Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. október 17. (Folytatás az 1. oldalról) mondotta. Ez a tanácskozás regionális jellegű, munkája ugyanakkor egyetemes jelentőségű, amennyiben Európa jelentős szerepet játszik a nemzetközi kulturális együttműködés fejlődésében. Lengyelország népe saját történelme során is tapasztalta annak igazságát, hogy a kultúra fejlődése szorosan kapcsolódik a nemzeti és az állami szuverenitás kérdéseihez. Végezetül javasolta: rendkívül hasznos lenne nemzetközi szemináriumok keretében tanulmányozni a kulturális értékek megőrzésével és védelmével összefüggő legfontosabb problémákat. A ciprusi küldöttség nevében Konsztanti/nosz Leontiu kulturális attasé azt hangoztatta, hogy a budapesti tanácskozás reményt fejez ki: a béke, a kölcsönös jobb megértés és együttműködés reményét hordozza. Ezt segítheti elő az európai művészek, értelmiségiek, a kultúra alkotói és felelősei közötti érintkezés, véleménycsere és párbeszéd. Noha — tette hozzá — földrészünk megosztott, az egyes kultúrákat határok, szövetségi rendszerekhez tartozás és eltérő vagy éppen ellentétes ideológiák választják el egymástól. A ciprusi küldött különös figyelmet szentelt a műemlékvédelem kérdéseinek. Kole Csasule nagykövet, a jugoszláv küldöttség vezetője, neves makedón író felszólalásában elsőként népének történelméről, a nyelvének megőrzéséért vívott harcáról szólt. Ezt követően kijelentette: a helsinki folyamat a párbeszéd, az egyetértés lehetőségét kínálja számunkra. Lehetőséget arra, hogy kezdeményezzünk és tényleges lépéseket tegyünk az itt megvitatandó kérdésekben. A jugoszláv küldöttség véleménye szerint Európa — tekintet nélkül a határokra és különböző akadályokra — bölcsességet, türelmet, kitartást vár tőlünk annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a párbeszéd. A török küldöttségvezető, Cenap Keskin nagykövet a budapesti fórummal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy ez a rendezvény több szempontból újszerű, s alkalmat ad arra is, hogy a résztvevők áttekintsék: mennyiben teljesítették a helsinki záróokmány ajánlásait. A török kormány aktívan tevékenykedik a záróokmány ajánlásainak megvalósítása érdekében — mondotta. Végül kijelentette, hogy Helsinki szellemében a török kormány egyenlő feltételeket biztosít a területén élő minden kisebbségnek, s eközben ismertette kormánya álláspontját a — kifejezése szerint — Bulgáriában élő török kisebbség helyzetéről. Hans Kühne nagykövet, a dán delegáció vezetője fontosnak tartotta, hogy az érintett kormányok élő realitássá tegyék a helsinki záró- dokumentumot. Helyeselte, hogy a madridi értekezlet három fő témát határozott meg a kulturális fórummal kapcsolatban: az alkotást, a terjesztést és az egyes országok közötti együttműködést. Az, hogy az egyes delegációkban nemcsak kormányképviselők, hanem kiemelkedő kulturális egyéniségek is helyet kapnak, Helsinki szellemét szolgálva lehetővé teszi a személyes kapcsolatok bővítését — hangsúlyozta. Jósé Maria Ullrich y Rojas, Spanyolország budapesti nagykövete, a spanyol küldöttség helyettes vezetője felszólalásában hangoztatta: a madridi találkozó szellemét szem előtt tartva érkeztek Budapestre. Bíznak abban, hogy sikerül lendületet adni az európai kultúra ügyének, s ezzel az egész helsinki folyamatnak. A spanyol küldöttség igyekszik elősegíteni a budapesti kulturális fórum sikerét. A nagykövet ígéretet tett arra, hogy Spanyolország tapasztalatait felhasználva, igyekszik minden módon elősegíteni a kevésbé ismert európai nyelvek elterjesztését, annál is inkább, mert ezek a nyelvek is jelentős mértékben járultak hozzá a közös európai kultúra gazdagításához. Ezután hazánk képviseletében Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője szólalt fel. — Küldöttségünk — más országok delegációihoz hasonlóan — abban érdekelt, hogy a kulturális jorum konstruktív légkörben végezze munkáját. Realisták lévén természetesen tudjuk, hogy a tanácskozás, mint az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik eseménye, nem lehet független a külvilágtól, amely tele van feszültségekkel. A nemzetközi környezet azonban nemcsak sötét színekkel ábrázolható: a Helsinkiben elindult folyamat segítette a békés