Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 12. Kommentár Contadora­kilátások Döntő jelentőségű találko­zó — így jellemezte a pana­mai diplomácia vezetője a Contadora-csoportban részt vevő országok Panamaváros­ban ma kezdődő tanácskozá­sát. A közép-amerikai vál­sággal behatóbban foglalko­zó megfigyelők véleménye tökéletesen egybeesik a kül­ügyminiszter értékelésével. Valóban úgy tűnik, hogy a karibi krízisben hosszabb ideje közvetítő államok ak­ciója most egyfajta vízvá­lasztóhoz érkezett, sőt, az se elképzelhetetlen, hogy Mexi­kó, Panama, Kolumbia és Venezuela egybehangolt ak­ciói a térségben uralkodó fe­szültség csökkentésére most végképp összeomlanak. Mi indokolja ezt a borúlá­tást? — kérdezhetik azok, akik figyelemmel kísérték a Nicaragua körül összpontosu­ló válság megoldására eddig tett diplomáciai lépéseket, s hozzászokhattak, hogy a managuai kezdeményezése­ket általában elutasítás fo­gadta, s a Contadora által ki­dolgozott béketervezetet sem sikerült mind ez ideig tető alá hozni. Nos, a változás az eddigi patthelyzethez képest leginkább az Egyesült Álla­mok magatartásában jelent­kezik. Washingtonban a je­lek szerint egyre inkább elő­térbe kerül a Contadora-fo- lyamattal való szakítás szán­déka, s — ami ezzel szoro­san összefügg — a nicara- guai ellenforradalmárok sok­oldalúbb, katonai téren is jobban érezhető segítése. Épp a hét elején rendeztek (szintén Panamában) a latin­amerikai nagykövetek szá­mára egy olyan, szigorúan zárt ajtók mögötti értekezle­tet, amelynek napirendjén a jövőbeli Mahagua-ellenes lé­pések szerepeltek. (A titkos­ságra jellemző, hogy még a tanácskozás helyszíne sem volt ismeretes.) Ez a találkozó enyhén szólva sötét árnyékot vet a Contadora-külügyminiszte- rek ma kezdődő konferenciá­jára. Nem kevésbé baljós az az időzítés, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői épp a hét közepén kezdtek újabb kétnapos haditengerészeti gyakorlatot „Exotic palm” fedőnévvel a karibi térség­ben. A manőversorozat jól tükrözi a Managuára gyako­rolt, fokozódó washingtoni nyomást. Kérdés, tud-e vál­toztatni a borús összképen az újabb közvetítő próbálko­zás. Jelent-e segítséget, hogy az elmúlt hetekben létrejött úgynevezett „limai egyeztető csoport”, hogy Argentína, Uruguay, Brazília és Peru bekapcsolódása révén gyor­sítsa meg a megfeneklett diplomáciai próbálkozásokat? E. É. Egész napos jótékonysági koncert volt Budapesten a Fel- szabadulás téren. A földrengés során összedőlt berhidai csecsemőotthon újjáépítésének támogatására. (KM-telefotó) Washington elutasítja A Fehér Ház még kedden sietősen elutasította a leg­újabb szovjet javaslatot, azt, hogy Közép-Európában hoz­zanak létre vegyi fegyverek­től mentes övezetet. Az el­nök irodájának szóvivője „tendenciózusnak és hamis­nak” minősítette a Mihail Gorbacsov által felvetett ja­vaslatot és ismét a Szovjet­uniót igyekezett felelőssé tenni azért, hogy eddig nem született megállapodás a vegyi fegyverek teljes eltil­tásáról. Az elutasítást azzal indokolták, hogy adott eset­ben a Szovjetunió „köny- nyebben tudná visszavinni a térségbe vegyi fegyvereit, mint az Egyesült Államok”. Mint ismeretes, idén évek óta először kapott a Penta­gon lehetőséget arra, hogy megkezdje új típusú vegyi fegyverek élőállítását. Az elutasítás annak elle­nére történt, hogy Reagan elnök kedden több alkalmat