Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

1985. szeptember 12. Ketet-Magyarország 7 Kerékpárral két országon át A nyíregyházi 1-es számú gyakorló általános iskola 4237. számú Vasvári Pál út­törőcsapatának több vonzó nyári táborozási programja közül egy merésznek tűnő, de annál érdekesebb elkép­zelés valósult meg. Az úttörőcsapaton belül már hagyományai vannak a kerékpáros vándortáboro­zásnak. Az 5—6. osztályosok a szatmár-beregi, míg a 7—8. osztályosok a nyugat-dunán­túli Radnóti Miklós kerék­páros vándortáborozáson ve­hetnek részt, immár évekre visszamenően minden nyá­ron. A két túra valamelyi­két már teljesítő és a ta­nulmányi munkában is élen­Slambuc a bográcsban járó végzősök közül az idei nyáron nyolcán Csehszlovákia és Lengyelország szép tájaival és városaival ismerkedtek, és emellett 15 napon át a két baráti ország­ban élő emberek életéről, mindennapjairól is képet kaphattak. Útvonalunk Szlovákia és Lengyelország csodálatosan szép hegyvidéki tájain, a Szlovák érchegy­Védett kétéltűek megyénkben A kecskebéka Vajon honnan kaphatta nevét ez a nagyra növő vízibékánk? Nagyra nő ugyan, olykor 9—10 cm hosszúra is, de azért ez még­is messze van még egy kecske méretétől. Nos, a hangja után kapta ezt a furcsa elnevezést, és valóban, ha jobban megfigyel­jük, van valami hasonlóság. Szinte mindenütt megtaláljuk ezt a zöldes alapon feketés-bar- nán foltozott békát, a tavaktól egészen a kacsaúsztatókig. Azt, hogy ilyen elterjedt, magyaráz­za az is, hogy nem válogatós a táplálékban. Vízibogarakat, ki­sebb halakat, saját ivadékait is elfogyasztja. Téli álmát iszapban tölti, és Igen jól bírja a hideget, hiszen tavasszal az alig 1-2 fokos víz­ben már megjelennek, ott úsz­kálnak a vékony jég alatt. Pete­rakásuk alföldön májusban, hi­degebb hegyvidéki területeken júniusban történik. Ilyenkor nagy tömegben gyűlnek össze egy-egy vizes területen, pocso­lyában, és mekegésszerű hang­juktól visszhangzik a környék. Ezt főleg éjjel hallani jól, ami­kor minden elcsendesedik. Oly­kor bántóan erős lehet, ami nem csoda, hiszen két beépített „hangerősítő” van a szájukban. Két hatalmasra felfújható hang­hólyag, mely erősíti a hangot. 2—3000 petét is rak, melyből sok elpusztul, de azért szép szám­mal érik meg a kikelést, mely egy hét alatt megy végbe. A kis lárvák fejlődése — az időjárás­tól függően — akár négy hónap is lehet. Szeptember elején már, ha vízparton járunk, mint meg­annyi sáska pattognak föl lá­bunk alól a kicsi békák. Sokak szerint a kecskebéka halikra- pusztító, ezért is engedélyezték, hogy halastavak partjain, de csak ott, szedhetők és étkezési célra használhatók. A szedést csak az arra felhatalmazott sze­mélyek végezhetik. Mások sze­rint, mivel a béka csak mozgó zsákmányra reagál, nem fo­gyaszt halikrát, viszont éppen a halikra kártevőit fogyasztja. Így a kecskebéka védett állat lett, védelmi értéke 500 forint. Petrilla Attila Ha az ábra betűit a sakkjátékból ismert futó lépésében haladva helyes sorrendben olvassátok össze, egy szovjet-örmény zeneszer­ző nevét kapjátok eredményül. Ki a zeneszerző? ségben, az Alacsony- és a Magas-Tátrában és a Len- gyel-Tátrában vezetett. Az egzotikus hegyvonulatok kö­zött kerekezve nagy élmény volt például az, amikor a 48-as forradalmi huszárok nyomdokain haladva mi is „csatát” nyertünk és átju­tottunk a 7—800 méter ma­gasan ívelő Branyiszkói-há- gón. Vagy amikor a közel 2600 méter fölé magasodó, a felhők közé nyúló Gerlaeh- falvi és Lomnici csúcs lá­bainál kerekezve jutottunk át Lengyelországba. A természeti táj szépsége mellett a gazdag történelmi múlttal rendelkező szlovákiai városok — Kassa, Eperjes, Lőcse, Késmárk, Poprád — is maradandó élményt nyúj­tottak. Kulturális programunkat színesítette például Eperje­sen a késő gótika közép­európai remekének, a Szent Miklós székesesgyháznak, va­lamint a Szlovák Tanács- köztársaság Múzeumának, a város és környéke múltjának és jelenének történéseit be­mutató kiállításainak meg­tekintése. Hasonlóan gazdag képet tártak elénk a szinte élő múzeumnak tetsző Lő­cse, de Kassa, Késmárk és Poprád műemlékei is. A Lengyel-Tátra fővárosának, Zakopanénak hangulatos ut­cái és környezete is csodá­lattal töltöttek el bennün­ket. A régmúlt idők hangula­tát idéző várak közül a sze­pesi vár méreteivel és vi­szonylagos épségével, a krasznahorkai pedig roman­tikájával nyűgözött le. Per­sze a régmúlt mellett a szomszédos országok dina­mikus fejlődésének példáit is láthattuk. így a Kassa mellett épült, európai mére­tekkel is kiemelkedő vasko­hászati kombinátot, más vá­rosok, például Poprád ipari üzemeit vagy a gomba módra szaporodó új lakótelepeket. A kerekezés és a gazdag kulturális program mellett jutott idő a pihenésre, fel­üdülésre is. Kelet-Szlovákia egyik külföldiek által is kedvelt és népszerű üdülő- paradicsomában, a Vihorlát lábainál fekvő Zemplinska Siravai kempingben például két na­pot töltöttünk fürdéssel, pi­henéssel. Élelmezésünket zömében hazai forrásból oldottuk meg. Levesporok, készételkonzer- vek, hús- és májkrémek al­kották a menüt. Természe­tesen előfordult az is, hogy a bográcsainkban a kint vá­sárolt alapanyagból készült, jó ízű slambucot fogyasztot­tuk vacsorára. Reggelente pedig friss tej és pékáruval egészítettük ki étrendünket. Rendkívül gazdag, tartal­mas 15 napot töltöttünk együtt. A két hét után kissé fáradtan, de egy életre szóló élménnyel érkeztünk vissza Nyíregyházára. A résztvevők névsora: Kulcsár Katalin, Hahn Ferenc, Nagy Pál, Nagy László, Szalai Attila, Ónya József, Borsi István. Komáromi István túravezető Diákok a körtésbon Lehet egy konténerrel több? A tanévkezdés nemcsak azt jelenti, hogy szeptember ele­jétől benépesülnek az isko­lák, hanem azt is, hogy ilyen­tájt a diákok — az általános­ban a 7—8. osztályosok — ki­rajzanak a földekre, gyümöl­csösökbe, szőlőskertekbe. Munkájukkal elősegíthetik a mezőgazdaságban az őszi be­takarítás meggyorsítását. Több ez puszta időtöltésnél. Jó szervezéssel értékterem­tő, de mindenképp érték­mentő tevékenységről van szói Brondics Mária, Balázs Henriett és Németh Hen­riett iskolatársaikkal együtt a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet gyümöl­csösében dolgoztak szeptem­ber első napjaiban. Közel fél­száz diák kerékpározott, vagy gyalogolt ki naponta otthon­ról a határba, hogy ládákba, konténerekbe mentsék az idei körtetermést. Az időjá­rás nem