Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-13 / 215. szám

XLII. évfolyam, 215. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1985. szeptember 13., péntek A kormány ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén az Országos Terv­hivatal elnökének előterjesz­tése alapján áttekintette a VII. ötéves, valamint az 1986. évi népgazdasági terv kidol­gozásának helyzetét, és kije­lölte a további feladatokat. Ugyancsak megvitatta az 1986. évi állami költségve­tés kidolgozásával összefüg­gő tennivalókat. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az 1986— 1990. évi magyar—lengyel tervegyeztetés lezárásáról szóló jelentést. Fajtaváltás □ égy év alatt itt a megyében kivág- tag 7120 hektár almafát. Kint a kertek­ben az itt-ott még ma is látható legallyazott, cson­kolt törzsek látványa szív­szorító. Ha hisszük is az indoklást — korszerűtle­nek, öregek és terméket­lenek voltak a fák —, ak­kor is és mindig sajnál­juk Szabolcs-Szatmár ko­ronás díszeit. Ilyen alapon a sajnálkozáshoz, kíván­ság is vegyül. Óhajtjuk: legalább telepítenének új fákat a régiek helyébe! Ezt mondtuk négy éve, szavaltuk tavaly és az­előtt. Az ültetési kedv — bár gazdasági előrelátás is in­dokolná — nem volt nagy és ma sem az. Négy év alatt a kinyűtt fák helyé­be csak 1127 hektáron lé­tesítettek új kertet és az sem mind alma. A meg­fontoltabb szakemberek most azt mondják: ideje lenne felébredni. Igaz, a meglévő gyümölcsösök termőfelülete — erőnket és főleg a munkaerőnket tekintve — optimális, 500 ezer tonnán felüli téli al­mát ad, mégis halasztha­tatlanul új fákat kellene ültetni. Az almafa ültetését gyümölcstermelésünk még mindig meglévő korsze­rűtlensége indokolja. Túl­súlyban van a jonatán fajta és ez sok gondunk forrása. Jonatán iránt a külpiaci kereslet már nem a régi, ezenkívül fő a feje az üzemeknek, mert a betakarítási idő leszűkül, szedésre, szállí­tásra, tárolásra, pár hét alatt sok emberre, sok eszközre van szükség. Aki tehát ma fákat ültet, an­nak a fajtaváltásban kell gondolkodni. Ne jona­tán legyen a csemete, piyan alanyokra van szükség, amelyekben ko­rai és későn érő alma egyaránt van, ezen felül a gyümölcs legyen jó ízű, jól szállítható és jól tá­rolható. A csemetekertek már kínálnak ilyen faj­tákat ... Az ősz a faültetések ideje. De ideje lenne már annak is, hogy mint 20— 30 évvel ezelőtt, most megint feléledne a kert­építői kedv. Tudjuk, szo­rít a pénztelenség, vi­szont ha most nem cse­lekszünk, néhány év múl­va már késő lesz. Sza- bolcs-Szatmárban az len­ne az ésszerű, ha az idei ősszel kezdve, évi 300— 500 hektáron ültetnének almafákat. Ehhez a szük­séges milliókat minden­képpen meg kell találni még úgy is, hogy a saját erőhöz és állománytámo­gatáshoz a szakcsoportok, a háztájiba adott kertek művelői járuljanak hozzá felújítási kölcsönnel, tő­kebefektetéssel. A pénz­forrás sokféle lehet, de ha nem keressük, egyre sem lelünk rá. S. E. Sajtótájékoztató a SZOT szókházában A mimkaverseny-mozgalom jó mederben balad Gál László, a SZOT titká­ra, továbbá több nagyválla­lat vezető munkatársai és szocialista brigádvezetői csü­törtökön, a SZOT székházá­ban tájékoztatták az újság­írókat a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny tapasztalatairól, az újszerű kezdeményezésekről és a to­vábbi tennivalókról. Gál László emlékeztetett arra, hogy az