Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. október 19. HÉTFŐ: New Yorkban megnyílt az ENSZ-közgyűlés ünnepi ülésszaka — Moszkvában befejeződtek a szovjet—líbiai tárgyalások, Kadhafi elnök hazautazott — A lengyel választásokon a szavazásra jogosultak 78 százaléka járult az urnákhoz. KEDD: Az európai kulturális fórum megkezdte munkáját Budapesten — az SZKP Központi Bizottsága elfogadta a párt programtervezetét. SZERDA: Kormányválságot idézett elő Rómában az „Achille Lauro’* ügye, a republikánus párt kivált a kabinetből — Mitterrand francia államfő Brazíliában tárgyal. CSÜTÖRTÖK: Fokozódik az amerikai nyomás Nicaraguára, Ortega elnököt nem engedik be az ENSZ-köz- gyűlésre, Managuában rendkívüli állapotot rendeltek el — 46 ország vezetőinek részvételével Nassauban megnyílt a Brit Nemzetközösség értekezlete — Mitterrand elnök befejezte brazíliai látogatását — Véget ért az európai kulturális fórum plenáris része. PÉNTEK: A Szocialista Internacionálé bécsi leszerelési konferenciája a fegyverkezési hajsza korlátozását sürgette — Peresz izraeli kormányfő Washingtonban — Megkezdődtek az olasz kormányalakítási tárgyalások. A hét három kérdése O Mit jelent a vita az USA-ban a SALT—1 értelmezéséről? Jó 13 éve annak, hogy Moszkvában Leonyid Brezs- nyev és Richard Nixon aláírta a SALT—1 szerződést. A hadászati (a legnagyobb és legpusztítóbb) fegyverek korlátozását kimondó szerződés tulajdonképpen lejárt, gyakorlatilag azonban minkét nagyhatalom tartja magát előírásaihoz, tilalmaihoz. Az Egyesült Államok csillagháborús tervei nyilvánvalóan beleütköznek a SALT —1 rögzítette korlátozásokba. Washingtonban viszont nem hajlandók arra, hogy ezt el is ismerjék, hanem úgy tüntetik fél, mintha a SALT— 1 szabályainak újabb értelmezésével valójában meglenne a jogi lehetőségük a rakétaelhárító fegyverekkel folytatandó kísérletekre. Mc Farlane nemzetbiztonsági tanácsadó, aki közismerten a „héják” közé tartozik, vetette fel két hete, hogy tulajdonképpen az USA . -kormán nyát az új értelmezés révén: nem köti a 13 évvel ezelőtti szerződés. Shultz külügyminiszter ugyan nem híve ennek, de hogy a Reagan-kor- mányzaton belüli vitát ne vigye ki az USA és szövetségeseinek a viszonyába, a brüsszeli rendkívüli NATO- ülésen már igyekezett megnyugtatni minisztertársait, hogy az Egyesült Államok nem él a lehetőségeivel, amelyek a már említett újraértelmezésből adódhatnának. A NATO külügyminiszterek többsége azt kérte Shultztól, hogy amerikai tárgyalási magatartása a Szovjetunióval szemben ne zárja el az utat az európai fegyverzetcsökkentési megállapodás elől. Míg Brüsszelben a nyugateurópai érdekeket hangoztatták, a jövő héten Washingtonban összehívott „nyugati csúcstalálkozón” az amerikai (-----------------------------------Tollhegyen Kevés olyan szenvedélyes, gyűlölködő hangú vita zajlik manapság politikusok között, mint amilyen a jelenlegi izraeli miniszter- elnök, Peresz és a volt osztrák kancellár, dr. Bruno Kreisky között folyik. Peresz nemes egyszerűséggel antiszemitának bélyegzi Kreiskyt, akinek a „bűne” Tel Aviv szemében az, hogy jó kapcsolatokat épített ki különböző arab személyiségekkel, Arafattól Kadhafiig, s újra meg újra próbálkozott: hogyan lehetne tárgyalásos megoldást találni a közel-keleti válságra. Ha ezt a nagy célt nem is tudta megközelíteni, az tény, hogy Kreisky- nek köszönhetően több fogolycserére került sor: az arabok kezében volt izraeliek és izraeli táborok palesztin foglyai nyerték visz- sza egyszerre szabadságuL ________________ érdekek kerülnek majd előtérbe. Reagan nem hagyott kétséget afelől, hogy ragaszkodik a űrfegyver-kísérletek folytatásához. A NATO-beli visszhang bizonyos, számokkal kifejezhető felmérésével szolgált az úgynevezett „NA- TO-parlament”. A 16 tagország parlamentjeiből álló, egyébként semmilyen döntési joggal nem rendelkező testület állásfoglalása. Az USA által szorgalmazott, az űrfegyverkezést támogató véleményt San Franciscóban, ezen a bizonyos „NATO- közgyűlésen”, 91 szavazattal 12 ellenében és 38 tartózkodással fogadták el. Tehát ko- rántsincs egyetértés az ame- rikabarát atlanti honatyák soraiban sem a reagani tervekről. O Ki lehet-e szűrni közös irányzatokat a Stockholmban és Budapesten elhangzottakból ? A két főváros Svédországé és Magyarországé — a helsinki-folyamatban fontos helyet elfoglaló* két tanácskozásnak ad otthont. Stockholmban a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó értekezleten a 35 résztvevő úgy döntött, hogy új munka- szakaszba kell kezdeni. Most már meg kell teremteni annak az előfeltételeit, hogy a záróokmányt megszerkeszthessék és 1986 novemberéig el is fogadhassák. Ezért most már olyan kérdésekre kell irányítani á figyelmet, ahol van esély a 35 állam álláspontjának találkozására. Az erőszakról való lemondás ügye lehet ilyen téma, s elképzelhető kölcsönös engedmények alapján való megállapodás a nagyobb hadgyakorlatok korlátozásáról is. A stockholmi záróokmány is oda kell, hogy kerüljön a helsinki folyamat következő elemét jelentő bé—---------------------------------------------> *kat. Peresz dühét most az váltotta ki, hogy Kreisky igen keményen elítélte a tuniszi PFSZ-főhadiszállás elleni izraeli légitámadást. Nem válogatta meg szavait, amikor ezt az izraeli akciót minősítette ... Mindketten a Szocialista Internacionálé vezető testületének tagjai, a hét elején volt bécsi ülésen mégsem találkoztak. Peresz gyorsan elhagyta az osztrák fővárost, s Washingtonba ment, Kreisky pedig késéssel érkezett oda Dániából, ahol az utóbbi napokat töltötte. Nem kellett kezet fog- niok, de a Szocialista Inter- nacionálé ülését is megkímélték személyes és személyeskedő vitájuktól. Viszont emiatt a szocialista, szociáldemokrata pártok képviselői sem tudtak igazi, érdemi vitát folytatni a közel-keleti kérdésről. Meglehet, hogy egyesek megkönnyebbültek: nem kell Izrael ellen állást foglal- niok. (p) ________________J esi találkozó tárgyalóasztalára. Ugyanez lesz a feladata a héten Budapesten megkezdő - dött európai kulturális fórumnak is. Ennek lezárult a plenáris szakasza: elhangzott a 35 részt vevő állam küldöttségvezetőjének felszólalása, s a legtöbb állásfoglalásban a kulturális együttműködés igénye jelentkezett, az európai párbeszéd igenlése. Tulajdonképpen sem Stockholmban, sem Budapesten nem könnyű konszenzust elérni, hiszen az európai katonai szembenállás éppoly sú- ,lyos problémákat hoz felszínre, níint Kelet és Nyugat ideológiai küzdelme kulturális téren, de éppen ezen a héten jelentkezett a svéd fővárosban is az első, derűlátásra okot adó közös döntés. A nálunk elkezdődött összeurópai kulturális tanácskozás alaphangja pedig — az elkerülhetetlen nézetkülönbségek ellenére — optimistának mondható. O Mibe bukott bele az olasz kormány? Spadolini hadügyminiszter és republikánus miniszter- társai kivonultak az ötpárti koalíciós kormányból. Betti- no Craxi miniszterelnök a parlamentben bejelentette kabinetjének a lemondását. Az okot most nem annyira a belső gazdasági-társadalmi gondok, mint inkább külpolitikai véleménykülönbségek szolgáltatták. A kormányfő és kereszténydemokrata külügyminisztere, Andreotti a közel-keleti válsággal kapcsolatban olyan diplomáciai tevékenységre vállalkozott, amely nem volt sem Washington, sem Tel Aviv ínyére. Az olasz kormány tárgyalásokat sürgetett, amelyekben szerepet szánt Arafatnak, a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek is. így érthető, hogy Craxi élesen elítélte Izraelt a tunéziai PFSZ-főhadiszállás bombázása miatt. Amikor pedig az „Achille Lauro” elleni kalózakció véget ért, a római kormány vezetői vállalták a túszok kiszabadításáért nyélbeütött alku feltételének teljesítését, s amikor a palesztin Abu Abbasz (az alku egyik létrehozója) az amerikaiak „jóvoltából” a kezükbe került, minden amerikai és izraeli tiltakozás ellenére szabad embernek nyilvánították a PFSZ-vezetőt, aki biztonságban távozhatott Rómából... Az olasz—amerikai ellentétet különösen rossz néven vette Spadolini 'hadügyminiszter, aki — s ez már a rakéta-telepítési ügyben megmutatkozott — az USA fenntartások nélküli szövetségese. Pártja, a kis republikánus párt is az. Magatartásukat alighanem az óceánon túlról érkezett „súgás” mágyarázza. Washington más összetételű és. más alapállású kormányt szeretne látni Rómában. Arról nem is beszélve, hogy mennyire nem szívesen hallana Reagan a „nyugati csúcs- találkozón” az olasz kormányfőtől bíráló hangokat, netán szemrehányást. . Pálfy József Űrfegyverkemés Amerikai tudósok: NEM 1300 vezető amerikai tudós, köztük 13 Nobel-díjas és az amerikai egyetemek 14 legjelentősebb fizikai tanszékén dolgozó tudósok többsége írásban közölte a törvény- hozással, hogy nem hajlandó részt venni az űrfegyverkezéssel összefüggő kutatásokban, és ellenzi a kormány ilyen programját. A tudósok nyilatkozatukban rámutatnak: az űrfegyverkezés — a kormány állításával szemben — nem nyújtana védelmet az Egyesült Államok lakosságának atomháború esetén, ezzel szemben megnövelné a nukleáris fegyverkezési versenyt, és könnyen elvezethet atomkatasztrófa kirobbanásához. Nicaragua Ortega utazik, de... Daniel Ortega nicaraguai elnök kénytelen volt lemondani tíz amerikai szövetségi államba tervezett körútját. Ortega az ENSZ közgyűlésének 40. ülésszakára utazik New Yorkba, ahol hétfőn beszédet mond. A közép-amerikai állam vezetője a múlt héten kért vízumot az amerikai hatóságoktól, de Washington csak csütörtökön válaszolt a kérelemre. Először egy kizárólag New York-i tartózkodást lehetővé tévő vízumot adtak, végül néhány órával később korlátozás nélküli beutazási engedélyt adtak Dániel Ortegának, de a nicaraguai vezető akkor már lemondta látogatásait és a tervezett találkozókat. Déí-Atrika Moloise kivégzése A világközvélemény tiltakozása ellenére a dél-afrikai hatóságok pénteken reggel a pretoriai központi börtönben kivégezték Benjamin Moloise dél-afrikai költőt és hazafit, az apartheid rendszer ellen küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) tagját. Moloise-t azzal vádolták, hogy egy 1982-es gerillaakció során megölt egy rendőrt. Mind ő maga, mind pedig az ANC cáfolta, hogy a rendőrt a fiatal költő ölte volna meg. Libanon Sikeres akció Az elmúlt hetek legsikeresebb ellenállási akcióját hajtotta végre a Libanoni Kommunista Párt négy harcosa csütörtökön a szigorúan ellenőrzött „biztonsági zónában”, alig 1,5 kilométerre izraeli határvárostól, Me- tullától. Félórás heves harc után romba döntötték, az amerikai pénzen működő „Remény Hangja” nevű rádióadót, amely az Izrael által felfegyverzett és pénzelt Lahad-milicia érdekében fejtett ki propagandát. A küzdelemben a milicisták és az adó munkatársai közül 8—12 ember meghalt, s életét vesztette az ellenállás három harcosa is. A támadás részleteiről ellentmondásosak az információk. A jeruzsálemi rádió szerint öngyilkos merénylet történt, míg a libanoni rendőrség azt közölte, hogy a harcosok rakétákkal és kézifegyverekkel támadták meg az őrséget, majd ezután robbantották fel a kétemele- ‘■'«5 épületet. f--------------------------------------------------Vendégünk a kulturális fórumon Elem Klimov E lem. Klimov filmjeitől az ember — ha olyan nyíltan fogadja be az alkotást, amilyen szándékkal a rendező szól hozzá — emberségesebbé, jobbá válik. Ezt tapasztalja az újságíró saját magán is, s sokaktól hallott vallomásokat is erről. Klimov nem csupán a szovjet filmnek, hanem alighanem a világ filmművészetének egyik legjelentősebb köztünk élő alakja. Legutóbbi három filmje, a tíz éve készült Agónia, a néhány éve forgatott Búcsú, s most a sokáig érlelt, de csak idén nyáron befejezett új alkotása, a Jöjj és lásd! mégrázó művek sora: Klimov képes érzelmileg annyira a hatalmába keríteni a nézőt, s annyi mély, lassan kisarjadó, köznapjaink felett szálló gondolatot elültetni benne, hogy nem lehet szabadulni hatása alól. Mindehhez a filmművészet új és új eszközeit fedezi fel számunkra. Első kedves és Magyarországon jól ismert komédiájától, a Hurrá, nyaralunk- tól kezdve egészen legutóbbi alkotásáig töretlen ívű eddigi életműve. Aki személyesen ismerheti őt, annak a találkozás első perceiben kiderül: maga Klimov az a tiszta forrás, amiből mindez fakad. Hazájában sok hasonló, becsületesen gondolkodó, kitűnő ember él, de Klimov- nak megadatott, hogy a filmművészet útján világunk, az élet egyetemes kérdéseiről ossza meg velünk okos gondolatait, a szépre, a jóra, az emberségre biztasson. A legutóbbi hónapokban új filmjével a szovjet filmművészet nagyköveteként járja a világot, a fesztiválokat, s műve minden ország nézőiben egyformán hatalmas hullámokat kavar. Klimov szerényen fogadja a sok gratulációt, amelyet a Jöjj és lásd! esetében nagyon sok ember egyetlen szóban foglal össze: köszönöm. Néha fohászkodik: nagyon jó lenne megfelelni annak, amit látnak benne a kritikusok, a nézők. Az új film legelső közönségvitája Nyíregyházán volt; röviddel azután, hogy Budapesten ezzel az alkotással nyílt meg a szovjet film hete. A nyíregyházi vetítés utáni vitán szinte nem esett szó a filmről, noha nem kevés benne a néző kíváncsiságát kiváltó szereplő és megoldás. A háborús évek belo- rusziai népirtásáról szóló történet után a vitán arra kérték Klimovot, mondja meg: ki-ki a maga helyén mit tehet, hogy a világégés ne ismétlődhessen meg, az emberekből ne törjön elő soha többet a bennük rejtőző vadállat. Az az asszony, aki a vita legelején elsőként tette fel ezt a kérdést, a beszélgetés végén elmondta: ő rájött a maga dolgára. Ha mindannyian igyekszünk együtt, s külön- külön is emberek, emberséges emberek lenni, az máris sokat fog jelenteni közös jövőnk szempontjából. Klimov, aki a szovjet filmhéten Magyarországon járt, csak rövid időre utazott el: a fórumra visszajött. E sorok írója olyan szerencsés, hogy ezúttal is találkozhatott vele. E szermélyes találkozások kitörölhetetlen nyomot hagynak, a beszélgetésekből megtisztulva kerül ki az ember. S akinek nem adatik meg a személyes találkozó, az szert tehet erre az élményre a mozikban: filmjével nekem szól, neked és mindannyiunknak: emberek, maradjatok emberek! Horváth Júlia v.____________________________J Eberhard Aurich, az NDK-beli Szabad Német Ifjúság (FDJ) első titkára sajtótájékoztatót tartott. A képen jobbról a vendég, balról Ernőd Péter, a KISZ KB titkára. Kedv«mény.s Ä árak! ’^bbp ŐSZI VÁSÁR A ZÖLDÉRT-BOLTOKBAN! Október 21.—november 2. között Burgonya 4,50 Ft/kg Vöröshagyma 8,— Ft/kg Sárgarépa 3,80 Ft/kg Petrezselyemgyökér 10,— Ft/kg Karalábé 3,40 Ft/kg Háztartási alma 6,— Ft/kg Szükségletét olcsóbban beszerezheti valamennyi saját üzemeltetésű nyíregyházi és vidéki ZÖLDÉRT- boltokban. Héxhox szállítjuk: Nyíregyháza területén 50 kg-ot elérő megrendelését térítésmentesen. Szerezze be téli szükségletét, most olcsóbb! Keresse fel boltjainkat!