fogadta éppen ke­gyeibe az egymással is ver­senyző 11—12 fős lány- és fiúbrigádokat, ugyanis hol az eső, máskor a kora reggel még harmatos fű és dudva, talán leggyakrabban az erős szél tette próbára ügyességü­ket, tűrőképességüket. — Mi megtanultunk fára mászni, vagy létráról leszed­ni az almát, körtét, hisz va­lamennyien itt lakunk Sóstó­hegyen kertes házakban, és otthon is kell segítenünk ha­sonló, vagy egészen más me­zőgazdasági munkát végez­ni — mondja Marika. — Szombatonként odaha­za is ház körüli munkát szok­tam végezni, tehát nem új számomra mindez. És még ott van a vasárnap délelőtt, amikor illő segíteni anyunak a főzésben. Pihenésre marad a délután — sorolja teendőil Balázs Henriett. A termelőszövetkezettel kö­tött megállapodás értelmé­ben noha az eddig megszo­kott normatíváknak megfe­lelően fizetnek is végzett munkájukért, inkább afféle segítségnek tartják ezt a gyerekek, mintsem jól jöve­delmező, kereső foglalkozás­nak. S. J. TÁBOROZD VÍZI ÜTTÖRÖK Az országos úttörőelnökség az idén is megszervezte az úttörőgiá'Dd'a keretében a vízitábort augusztus 17-e és 28-<a kö­zött. Iskolánkból hatan vehettünk részt, azok a pajtások, akik az előző tanévben az úszótanfolyamon eredményesen sajátí­tották el a vízi ismereteket. A zánkai úttörő városban már vártak bennünket. Rögtön hozzáláttunk az elméleti anyag megtanulásához és a gyakorlati feladatokhoz. Minden hajó­zási ismeretet, szabályzatot pontosan megtanultunk. Hamaro­san megtudtuk, mit jelentenek a jelzéseik, mi az, hogy csomó. Több evezős- és ügyességi versenyt és egy evezőtúrát is szer­veztek nekünk. Az egyik vízi versenyen' — amelyben mii, lá­nyok ás részt vettünk — harmadikok lettünk, a fiúk pedig negyedikek. A tábor végén minősítettek is bennünket, két társunk „hajósánas”, hárman ,»evezősök”, egy pajtás pedig „csáklyás” beosztást nyert. A táborban Balogh Zsuzsa, Kond- ráth Ágnes, Lippai Krisztina, GaLambos Kálmán, Majoros And­rás, Sajtos István, vettek részit. Lippai Krisztina, Mándok Élmények külföldön Ilyenkor, az új iskolai év kezdetén még élénken élnek a nyári vakáció emlékei. Kedvenc és hálás témája bizonyos tanóráknak, de más időpontokban is folyik egymás fagga­tása, kivel mi történt a ..nagy” szünetben. Élmények, kap­csolatok, barátságok . . . S mindez külföldön, a Magyar Üt- törőszövetség küldötteiként. Ez a nem mindennapi megtiszteltetés érte úttörőcsapatunk­ban végzett kiváló munkájukért a nyírteleki 2-es iskola há­rom tagját, Alexa Ilona rajvezető nevelőt. Tölgyfa Józsefet, aki tavaly volt nyolcadikos és Müller Ilonát, aki jelenleg nyolcadikos. — A tábor Lengyelországban., PoznantóiL mintegy 100 kilo­méterre, egy nagy tó mentén terült el, vadregónyes környe­zetben. Tulajdonképpen az egyike azon cserefcáboroknak, mely a lengyel és a magyar úttörőszövetségek egyezményei alapján működnek. A lengyel gyerekeket a mi területünk úttörőiszö- vetsége a rakamazi úttörőtáborban fogadja. Napirenden volt a közös műsor és ajándékkészítés. Per­sze önálló nemzeti napokat is rendeztünk, ahol a mi cso­portunk SzabaLcs-Szatmárról készített egy kiállítást. Tölgyfa József Bulgáriában töltött élménydús három hetet. — Július 5-től Csillebércen felkészítésen