Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 11. Gorbacsov celinográdi beszéde A szovjet élelmiszerprogramról Lengyelország Félidejében a választási kampány Kommentár Oslói patt Hiába győzött az ellenzék, a többség mégis a jobbközép koalícióé. Így lehetne össze­gezni a hétfőn megtartott norvég választások lényegét. A 157 tagú parlamentben 71 mandátummal rendelkezik a munkáspárt, hattal az ugyan ­csak ellenzéki szocialista bal­oldali párt, ám a 77 képvi­selővel szemben 78-at sora­koztat föl a koalíció három pártja, a konzervatív párt, a keresztény néppárt és a centrumpárt. A szélsőjobb- oldali haladó párt két képvi­selői hellyel rendelkezik. Norvégiában tehát elma­radt a sokak által jósolt vál­tás a hatalmi szférában, vi­szont kétségtelenül megerő­södött a baloldal. Mégpedig oly mértékben, hogy a leen­dő kabinetnek rendkívül ne­héz dolga lesz: a mindössze egyfős többség könnyen fel­billentheti a politikai erő- egyensúlyt. Kaare Willoch konzervatív párti eddigi mi­niszterelnök igyekezett gyor­san megnyugtatni a kedélye­ket: a rendkívül gyér több­ség ellenére sem kíván a szélsőjobboldal irányában nyitni. Kérdéses azonban, hogy ezen a többségi alapon sike­rül-e tartósan kormányozni? Norvégiában most a XXI. század megalapozása a tét, s a századfordulóig sok fontos kérdés vár eldöntésre. A skandináv ország ugyanis valóságos európai nagyhata­lommá vált: iparilag a har­madik a kontinensen, s az életszínvonal tekintetében csak Svájc előzi meg. A fjordok hazáját az 1966-ban kezdődött olajkutatás, illetve -kitermelés tette rendkívül gazdaggá. Oslo azonban az utóbbi években rendkívül erőteljesen növelte fegyver­kezési kiadásait. Norvégiát 1935, és 1981 kö­zött — hét esztendő kivéte­lével — a munkáspárt irá­nyította. Tagadhatatlan, hogy a hétfői választásokon Gro Harlem Brundtland asszony pártja szerette volna vissza­szerezni korábban elvesztett pozícióit. Ehhez azonban — a jelekből ítélve — még nem értek meg a feltételek. A magyar—japán viszony alakulásában fontos állomás lesz Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének szep­temberi .hivatalos látogatása Japánban. A kormányfői tár­gyalásokon Lázár György és vendéglátója, Nakaszone Ja- szuhiro japán miniszterel- nöík tájékoztatják egymást országaik helyzetéről, átte­kintik a kétoldalú kapcsola­tok állását, kicserélik véle­ményüket a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Ez lesz a legmagasabb szintű ma­gyar—japán politikai találko­zó — nemcsak azóta, hogy a II. világháború után 14 év­vel, 1959-ben helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok, ha­nem a két ország hosszú múltra visszatekintő kapcso­latainak egész történetében is. A magyar kormányfő lá­togatása szervesen illeszke­dik a szocialista országoknak a kelet—nyugati párbeszéd, a nemzetközi enyhülés előmoz­dítására irányuló általános politikájába. Alkalmat szol­gáltat a magyar érdekeltség kifejezésére abban, hogy Ja­pán — a kölcsönös érdekek és előnyök alapján — na­gyobb mértékben bekapcso­Az SZKP XXVII. kong­resszusának előkészületei­vel, a Szovjetunió élelmiszer­programjának eddigi ered­ményeivel,- s a végrehajtása érdekében még elvégzendő feladatokkal foglalkozott szeptember 7-én Celinográd- ban elmondott, és Moszkvá­ban kedden nyilvánosságra hozott beszédében Mihail Gorbacsov. m Gorbacsov emlékeztetett rá, hogy az idén áprilisban megtartott központi bizott­sági ülést követően megkez­dődött a közvetlen felkészü­lés az SZKP XXVII. kong­resszusára, s országszerte most tartják a pártszerveze­tek beszámoló és vezetőség­választó taggyűléseit. Fon­tosnak nevezte, hogy e tag­gyűléseket a pártosság, az építő kritika és önkritika, a néppel szembeni kommunista felelősségérzet jellemezze. A továbbiakban Mihail Gorbacsov áttért a szovjet mezőgazdaság mai helyzeté­nek és feladatainak elemzé­sére, s megállapította, hogy a Szovjetunió az idén gabo­nából és takarmányfélékből nagyobb termésre számíthat, mint a múlt évben. Gyakor­latilag lehetséges, hogy az ál­lattenyésztésben is teljesítik