Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-22 / 248. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. október 22. Kommentár A brüsszeli kiáltás Valóságos szökőár öntötte el egy NATO-ország fővárosának központját: Brüsszel utcáin vasárnap Belgium történetének egyik leghatalmasabb tüntetése hömpölygőit. A hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint legalább kétszázezer tüntető követelte a belgiumi Flo- rennesben már telepített tizenhat amerikai robotrepülő-. gép leszerelését, és minden további nukleárisfegyver-telepítés leállítását. A több órán keresztül vonuló menet mind a szó fizikai, mind átvittebb, politikai értelmében rendkívül, mondhatnánk tanulságosan sokszínű volt. Voltak csoportok, amelyek radikális jelszavak transzparensei, és voltak olyanok is, amelyek feszület alatt haladtak — a legkülönbözőbb pártállású és felfogású menetelőket egy irányba sodró cél felé. A sokszínűség ráadásul még a nemzeti hovatartozásra is vonatkozott: népes delegációk érkeztek a belga fővárosba más NATO-álla- mokból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Olaszországból, Angliából, és abból a Hollandiából is, ahol még nem dőlt el, telepíthetik-e területükre a Pentagon veszélyes „ajándékait”. Jelképes jelentőségű az is, hogy a brüsszeli tüntetéssel szinte egyidőben a holland szomszédságban kerek hárommillió aláírás bizonyította, hányán követelik ugyanazt Hollandiában, mint amit a brüsszeli vonulók. Azok a belga — és nem belga — százezrek, akik vasárnapjukat erre a messze- hangzó figyelmeztető kiáltásra Szánták, nemcsak azt tudták, hogy mit kiáltsanak, hanem azt is, hogy mikor tegyék ezt. A kiáltás akkor hangzott el, amikor utolsó, nyilvánvalóan döntő szakaszba léptek a genfi csúcs előkészületei. Ami pedig a világsajtót illeti, csak néhány tény a sok közül: Ahromejev marsall figyelmeztető cikke a Pravdában („a Szovjetunió már megtette a megállapodáshoz vezető út ráeső részét”), amerikai tudósok — köztük Nobel-díjasok — kampánya az űrfegyverkezés ellen, ugyancsak amerikai tömegtiltakozás a túlparti nukleáris kísérletek fellegvárában, Nevada államban, japán közéleti személyiségek drámai levele Nakaszone kormányfőhöz ugyanilyen előjellel. Ismételjük: ez csak néhány jelentés a brüsszeli tüntetés világhátteréről. Annak sokadik bizonyságaként, hogy amit a belga fővárosban követeltek vasárnap százezrek, azt világszerte százmilliók követelik. És nemcsak vasárnap. Losonczi Pál felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) kidolgozása, az apartheid elleni harc összehangolása, s az emberi jogok és alapvető szabadságjogok biztosítása. Közös kötelezettségeinket — amikor csatlakoztunk az alapokmány aláíróihoz — éppen ezekben az ügyekben egyetlen pillanatra sem felejthetjük el, most sem, amikor ünnepelünk és emlékezünk. A Magyar Népköztársaság — ismert és számunkra sajnálatos okok miatt — csak tíz évvel a világszervezet megalakulása után, éppen harminc esztendeje kapott lehetőséget arra, hogy belépjen az ENSZ családjába. E kettős évfordulón úgy érezzük, hogy megbecsült, egyenjogú és — talán nem szerénytelenség azt mondani — hasznos tagjai vagyunk a szervezetnek. Az ENSZ Magyarország számára is lehetővé teszi, hogy tevőlegesen részt vegyen minden napirendre kerülő téma, probléma megvitatásában, a döntések kidolgozásában és meghozatalában, s mi élünk a lehetőséggel. Elvi politikánkból fakad, hogy nem vagyunk passzív szemlélői a földünkön végbemenő politikai, társadalmi, gazdasági folyamatoknak, hanem kifejtjük álláspontunkat és igyekszünk erőnkhöz mérten erősíteni a tárgyalások szellemét. A Magyar Népköztársaság az ENSZ-ben folyó sokoldalú véleménycseréket és a kétoldalú kapcsolatokat egyaránt a nemzetközi dialógus fontos, nélkülözhetetlen elemének tekinti, s elhatározott szándéka, hogy az ENSZ-ben is megpróbálja a maga eszközeivel elősegíteni egészségesebb nemzetközi légkör, biztonságosabb világ kialakítását. A Magyar Népköztársaság, népünk teljes egyetértésével, széles körű, kiegyensúlyozott külpolitikai