is felhasznált annak bizony- gatására: az Egyesült Álla­mok a novemberi csúcstalál­kozón eredményeket akar elérni a szovjet—amerikai kapcsolatokban bekövetke­zett feszültség csökkentése terén. Az elnök azonban vál­tozatlanul úgy értékelte a Szovjetunió kezdeményezé­seit, hogy azok „propaganda- jellegűek”, s elsősorban „konkrét javaslatokra” van szükség ahhoz, hogy a fon­tos kérdéseket meg lehessen oldani. Reagan továbbra is abban jelölte meg a csúcs- találkozó célját, hogy az „ki­jelölje az irányt és megha­tározza a problémák meg­oldásának folyamatát”. „Nem azt várjuk a genfi találko­zótól, hogy az a Kelet és a Nyugat viszonyában meglé­vő minden rossznak véget vet, hanem azt, hogy kiin­dulópontja lesz a jobb kap­csolatoknak, a haladásnak” — mondotta. Az elnök Poul Schlüter dán miniszterelnök látoga­tását, illetve egy diákripor­tereknek adott rádiónyilat­kozatát használta fel ennek a nézetének kifejtésére. A Fehér Ház egy képviselője azonban mindjárt hozzátet­te, hogy a csúcstalálkozótól „nem lehet elvárni a lesze­relés, a kétoldalú kapcsola­tok, vagy a regionális kér­dések régen húzódó problé­máinak megoldását”. Vitorláshajóval Sidneyböl Budapestre Szerda délután Budapestre a Fórum-szálló előtti kikötő­be érkezett az Attila elne­vezésű tengeri vitorlás. Szil- vási László, az Ausztráliá­ban élő magyar származású vitorlásversenyző, az expe­díció vezetője rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 13 méter hosszú vi­torláshajón 1983 karácso­nyán öten indultak el Sid­neyböl. Ausztrália keleti partjainál hajóztak végig, útjuk során egyebek között érintették Jávát, a Kará­csony-szigeteket, Indiát. El­hajóztak Szudán és Egyip­tom partjai mellett, majd Törökországnál érkeztek a Duna torkolatához, ahonnan Budapestre hajóztak fel. Mintegy 30 ezer kilométert tettek meg az egyedülálló vállalkozás során; ők voltak az elsők, akik vitorláshaió- val tették meg az utat Auszt­rália és Magyarország kö­zött. Az űrszonda túlélte Az első jelzések szerint túl­élte a találkozót a Giacobi- ni—Zinner üstökös csóvájá­val az az amerikai űrszonda, amelyet a földet hat és fél évenként megközelítő égi­testhez irányítottak. Az űr­szonda szerdán, washingtoni idő szerint reggel hét óra után érte el a csóvát és át­haladása közben jelzéseket adott a földre. Mivel a szon­dát nem üstökösök megfi­gyelésére szerkesztették, s egyebek között nincs televí- zisó berendezéssel felszerel­ve, így képeket nem sugár­zott a csóváról. Bár a beér­kezett telemetrikus adatok i feldolgozása még napokig tart, az első tapasztalatokból a szakértők azt a következ­tetést vonták le, hogy a csó­vában kevesebb volt a szi­lárd részecskék száma, mint ahogy azt előzőleg feltételez­ték. Az űrszonda eredetileg nem az üstökös megfigyelé­sére készült: immár hét éve van a világűrben, s elsődle­ges célja a napszél tanulmá­nyozása volt, olyan pályán, amely a Föld és a Nap tö­megvonzásának kiegyenlítő­désénél van. Később a földi mágnesség vizsgálatára új pályára állították. Mikor ki­derült, hogy az Egyesült Ál­lamok kormányzata nem haj­landó anyagi fedezetet bizto­sítani a Halley-üstökös ta­nulmányozására, amerikai tudósok javaslatára ezt a meglévő szondát irányították át, hogy egy másik, kevésbé jelentős üstökössel találkoz­zék. Az amerikai tudósok si­kerrel oldották meg azt az igen bonyolult feladatot, hogy a szondát a Hold tö­megvonzásának felhasználá­sával mintegy „kicsúzlizzák” a világűrbe, olyan pályára, amelyen haladva találkozik a Giacobini—Zinner üstökös­sel. A szonda ötször kerülte meg a Holdat, hogy kellően felgyorsuljon a szükséges pá­lyán. Ez az első alkalom arra, hogy űrszonda közvetlenül találkozott üstökössel. Ér­demleges adatokat azonban a tudósok csak a Halley- üstökös vizsgálata után kap­Műholdelhárító fegyver Tiltakozó tudósok Csütörtökre tűzött ki tár­gyalást egy washingtoni bí­róság annak a keresetnek ügyében, amelyet egy tudó­sokból álló szervezet nyúj­tott be, s az amerikai mű­holdelhárító fegyver kipró­bálásának eltiltására vonat­kozó ítéletet követelt benne. A tudósok keresetéhez szer­dán négy demokrata párti képviselő is csatlakozott pa­nasztevőként. A kereset arra hivatkozik, hogy Reagan el­nök a törvényes előírásokat megszegve rendelte el a fegy­ver kipróbálását. Az elnök nem bizonyította be a kong­resszusnak, hogy a kísérlet elmaradása veszélyeztetné az ország biztonságát, s azt sem, hogy jóhiszemű tárgya­lásokat folytat a Szovjet­unióval az ilyen fegyverek eltiltásáról. Joseph Monkley képviselő, aki panaszosként csatlako­zott az aggódó tudósok unió­ja nevű szervezet kereseté­hez, kijelentette: az elnök által a kongresszusnak kül­dött indoklás „nem megfele­lő, és a törvény kiforgatását jelenti”. A Fehér Ház és a Penta­gon egyelőre nem nyilatko­zott a keresetről, a tudósok által felvetett kérdésekről. Szerdán egyébként a képvi­selőház külügyi bizottságá­nak és katonai bizottságának tagjai is foglalkoznak a mű­holdelhárító fegyver kipró­bálásával. A kormány állás­pontját Kenneth Adelman, a fegyverzetellenőrzési és le­szerelési hivatal igazgatója terjeszti a képviselők elé. A műholdelhárító fegyver kipróbálásának tervezett idő­pontját nem közölték, érte­sülések szerint azonban a kí­sérlet pénteken kerülhet sor­Svédország: szeptember 15. Szeptember harmadik va­sárnapja a svéd politikai pár­tok megméretésének napja. A 8.5 milliós északi ország 18. életévüket betöltött polgárai ugyanis háromévenként ezen a napon döntenek arról, ki kormányozza az elkövetkező három évben Svédországot. A semleges külpolitikát folytató Svédországban a vá­lasztások kimenetele hagyo­mányosan a belpolitikai és gazdasági kérdéseken áll, vagy bukik. A hatalmon le­vő szociáldemokraták sorsa is azon múlik most, miként értékelik a svéd honpolgárok az elmúlt három év belpoli­tikai történéseit. Olof Palme és csapata szerény optimiz­mussal tekinthet a vasárnap véget érő küzdelem elé. Igaz ugyan, hogy látványos ered­mények nem születtek kor­mányzásuk három éve alatt, de az is kétségtelen, hogy szívós és következetes taka­rékossági stratégiájuk pozití­van hatott az ország gazda­sági helyzetére. Legkiemelke­dőbb eredményüket talán a külkereskedelmi egyensúly helyreállításában érték el, amely a korona 1982-es, nagy zúgolódást kiváltó leértéke­lésével vette kezdetét. A Palme-kormány 1984-ben 24.5 milliárd koronára tor­názta fel a külkereskedelmi többletet, holott 1982-ben, a hatalomváltás évében az or­szágnak 5,8 milliárdos hiá­nya volt. Ar a Palme által meghir­dette .ö feladatot, a munka- néMco* ség csökkentését illeti, már közel sem ilyen rózsás a helyzet. Az ipar 1982 óta elért 15 százalékos növekedése, ha szerény mértékben is, két­ségtelenül enyhített a fog­lalkoztatási gondokon. Hiva­talos becslések szerint a munkanélküliek száma 150 ezer körül mozog, ami a mun­kaképes lakosságnak körül­belül 3,5 százalékát jelenti. A nyugat-európai helyzettel összehasonlítva ez viszonylag jó eredménynek mondható, csakhogy ez sem vigasztalja a svéd munkanélkülieket. A munkanélküliség Svédor­szágban is a fiatalokat érinti a legérzékenyebben: 12—13 százalékuk van állás nélkül. A problémát orvosolandó a helyi közigazgatási szervek­nek napi 4 órás foglalkozta­tást kell biztosítaniuk a 18— 19 éves fiataloknak. Az ellenzékben levő pol­gári pártok állandó kritikája közepette tevékenykedő Pal­me-kormány azt mindeneset­re elérte, hogy a kemény gaz­dasági feltételek ellenére sem kellett hozzányúlni a jóléti állam nimbuszát adó társa­dalombiztosítási rendszerhez. Az ellenzék ugyanis, élén a gyáriparosokkal, azt szeret­né, hogy a társadalombizto­sítási rendszer is magánkéz­be kerüljön.. Azt hangoztat­ják, hogy nem áll szándé­kukban az életszínvonal meg­nyirbálása, de a társadalom- biztosítási szolgáltatásokért — szerintük — „igazságos árat” kellene fizetniük a rá­szorulóknak. A közvélemény- kutatásokból azonban kitű­nik, hogy a svédek közül leg­alábbis a munkások inkább űzetik a keresetük majd fe­lét kitevő adókat, semhogy az egységes társadalombiztosí­tásról lemondjanak. Keményen támadják a tő­kések a tízéves vita után ta­valy megkezdett szakszerve­zeti „társadalmasítási” prog­ramot is, melynek céljai igen szerények az eredeti el­képzeléshez képest. Eszerint a dolgozók fizetésemelésének 0,2%-át, illetve a vállala­tok adóztatott nyereségének 20 százalékát kitevő járulé­kokból a szakszervezetek nyugdíjalapot (képeznek, s a pénzt a tőzsdén forgatják. 1990-ig a tőzsdén jegyzett részvények értékének 3—10 százalékát kellene megszerez­niük. A magánvállalatok til­takoznak az általuk „lopako­dó szocializálásnak” minősí­tett módszer ellen. Most az a kérdés, hogy a Palme vezette szociáldemok­raták az ellenzék propagan­dájával szemben mennyire tudják meggyőzni a választó­kat, hogy ők azok, akik orvo­solhatják az ország bajait? A választ szeptember 15-én adja meg Svédország. hatnak. A Szovjetunió, Ja­pán és az Európai Űrkuta­tási Hivatal egyaránt külön e célra szerkesztett űrszon­dákat indított útnak, ame­lyek különleges műszerekkel vizsgálják majd az üstököst, és képeket is továbbítanak róla a Földre. A szovjet mes­terséges holdakon számos magyar műszer is szolgálja majd a VEGA elnevezésű kí­sérleteket. Az amerikai űrszonda si­kere ennek ellenére érdekes adatokat biztosíthat az üstö­kösökről. A szerdai kritikus pillanatokban az amerikai tudósokkal együtt szovjet, japán és nyugat-európai tu­dósok is jelen voltak a Was­hington közelében levő God­dard űrkutatási központban, ahová a szonda jelzései be­érkeztek. Újdonság! Műanyag és alumínium termékek TÜZÉP Vállalat telepein. a Kelet-magyarországi — PVC és alu ereszcsatorna rendszerek, — műanyag csövek, idomok és szerelvények, — épületbádogos szerkezetek, — alumínium lemezek, profilanyagok és még sok építkezésnél nélkülözhetlen termék kapható: — Nyírbátor (ÉPÍTŐK BOLT, Zrínyi I. u. 4.), — Mátészalka, Vásárosnamény és Baklalőrántháza telepeinken. Közületeket is kiszolgálunk, előzetes rendelések teljesíté­se 3 héten belül. Bővebb felvilágosítás az egységek veze­tőinél. METALLOGLOBUS (1594)

Next

/
Thumbnails
Contents