelése szerint megkülön­böztetett fontosságú. Üj, koa­líciós kormány létrehozásá­ról jött létre megállapodás az NSZK-beli Hessen tarto­mányban, ahol a főként kör­nyezetvédő programmal fel­lépő zöldek a jövőben támo­gatni fogják szavazatukkal a Szociáldemokrata Pártot. Nyilvánvaló, hogy a hír igazi súlyát nem e tartomá­nyi szinten elért megegye­zés adja, hanem az a hatás, amit e sokak által prece­densnek tekintett eset az NSZK egész belpolitikai éle­tére gyakorolhat. Az ellen­zékben levő szociáldemokra­ták, akik a közvéleményku­tató irodák elemzései szerint sokat javítottak helyzetükön, s alaposan kihasználják a Kohl-kabinet, s általában a bonni kereszténydemokrata- keresztényszociális-szabad- demokrata koalíció gondjait, kormányzati nehézségeit, most első Ízben voltak haj­landók szövetségre lépni a Bundestag „fenegyerekeinek” tekintett zöldekkel. Ez utób­biak részéről szintén elsőség­ről van szó, hiszen alig fél évtizedes parlamenti tény­kedésük óta most kerülnek először a végrehajtó hatalom közelébe, s irányíthat kép­viselőjük egy minisztériu­mot. Kérdés, hogyan befo­lyásolja ez a fejlemény a meglehetősen laza, minded­dig élesen „hierarchia-ejje- nes” programmal induló zöl­dek további állásfoglalásait, estleges együttműködését a szociáldemokratákkal más területeken is. Ugyanilyen bizonytalan, hogy a hesseni precedens változást jelent-e az SPD ré­széről, hiszen a párt leendő kancellár jelölt je, Johannes Rau eddig például követke­zetesen kizárta egy országos szinten létrehozandó koalíció tervét. Márpedig — bármeny­nyire elsietettnek, korainak tűnhet is — az NSZK-ban lassan már mindent a közel­gő, 1987 januárjára tervezett parlamenti választások szem­pontjából vizsgálnak. Kam­pányszempontból ugyanis — s ezt nyilvánvalóan Kohl és szövetségesei is épp ilyen jól tudják — a hátralévő tízegy­néhány hónap korántsem oly hosszú idő. Ez magyarázza, hogy a hesseni kísérlet kö­vetkezményeivel, az egész nyugatnémet ellenzék helyze­tére és a közvéleményre gya­korolt hatásával gyanítható- lag a bonni kormánykoalíció vezetői is behatóan foglal­koznak. Szegő Gábor Véget ért a VSZ szófiai tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) Kádár János, az MSZMP főtitkára csatlakozva Todor Zsivkov értékeléséhez rámu­tatott, hogy a szófiai ülés si­keres munkát végzett. Emlé­keztetett, hogy világszerte nagy reményeket fűztek eh­hez a tanácskozáshoz. A nemzetközi közvélemény ér­deklődéssel várta, milyen vá­laszt adnak most a szocialis­ta országok a nemzetközi élet mai kérdéseire. Az ülésről kiadott közlemény tükrözi, hogy a tanácskozás reálisan értékelte a nemzetközi hely­zetet és figyelmeztetett az emberiséget fenyegető veszé­lyekre. Tanácskozásunkon tisztességes és világos prog­ramot fogalmaztunk meg: feszültség helyett enyhülést, szembenállás helyett közele­dést, érdemi tárgyalásokat, Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának vezetésével szer­dán este hazaérkezett Szófi­ából a magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés Tag­államai Politikai Tanácsko­zó Testületének ülésén. A küldöttség tagja volt Lázár György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Várkonyi Péter külügymi­niszter és Oláh István had­seregtábornok, honvédelmi miniszter, az MSZMP KB tagjai. A magyar párt- és kor­mányküldöttséget Todor Zsivkov, a BKP KB főtitká­ra, a bolgár államtanács el­nöke, Grisa Filipov, a BKP KB PB tagja, a bolgár mi­fegyverkezési