egymás mellett élés politikájának kibontakozását, amelynek — minden ellentmondás ellenére — nincs más értelmes, az emberiség jövőjét biztosító alternatívája. Másrészt: valljuk a kultúra és a kulturális kapcsolatok viszonylagos önmozgását. Azaz olyan sajátosságait, amelyek hagyományosan a nemzetközi megértés és a béke, a haladás irányában hatnak, és az általános fejlődési tendenciák összefüggéseinek mai fokán is termékenyítő hatást gyakorolnak a részt vevő országok általános kapcsolataira. A magyar delegáció arra kapott megbízást, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a kulturális fórum sikeréhez, és támogasson minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy tanácskozásunk ne a konfrontáció, hanem a tartalmas és kölcsönösen hasznos kooperáció színtere legyen. A madridi konferencia három kérdéskört ajánlott a kulturális fórumon megvitatni: az alkotás, a kultúraterjesztése és a kulturális együttműködés témakörét. Engedjék meg, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban országunk, kulturális életünk gyakorlatára támaszkodva kifejtsem a magyar delegáció álláspontját. Magyarország szocialista társadalmat épít, és ennek — az erre irányuló politikának — szerves része a kultúra fejlesztése, gazdagításának előmozdítása, ezen belül a művészetek támogatása. Felfogásunk szerint a művészetek egyszerre kritikus és építő funkciót töltenek be az emberi integritás védelmében, az antihumánus erők elleni mozgósításban, az ember öntudatra ébresztésében, felszabadításában, világnézetének, életmódjának formálásában. A mai magyar művészeti életre a sokféleség a jellemző, különböző irányzatok vannak jelen a hagyományos realizmustól, vagy a romantikától a poszt-modernig. A szocialista társadalom a művészetek fejlődésére eszme- és értékrendszerével, tényleges gyakorlatával kíván hatni, s ezen az alapon támogatja a humanista törekvéseket megtestesítő, a szocialista eszmeiségű alkotásokat. Ugyanakkor tere van nálunk minden olyan irányzatnak, amely nem áll szemben a művészetek alapvető funkcióival. Szembefordulunk viszont azokkal a törekvésekkel, amelyek fasiszta, militarista nézeteket, a népek közötti gyűlöletet akarják terjeszteni, és nem örülünk az úgynevezett fogyasztói kultúra silány termékeinek, amelyek megcsúfolják a jó ízlést és az erkölcsöt. Minden humanista szabadságmeghatározásban felállítanak korlátokat, és kimondanak elkötelezettségeket. E kategóriák értelmezése eltérő lehet és konfliktusok is keletkezhetnek a különböző nézetek között, de az aktív humanizmus nem lehet közömbös a művészetek befogadásával és hatásával szemben. A magyar kulturális kormányzat jelentős anyagi eszközökkel támogatja a kultúra terjesztését azért, hogy az értékek mindenkihez eljussanak, hogy a kulturális demokrácia elve érvényesüljön. Meggyőződésünk, hogy az élethez és a munkához való jog mellett a kultúrához való jog is az alapvető emberi jogok közé tartozik és ennek anyagi alapját is meg kell teremteni mindenki számára. Nem állíthatjuk, hogy már elértük célunkat: az igényt a kulturális értékek iránt szüntelenül fel kell kelteni, s a kultúra támogatásához újabb erőforrásokra van szükség. A Magyar Népköztársaság széles körű nemzetközi kulturális kapcsolatokat tart fenn: csak Európában összesen 27 országgal van kormányzati szervek nevében aláírt csereprogramunk. Különleges figyelmet szentelünk a kulturális, művészeti értékek cseréjének, mert tudatában vagyunk annak a szerepnek, amelyet a humanista kultúra értékei a népek ismerkedésében, egymás iránti megértésük elmélyítésében betölthetnek, de azért is, mert ettől a cserétől várjuk, hogy a magyar kultúra kevéssé ismert értékes alkotásai más országokban is hozzáférhetők legyenek. Kulturális értékeink cseréje számos országgal a kölcsönösség jegyében történik. Egyes nyugati országokkal azonban ez a kölcsönösség — különösen a nyelvhez kötött alkotások esetében — alig jelentkezik. Ezért számunkra különösen értékesek a helsinki záróokmány rendelkezései a kevéssé elterjedt nyelveken létrehozott irodalmi művek és más művészeti alkotások szélesebb körű megismertetésének előmozdításáról. Ezek érvényesítése érdekében delegációnk javaslattal fog élni. Tudomásul vesszük, hogy a