Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-12 / 240. szám

KM HÉTVÉGI melléklet 1985. október 12.|^ CISIAlLl/ilDMClTlTlHlCIN Hunka — könnyebben HOZZÁVALÓK: 30 dkg orgo­nalila, 15—15 dkg petrolkék, tür­kizkék RAVENNA fonal, 3-as, 3,5-es kötőtű, 3-as körkötőtű. KÖTÉSMINTÁK. Patentminta: 3-as kötőtűvel, 1 sima, 1 fordí­tott váltakozásával kötjük. Alap­minta: 3,5-es kötőtűvel, a leszá­molható ábra szerint dolgozunk. A 3—12. sor ismétlődik. Csíko­zás: 10 sor petrolkék, 10 sor or­gonalila, 10 sor türkizkék, 10 sor orgonalila. MUNKAMENET. Háta: Lila színű fonalból, 3-as kötőtűvel 80 szemre kezdjük, patentmintával 8 cm magas kezdőrészt kötünk. A munkát 3,5-es kötőtűvel, alap­mintával, csíkosán folytatjuk. Az első sorban minden 4. szem­re 1 új szemet szaporítunk (100). A kezdéstől számított 32 cm el­érése után mindkét oldalszélen, a karkerekités részére, minden 2. sorban lefogyasztunk 1X3, 3X2, 4X1 szemet (74). A nyakke­rekítés részére, 50 cm elérése után, a munka középrészén le­fogyasztunk 30, majd ennek mindkét oldalszélén, minden 2. sorban 2X2 szemet. Az oldalszé­leken marad 18 szem. A kezdés­től számított 52 cm elérése után a szemeket egyenként lefo­gyasztjuk. ELEJE. A hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintával, csíkozással, kar- és vállfogyasz- tással kötjük. A kezdéstől szá­mított 45 cm elérése után, a munka középrészén, a nyákke- rekítés részére lefogyasztunk 12, majd ennek mindkét oldalszé­lén, minden 2. sorban 2X3, 2X2, 3X1 szemet. UJJA. Lila színű fonalból 3-as kötőtűvel 40 szemre kezdjük. Patentmintával 8 cm magas kez­dőrészt kötünk. A munkát 3,5-es kötőtűvel, alapmintával, csíko­sán folytatjuk. Az első sorban minden 2. szemre 1 új szemet szaporítunk (58). Ezután mind­két oldalszélen váltakozva egy­szer minden 4., egyszer minden 6. sorban szaporítunk 14X1 sze­met (86). A kezdéstől számított 40 cm elérése után az ujjakere- kítés részére minden 2. sorban 2X3, 4X2, 5X1, 4X2, 2X3, majd a következő sorban a megmaradó 20 szemet lefogyasztjuk. ÖSSZEÁLLÍTÁS: A részeket szem- és sortalálkozás szerint, alapszínű, és alapvastagságú fo­nallal összevarrjuk. A nyakszé­len 3-as körkötőtűre lila színű fonallal felszedünk 100 szemet, patentmintával 2,5 cm magas pántot kötünk. Végül a szeme­ket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. jelmagyarAzat : 1. = sima szem, 2. = 1 fordított szem, 3. = 2 szem simán összekötve, 4. = 1 szemet leemelünk, 1 sze­met simán lekötünk, majd a le­emelt szemet ezen átemelve le­dobjuk a jobb kötőtűről, 5. = 1 ráhajtás, 6. = az előző sor rá- hajtását, hátulról öltve a szálba simán lekötjük, 7. = a 6. sorban 2 ráhajtás a kötőtűre, 7—10. sor­ban az előző sor ráhajtásait le­engedjük, 2 ráhajtás a tűre. A 11. sorban az előző sorokban rá­hajtott és leengedett fonalszála­kat (5 db) átöltjük, simán leköt­jük. Napjainkban egyre elterjed­tebb betegség az allergia, és ne­héz lenne számba venni a való­di és átvitt értelemben vett túl­érzékenységből fakadó