vettem részt. A húszfőnyi magyar csoport, melynek tagja lehettem, Budapest­ről repülőgéppel indult útnak, aimi sokáig emlékezetes lesz nekem, hiszen először utaztam így. Szófiában két napot töl­töttünk. Körülnéztünk Várnában is és innen utaztunk tovább a tegerpart mellett fekvő nemzetközi táborba. Itt a házigazda bolgár pajtások nagy örömmel és szeretettel fogadtak ben­nünket. Voltak a tábor lakói között cseh, francia, belga, an­gol, szovjet, finn. ciprusi, mozambiki és libanoni gyerekek. Én egy ciprusi fiúval kerültem jó barátságba, kitől már kap­tam egy levelet is. Müller Ilona egy 15 fős magyar küldöttség tagjaként utaz­hatott Csehszlovákiába. — E tábor a Selmecbánya közelében levő Sitno hegy lá­bánál húzódott. Itt francia, NSZK-beli, ciprusi, iraki és szlo­vák gyerekek táboroztak rajtunk kívül. Sokszor és nagyokat kirándultunk, többek között elmentünk Körmöcbányára, az éremmúzeumtoa, ellátogattunk egy bányamúzeumba, valamint egy fafeldolgozást bemutató múzeumba. Külön kikapcsolódást jelentett a már említett Sitno hegy megmászása. — Mi az egy hónap alatt nagyon sokat ismerkedtünk, ba­rátkoztunk. Mimfeszlivál keretében nemzeti bemutatkozó na­pokat tartottunk. A mi csoportunk kiállítást rendezett Ma­gyarországról, nemzeti különlegességként számító eledelt kel­lett elkészítenünk. Mi a magyaros töltött káposzta elkészítését vállaltuk, amivel nagy sikert arattunk. Mezei Zoltán, Nyírtelek A közeljövőben mutatják be a mozikban az „Álmodik az állat- kert” című magyar filmet. Képünkön: az egyik „főszereplő”. TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő (nyolcadik négyhetiben ■ HÁ). 6. Kétjegyű mással­hangzó. 7. Fogoly. 8. Határozott névelő. 9. Mocsár. 11. Menyasszony. 12. Ésszel fel­fogja. 14. Római 499 , 505. 16. Megfejten­dő. 18. Keresztül. 20. Időjelző. 21. Alumí­nium vegyjele. 22. Szeszes ital. 24. Néve­lővel : háziállat. 25. Erősen szándékozik. 27. Takaró, pokróc. 28. Huszonnégy órai. 29. Megfejtendő. Függőleges: 1. Évszak. 2. Európai nép. 3. Pakol. 4. Házőrző. 5. Scotland .. . (Lon­don). 6. Sorban. 10. Polgári Törvény- könyv ismert rövidítése. 11. Nagy magyar költő. 13. Tejipari melléktermék. 14. ...regénye (Gárdonyi). 15. Igazi, nem hamis. 17. „ .. . muri” (Móricz Zsigmond műve). 19. Az ilyen szalonna abálva a legjobb. 21. Névelővel szalagfa. 23. Rész­ben harap ! ! 24. Annál lejjebb. 26. Bőg. 27. Páva egynemű betűi. Megfejtendő: nyírségi város (vízszin­tes 1.), melynek szülötte a magyar pró­za kiválósága (vízszintes 16.) és a fel- szabadulás utáni hazai iMra jeles képvi­selője (vízszintes 29.). Múlt heti megfejtés: NYÍRSÉGI ALMA­SZÜRET. Könyvjutalomban részesültek: Kató Szi­lárd Kótaj, Várad! Miklós Jánkmajtis, Lakatos Krisztina Nyírbogdámy, Illés Marianna ,Nyíregyháza. Szabó Antal Nagyhalász, Cserhalmi Mónika Nyíregy­háza. Huszti László Dombrád. Blazsán Ilona Káliosemjén, Siket János Panyo- la. Fodor Gábor Csaroda, Bátyi Tünde Záhony, alsós napközis csoport Deime- cser. Kovács László öfehértó, Trenasé- nyi Zsanett KáLmánháza, Deák Judit Ti­szádon. Csak levelezőlapon beküldött megfejté­seket fogadunk el! GYERMEKVILÁG Miénk a szó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents