Kelet-Magyarország, 1985. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-02 / 231. szám
1985. október 2. Kelet-Magyarország 3 Művészetpolitika A Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezetben évente 12—13 ezer kétágú létrát készítenek a VASVILL Nagykereskedelmi Vállalat megrendelésére. Képünkön: Mészáros András és Balázs András a létrákat minősíti. (Császár Csaba felvétele) A jó szándék 84 éves—Belépett a komputer—A „bíiro” lelke A hivatal egyik csúcspontján szolgáló fiatalember ugyanakkor azt is elmondja, hogy bár nem újkeletű a formalizmustól való megszabadulás szándéka, mégis új meg új támadást kell indítani, éspedig a hivatalon belül is a bürokrácia hétfejű sárkánya ellen. Űjító hivatalnok Vajon nem éppen ezt a szándékot tükrözi-e az a tény, hogy az újító, megújító, egyszerűsítő tanácsi dolgozók ötleteit felkarolják? A saját íróasztalánál újító hivatalnokot az is serkentheti, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács elnöke a nyolcvanas évek eleje óta évenként kiírja pályázatát az alkotó ifjúság számára, s négy-öt kategóriában, a szervezés, a hatósági, műszaki, igazgatási munka területéről érkezik be 30—40 pályamű. Az akták burjánzása ellen már 1901-ben csatát indítottak, amikoris elhatározták, törvénnyel egyszerűsítik az ügyfélfogadás rendszerét. Az elmúlt nyolc évtizedben megmegújult ez a szándék, de a formalizmus elleni támadások után a kór újra meg újra felüti fejét. Fogadjuk el talán, hogy a bürokrácia egy gyógyíthatatlan betegség elnevezése? Ellentmond ennek akárcsak az Köznyelvünkbe többek szerint a humoristák ültették be igen mélyre a szót: bürokrácia. De nem csupán a szatíra kimeríthetetlen témája ez, ma már maga a hivatal (a „büro”) is keresi önmegtisztulásának módjait. Egy ilyen hivatal nyíregyházi vezető személyisége nyíltan vallja, napjainkban az állami szervek munkájában túlteng a formalizmus. A part Központi Bizottsága mellett működő művelődéspolitikai munkaközösség a múlt év őszén állást foglalt művészetpolitikánk időszerű feladatairól. A megjelent dokumentum elvi-eszmei orientálásra, a művészetpolitika soron lévő feladatainak végrehajtására ösztönzött. A XIII. kongresszus határozata megerősítette az állásfoglalásban kifejtett mű- vészebpolitikai elveket és tennivalókat. A párt művészetpolitikájának alapvető célja — hangsúlyozza a kongresszusi dokumentum —, hogy kedvező feltételeket teremtsen a művészetek társadalmi feladatainak teljesítéséhez. A művészetpolitikai állásfoglalásból adódóan feladatok vannak megyénkben is. A kulturális életben kívánatos értékrend meghonosodásában döntő szerepe van az eszmei orientációnak: az alkotó és a közönség szempontjából egyaránt. Ez a tevékenység kezdődik az alkotók inspirálásakor, a megrendeléskor és különös jelentéssel bír az alkotói és a befogadói folyamat egész rendjében: az állami szervek és a kultúrpolitikai irányítás legfontosabb feladatai között kell naprakészen számon tartanunk. Az. elvi útmutatás, a valóság megértéséhez nyújtott segítség érdemi támogatást jelent ahhoz, hogy hiteles és értékes művek szülessenek, s azok a közvetítő hálózat segítségével eljussanak a befogadóhoz. Mindebből következik, hogy a tartalmi elemzés, értékelés és minősítés feladataira a létrehozás és a befogadás szférájában egyaránt kell összpontosítani. A pártszervek az állás- foglalás elveinek megismertetését összekapcsolják a kongresszusi dokumentumok értelmezésével1 és a bennük foglaltak valóra váltásával. A kongresszusi határozatok megvalósításával összhangban foglalkoznak fő mondanivalójával és időszerű hangsúlyaival. Fontos az alkotók rendszeres bevonása a kulturális területet érintő döntéselőkészítő és értékelő munkába, a kulturális intézmények dolgozói körében folyó ideológiai munka felfrissítése, a nagyobb figyelem a korszerű szocializmuskép és a marxista történelemszemlélet kérdéseire. Az alkotói szabadság jogát elismerve és ösztönözve a művészetpolitika nagy hangsúlyt helyez az alkotói önállóság és felelősség érvényesítésére. Ide kívánkozik az a megállapítás is, hogy az állami, intézményi támogatásban mindenekelőtt a humanista, realista, közösségi, szocialista