panaszo­kat. Amiről most szólunk, so­kaknak ismerős tünet talán, legfeljebb nem sejtették eddig, hogy allergiával állnak szem­ben. Kevesen tudják, hogy a divat­ékszerektől is lehet allergiát kapni. A gyűrűk alatt viszkető ujjak, a karkötő, a nyaklánc alatt megjelenő pirosas foltok mind erre utalnak. A nők közel tíz százaléka nikkel-, illetve ko­baltallergiás. A divatékszerek viselésének nyári főszezonjában ugrásszerűen emelkedik a szá­muk, de egész évben előfordul. Az érzékeny bőrű nőknek te­hát erre is kell figyelniük. Ke­rüljük a megtévesztésig arany­hatású láncokat, karkötőket, de még a Jeans-gombokat is. Ha pedig viszketést, piros foltokat tapasztalnak az ékszerviselési helyeken, mutassák meg bőr­gyógyásznak. Sokan bánják, amikor már késő, hogy nem kezeltették ma­gukat addig, mig a kellemetlen tünetek csak egy-egy kisebb fe­lületen fordultak elő. Akkor ugyanis orvosi kezeléssel még megakadályozható, hogy az egész testfelületre kiterjedjenek, vagy hogy a panaszok gyakran megismétlődj enek. Henrik Seyffart, norvég itudós jelszava: „Lazíts és légy egészséges ! ” Szerinte csak így tudjuk maguinlkat fitten 'tartami. Akii ugyanis megtanulja a lazítás mester­ségét, az magáitól rájön: miént Ideges és fáradt. Gondoljumk csak arra, miit érzünk akkor, amikor fárad­tak vagyunk? Legszíveseb­ben azonnal elaludnánk, vagy lefeküdnénk. Akár szellemi, akár fizikai fáradt­ságról van szó, mindenkép­pen aíz idegrendszer, az iz­mok és a szervezet egészé­nek túlerőltetése váltja ki. Sokunknak fáj a háta. Mi­ért? Annak ellenére, hogy ősünk a fejlődés korábbi fő­ikén NÉGYKÉZEN JÁRT, az ember élete nagy részét felegyenesedve tölti, és ezt tekintjük nonmáQiisnak. A há­ti fájdalmak nagy részét helytelen szokásainknak kö­szönhetjük. Nem jól ülünk, az általában rosszul megter­vezett széken. A háttal és a hát Izmaival való ilyen vúsz- szaélés következménye csak a rossz tartás lehet. Iskolába — csinosan Mit tehetünk? Üljünk helyesen — úgy, hogy a hát és a háttámla kö­zött csak egészen kis köz ma­radjon. Egyenesítsük Iki há­tunkat, a nyakunkat társuk a hát természetes folytatása­iként, állunkat húzzuk be. Miközben felsőtestünket egyenesem tartjuk, ingassúk magunkat előre, hátra, míg megtaláljuk testünk függő­leges egyensúlyi helyzetét. Különösen az ülőfoglalko- zásúak figyelmébe ajánljuk a helyes ülést. Tornásszunk Mindennap! Lehetőleg azokat az izmokat mozgassuk meg, amelyekről napközben elfelejtkeztünk, vagy nem használtunk. Ezért szeret az emberek többsége nyújtózkodni. Ilyenkor a fe­szitő izmokat mozgatjuk meg. Lábujjhegyen ágaskod­va megmozgatjuk a derék­táj izmait. A talp izmainak és a láb ízületeinek segítünk, ha magyujjunkkad — cipőben vagy cipő nélkül — erőtelje­sen elrugaszkodunk. Csípő- ízületünkét megmozgatja, ha törökülésbe ülünk, és bokán­kat másik combunkra he­lyezzük a térd felett. Ez­után nyomjuk térdünkét né­hányszor a talaj felé. Munka közben is figyel­jünk izmainkra ! Mindenfaj­ta munkavégzésnek két üte­me van: az