Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-23 / 249. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. október 23. Kommentár Craxi és a korallzátonyok Itália eddigi 44 kormány- válságára visszapillantva az elemzők egyetértenek abban: ez utóbbi alapvetően külön­bözik minden előzőtől. Ne­vezetesen azért, mert koráb­ban — általában — a pártkö­zi kapcsolatokban bekövet­kezett változás, a római po­litika boszorkánykonyhájá­ban oly művészi tökélyre fejlesztett frakcióharcok, gaz­dasági érdekellentétek vagy a kormányfővel szembeni bi­zalmatlanság miatt maradt árván a Chigi-palotában a miniszterelnök reneszánsz íróasztala. Külpolitikai okok­ból — hasztalan lapozunk a köztársaság eddigi 43 kabi­netjének históriájában — még egyetlen olasz kormány sem bomlott fel. Nos, a múlt héten váratla­nul kirobbant kormányzati válság ezzel új színt csempé­szett az ország politikai pa­lettájára. Bettino Craxi öt­párti koalíciója ugyanis vi­tathatatlanul az Achille Lau- ro nevű luxushajó ellen inté­zett terrorakció utórezgései­be, a palesztin kommandó foglyul ejtésének és Abu Abbasz PFSZ-vezető Itáliá­ból történt távozásának kö­rülményeibe bukott bele. Giovanni Spadolini exhad- ügyminiszter, a republikánu­sok vezére azért parancsolta ki minisztereit és államtitká­rait a kabinetből, mert sem a kormányfő, sem Giulio Andreotti külügyminiszter — úgymond — nem avatta be őt a palesztinokkal kapcsolatos lépésekbe. Figyelemre méltó, hogy ez­úttal a római válság rendkí­vül rövidnek bizonyult. Mint az várható volt, Francesco Cossiga államfő ismét a szo­cialista párti Craxit kérte fel a 44. kabinet megalakítására, s a korábbi partnerek közül egytől egyig készségüket fe­jezték ki támogatására. Még Spadolini is lehiggadt, s eb­ből arra lehet következtetni, hogy az újabb római koalíció legfeljebb személyi összetéte­lében különbözik majd Craxi előző kormányától. Tanulságoknak nincs híján a legutóbbi krízis. Kiderült, hogy bármennyi bírálat érte is az 51 éves, rendkívül am­biciózus Craxit, nálánál al­kalmasabb személy pillanat­nyilag nincs Rómában a kor­mányfői posztra. A politikus olyan stabil belpolitikai hát­teret teremtett magának, amely elegendő pajzsnak bi­zonyult ebben a zavaros kül­politikai bonyodalomban. Craxi hajója tehát minden bizonnyal rövidesen ismét felszedi horgonyát. Üj kabi­netje tulajdonképpen a régi hű tükörképe. A tapasztalt kormányos legfeljebb óvato­sabban hajózik majd a Föld­közi-tenger és az Egyesült Államok „vizeinek” alatto­mos korallzátonyai között. Tanácskozik a varsói csúcs (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió küldöttsége, élén Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének tagjával. A küldöttség tagja Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, minisz­terelnök, Eduard Sevardnad- ze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Szergej Szo- kolov, a Szovjetunió mar- sallja, az SZKP KB PB pót­tagja, honvédelmi miniszter, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára és Borisz Arisztov, az SZKP KB tag­ja, külkereskedelmi minisz­ter. Az ülésen részt vesz Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesí­tett Fegyveres Erőinek főpa­rancsnoka. Az ülés főtitkári tisztségét Marij Ivanov, a bolgár kül­ügyminiszter első helyettese tölti be. A tanácskozást Todor Zsiv- kov, a vendéglátó ország küldöttségének vezetője nyi­totta meg, üdvözölte a szo­cialista testvérországok leg­magasabb szintű párt- és ál­lami képviselőit. A délelőtti ülésen Gustáv Husák elnökölt. Felszólalt Mihail Gorbacsov, Wojciech Jaruzelski, Kádár János, Erich Honecker és Gustáv Husák. A délutáni tanácsko­záson Todor Zsivkov elnö­költ, felszólalt Nicolae Ceau- sescu és Todor Zsivkov. Az ülés résztvevői meg­hallgatták Viktor Kulikov- nak, a Szovjetunió marsall- jának, az egyesített fegyve­res erők főparancsnokának jelentését. A Politikai Tanácskozó Testület kiemelten foglalko­zott korunk legfontosabb kérdéseivel. A fő figyelmet egyebek között a békéért, a nukleáris fenyegetés meg­szüntetéséért, az európai és