értékeknek kell részesüiniök. Fontos feladatnak tekinti az állásfoglalás a művészeti közélet, a művészeti szervezetek, csoportok, kulturális műhelyek munkájának javítását, a kedvezőbb feltételek megteremtését az alkotók közéleti érdeklődésének gazdagabb kibontakoztatására. Az állásfoglalás elveinek valóra váltásában nagy szerepe van az állami és társadalmi szervek önálló és felelősségteljes tevékenységének: a művészetpolitikai 'irányítás különféle eszmei, szervezeti, gazdasági alkotóelemei a támogatás során legyenek összhangban egymással. A művészeti értéket és a jövedelmezőséget nem szabad két haragosként szembeállítani — fogalmazta meg Agárdi Péter egy, az állásfoglalást interpretáló kerekas zt al -beszélgetése n. „Az elosztás és a szabályozás gyakorta ahelyett, hogy lefordítaná a gazdaságossági szempontokat az értéktámogatás nyelvezetére, ahelyett hogy közvetítene e törekvések között, inkább elszigeteli őket egymástól, s görcsösen védekezik. Vagy ami legalább ilyen rossz, egy az egyben próbálja átvinni a gazdaságossági követelményeket a kultúra területére, s ez az, ami azután ellene hat a művészetpolitikai törekvéseknek, keresztezi azokat, s valóban a felhíguláshoz, a kommer- cializálódáshoz vezet.” A művészeti alkotómunka és a művészetközvetítés gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében az eddiginél következetesen kell érvényesíteni az értékszekció elveit, összhangba hozni a művészetpolitikai és a jövedelmezőségi szempontokat. A szórakoztatás kínálatának és befolyásának gazdagítása érdekében időszerű áttekinteni a szórakozás területén mutatkozó feladatokat, a szórakoztatás orientálásának, kínálatbővítésének feltételeit, a szórakoztató programok szervezésének módszereit. Számtalan írás foglalkozott az utóbbi időben a kritika megyei állapotával. A megyei pártértekezlet is feladatként írta elő a marxista kritika szerepének növekedését, melynek a művelődési folyamat egészében és részeiben egyre fontosabb szerepe lesz a művészetek eredményeinek és fogyatékosságainak tudatosítása, a közösség, a közízlés alakítása, az alkotók orientálása, a közönség és a művészetek egymáshoz közelítése szempontjából. Az állásfoglalás a művészetkritika ideológiai, köz- művelődési funkcióinak színvonalasabb ellátása érdekében is tartalmaz feladatokat. Megyénkben is fontos, hogy a tömegkommunikációs eszközök a közönség értékrendjének, ízlésének hatásos alakítására vállalkozzanak, hogy. eredményesen végezzék a vizuális és a környezetkultúra, a televíziós műfajok, a szórakoztató művészetek problémáinak elméletileg, eszmeileg igényes kritikai elemzését. Az állásfoglalás felhívja a figyelmet a kritikusok művészetpolitikai tájékoztatásának, orientálási lehetőségük bővítésének és az igényes kritikusi tevékenységek elismerésének fontosságára. Az iskola a szocialista humanista elvekre épülő értékrend szellemében mutatja be a tanítás során feldolgozandó műveket, s ezáltal alapozza, építi az eszmei esztétikai kapaszkodókat. Az állásfoglalás nagy fontosságot tulajdonít az anyanyelvi műveltség és a művészeti nevelés szerepének, az arra érdemes kulturális tömegmozgalmi kezdeményezések, amatőr művészeti törekvések megfelelő művelődéspolitikai, szervezeti és anyagi támogatásának. I gényként fogalmazza meg a művészetirányítás és közvetítés színvonalának minden szinten való javítását, hogy az értékrend „a kívánt módon, társadalmi-politikai érdekeinknek megfelelően, s egyúttal a művészetek belső fejlődését kifejezve alakuljon, s hogy a támogatás mindenkor azoknak az alkotásoknak jusson, amelyek előbbre viszik a nép, a nemzet és a szocializmus ügyét”. Tóth László ITTHON C saronda-part, Lánya és Mátyus között. Varázslatos táj, Monet, Renoir világa lehetne. Ragyogó napsütés. Frissen csillogó szántás, ökörnyál, ősz ... A valamikor halkan csobogó patak most sással, náddal benőtt, de itt szemben kiszélesedik, a nagy víztükrön szabadon nyar- galászhat a szél. Apró hullámok kergetik egymást, de egy kis védett öbölben csendes a víz, tükröt tart az égnek. A nagy, kék mezőn bárányfelhők úsznak, itt lent meg apró halacskák kergetőznek. Áldott békesség. Aztán i fent a töltésen bicikli zörög, egy férfi jön horgászszerszámokkal. Áztatott tengeridarát szór a vízbe, keszeget szeretne fogni, csukázni készül. Ám a keszeg nem akar jönni, a csuka sem rabol a partszélen. Már mi sem sajnáljuk, hogy otthon hagytuk a botokat, beszélgetünk. Az ember mondja, hogy lónyai, de az NDK- ban él. Oda nősült, ott a család, s most a délelőtt kapott telefont, hogy induljon, mert beteg a gyerek. Hál’ istenek nem súlyos, de az apának ilyenkor otthon a helye. Hol van hát akkor az ő otthona, kérdezzük később, és ő eltűnődik ezen. Az otthon már németföldön, de a haza itt Be- regben, a fatornyos Lányán. Szavai puhán úsznak J a nagy, magyar ég alatt, ( és ökörnyállal teke- ) redik arcunkra. Ragyog a .nap, sárgul a kőris, és valahol ott motoszkál bennünk:, mily’ jó néha hazatérni. Elüldögélni a vadvizek partján, megmártózni az itthoni fényben ... Balogh Géza __I_I is iktatták az ügyeket feleslegesen bonyolító, hosszabbító, az ügyfelet és az ügyintézőt egyaránt bosszantó, fárasztó részleteket. Lesre letolt a számítógép Ma,, a mikroelektronika és az egyéb gépesítés idején egyszerűsíthető a hivatal munkája a technika alkalmazásával is. Csakhogy ez kétélű fegyver a bürokráciával szemben indított harcban. Ezt bizonyítja a lakossági adózások kimutatásának számítógépes betáplálása is. Történt ugyanis, hogy a komputer — amely nem a tanács épületében van, tehát nem az adócsoport munkatársának keze ügyében dolgozik — nem volt képes számukra „naprakész adatokat” szolgáltatni, s a gép késedelme okozta a napi 200 fős ügyfél- forgalmat a tanács pénzügyi osztályán. Az adócsoport párhuzamos nyilvántartást vezetett emiatt, így sok nyíregyházi lakos kétszer is kapott adózásra felszólító papírt. Ugyanebben a hivatalban jó szolgálatot tett a gép, s mondhatnánk, országosan is ritkaságszámba menő megoldást kínált: a lakásügyi csoportnál lévő számítógép ma már nemcsak napra-, hanem percrekész adatokkal tájékoztat. A hivatalba érkező ügyfél a helyszínen kap „megvárható” tájékoztatást lakásügyének helyzetéről. Ha feledékeny: bürokrata Egyre több a logikus, egyszerű formanyomtatvány. Ilyeneket kapunk postán a hivataltól. De jogosan bosz- szankodunk, ha a nekünk címzett felszólítás, idézés előre nyomtatott, sokszorosított szövegének vagylagos (alternatív) részeinek egyikét például elfelejti kihúzni a hivatalnok, s nem tudjuk, hogy az a) vagy a b) pontnak te- gyünk-e épp eleget. Ez pedig a bürokrácia elleni harc legfontosabb eszközére világít rá: arra az igényre, hogy a gépesített, egyszerűsített hivatalnak legyen lelke is. A könnyítő gépek, a logikus nyomtatványok önmagukban még lélektelen eszközök. Szilágyi Szabolcs CJ YASŰTI PÁLYÁN HALADHATNAK A régi vágányt nem szedték tel, hanem szer- YONATOK Tuzsér és Tiszabezdéd között, vizvágányként a záhonyi átrakót szolgálják míg Záhonyig átépítették a pályát. A több, ki vele. mint százmilliós beruházás tavaly indult, a magyar szakemberek mellett a villamos Képünkön: az új pályán halad a vonat felsővezetéket csehszlovák kivitelezők épí- Tiszabezdédnél, mellette a régi sínpár, va- tették meg. A jövő tavaszi beszabályozás lamint a széles nyomtávú vonal, után ezen a szakaszon óránként száz kilométeres sebességgel mehetnek a vonatok. A (Császár Csaba felvétele) Ériek és jövedelmezőség Hivatal kontra bürokrácia is, hogy az egyszerűsítő megoldásokat kutatók rá is találnak egy-egy „fertőzött” terület terápiájára. A Nyíregyházi Városi Tanács vb-titkára például egy ugyancsak történelmi gyökerű módszert újított fel: alkalmazza, sikeresen (!), él a telefonon történő ügyintézés módszerével, amikor csak alkalmat ad erre az ügy jellege. A vb-titkár telefonja Vannak persze központi intézkedések is, de a helyi egyszerűsítési kezdeményezések aranyat érnek. Az ügyiratkezelési szabályzat központi felülvizsgálata is segített, de a bürokrácia elleni harc hatásos támadásának bizonyult az úgynevezett „ügymenetvizsgálat” is: a Nyíregyházi Városi Tanácson a korábbi években azt kutatták, hogy az ügyirat beérkezésétől az irattárba helyezésig milyen mozzanatok ik- tathatók ki. És ami a lényeg: az elemzés nyomán ki