egész országra kiterjedő munkaverseny- mozgalom bontakozott ki, amely elősegítette, hogy a vállalatok gyakran nagyon nehéz körülmények között is sikeresebben dolgozzanak. A versenymozgalom jobban fel­színre hozta az emberi té­nyezőkben rejlő tartalékokat, melyek hasznosítására na­gyon nagy szükség van. Az év eddig eltelt időszakában több területen nem sikerült elérni a kívánt eredménye­ket. Nem kielégítő a gazda­sági növekedés, az ipari ter­melés kisebb mértékben nőtt a tervezettnél, s a mezőgaz­daságban kedvezőtlenül ala­kult a vágóállat-termelés. Az év első felében a keresetek reálértéke nem csökkent to­Az úttörőelnökség napirendjén Javítani szükséges a táborozás feltételeit Kibővített elnökségi ülést tartott szeptember 12-én a megyei úttörőelnökség. Meg­tárgyalták a gyermekek idei nyári táboroztatását. Szóltak a nemrégiben megalakult Országos Tálborozási és Tu­risztikád Központ koordináló tevékenységéről. Így a tábo­rozni szándékozó úttörőcsa­patok már novemberben, de­cemberben jelezték ezt a szándékúikat. Hiányos propa­ganda, későn érkezett útmu­tatók és tájékoztatók miatt a központ még nem teljesen válthatta be a megalakítás­hoz fűzött reményeket. A váltó táborokat a helyi ta­nácsok jól előkészítették a nyári turnusokra. A vásános- naményi tábor indítását ko­molyan megnehezítette a ta­vaszi áradás, ezért nem épí­tették fel a kerékpártúrákhoz szükséges faiházat. így a Rá­kóczi és a Szatmár-Bereg tú­rák résztvevőit nem tudták megfelelően elhelyezni. Kri­tikusan megfogalmazták az előterjesztésben: a csengéri és a rakamazi táborokban nem egyeztették a táborozta­táshoz szükséges feltételeket időben. A vándoitáborokról szólva kiemelték: a jövőben jobban keltsék fel az érdek­lődést a szervezők a Szat­már-Bereg túra nevezetessé­gei iránt. Országos vándor- táborozáson több, mint ezer gyermek vett részt. A Tiszán szervezett vízi túra még mindig igen költ­séges, keresni kell a költsé­geket csökkentő forrásokat, hiszen népszerű ez a csopor­tos túrázás. A vezetőképző-táborok technikai felszereltségét — a sóstóit 'kivéve — gyengé­inek, jobb esetben közepesnek nyilvánította a megyei úttö­rőelnökség. A vezetőképző táborok közül a kisvárdai, csengeri, tiborszállási ebéd­lői sok kívánnivalót hagynak maguk után, a faházak rend­kívül elhanyagoltak, a higié­nés feltételeket nem oldották meg körültekintően. A táborokban végzett tar­talmi munkát színvonalas­nak, a programokat ötletes­nek, szórakoztatónak ítélték meg. A megyei képző- és szaktáborokban, a zánkai és a csillebérci táborokban az országos vándor- és központi sátortáborokban, a Szat­már-Bereg kerékpártúrán és a váltótáborokban 10 ezer Talaj-előkészítés Az őszi búza vetéséhez készítik elő a talajt a nagykállói Nyírség Termelőszövetkezet egyik 60 hektáros földterü­letén. Képünkön: folyékony műtrágyát szórnak és tár­csáznak a talajba. (Császár Csaba felvétele.) vább, a beruházások azon­ban nem érték el a tervezett szintet. A termelés alakulá­sa nem tette lehetővé a kon­vertibilis elszámolású export tervezett mértékű növelését. Vagyis az év hátralévő sza­kaszában nagyon sokat kell tenni azért, hogy az utóbbi hónapokban már egyes terü­leteken tapasztalt élénkülés felerősödjön. Ehhez értékes segítséget nyújthat az év vé­géig folytatódó kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny is. (Folytatás a 