a nemzetközi helyzet javítá­sáért kibontakoztatott küz­delem alapvető feladataira fordították. Megtárgyalták a világűr militarizálásának megakadályozásáért, a fegy­verkezési — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési — hajsza megszüntetéséért, a leszerelésért, az enyhülés és az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés ér­vényre juttatásáért folyta­tott harc kérdéseit. A résztvevők egybehangzó véleménye szerint az utóbbi években nagymértékben romlott a nemzetközi hely­zet, fokozódott a feszültség. Mint az ülésen elhangzott, nem azon kell gondolkodni, hogy egy esetleges nukleáris háború milyen súlyos áldo­zatokat követelne, hányán élnék azt túl, hanem min­den erővel annak megaka­dályozásáért kell küzdeni. Ezzel összefüggésben ki­emelték, hogy a szocialista országok erre irányuló újabb és újabb békekezdeményezé­seket tesznek. Egyetértettek abban, hogy fordulatra van szükség a nemzetközi kapcsolatok­ban, amelynek előfeltétele, hogy hagyjanak fel a kon­frontációhoz vezető erőpoli­tikával. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a novem­beri genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozónak hozzá kell járulnia a háborús veszély csökkentéséhez. Álláspontjuk szerint le kell állítani a nukleáris fegyverek telepíté­sét Európában, teljesen men­tesíteni kell a kontinenst mind a közepes hatótávolsá­gú, mind a taktikai nukleá­ris fegyverektől. A tanácskozás résztvevői „A nukleáris veszély elhárí­tásáért, az európai és a vi­lághelyzet kedvező fordula­táért” című közös nyilatko­zaton dolgoznak. A barátság és az elvtársi együttműködés jegyében ülésező testület megvitatja a tagállamok kö­zötti együttműködés idősze­rű kérdéseit is. Mint Makszim Karadzsov, a bolgár külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője be­jelentette. szerdán nemzet­közi sajtóértekezletet tarta­nak Szófiában a Politikai Tanácskozó Testület kétna­pos üléséről. A Politikai Ta­nácskozó Testület ülésén részt vevő küldöttségek tag­jai kedden este díszhangver­senyen vettek részt. Még van lehetőség a megegyezésre Nemzetközi sajtóértekezlet Moszkvában A nukleáris és az űrfegy­verzetre vonatkozó, a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sokon előterjesztett új szov­jet javaslatokról tartott saj­tótájékoztatót kedden Moszk­vában Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tá­jékoztatási osztályának veze­tője, Georgij Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszte­rének első helyettese és Szer­gej Ahromejev marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, a szovjet fegyve­res erők vezérkari főnöke. Az újságírók kérdéseire válaszolva Ahromejev mar­sall először arról szólt hogy az új szovjet javaslatok két fő eleme, a csapásmérő űr­fegyverek betiltása és a nuk­leáris fegyverzet 50 százalé­kos csökkentése szorosan összefügg egymással. Az Egyesült Államok az űrfegy­verkezéssel a büntetlenül végrehajtható első nukleáris csapás lehetőségét akarja megteremteni önmaga szá­mára. Ahromejev marsall kitértB arra is, hogy a Szovjetunió nem folytat az amerikai ha­dászati védelmi kezdeménye­zéshez hasonló, támadó fegy­verrendszerek létrehozására irányuló kutatásokat a világ­űrben, illetve űreszközökkel. Természetesen végez űr-alap­kutatásokat, egy ellenséges támadás korai előrejelzését szolgáld, s egyéb felderítő eszközökkel kapcsolatos vizs­gálatokat. A szovjet kutatá­sok azonban mind kizárólag az operatív és harcászati biztosítás körére korlátozód­nak, s nem támadó jellegű­ek. Leonyid Zamjatyin szólt arról, hogy az amerikai fegy­verkezési lépésekre adott ed­digi, s esetleges jövőbeni szovjet válaszlépések termé­szetesen komoly anyagi esz­közöket emésztenek fel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország feladná, vagy megkurtítaná nagy szociális programjait. r Kendermagtermelők figyelmébe! A tyukodi „Kossuth” Mg. Tsz 1985. október 21-től az URAI telepén megkezdi a mag és virágos KENDERKÓRÓ ^VÁSÁRLÁSÁT. Felvásárlási ár: 100,— Ft mázsánként. Maximum 15% nedvességtartalomig. Átvétel 17% nedvességtartalomig! 15% nedvességtartalom felett %-ént 5,— Ft/q levonással. A kenderkórót két helyen átkötve (kb. harmadrészenként) kévébe kell kötni. Átvétel: a hét minden napján 6 órától 22 óráig. Fizetés: 10 napon belül nagyüzemeknél átutalással, kister­melőknél postán keresztül készpénzben! „Kossuth” Mg. Tsz Tyúkod, Petőfi út 50. sz. Telefon: Tyúkod 6, 8. Telex: 73-291. (19233) Fidel Castro meghívására Havannába látogatott Radzsiv Gandhi indiai kormányfő, akit melegen köszöntöttek a ku­bai főváros lakói. (Telefotó — PL — MTI — KS) TELEX • TELEX TÁJFUN UTÁN VIETNAMBAN fiätSIÜ2netven ember meg­halt, százhuszonnyolc eltűnt és kétszázötvenhét megsebe­sült az október 15—16-án a közép-vietnami Binh Tri Thien tartományban pusztí­tó tájfun s árvizek következ­tében. 229 ezer ház összedőlt, eb­ből 47 ezret a szélvihar a szó szoros értelmében lesöpört a föld színéről. A tartomány kilencezer tantermét, kilenc kórházat és 250 rendelőinté­zetet kényszerül majd újjá­építeni. A tartomány világ­hírű székhelye, a régi csá­szárváros Hue is megszen­vedte a pusztítást: mélyeb­ben fekvő részeit három mé­ter mély víz borította el, ká­rok érték a műemlékeket is. Végleg megsemmisült a termés hatvanezer hektár rizsföldön. A vietnami kormányrend- kívüli bizottsága, amelyet Vo Van Kiét, a VKP KB PB tagja, a minisztertanács cl- nökheiygüese vezet, a hely­színen irányítja a mentési munkálatokat. Az ország több részéből megindultak a segélyszállítmányok Közép- Vietnam felé. FÜLÖP-SZIGETEK — BÁNYAOMLÁS Kedd reggelre 46-ra emel­kedett a Fülöp-szigetek déli részén, Davaótól 100 kilomé­terre történt hétfői bánya­szerencsétlenség halálos ál­dozatainak száma. Az eltűn­tek száma a százat is meg­haladja. VÖRÖSKERESZT, VÖRÖS FÉLHOLD Genf ben több mint 120 or­szág küldöttségeinek részvé­telével megkezdődött a Vö­röskereszt és a Vörös Félhold társaságai ligájának közgyű­lése. A tanácskozáson a kül­döttek a két szervezet hosszú távlatú akcióprogramját vi­tatják meg. Az ENSZ 40. évfordulójára Világszervezet — világfórum Mai világunk elképzel­hetetlen lenne az ENSZ nélkül. E világfórumra ko­runkban, amikor a nemzet­közi viszonyok minden ed­diginél bonyolultabbak, je­lentős szereip hárul. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a fasizmus felett aratott történelmi győze­lem nyomán jött létre. 1945 tavaszán — előzetes kon­zultációk után — San Fran­ciscóban hívták életre. Ám csak amikor az öt nagyha­talom, s az aláírók többsé­ge letétbe helyezte a rati­fikációs okmányt, akkor vált véglegessé az ENSZ megalakulásáról létrejött megállapodás. Ezért ünnep­li október 24-én az emberi­ség az ENSZ napját. Négy évtized történelmi mércé­vel mérve rendkívül rövid idő, a mi életünkben re­ményt s aggodalmat keltő eseményekben gazdag pe­riódus. Mélyreható változá­sok történték, elég utálni arra, hogy a világszervezet­nek létrejöttekor 51 tagál­lama volt, azóta számuk megháromszorozódott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének életképessé­gét, létfontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy minden nemzetközi válság, feszültség, a világot ért minden gazdasági, tár­sadalmi és politikai meg­rázkódtatás ellenére fenn­maradt. Köszönhető ez az alapokmány haladó, de­mokratikus, a világ reali- . fásait figyelembe vevő el- J veinek is. Az alapító doku- ■j mentum kidolgozásában | jelentős részt vállalt a Szovjetunió. Nem véletlen, j hogy a békés egymás mel- | lett élés elve az ENSZ ; alapokmányában rögzítve | van. Az ENSZ olyan egye- ] femes nemzetközi szerve- j zet, amelynek munkájában 1 egyenlő jogokkal vesznek í részt a különböző társadal- j mi berendezkedésű, eltérő í gazdasági fejlettségű, nagy- j ságú és lélekszámú álla- j mok. Megfelel-e az ENSZ í azoknak a várakozásoknak, amelyeket a haladó em- I beriség támaszt iránta? ’ Nagyok az „elvárások”, i Nagy általánosságban véve j az ENSZ eddig alapjában megfelelt a feladatának, i Mozgásterét meghatározza, hogy a világszervezet adott, ‘ konkrét nemzetközi hely- \ zefiben tevékenykedik. Az i ENSZ nem „világkormány”, 1 nem áll a „kormányok fe- 1 lett”, csak annyira képes, I amennyire a tagországok ! kollektív akaratából vagy | egyetértéséből futja, de I „nem lépheti túl árnyékát”, ■ a világ politikai arculatát tükrözi. Egyre kevesebben vélekednek úgy, hogy lá+-- szattevéker.ységet folytató „sóhivatal” az ENSZ, vi­szont sokan hangsúlyozzák: még többet kellene tennie a világért, hatékonyabban működhetne. A közvéle- ! mény a világbéke magőrzé- 1 sét tartja az ENSZ legfon- I tosabb küldetésének, s ku- j darcának tekinti, hogy nem : tudta megakadályozni a ! nemzetközi feszültség foko­zódását. A fő tüzet az v ENSZ-re azok irányítják, akik az enyhülés, a szov­jet—amerikai kapcsolatok javítása ellen is fellépnek. Volt egy időszak, amikor hideg szelek fújták a ten­gerentúlról, s ez dermesztő­én hatott az East-River partján emelkedő 38 eme­letes ENSZ-palotára is. An­nak idején az úgynevezett szavazógépezet segítségé­vel számos dicstelen, hala­dásellenes ENSZ-határozat született, az Egyesült Álla­mok megpróbálta kisajátí- . tani a világfórumot. Vál­toztak az idők. A gyarmati sorból felszabadult fiatal országok száma egyre nőtt. A „77-ek” (ma több, mint 120-an vannak) hangja felerősödött. Az ENSZ pro­filja megváltozott. Ha köz­gyűlésben ezek az országok egységesen lépnek fel, ez a szavazatok többségét jelen­ti. Az ENSZ történetének lapjaira számos'figyelemre- méltó eredményt jegyez­hetnek föl. A világszerve­zet fontos egyezményeket kezdeményezett a nemzet­közi együttműködésben, a legkülönbözőbb politikai, gazdasági és társadalmi te­rületeken; jelentősen hoz­zájárult a gyarmati rend­szer felszámolásának elő­mozdításához, a gazdasági dekolonizáció elősegítésé­re törekszik, fellép az apartheid ellen, fontos sze­repe van a világ mezőgaz­dasági problémáinak feltá­rásában, megoldásuk elő­segítésében; erősíti a világ egészségügyi együttműkö­dését — s a pozitív lépése­ket még hosszan sorolhat­nánk. 1945 óta sikerült elkerül­ni egy újabb világháborút. A béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért nagy erőfeszítéseket tett az ENSZ, de ne feledjük, hogy több, mint 130 fegyveres konfliktus tört ki 1945—85, között, hogy háborúk vol­tak és sajnos vannak is. A leszerelésért, a fegyver­zetkorlátozásért, a világ-* szervezet permanensen küzdött. A fegyver­kezési verseny minőségileg magasabb szintre emelke-i dett, kiszélesedett. „Aa ENSZ előtt álló legfonto­sabb feladat — hangsúlyoz­ta Pérez da Cuellar fótit-* kár. — a nukleáris fegy-; verkezési verseny megféke-3 zése.” Az űrhadviselési ter­vek miatt új, minden ed­diginél félelmetesebb ve­széllyel is szembe kell néz­ni. Az ENSZ hatékonysága a szovjet-amerikai kapcso­latoktól is függ. A két nagyhatalom viszonya meg­határozó jellegű. A Szov­jetunió békekezdeménye­zései, javaslatai, az ENSZ születése óta nagy hord­erejűek. A szocialista or­szágok a biztonság és a bizalom légkörének megte­remtésére, a szemben állás felszámolására, az enyhülés elősegítésére törekszenek. A jubileumi közgyűlés lehetőséget biztosít arra; hogy a világ vezető állam- férfiai, diplomatái találkoz­zanak, párbeszédet folytás-j sanak egymással. E fóru-j mon a tagállamok a nem­zetközi közvélemény r,ag3< nyilvánossága előtt fejthe­tik ki álláspontjukat az emberiséget foglalkoztató legfontosabb kérdésekről. Az évforduló nemcsak a megtett út értékelésére ad! módot, a múlt tanulsága^ alapján, a világban történt; változásokat szem elötlj tartva az ENSZ holnapja, ä világfejlődés távlatai is foglalkoztatják az előre te­kintő politikusokat. Negyven év ... A világ-: szervezet alapítói történel­mi feladatukat teljesítették; A Biztonsági Tanácsban, a közgyűlések ülésszakain, aJ ENSZ különböző szenvei-i nek tanácskozásain új ne-j vek, arcok jelennék megj új generáció lépett és lép a régiek helyére. Az öröksé-f get remélhetőleg megbecsü-j lik, és a tapasztalatokból a tanulságot leszűrve, a kö-í vetkező évtizedekben aa ENSZ égisze alatt eredmé-| nyesebben fogják képvisel-" ni az emberiség érdekeit, j Szilágyi Éva)

Next

/
Thumbnails
Contents