erőkifejtés, majd a lazítás. Az utóbbi szakasz­ban izmaink pihennek, ez biztosítja a szükséges vérrel való ellátottságot is. iHa könnyű munkát vég­zünk, akkor ujjainkat és kéz­ízületeinket használjuk. Ne­hezebb munka esetén vál­lunkat, karunkat, sőt az EGÉSZ TESTÜNKET IGÉNYBEVESSZÜK. A legnagyobb hiba az, hogy még könnyebb munka esetén iis — például íráskor — ujja­rák hülyéit egész karunkat, vállunkat használjuk. Aki nehezebb munkát vé­gez, az általában visszatartja lélegzetét, egész testét mere­víti, s így csak karjai dol­goznak. Pedig könnyebb a munka elvégzése, ha 'karja­ink és testünk egységes egészként együttműködik. Emeljünk jól! Sok ember nem kíméli a hátát akkor, amikor nehéz tárgyat emel fel. Egyenes, merev térdek­kel, derékból hajol le. Pedig ha a térdét hajlítaná, akkor nemcsak a hátát kímélné meg, hanem a munkát is könnyebben végezhetné el. Inkább a felsőtestünket TARTSUK FÜGGŐLEGESEN, és térdeinket addig hajlítsuk, amíg a megfelelő magasságot el nem érjük. Ekkor kezdjünk el emelni, és ezzel egy időben egyenesedjünk fel. Ilyenkor a lábaink segítségével eme­lünk, és megkíméljük a há­tunkat. Dr. Katona Edit Allergia — divatékszertől Svábtök, krumpli, burgonya „Csak hogy már lopják...!” — kiáltott fél örvendezve egy Borsod megyei mezőgaz­da. amikor hírül vette — kis híján kétszáz évvél ezelőtt —, hogy a birtoka szélén pré­dául hagyott burgonyagumót, akkori nevén „sváb tököt” széthordták a környékbeli földiművelők. Az anekdota szerint azért folyamodott az emberséges ravaszkodáshoz a felvilágosult 'és világláitoft termesztő, mert egyfelől ő már tisztában volt a krumpli élelmi szerepével, másfelől azzal az idegenkedéssel is, amit a népek tápláltak a rá­juk erőltetni akart újdonsá­gok iránt. A történeténél fontosabb, hogy a burgonya az egyetlen .elterjedt, általánosan fo- igyasztott növényi élelem, amely télj es értékű fehérjét tartalmaz és a benne talál­ható B-, A- és C-vitamrá tar­talmánál fogva csaknem vé- dőtáptáléfcnak tekinthető. Tudni keli azonban azt is, hogy C-vitamrá 'tartalma a tá­rolás folyamán egyre csökken, 'ősztől tavaszig a feliére redu­kálódik, és hámozva, puhítva keverjük 3 evőkanál porcu­korral, 3 tojás sárigájával, és cseppet megsózzuk. Hozzá­adjuk a tojások keményre vert habját. A kuglófformát alaposan kivajazzuk, zsemle­morzsával kiszórjuk. A tész- taimasszát beletoltjük, és elő­melegített, majd kisebb lángra csavart sütőben addig sütjük, amíg a kötőtűt tisztán tudjuk kihúzni belőle. Tálra borítva, forró állapotban hintjük meg porcukorral, vagy leönthetjük málna­szörppel is. Az édes burgonyáskeksz­hez deszkán összegyúrunk 3 nagyobb szem áttört főtt burgonyát, 15 dkg porcukrot, 20 dkg margarint, 1 egész to­jást, 2 evőkanál tejfölt, kés­hegynyi sót, 1/2 kg lisztet, késhegynyi szódabikarbónát. Az alaposan összedolgozott tésztát a deszkán vékonyra nyújtjuk, a nyújtóiéra hajt­va egyben átemeljük a gáz- tepsibe, ott a cakkos rádiival szétvágjuk, pirulásig sütjük. Igen finom, ha a kekszeket savanyikáis lekvárral párba ragasztjuk. 