jelen konferencián részt vevő államok között aszerint, hogy melyik társadalmi rendszerhez tartoznak, kulturális téren is eltérések vannak, de az üzleti szempontokból vagy más okból következő egyoldalúságot a kulturális cserék terén sem helyeselhetjük. Mi a kulturális cserében is egyenjogúságra törekszünk, amin természetesen nem a számszerű viszonosságot értjük. A kölcsönösség megteremtésére nézetünk szerint minden kormánynak vannak eszközei és kívánatos, hogy a helsinki záróokmány ajánlásainak megfelelően alkalmazzák is ezeket az eszközöket. Javasoljuk tehát, tanácskozásunk fordítson megfelelő figyelmet annak vizsgálatára, hogy a részt vevő országok kormányai milyen intézkedésekkel tudnák növelni hozzájárulásukat egymás kultúrájának kölcsönös megismertetéséhez. A kulturális csere kiegyensúlyozottabbá tételéhez; ahhoz, hogy a különböző népek, ezen belül a kevéssé elterjedt nyelvek kultúrája tényleges értékeihez és rangjához méltóan legyen jelen az európai kultúrában. Befejezésül hadd idézzem Thomas Mann-nak a Népszövetség Szellemi Együttműködési Bizottságának budapesti ülésén 1936-ban elmondott szavait: „Európa a humanizmus eszményével szorosan is elválaszthatatlanul összekapcsolt fogalom. Ez az Európa pedig csak akkor fog megvalósulni, ha a humanizmus felfedezi férfiasságát, és ama felismerés értelmében jár el, hogy a szabadság sohasem lehet halálos ellenségeinek és gyilkosainak szabadosságává ... Humanizmusról beszélve Európa alapjairól és szellemi életfeltételeiről beszélünk, és ezért szükségesnek véltem arra a kapcsolatra rámutatni, amelyet a minden humanisztikus gondolatban benne rejlő természetes jóságnak a férfias határozottsággal alkotnia kell, hogy Európa továbbra is fennmaradhasson.” — Az előretörő fasizmus árnyékában hangzottak el egykor ezek a szavak Magyarország fővárosában. Ma, a nukleáris háború fenyegető rémével szembenézve nem kisebb az alkotó értelmiség, a művészek felelőssége azért, hogy Európa neve valóban elválaszthatatlanul összefonódjék a humanizmus, a béke és a népek közötti együttműködés eszméjével. Ebben segíthet a kulturális fórum. A magyar delegáció egy ilyen fórum sikerén kíván munkálkodni és együttműködni mindenkivel, aki számára Európa és a kultúra ma is fontos eszményeket jelent — mondotta befejezésül Köpeczi Béla. Szakszervezeti kislexikon BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG A választott vezető szervekkel és vezetőkkel szemben a demokratikus centralizmus elve alapján támasztott követélmény, mely szerint a végzett munkáról rendszeresen jelentést tesznek választóiknak és a felső vezetésnek. Ez a szak- szervezeti munka elengedhetetlen tartozéka, a tagság kontroll szerepének és a vezetésben való részvételének feltétele. A vezető szervek a választások alkalmából, ezenkívül — a két választás közötti időszakban — legalább egyszer kötelesek az egész szakszervezeti munkáról beszámolni a tagságnak. A beszámolás szak- szervezeti csoportértekezleteken, taggyűléseken, küldöttértekezleten a testületek ülésein és a kongresszuson történik. Az szb-titkár vagy az szb-tag köteles beszámolni az szb-nek, az szb a szakszervezeti tanácsnak, a szakszervezetek elnöksége a szakszervezetek központi vezetőségének, a SZOT pedig a legmagasabb szakszervezeti fórumnak: a kongresszusnak. A beszámolási kötelezettség célja: a gazdaságirányító szervek megfelelő tájékoztatásának biztosítása a termelés eredményeiről és az elképzelések megvalósulásáról. HATÁROZATI JAVASLAT A döntés-előkészítés utolsó, befejező mozzanata. A határozati javaslat tulajdonképpen a döntésre váró kérdés alternatívája. Konkrétnak, érthetőnek, világosnak kell lennie, pontosan körvonalazza a feladatot, az objektív helyzetjelentés alapján. Helyes, ha több döntési variációt tartalmaz, s ezzel jó lehetőséget nyújt a határozathozóknak a mérlegelésre. A határozati javaslat a testületi vita alapjául szolgál, melynek eredménye a döntés. Ez a határozatban fogalmazódik meg. Lényeges az alulról jövő kezdeményezés, de legalább ennyire fontos a már meghozott határozat pontos végrehajtása. Természetesen az esetleges tévedéseket nemcsak kell, de szükséges is korrigálni. Időben. Vendégünk a fórumon Stephan Hermlin S zerény, fanyar mosolya, szinte gyermekien kíváncsi tekintete, s fehér haja rokonszenvet ébreszt mindenkiben. Nem szereti a tolakodást, gondolatait halkan, s mégis meggyőzően fejti ki. És — csendesen gomolygó pipafüst mellett — mindig kész türelmesen meghallgatni mások véleményét. Stephan Hermlin — hisz róla van í szó — a mai német líra kiemelkedő alakja, a Német Demokratikus Köztársaság I irodalmi életének jelentős S személyisége. A hetvenéves Hermlin pályafutása során az irodalom í számos ágát művelte: költő, j elbeszélő, esszéíró, publicista és műfordító egy sze- - mélyben. „A dogmákat nem ked- : velő forradalmár” egész mozgalmas életútján a fa- , sizmus ellen, a munkásmozgalom oldalán harcolt. 16 ! évesen bekapcsolódott az Hfjúkommunista mozgalomba. 1933-ban illegalitásba ; vonult, majd 1936-tól emigrációban élt. Részt vett a spanyol polgárháborúban és Franciaországban partizánként harcolt a fasiszta megszállók ellen. A második világháború után visszatért Németországba és 1947-ben Berlinben telepedett le. Tagja az NDK művészeti akadémiájának. A demokratikus német állam Hermlin munkásságát 1950-ben ; és 1954-ben nemzeti díjjal, majd 1972-ben Heine-díjjal ; ismerte el. Az 1945 utáni intellektuális jellegű, a szürrealizmussal rokon költészete a fa- • sizmus ellen vívott harc élményeiből fakad. Az ötve- j nes években inkább a próza felé fordult és világos, tömör stílusú elbeszéléseiben a történelmi sorsfordulók, a humánus eszmék kérdéseivel foglalkozott. Jelentős az utóbbi időben publicisztikai, esszéírói tevékenysége is. Jelenleg esszészerű önéletírásán dolgozik. A műfordító Hermlin francia (Eluard, Aragon) és latin-amerikai (Neruda) költők műveivel ismerteti meg olvasóit. Hermlint erős szálak fűzik a magyar irodalomhoz. A franciaországi ellenállásban egy illegális lapból ismerte és szerette meg József Attila költeményeit és elhatározta, hogy anyanyelvén szólaltatja meg a magyar proletárköltő verseit. József Attilát az ö tolmácsolásában ismerte meg először a német olvasóközönség, majd később Hermlin Janus Pannonius, Berzsenyi Dániel, Tóth Árpád, Füst Milán és Illyés Gyula több művét fordította le. A magyar líra legjobb német fordítói között tartják számon. Társszerkesztője és részben szerzője (műfordítója) volt az „öt évszázad magyar lírája” című NDK- ban megjelent antológiának. A magyar irodalom terjesztésében és a magyar líra tolmácsolásában végzett úttörőmunkája elismeréseként Hermlin idén áprilisban, hetvenedik születésnapjára megkapta a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét. Magyarul önálló vers- és elbeszéléskötetek jelentek meg Hermlintől és számos műve különböző antológiákban szerepelt. Fach Ferenc Berlin A heves esőzések következtében a bangladesi Dákká egyetemén leszakadt egy diákokkal zsúfolt előadóterem meny- nyezete. A szerencsétlenségnek legkevesebb 50 halálos áldozata van. (KM telefotó) A „VOSZK” SZÖVETKEZETEK KERESKEDELMI, IPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZÖS VÁLLALATA TISZAVASVÁRI TELEPÉRE PÁLYÁZATOT HIRDET TELEPVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. A telep tevékenységi köre: — munkaruházati és védőruházati termékek gyártása, — kereskedelmi, vendéglátóipari hűtőgépek, kávéfőzők, zenegépek helyszíni karbantartása, műhelybeni javítása, gépi alkatrészek megmunkálása bérmunkában. (Szabolcs, Borsod, Hajdú megyékben) A telep állományi létszáma 70 fő. » A telepvezető feladata a szolgáltatásokhoz és a ruházati termékek gyártásához szükséges alkatrészek beszerzése, feldolgozása, számlázása, személyi feltételek biztosítása. A munkakör betöltésének feltételei: — felsőfokú iskolai és szakmai végzettség (elsősorban textilipari) legalább 5 éves vezetői gyakorlat — vagy középfokú végzettség és legalább 10 éves vezetői gyakorlat. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes önéletrajzát, az eddigi szakmai tevékenységének, munkakörének felsorolását, valamint kérjük feltüntetni a jelenlegi jövedelmének összegét is. A pályázatot bizalmasan kezeljük. A pályázatot a megjelenéstől számított 15 napon belül kell elküldeni a „VOSZK” személyzeti osztályára. Cím: Budapest, VII., Landler Jenő u. 14. 1078 Telefon: 414-390/176 mellék. (1752) Folytatja munkáját a kulturális fórum