az évi előirányzatokat. Ami a számszerű eredményeket illeti, Gorbacsov közölte, hogy a mezőgazdaság teljes termelési értéke 1983—1984- ben 22 milliárd rubellel, vagyis csaknem 9 százalékkal nőtt az előző két évhez ké­pest. A mezőgazdasági termelés növekedése tükröződött a Szovjetunió lakosságának lódjék a magyar ipar fejlesz­tésébe és korszerűsítésébe, amely a VII. ötéves terv egyik fő célja. A látogatás további célja a kulturális kapcsolatok elmélyítésének és az idegenforgalom bővíté­sének az ösztönzése. A magyar—japán államkö­zi kapcsolatok egyenletesen fejlődnek, politikailag rende­zettek, a viszonyt jelentős vi­tás kérdés nem terheli. 1984- ben a fejlett tőkés országok­ból szánmazó magyar import­nak 3,1, az ezekbe az orszá­gokba irányuló kivitelnek 1,2 százaléka jutott Japánra. A magyar import értélke 87, az exporté 37,5 millió dollár volt. A kivitel bővítését a szűk versenyképes hazai áru­alap, a japán piac magas igényei és bizonyos, nem diszkriminatív jellegű admi­nisztratív és vámszabályok nehezítik. Legfontosabb exportcik­keink: gyógyszer-hatóanyag, tömbalumínium, izzólámpa, szesz, toll, méz és paprika. A nagy japán kereskedőházak közvetítésével jelentős ma­gyar export bonyolódik har­madik piacokon; ennek ér­téke 1984-ben 54,8 millió dollár volt. Az importban élelmiszerfogyasztásában is. Hogy ez lényegében mit is jelent, annak érzékeltetésé­re Mihail Gorbacsov a követ­kezőket mondotta: a táplál­kozás kalóriatartalmát te­kintve a Szovjetunió ma már a világ legfejlettebb országai­nak szintjén áll. Húsból és gyümölcsfélékből az egy la­kosra jutó fogyasztás ma még valamelyest kisebb, mint a tudományosan megállapított ésszerű táplálkozási norma. Ezért az egyik legfontosabb feladat a hústermelés növe­lése. Ami a tej, tojás, hal, cukor, zöldségfélék és bur­gonya fogyasztását illeti, eb­ben már sikerült elérni, vagy megközelíteni az élelmiszer­program előirányzatait. Mindezek ellenére a szov­jet emberek élelmiszer-ellá­tása mégsem tekinthető tel­jesen megoldottnak — muta­tott rá Mihail Gorbacsov. Több termék kereslete felül­múlja a kínálatot. Ennek oka az, hogy a lakosság pénzbe­vételei mindeddig gyorsabb ütemben nőttek, mint az élelmiszerek termelése. Rá­adásul az alapvető élelmisze­rek állami ára az utóbbi két évtizedben gyakorlatilag nem változott, bár a termelési költségek állandóan nőnek. A termelési költség és az el­adási ár közötti különbözetet az állami költségvetés fede­zi. A hústermelés dotációja például évente csaknem 20 milliárd rubelt tesz ki. Mind­ennek fényében az SZKP KB főtitkára tarthatatlannak ne­vezte, hogy az országban ma még gyakran és sok helyen lehet találkozni élelmiszer­pazarlással. 1984-ben az anyagok és fél­kész termékek a teljes volu­mennek több mint felét ad­ták, a gépek aránya mint­egy 27, a fogyasztási ipar­cikkeké 19 százalék volt. A pénzügyi kapcsolatok az utóbbi években jelentősen megélénkültek: a japán bankok eddig is részt vettek, és a jövőben is készek részt venni a gazdaság külföldi forrásokból való finanszíro­zásában. Sok területen sikeres az együttműködés japán és ma­gyar cégek között — japán kereskedőházak közvetíté­sével. Erre példa az Orion- nak a Macusitával való kooperációja; az ennek alap­jául szolgáló megállapodás szerint az Orion japán al­katrészekből megkezdi kép­magnók összeszerelését és — az elképzelések szerint — később gyártását. A Video­ton és Akai megállapodása értelmében a magyar fél hangdobozokat szállít a ja­pán partnernek japán Hi-Fi - alkatrészek és részegységek ellenében, amelyekből vi- deoberendezéseket gyárt. Igen előnyös a magyar—ja­pán gyógyszeripari kooperá­ció — például a Cavinton A továbbiakban Mihail Gorbacsov az agráripari ága­zat fejlesztésével kapcsolatos feladatokról, a mezőgazdasá­gi tevékenységben még fel­lelhető hibákról szólt. Rámu­tatott arra, hogy a megnöve­kedett anyagi, műszaki és gazdasági lehetőségeket sok területen, határterületen és köztársaságban még mindig rosszul használják ki. Szép számmal vannak még olyan vezetők, akik a bevételi for­rást nem a nagy termésered­ményben, a nagy állatte­nyésztési hozamokban, a ta­karékos gazdálkodásban, ha­nem a költségvetési juttatá­sokban és a bankhitelekben látják. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára egyértelműen elutasította azt az érvelést, hogy a mezőgazdasági ter­melés hiányosságaiért az idő­járást tegyék felelőssé, s le­szögezte: az időjárást nem tudjuk megváltoztatni. Egyet­len lehetőségünk van, az adott konkrét és sokszor igen bonyolult körülmények kö­zött meg kell találnunk a magas terméshozam elérésé­nek leghatékonyabb módsze­reit. Különösen fontos ez Szi­bériában, az Urálban és Ka­zahsztánban, ahol a földmű­velés teljesítménye nem egyenletes, és ez meg is mu­tatkozik a kolhozok és a szovhozok eredményeiben. Kazahsztán például a jelen­legi ötéves terv első négy évében a legtöbb mezőgazda- sági termék tekintetében nem teljesítette tervfelada­tait. Mihail Gorbacsov az OSZSZSZK több uráli és szi­bériai területéről is úgy nyi­latkozott, hogy azok rend­szeresen nem teljesítik gabo­natermelési tervüket. -Mind­ez feszültségeket okoz az or­szág szükségleteinek kielégí­tésében — mondotta. Arra kényszerít bennünket, hogy jelentős mennyiségű valu­táért gabonát importáljunk. Arra kell törekednünk, hogy önerőből ki tudjuk elégíteni teljes gabonaszükségletün­ket. El kell érni, hogy az or­szág bármelyik kedvezőtlen időjárású évben legalább 200 millió tonna, normális körül­mények között pedig 250 mil­lió tonna, vagy még ennél is több gabonát termeljen. Ez a szovjet mezőgazdaság stra­tégiai feladata az elkövetke­zendő évekre. nevű agyértágító szer alap­anyagának Magyarországról való szállítására, illetve a kö­zös gyártásra vonatkozólag. A magyar export érték mintegy 5 millió dollár Gépipari vállalataink ter­mékei közül a Tungsram ha­logénlámpái a legismerteb­bek, amelyeket a magyar cég a Nissan után most már a Toyota és a Suzuki autó­gyárnak is szállít. Intenzívek és rendszere­sek a magyar—japán kultu­rális kapcsolatok. A két or­szág között ugyan nincs kul­turális egyezmény, de ma­gyar részről nagy jelentősé­get tulajdonítanak a kultu­rális cserével foglalkozó 1973-as külügyminiszteri le­vélváltásnak. Japánban kü­lönösen nagy az érdeklődés a magyar zene és a magyar zenepedagógiai módszerek iránt, az' utóbbi időben pe­dig fokozódó figyelemmel kísérik filmművészetünket is. Tokióban és más váro­sokban reprezentatív kép­zőművészeti kiállításokat rendeztek a budapesti Szép- művészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria külföldi, il­letve magyar mesterek ke­zétől származó műkincsei­ből. 1984 márciusában ja­pán kulturális hét volt Bu­dapesten, 1986 tavaszán pe­dig Tokióban és más japán városokban magyar kulturá­lis napokat tartanak. Augusztus 15. óta egész Lengyelországban folynak a választói gyűlések, amelye­ken megvitatják a Hazafias Nemzeti Űjjászületési Mozga­lom választási programját és bemutatják a választópolgá­roknak azokat a jelölteket, akik az október 13-i szejm- választásokon versengeni fognak a 460 képviselői man­dátumért. A képviselőjelölte­ket rendszeresen bemutatják a sajtóban, a rádióban és te­levízióban. Az új lengyel választójogi törvény szerint a választók egyszerre két — az orszá­gos és a körzeti — listára szavaznak. Az országos lis­tán 50 jelölt neve szerepel. A jelöltek a politikai, társadal­mi, gazdasági, tudományos és kulturális élet neves sze­mélyiségei. Közülük 22 a LEMP, 8 az Egyesült Pa­rasztpárt, 4 a Demokrata Párt tagja, 16 pedig párton- kívüli, akik a többi között a katolikus és más keresztény világi szervezeteket képvise­lik. A körzeti jelöltlisták szá­ma 74, tehát valamivel több, mint a vajdaságok száma, mivel a nagyvárosokban. így Varsóban, Lódzban, Katowi­cében, Krakkóban és másutt 2—3 vén. isztási körzetet jelöl­tek k . -ízekről a körzeti je- löltlisu. írói választják meg a leendő szejm képviselőinek mintegy 89 százalékát. A 820 körzeti jelölt listáját — akik közül 410 kerül be a szejm- be — csupán a választások előtt egy hónappal, tehát szeptember