4. oldalon) Munkahely a pályakezdőknek Legkeresettebb a fiatal szakmankás 562 gyermek nyaralt. Ehhez jön még az önálló csapattá- borokbain üdült gyermekek száma, és a vállalati üdülők­ben, valamint az NDK-toan, Szovjetunióban, Romániában, Lengyelországban üdült 285 gyermelk. A megyei úttörőelnökség ülésén javaslat hangzott el: az 1985—86-os mozgalmi év­ben milyen programot kínai­ján majd a nyíregyházi út- törőház. Mit ajánl a pályakezdő fiataloknak a Szabolcs-Szat­már megyei Munkaerő Szol­gálati és Szervező Iroda? Rusin József, az iroda veze­tője elmondta, hogy az idén ötezer-ötszázán kérték szol­gáltatásukat, s ebből közel hétszáz volt a pályakezdő. A csúcsidőszak július közepén kezdődött, s szeptemberig tart. Ekkor, az iskola elvég­zése, a diploma megszerzése után jelentkezik a legtöbb fiatal, fordulnak a legtöbben az irodához. A nyolc általánost végzet­teknek csak fizikai munkát tudnak ajánlani. A Zöldért vállalat bizo­nyult e téren a legjobb partnernak, s lányokat vár még a Vörös Októ­ber Férfiruhagyár. Tágabb a lehetőség a gimná­ziumi érettségivel rendelke­zők esetében, viszont a lá­nyok többsége csak admi­Javítóbázis Kisvárdán Üj helyre költözött és ja­vítóbázist kapott Kisvár­dán a Hajdúszoboszlói Ál­lami Gazdaság keletti­szántúli meliorációs főmér­nökségének kirendeltsége. A korszerű műhellyel és szociális helyiségekkel fel­szerelt kirendeltség a bázi­sa a Felsö-Szabolcsban és Szatmár-Beregben végzett meliorációs munkáknak. Képűnkön az új létesít­mény, baloldalt lent Len- kovics Pál, Barócsi András és Áros Ferenc egy 12 ton­nás KAMAZ billenős döm­per hűtőcseréjén dolgozik. (L. B.) nisztraív munkakört fogadna el. Ám ebből van a legkeve­sebb. Különösen gondot oko£ ez vidéken. A fiúk inkább el­vállalják a fizikai munkát, mert nagyobb a kereseti le­hetősig, azonban egy érett­ségivel rendelkezőnek csak segéd-, vagy betanított mun- kási állást tudnak kínálni. Régi tapasztalat, hogy az üzemek szívesen fo­gadják a szakmát szer­zett fiatalokat. Sőt, vasas szakmában több szakmunkást is tudnának foglalkoztatni a jelentkezők­nél az üzemekben, gyárak­ban. Az olyan fiatalok, akik felsőfokú tanintézetbe jelent­keztek, de nem vették fel őket, nehezebben tudnak el­helyezkedni, mert ők csak egy évre vállalnak munkát, viszont az üzemek elsősorban a végleges megoldást kere­sik. A diplomások esetében más a helyzet: válogathatnak a munkahelyek között, főként a gépész- és villamosmérnök végzettségűek. A közgazdászokat, számí­tástechnikai mérnökö­ket számi vteli főiskolai diplomával rendelkező­ket pedig egyenesen „lasszóval” fogják a me­gyében. Nagyon kevés a jelentkező az ilyen munkakörökre, sokkal többre lenne szükség. Vagyis a diplomával betérőknek bő­ven tudnak munkahelyet ajánlani. Az iroda emellett még az almaszedés munkaerő-ellá­tásában is segít. A Borsod megyei irodával közösen a szomszéd megyéből ezeröt­száz almaszedőt toboroztak, főleg nyugdíjas bányászokat. Erre van igény, s jövőre akár több borsodi is érkez­het az almaszedés idejére a megyébe. Októbertől változik az intézmények, üzemek munkaerőigény bejelen­tésének rendje. Ezután negyedévenként köte­lezően kell igényüket beje­lenteni, s eseti igényeiket pluszként. A gyorsabb ügy­intézés és adatfeldolgozás ér­dekében számítógépet vásá­rolt az iroda és januártól ez segíti a munkájukat, (sb)

Next

/
Thumbnails
Contents