tevékenységével arra törekszik, hogy hazánk, népünk érdekeit kifejezve biztosítsa nemzetünk függetlenségét, társadalmunk fejlődését, s egyben hozzájáruljon az emberiség megmentését és előrehaladását szolgáló felelős erőfeszítésekhez. Az alapokmányban lefektetett, ma is érvényes elvekkel és célokkal összhangban, szövetségeseinkkel együttműködve a jövőben is erőfeszítéseket teszünk a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti párbeszéd fenntartására, a nemzetközi együttműködés szélesítésére, a feszültséggócok politikai úton való rendezése módozatainak keresésére, a békés egymás mellett élés szellemének és gyakorlatának erősítésére. A tapasztalatok minden józanul mérlegelő politikus számára azt kell, hogy igazolják: hosszú távon a korlátozás és a diszkrimináció, különösen pedig az erőszak elhibázott út, amely nem vezethet el egyes országok, régiók, sőt az egész világ gondjainak, problémáinak rendezéséhez. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok ápolásának és bővítésének, a nemzeti szuverenitás feltétlen tiszteletének, a kölcsönös előnyökre épülő együttműködésnek, a problémák, viták tárgyalásos rendezésének nincs az emberiség számára elfogadható alternatívája. Ennek tudomásul vétele, elfogadása és alkalmazása végső soron a létezés alap- feltétele. Ennek felismerése tükröződik kontinensünk, valamint a más földrészek országaival fenntartott kapcsolatainkban, minden külpolitikai lépésünkben. Az elmúlt évtizedek nem szűkölködtek válságokban, fegyveres konfliktusokban sem, de az utóbbi negyven év alatt született és felnevelkedett generációknak — szerencsére — legalább nem kellett átélniük világháború okozta pusztításokat. A magyar nép nevében mondom, amelynek sok évszázados szenvedéseit, de egyben hitét a jövőben nemzeti himnusza is szenvedélyes szavakkal fogalmazza meg: azt szeretnénk ha a jövőben nem csak Európa, de az egész világ népei tartós békében élhetnének. Ezért döntő fordulatra van szükség a kérdések kérdésében, a leszerelés ügyében. Napjainkra immár a világűrt is fenyegető fegyverkezési verseny túllépett minden józan emberi ésszel felfogható mértéket. Minden újabb fegyverrendszer megjelenése tovább növelné a bizonytalanságot, az emberiség teljes pusztulásának veszélyét, ezt ma már szinte felesleges bizonyítani, annyi tény és adat, tudományos érv ismert erről a világban. A földgolyó szocialista fele az elmúlt években is átfogó és részkezdeményezések egész sorát tette a nukleáris és hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdítására, a katonai szembenállás lehető legalacsonyabb szintjének kialakítására, az egyenlő biztonság következetes figyelembe vételével. Ebből a szempontból igen nagy jelentőségűek a legutóbbi — többek között itt az ENSZ- palotában elhangzott — szovjet kezdeményezések is, amelyeket teljes mértékben támogatunk. Reméljük, hogy a józanságot sugalló javaslatok józan feleletekre és követésre találnak a másik oldalon is. Aggódva látjuk azt is, hogy napjainkban a kedvezőtlen irányzatok felerősödését jelzi a konfrontációra, a válsághelyzetek kiélezésére törekvő szélsőséges körök nagy befolyása és hatása a világ- politika alakulására. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya ebből a szempontból nézve is meghatározó a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Ezért természetes, hogy — másokkal együtt — a magyar kormány bizakodó várakozással tekint a novemberi szovjet— amerikai csúcstalálkozóra, amelynek résztvevőitől nem kis felelősséget vár el a nemzetközi közösség. Szilárd meggyőződésünk: az egyetlen járható útnak az enyhülési irányzat minden lehetséges elemének erősítését, a válsággócok felszámolását. újabb konfliktusok kialakulásának megelőzését, a nemzetközi légkör megtisztítását, a bizalomra épülő alkotó együttműködést tekintjük a világ számára. Erre kell felhasználni az ENSZ testületéit, minden lehetséges nemzetközi fórumot, a két- és sokoldalú érintkezések minden formáját. Engedjék meg, hogy e helyről újból Magyarország támogatásáról biztosítsam az Egyesült Nemzeteket és tisztelt főtitkárát, akinek tevékenységét hazánkban megbecsülés övezi. Bízom benne, hogy a 40. jubileumi közgyűlés építő, előretekintő szellemben folytatja munkáját, hatékony lépéseket tesz a fegyverkezési hajsza megállítására, az együttműködés elmélyítésére, a nemzetközi béke és biztonság fokozására. Ehhez kíván hozzájárulni továbbra is a Magyar Népköztársaság. ★ Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn az ENSZ székházában találkozott és megbeszélést folytatott Daniel Ortega nicaragu- ai elnökkel. A baráti légkörű megbeszélésen eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatainak időszerű kérdéseiről, a nemzetközi helyzetről. Losonczi Pál kifejezésre juttatta a magyar nép szolidaritását Nicaragua népének az ország függetlensége és nemzeti felemelkedése érdekében kifejtett erőfeszítéseivel. Csaknem fél évezred elteltével Genova kezdi felfedezni felfedező nagy fiát, Kolumbusz Kristófot. A város szülötte úgy kerül egyre jobban az érdeklődés középpontjába, ahogyan közeledik az 1992-es évforduló, és ahogyan éleződik a küzdelem az Egyesült Államok, Spanyolország és \ Genova között a nagyszabású ünnepségek megrende- \ zéséért. A várostervezők | agya dollárlázban ég. az 500. évfordulóra majdan érkező turisták pénze „kon- I dícionálja” képzelőerejüket. Kolumbusz 1492. október I 12-én lépett partra a Bahamákon. Négy évvel azelőtt, I hogy útnak indult az isme- ] retlenbe, a pénzügyi támo- I gatást kereső genovai ten- I gerészt sorozatosan eltaszí- I tották maguktól a királyi | udvarok. Most, úgy tűnik, | mindenki igényt tart a I szolgálataira: a felfedezett ] Amerika, a mecénás Spa- I nyőlország és a szülőváros, I ahol Kolumbusz először I szippantotta be a tenger I sós levegőjét. SpanyolorI szág még külügyminisztéri- umi tisztségviselőt is me- I nesztett Olaszországba, hogy I megbizonyosodjon, mennyiVendégeink a kulturális fórumon Krisztof Penderecki M indannyiszor megragad és elgondolkoztat, hogy például Leningrádban és Washingtonban a zeneszerető emberek mennyire hasonló fogadtatásban részesítik műveimet. Egymástól alapvetően eltérő társadalmi rendszerekben élnek, s mégis, szinte teljesen azonos módon reagálnak zenémre. Ez természetesen mások alkotásaira is érvényes. Mai megosztott világunkban példátlanul nagy a jelentősége mindennek, ami hidat teremt a népek között azzal, hogy azonos, vagy hasonló élményt vált ki az emberekből — mondta egy interjúban korunk egyik legnagyobb élő zeneszerzője Krzysztof Penderecki. Alig 26 évesen a teljes ismeretlenségből robbant a lengyel zenei életbe 1959- ben Penderecki. Három kompozícióját az első díjjal jutalmazták a lengyel zeneszerzők szövetségének pályázatán. Alig tíz évvel később műveit a világ valamennyi koncerttermében ismerik és játszok. Az 1970- es években angol, francia és egyesült államokbeli egyetemek díszdoktorává választják. 1962—71 között a Yale egyetem zeneszerzésprofesszora. majd 1972- töl az esseni zeneművészeti főiskolán tölti be ugyanezt a posztot. 1970—71 között a bécsi rádió zenei tanácsadója, azt követően az NDK művészeti akadémiájának, a stockholmi és a londoni királyi akadémiák tiszteletbeli tagja. Számos lengyel és külföldi művészeti díjat érdemelt ki munkásságával. 1960-ban megkapta az VNESCO-díjat is. Az ENSZ fennállásának 25., az Egyesült Államok 200. évfordulója és a müncheni olimpia alkalmából is felkérték agy-egy mű komponálására. A lengyel népi és egyházi zene hagyományain alapulnak művei; számos alkotásának bibliai ihletése van. Zenéje nem egyházi zene. Penderecki számára a hitvilág eszköz az általános és tartós emberi értékek újraértelmezésére és továbbadására. Számos alkotásában emléket állít az emberiség szenvedéseinek. Művet szentelt például Hirosima áldozatainak is. Zenekari művek mellett operákat is írt. Ezek közül a legismertebb a Louduni ördögök című. Zsebesi Zsolt IZRAELI DIÁKTÜNTETÉSEK Izraelben vasárnap mintegy hetvenezer diák tüntetett az egyetemek környékén a tanulmányi díjak 7,8 százalékos emelése miatt, s ily módon