közepén véglege­sítik. A végleges körzeti je­löltlisták összeállítását szol­gálják a most zajló válasz­tási gyűlések, amelyek bizo­nyos értelemben előválasztá­soknak is tekinthetők. A választási kampány fél­idejében a helyzet a követ­A Nyugat-európai Közös­ség nem rendel el szankció­kat a dél-afrikai rezsim el­len — jelenti Fábián Fe­renc, az MTI tudósítója. A közösség külügyminiszterei kedden tárgyaltak Luxem­burgban a dél-afrikai tény­megállapító útjáról vissza­tért olasz, holland és lu­xemburgi külügyminiszter jelentéséről. A külügyminiszteri bizott­ság azonban nem javasolt szankciókat, mert a tagor­szágok között e kérdésben igen nagy a nézetkülönbség. Ahogyan az várható volt, Anglia és az NSZK határo­zottan a szankciók ellen fog­lalt állást. Anglia óriási be­ruházásokkal érdekelt Dél- Afrikában, az NSZK pedig 15 százalékkal részesedik kező: a jelöltek előterjeszté­sére feljogosított valamennyi szervezettől (az új választó- jogi törvény szerint ezeknek a szervezeteknek a száma több mint 47fXU összesen.tpbb mint 1700 jelölt neve érke­zett be. A választójogi tör­vény megköveteli, hogy mindegyikük ^vonatkozik ez az országos listán szereplő ötven j^öltre, ^mutatkoz­zon a valasztokelőtt a vá­lasztási gyűléseken, vagy a tömegtájékoztatási eszközök segítségével. A. választójogi törvény előírja azt is, hogy a vajdasági választási bizott­ságoknak a jelöltekkel kap­csolatos valamennyi válasz­tói véleményt és észrevételt figyelembe kell venniük a végleges döntés meghozata­lánál. A választási bizottsá­gok jelölik ki a javasolt 1700 közül a körzeti listákon sze­replő 820 jelöltet. Ma még korai lenne össze­gezni a választási kampány első szakaszát. Az azonban már most is elmondható, hogy a választói gyűléseken egész Lengyelországban nagy a választók részvételi ará­nya. S az is általános ta­pasztalat, hogy szinte min­den gyűlésen a szorosan vett helyi, tehát az adott körzet­tel vagy az ottani nagyüze­mekkel kapcsolatos problé­mákon kívül szó esik a leg­fontosabb országos kérdések­ről is. A választók saját ész­revételeiket ismertetve a le­endő képviselőjelöltektől is megkövetelik a konkrét vá­laszokat: mi a véleményük a felmerült kérdésekről, s hogy megválasztásuk esetén miként kívánják hasznosíta­ni a szejmfórum adta lehe­tőségeket a hiányosságok si­keres felszámolására, s az ország gyorsított ütemű fej­lesztésére. Krzysztof Strzelecki Dél-Afrika importjából, Olaszországnak beruházásai vannak Dél-Afrikában, Bel­gium a gyémántkereskede­lemben érdekelt. Csak Fran­ciaország és Hollandia mu­tatott hajlandóságot korláto­zásokat elrendelni. ★ A nyugatnémet zöldek nyolc parlamenti képviselője kedden „erőszakmentesen el­foglalta” Pretoriában az NSZK nagykövetségét tilta­kozásul az ellen, hogy az NSZK kormánya és gazda­sági körei politikájukkal és tevékenységükkel támogatják a dél-afrikai fajüldöző rend­szert. Csak 48 órai „meg­szállás” után kívánják el­hagyni a pretoriai nyugatné­met nagykövetséget. Magán- és közületi gépjárműtulajdonosok figyelmébe. A Debreceni ÁFÉSZ gépjár­mű kereskedelmi üzletága készpénzes és bizományosi értékesítésre vásárol sze­mélygépkocsikat, tehergépkocsikat, trak­torokat. Értékesítésre ajánl: Lada, Wartburg, Ifa, Robur, Nisa gépkocsikat és teherpótkocsikat. Cím: Debrecen, Balmazújvárosi út, Vízműtelep mellett. Telefon: 16-809. ((Db. 260368) Az 1985—86. iskolaévben állami MESTER SZAKMUNKÁSKÉPZŐ TANFOLYAM INDUL a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és a Volán Vállalat szervezésében a Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában autószerelő, gépjármű-villamossági szerelő, karosszéria- lakatos szakmákban. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a Volán Vállalat sze­mélyzeti és oktatási osztályán Nyíregyháza, Korányi F. út 12. (1559) Gyapay Dénes Tüntetés Bonnban a kancellári hivatal előtt, és a dél-afri­kai fajüldöző rezsim bojkottálását követelik. (KM-telefoto) Az első kormányfői találkozó + ■ Magyar—japán kapcsolatok Nem lesznek szankciók

Next

/
Thumbnails
Contents