hajsza helyett egyenlő biztonságot a fegy­verzetek lehető legalacso­nyabb szintjén, fegyverkezés helyett leszerelést, az erővel és az erő alkalmazásával va­ló fenyegetőzés helyett békét és kölcsönösen előnyös együttműködést. A tőkés or­szágokban élő gondolkodó emberek is egyre jobban megértik, hogy ez a politika társadalmi rendszerünk, a szocializmus lényegéből fa­kad — mondotta az MSZMP főtitkára. Kádár János az ülés min­den résztvevője nevében kö­szönetét mondott a vendég­szeretetért és a gondosko­dásért. Meghívta a résztve­vőket a Varsói Szerződés tag­állami Politikai Tanácskozó Testülétének Budapesten tar­tandó következő ülésére. nisztertanács elnöke, Dimitr Sztanisev, a BKP KB titká­ra, Petr Mladenov külügymi­niszter és Dobri Dzsurov hadseregtábornok, nemzet- védelmi miniszter, a BKP KB PB tagjai búcsúztatták a szófiai repülőtéren. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Czinege Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Ka­mara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Tóth László közlekedési ál­lamtitkár, Kovács László, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője, Pacsek Jó­zsef altábornagy honvédelmi és Esztergályos Ferenc kül­ügyminiszter-helyettes. Je­len volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete •§, A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozata Gorbacsov bulgáriai látogatáson Szerdán Szófiában hivata­losan bejelentették, hogy ok­tóber 24-én, csütörtökön megkezdődik Mihail Gorba- csovnak, az SZKP KB fő­titkárának baráti látogatása, amelyet a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghí­vására tesz Bulgáriában. Egyiptom Támadják az ellenzéket Az egyiptomi kormánysaj- ■tó — szerdán — mintegy adott jelre — bírálni kezdte a Palesztinái Felszalbadítási Szervezetet és az ellenzéki pártokat. Ezzel láthatólag vé­get értek a kormányzat és a vele megbékült PFSZ, illetve az ellenzék mézeshetei. A kormány ellenőrizte na­pilapok főleg Abu íjadnak, Arafat biztonsági ügyekben illetékes, állandó helyettesé­nek azt a csütörtökön, Bag­dadban elhangzott kijelenté­sét találják sértőnek, hogy a PFSZ valójában soha nem kérte Egyiptomot: küldje Tu­néziában az Achille Lauro olasz hajó elrablóit. A három hivatalosnak minősíthető or­gánum „egyes palesztin sze­mélyiségéket” „felelőtlen nyi­latkozatokkal” vádol, olya­nokkal, amelyek az Achille Lauro-ügy miatt Egyiptomot rossz hírbe hozzák. Abu íjad bagdadi nyilatkozata valójá­ban nem cseng össze Jasszer Arafatéval: a PFSZ VB el­nöke ugyanis az egyiptomi Boeing eltérítése előtt azt mondta, hogy felkérte Egyip­tomot az Achille Lauro el­rablóinak a PFSZ-nek való kiadására, mivel palesztin törvényszék elé kívánták ál­lítani őket Tuniszban. A három kormánylap — az AL-Ahram, az Al-Gum- hurija és az Al-Ahbár — ugyanakkor kirohanásokat intéz két ellenzéki párt el­len. Ibrahim Sukrinak, az Egyiptomi Szocialista Mun­káspárt elnökének vezetésé­vel ugyanis ellenzéki pártok 'tagjaiból álló delegáció ke­reste fel kedden Kuvaitiban Arafatot. Részt vették a kül­döttségben az Űj Valid meg­bízottjai is, vagyis annak a burzsoá ellenzéki pártnak a tagjai, amely egyedül me- neszthetett választott képvi­selőkét a népi gyűlésbe. Az ellenzék ilyenformán támo­gatásáról biztosította a PFSZ-t a szálláskörletei ellen intézett október elsejei izra­eli légitámadás, majd pedig az egyiptomi Boeing eltérí­tése után. Kairói megfigyelők nem tartják lehetetlennek, hogy az ellenzék egyoldalú lépé­sét bíráló sajtóhangok admi­nisztratív intézkedések elő­hírnökei. Feltételezik, hogy a kormány meg akarja zabo­lázni az iszlám politikusok­kal együttműködő Űj Vafd- ot és kiváltképpen a balol­dalt. Az utóbbi években nagy mértékben fokozódott a nem­zetközi feszültség. A világ közel került ahhoz a határ­hoz, amelyen túl az esemé­nyek ellenőrizhetetlenné válhatnak — hangzik a Var­sói Szerződés tagállamai Po­litikai Tanácskozó Testületé­nek 1985. október 22—23-í ülésén elfogadott közös nyi­latkozat. A fegyverkezési verseny erőteljesen fokozódik. Az amerikai közép-hatőtávoi- ságú nukleáris rakéták szá­mos nyugat-európai NATO- országban történő telepítése új, veszélyes helyzetet te­remtett földrészünkön, vá­laszintézkedésre kényszerí­tette a Szovjetuniót és ■ né­hány más szocialista orszá­got. Különös aggodalmat vált ki annak veszélye, hogy a fegyverkezési versenyt ki­terjesztik a világűrre. Ez megingatná a kialakult ha­dászati helyzetet, a világűrt az emberiséget fenyegető ha­lálos veszedelem új forrásá­vá változtatná. A feszültség és a háborús veszély növekedésének okai az imperializmus, — minde­nekelőtt az Egyesült Álla­mok politikájában rejlenek, amely nyíltan katonai fö­lényre törekszik, hogy rá­kényszerítse akaratát más népekre és államokra. A Varsói Szerződés tagál­lamai semmilyen körülmé­nyek között sem mondanak le népeik biztonságáról. Nem törekszenek katonai fölény­re, de azt sem engedik meg senkinek, hogy velük szem­ben erre szert tegyen. Hatá­rozottan ellenzik a fegyver­kezési versenyt és annak eszkalációját, síkra szállnak az erőegyensúly lehető leg­alacsonyabb szinten történő megvalósításáért. Külpoli-tíkájuk fő célja a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítása, a katonai szembenállás szintjének csökkentése, a nemzetközi kapcsolatoknak a békés egy­más mellett élés és az eny­hülés szellemében történő fejlesztése volt és marad. Abból indulnak ki, hogy az ideológiai különbségeknek nem szabad befolyásolniuk az államközi kapcsolatokat és aláásniuk azok stabilitá­sát, s hogy napjainkban kü­lönösen szükség van a nem­zetközi helyzet normalizálá­sáért fellépő összes állam és erő aktív együttműködésére. Erre irányul a Varsói Szer­ződés tagállamai és más bé­keszerető országok javasla­tainak egész sora. A külön­böző társadalmi rendszerű országok politikai párbeszé­de, a józanul gondolkodó kö­rök tevékenysége, a háború- ellenes mozgalmak és a béke erőinek aktivitása bizonyítja, hogy vissza lehet térni az enyhüléshez, azt ki lehet terjeszteni az államközi kap­csolatok valamennyi terüle­tére és fordulatot lehet elér­ni a szilárd biztonság és az együttműködés felé. Egy ilyen fordulathoz vé­get kell vetni az erő és a konfrontáció politikájának. A nemzetközi helyzet meg­javítása új, korunk realitá­sainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös ön­mérsékletet követel. Olyan halaszthatatlan intézkedé­sekre van szükség, amelyek lehetővé tennék a fegyverke zési verseny megállítását és a világűrre történő kiterjesz­tésének megakadályozását, a fegyverzetek — mindenek­előtt a nukleáris fegyverze­tek — nagymértékű csökken­tését. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kiemelték az űrfegyverek, valamint a stra­tégiai és a közép-hatótávolsá­gú nukleáris fegyverzetek kérdésköréről Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalá­sok nagy jelentőségét. Támogatják a Szovjetunió konstruktív álláspontját, amely a fegyverkezési ver­seny ■ világűrre történő kitár­jesztésének megakadályozá­sával és a Földön való fegy­verkezési hajsza megszünte­tésével összefüggő feladatok gyakorlati megoldására irá­nyul; azon nagy jelentőségű, új kezdeményezését — ja­vaslatát —, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok állapodjon meg a támadó űr­fegyverek teljes betiltásáról és az egymás területének el­érésére képes nukleáris fegy­verzetek radikális, 50 száza­lékos csökkentéséről. A szövetséges szocialista országok vezetői úgy vélik, hogy a közelgő szovjet—ame­rikai csúcstalálkozónak hoz­zá kell járulnia a világban jelenleg meglévő veszélyes feszültség enyhítéséhez, a há­borús veszély csökkentéséhez, a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséhez, a leszerelés irányába történő tényleges előrelépést szolgáló, kölcsö­nösen elfogadható döntések­hez. A nukleáris veszély elhárí­tásáért vívott harc legfonto­sabb feladata az események jelenlegi veszélyes meneté­nek megállítása, az európai katonai szembenállás szintjé­nek csökkentése. A nemzet­közi biztonságot, s ezen be­lül Európa biztonságát sem lehet katonai eszközökkel, katonai erővel szavatolni. Földrészünk szilárd békéje csak az enyhüléssel, a lesze­reléssel, a bizalom növelésé­vel és a nemzetközi együtt­működés fejlesztésével érhető el. Meg kell állítani a nukleá­ris fegyverek további telepí­tését a kontinensen, ezen túl­menően el kell érni csökken­tésüket. A Varsói Szerződés tagállamai határozottan sík- raszállnak azért, hogy Európa teljes mértékben mentesüljön mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a harcászati nuk­leáris fegyverektől. Fontos lépés lenne ezen az úton, és megkönnyítené az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök leggyor­sabb, kölcsönös csökkentésé­ről szóló megállapodás eléré­sét, ha azokról az űrfegyve­rek és a hadászati fegyverze­tek kérdéskörétől különvá­lasztott, azzal nem közvetle­nül összefüggő, megfelelő megegyezés születne. Ezzel kapcsolatban külö­nösen nagy jelentőségűek a Szovjetunió, jóakarata bizo­nyítékaként tett, olyan egy­oldalú lépései, mint közepes hatótávolságú rakétái telepí­tésének moratóriuma Euró­pában, csakúgy mint azok­nak az SS—20-as rakétáknak kivonása a harckészültségből, amelyeket az amerikai kö­zép-hatótávolságú rakéták európai telepítésére válaszul, pótlólagosan telepítettek a Szovjetunió európai részén. Az ülés résztvevői emlé­keztetnek a NATO tagálla­maihoz intézett, érvényben lévő, közvetlen tárgyalások folytatására vonatkozó ja­vaslataikra: — kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség tag­államai közötti békés kap­csolatok fenntartásáról. A szerződés nyitott lenne min­den európai és más, érdekelt ország számára; — fagyasszák be és csök­kentsék katonai kiadásaikat; — mentesítsék Európát a vegyi fegyverektől. A résztvevők támogatják a Német Demokratikus Köz­társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányainak erőfeszítéseit ve- gyifegyver-mentes övezet ki­alakítására Közép-Európá- ban. A Varsói Szerződés tagál­lamai mielőbbi megállapodá­sokat szorgalmaznak a közép- európai haderők és fegyver­zetek kölcsönös csökkentésé­ről folyó bécsi tárgyalásokon, éc első lépőéként javasolják a szovjet és az amerikai fegy­veres erők csökkentését. Napjaink legfőbb feladata a fegyverkezési verseny, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés megállítása, és a leszerelésre való áttérés. E feladat megoldásában nagy előrelépést jelentene, ha a Szovjetunió és az Egye­sült Államok több elsőrendű fontosságú intézkedést ten­ne. Mindenekelőtt le kell ál­lítani a támadó űrfegyve­rek, köztük a műholdelhárí­tó eszközök létrehozásával, kipróbálásával és rendszerbe állításával kapcsolatos mun­kálatokat; a jelenlegi meny- nyiségi szinten be kell fa­gyasztani a meglévő nukle­áris fegyverzetet, egyben maximálisan korlátozni kell korszerűsítésüket, és egyide­jűleg be kell szüntetni e fegyverzet újabb fajtáinak és típusainak létrehozását, kipróbálását és telepítését; le kell állítani a közép-hatótá­volságú rakéták európai te­lepítését. E lépések még a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, a nukleá­ris és az űrfegyverek kérdé­sét átfogó megállapodás ki­dolgozása előtt megvalósít­hatók lennének. Napjainkban mind fonto­sabb és halaszthatatlanabb feladat a vegyi fegyverek — beleértve azok különösen veszélyes változata, a biná­ris fegyverek — teljes betil­tása és megsemmisítése. Az ülésen képviselt álla­mok megismétlik felhívásu­kat, hogy kezdődjenek konk­rét tárgyalások a hagyomá­nyos fegyverzetek akár glo­bális, akár regionális korlá­tozásáról és csökkentéséről, a fegyverkezési verseny meg­fékezéséről a tengereken és az óceánokon. Más államokkal kötött egyezmény alapján, az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvének megtartásá­val készek bármely fegyver­fajtát korlátozni, csökkente­ni, kivonni és örökre meg­semmisíteni. Más nemzetközi kérdések­ről folytatott véleménycseré­jük során hangsúlyozták: az ülésen képviselt országok ké­szek az aktív együttműkö­désre minden érdekelt or­szággal az Ázsiában, Afriká­ban, Latin-Amerikában és a világ más térségeiben kiala­kult válsághelyzetek mielőb­bi rendezése és új feszült­séggócok keletkezésének megakadályozása céljából. A Varsói Szerződés tagál­lamai támogatják a Román Szocialista Köztársaság ja­vaslatát, hogy az ENSZ-köz- gyűlés 40. ülésszaka fogad­jon el az egymással konflik­tusban álló államokhoz szó­ló felhívást a harci cselek­mények haladéktalan be­szüntetéséről és a tárgyalá­sok megkezdéséről, illetve arról, hogy az ENSZ minden tagállama a konfliktusokat és a vitákat politikai eszkö­zökkel rendezze. Az értekezlet résztvevői ki­fejezték eltökéltségüket, hogy a jövőben tovább szélesítik a szocialista és a kommunis­ta építésről folytatott ta­pasztalatcseréjüket, minden erejükkel hozzájárulnak a testvérpártok közötti kapcso­latok, a kormányaik, parla­mentjeik, minisztériumaik és intézményeik, társadalmi szervezeteik és dolgozó kol­lektíváik közötti kapcsola­tok fejlődéséhez. Az együtt­működés elmélyítésére töre­kednek a tudomány, a kul­túra és az oktatás területén, ösztönzik az idegenforgalmi és a helyi kapcsolatok ki- szélesítését és az állampol­gáraik közötti érintkezést. A Varsói Szerződés tagál­lamai végezetül felhívással fordulnak Európa és a többi földrész minden országának kormányához és népéhez, hogy egyesítsék erőfeszítése­iket az emberiség pusztulá­sával fenyegető veszélyek el­lőni harcban MG. termelőszövetkezetek! Közületek! Magánfogyasztók! AKKUMULÁTOROK beszerezhetők a görbeházi „Béke” MGTsz ipari szolgál­tató ágazata NYÍREGYHAZA, Moszkva u. 9. sz. alatti telepén. Minden típusú személy- és tehergépkocsiba való üzembe helyezett akkumulátorokkal várjuk meg­rendelőinket! Díjtalan beszerelés! (1719)

Next

/
Thumbnails
Contents