megakadályozta a félév megkezdését. Az oktatásügyi és pénzügyminiszter javaslatot tett a tárgyalásokra, amennyiben a diákok azonnali hatállyal véget vetnek a sztrájknak, de annak szervezői jelezték: a tiltakozó akciót hétfőn is folytatják. Az éves tandíj felemelése főként azért váltotta ki a diákok felháborodását, mert az országban általános ár- és bérbefagyasztás van érvényben. SEBESÜLTEK A FÜLÖP-SZIGETEKEN Legalább tizen sebesültek meg hétfőn Manilában, amikor a rendőrség gumilövedékekkel támadt a kormányellenes tüntetőkre, akik közül az egyik életveszélyes állapotban van. Szemtanúk szerint a rendőrség egy terepjáróból akkor kezdett lövöldözni, amikor a kormányzat ellen tiltakozó tüntetők megállították terepjárójukat és betörték annak szélvédőjét. TÁJFUN Kína déli partjai felé tart az az óránként 170 km-es szelet kavaró tájfun, amely az elmúlt napokban a Fü- löp-szigetek térségében pusztított, ötven ember halálát, valamint sokmillió dolláros kárt okozva. re akarja meglopni Itália a Hispániát illető ünnepi dicsfényt — és hasznot. Áz „újvilág” felfedezésének öi- századik évfordulójára rendezendő ünnepségsorozat gerince egy seville-i, fél évig nyitva tartó kiállítás lesz. 215 hektáros területen már áprilisban megnyitja kapuit a „Felfedezés kora” címmel. A szervezők 20— 30 millió látogatóra számítanak. Genova, ahol prostituáltak állnak lesben a matrózokra várva, ahol a sikátorok és utcák táska- és zsebtolvajaira már az útikalauzok is figyelmeztetnek, alapos „kozmetikát” rendelt el. Turisták tízezreire számítván — s a magas munkanélküliség enyhítésére — lerombolják a már régen pusztulásnak indult városrészeket, hogy helyet adjanak a szállodáknak és egy kongresszusi központnak. „500 év után Kolumbusz végre tesz va- lamit értünk is” — jegyzi meg egy városi tisztségviselő. Nem mintha Genova sokat tett volna Kolumbu- szért, aki a nagy tengerparti kikötővárosban felcseperedve itta a tengerészek álmait, hogy az egzotikus Indiába el lehet jutni úgy is, ha mindig napnyugta felé halad a hajó. Az egyetlen létező kolum- buszi „ereklye”, amit Genova a nyilvánosság elé tárhat, egy kétemeletes rozoga téglaépület. Állítólag ez volt gyermekkorának otthona. Egy városi elöljáró kiábrándítónak tartja, hogy nincs több kolumbu- szi nyom, hagyaték, emlék Genovában. A házra felfutott a repkény, lelakatolt, zöld vasajtói kívül rekesztik a kíváncsiskodókat. Az épület ingatag, megsínylette, hogy évszázadokon át elhanyagolták. Mariano Lucca, egy amerikai olasz, a Kőlumbusz- napi nemzeti bizottság egyik vezetője szerint az épületen az alapos takarításon és a festésen kívül csak kisebb javításokat kell elvégezni, a ház szerkezete megfelelő. A bizottság csak arra vár, hogy Genova jeleze, mennyi pénz kell a helyre- állításhoz — mondja Lucca. És Genovának nem kevés pénz kell, ha nem is a házhoz, hanem az összes terv megvalósításához, rá van utalva az amerikai adományokra. Az olasz kormány csupán 20 millió dollárnak megfelelő összeget írt jóvá az ambiciózus 1992-es ünnepségekre, és ez messze nem elég. Az Egyesült Államokban 25 millió olyan olasz származású él, aki még sohasem látta szülei hátrahagyott hazáját. A genovaiak szerint az évforduló kitűnő alkalom a mulasztás pótlására. A városatyák ígérete szerint minden időben készen lesz. Sokak azonban lassúnak találják a munkálatok ütemét. És ha elszalasztják a nagy alkalmat, jóval nehezebben tudják majd elérni. hogy a Kolumbusz felfedezte új világból Itáliába látogató amerikai turisták útvonalának állandó állomáshelye legyen Genova. ___ Kedvezményes árak! '^-5' ŐSZI VASÁR A ZÖLDÉRT-BOLTOKBAN! Október 21.—november 2. között Burgonya 4,50 Ft/kg Vöröshagyma 8,— Ft/kg Sárgarépa 3,80 Ft/kg Petrezselyemgyökér 10,— Ft/kg Karalábé 3,40 Ft/kg Háztartási alma 6,— Ft/kg Szükségletét olcsóbban beszerezheti valamennyi sh^ ját üzemeltetésű nyíregyházi és vidéki ZÖLDÉRT- boltokb»«. Házhoz szállniuk: Nyíregyháza területén 50 kg-ot elérő megrendelését térítésmentesen. L Szerezze be téli szükségletét, most olcsóbb! Keresse fel boltjainkat!