'már nem tekinthető C-víta- mráforrásnak. Ezért ajánla-1 fos hajában megfőzni, s fő­zés előtt sem áztatgaitni, ha­nem folyó vízben gyorsan megdörgötni. A különféle töltött burgo­nyákat általában jól meg­mosva, hajában, de nem tel­jesen puhára főzzük, és hi­deg vízzel nyakon öntjük, hogy a héja könnyebben le­váljék róla. Főételként tálal­va fejenként általában 2—2 nagyobb, vagy 3 kisebb sze­met számolunk. Töltelék- anyagból krumplinként 4— 5 deka szükséges, amit álta­lában összedolgozunk a félig kihűlt gumóból kikapart főtt marzsálékkal. A túrós töltött burgonyá­hoz a túrót finomra eldolgoz­zuk apróra vágott kaporral, kevés szétnyomott fokhagy­mával, csipet sóval és a ki­kapart burgonyával. A bur­gonyát kívül-belül enyhén megsózzuk, a furatba vagy mederbe halmozva tesszük a tölteléket. Nyers egész tojá­sokkal habart tejföllel leönt­jük a tűzálló tálba rakott, al­ján margarinnal vagy vajjal megkent burgonyáikat, és a sütőben addig sütjük, amíg a tojásos tejföl meg nem ko­csonyásod ik, 'illetve enyhén meg nem pirul rajta. Ugyan­ilyen módon tölthetjük a burgonyát májkrémmel, da­rált kolbásszal, juhtúróval, és az ízt variálhatjuk reszelt sajttal, néminemű reszelt hagymával. Savanyúsággal, salátával tálalva, Olcsó, laktató, még­sem hizlaló vacsora. Az édes burgonyáskuglóf úgy készül, hogy 1/2 kg ha­jában főtt burgonyát meghá­mozunk, áttörünk, és ezt foi­Egy esős vasarnap M egkezdődtek, vagy ha­marosan megkezdőd­nek az esős, őszi hét­végék. A földnek, a termé­szetnek szüksége van rá, az ember általában nem boldog tőle. Kellemesebb tavaszi, nyári, de még havas téli hét­végét is tervezni, mint ösz- szezárva lenni a lakásban egy esős őszi hétvégén. De ez alkalommal is Igaz a mondás, hogy minden rossz­ban van valami jó. Ott a pvc tekercs. Anya már a nyár közepén megvet­te, hogy apa ragassza le a fürdőszobában, de apámnak soha nem volt rá ideje, mert este fáradtan jött haza, a hétvégét pedig a telken töl­tötték, kirándultak, nyaral­tak, látogatóba utaztak, a kertben volt tennivaló. Most tessék, itt az alkalom. El­romlott a vízcsap, át kellene rendezni a könyveket, le kellene venni a lámpabúrát és megtisztítani. Soha jobb­kor! Bevallom, én mindig a rádió műsorához alkalmaz­kodva vasalok. Tessék kike­resni egy Ilyesfajta munká­hoz való műsort és mindjárt kellemesebb lesz a dolog. A könyveket együtt is rendez­heti a család, akár magnó­zene mellett Is. De nemcsak munkára jut több idő, hanem tv-nézésre, mozira, sőt, talán egymásra is. Milyen jó ilyenkor már közös családi tervet csinálni karácsonyra, újesztendőre vagy akár már a jövő nyárra is. És talán még az egyedül élő embernek sem a leg­rosszabb az esős őszi hétvé­ge. Egyedül élő barátok, szomszédok ilyenkor köny- nyebben megtalálhatják egy­mást. Vagy milyen jó egy jó könyvet kézbe venni. ^ (s. m.) ^---------------------s A BNV-n láttuk Űszi dívái ’85 (Elek Emil felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents