Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

XLII. évfolyam, 213. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. szeptember 11., szerda Ütemterv a szállításra f Légrugók Igazodni a változásokhoz Vezető propagandisták, agitátorok felkészítése kezdődött az oktatási igazgatóságon Elméleti konferencia jel­leggel tartanak kétnapos fel­készítést a vezető propagan­distáknak Nyíregyházán, az MSZMP Oktatási Igazgatósá­gán. A megye minden részé­ből jött propagandistákat és agitátorokat Czirják Ferenc, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője köszöntötte a kedd délelőtti megnyitón. Az első előadást Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára tartotta az ideoló­giai és tömegpolitikai mun­ka időszerű feladatairól a XIII. kongresszus és a me­gyei pártértekezlet határoza­tai alapján. Az előadó töb­bek között rámutatott: ma a társadalomra a gyors válto­zások a jellemzőek, amelye­ket néha nehezen tudunk követni, ugyanakkor megta­lálható politikai, gazdasági céljainknál a nem kellő elő­rehaladás is. A kongresszus egységes programba foglalta össze társadalmi-politikai céljainkat, ami megköveteli a nyílt politizálást. Az ed­dig kipróbált politikai irány­vonal folytatása mellett va­gyunk, amelybe beletartozik a megújulás, az alkalmazko­dás és az értékek megőrzése. A társadalmi demokratizmus és a reformok folytatása kí­ván nagyabb felkészülést. Mindez feltételezi, hogy az egyes, helyben felvetődő ideológiai kérdésekre az adott szinten megkapják a választ a pártoktatásban, a vitakö­rökben részt vevők. A keddi programban sze­repelt még Kiss Gábornak, az oktatási igazgatóság veze­tőjének előadása az ideoló­giai és kulturális nevelő­munka társadalomtudomá­nyi megalapozásáról, vala­mint Kozma Ferencnek, a Politikai Főiskola egyetemi tanárának előadása gazda­sági teljesítőképességünk nö­velésének lehetőségeiről és eszközeiről, amit videobemu- tató követett a Nyíregyházán tartott közgazdász-vándor­gyűlés anyagából. Ma délelőtt Nuber István, az MSZMP Központi Bizott­ságának munkatársa a társa­dalmi fejlődés időszerű poli­tikai és ideológiai kérdései­ről beszél, a pártoktatási év kezdésének szervezési fel­adatait Czirják Ferenc is­merteti, délután ifj. Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa tart előadást a szocializmus fejlődésének történelmi ta­pasztalatairól, szocializmus­értelmezésünk állandó és változó elemeiről. Szeptembertől teljes erő­vel megindult a nagy szabol­csi szüret. Hozzáláttak a munkához a termelőszövetke­zetek dolgozói és a tanulók nagy része is az almáskert­ben kezdte a tanévet. Meg­élénkült az élet az almaát­vevőhelyeken is. A Nyíregy­házi Konzervgyár vajai üze­mében megkezdték az ipari alma feldolgozását. Puskás András gyáregységvezető: — Négy présünk van, amelyekkel elkezdtük a munkát. Három műszakban évente ötvenezer tonna al­mából készítünk levet, amit tartálykocsival szállítunk a Nyíregyházi Konzervgyár al- malésűrítőjébe. Szeptember vége, október eleje az igazi szezon. A torlódások elkerü­lése végett a termelőszövet­kezetekkel egyeztetve ütem­tervet készítettünk. Így min­den hétre megvan, ki mikor szállíthatja az almát. A gyáregység másik profil­ja a nagyméretű konzervdo­bozok gyártása. — Nagydobozt gyártó üze­münk a múlt fél évtől mű­ködik. Speciális gépsorunk évi tízmillió doboz gyártásá­ra képes és egyelőre még nincs teljesen kihasználva. Azonos átmérőjű, három és fél kilós, valamint ötkilós dobozokat gyártunk, vala­mennyi konzervgyárnak. Ezeket elsősorban a tőkés or­szágokba jutó áruk csoma­golására használják. Az év végétől az átmérőn is tudunk változtatni és elkezdhetjük a tízkilós konzervdobozok gyártását. Még ebben az évben üzem­be helyezik a twist-off tető­ket (menetes befőttesüveg- tető) gyártó gépsort, aminek évi nyolcmillió termék a ka­pacitása. Ez a gépsor még nem szünteti meg a hiányt, de lényeges importcsökkentő tényező lesz az ország gaz­daságában. (kertész) Zászlók az építőtáborokból Nyírbátor: Kistermelők az ellátásért Nyírbátor mezőgazdaságá­nak gyors ütemű fejlődését — akár a többi települését — elsősorban a termelőszö­vetkezet tevékenysége ala­pozta meg. A nagyüzem mel­lett azonban a kisgazdasá­gok is jelentősen fejlődtek — állapította meg kedd dél­előtti ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ülés egyik napirendi pontja­ként ugyanis a VB tagjai a háztáji és kisegítő gazdasá­gok elmúlt ötévi tevékenysé­gét elemezték. Napjainkban a közel ezerkétszáz kisgaz­daság az összes földterület tizenegy százalékán gazdál­kodik. Kiemelkedő a szere­pük a burgonya, a dohány, a paprika és paradicsom ter­mesztésében. Meghatározó a jelenlétük az állattenyész­tésben; a vágósertések dön­tő többsége (85,7 százalék) a kisgazdaságokból kerül ki, míg a szarvasmarha-tenyész­tésben az arányuk hozzáve­tőleg 12, a juhtenyésztés­ben pedig közel húsz szá­zalék. A kedvezőbb adózási feltételek és a szállítási le­hetőségek növelték a terme­lési kedvet, az értékesítés pedig nagyrészt a felvásárló vállalatokon keresztül tör­tént. Jótékony hatással volt a város ellátására, hogy a kistermelők termékeinek hi- zonyos hányada közvetlenül a lakossághoz került, így kedvezőbb áron juthattak zöldséghez, gyümölcshöz a fogyasztók. A gazdálkodó szervek — elsősorban az Üj Barázda Tsz — nagy súlyt fektettek a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelésének fokozá­sára. A rendelkezésére álló eszközökkel a tanács is tá­mogatta tevékenységüket. Ennek is köszönhető, hogy megnőtt az érdeklődés a parlagterületek művelése iránt. (Huszonhárom hektár zártkerti területből mind­össze kettő nem talált gaz­dára.) 1980-tól Nyírbátorban folyamatosan csökken a megműveletlen területek nagysága és száma. A hagyományoknak meg­felelően — talán ebben a mondatban foglalható össze legfrappánsabban a szabolcsi, szatmári fiatalok idei építő­tábori szereplése. Bárdos Er­zsébettől, a KISZ megyei bi­zottságának iskolafelelősétől hallottuk, hogy a közel két és fél ezer megyénkben diák — akárcsak a korábbi évek­ben, sőt évtizedekben — most is jó hírét keltette munkájával, viselkedésével iskolájának, szűkebb pátriájának. A hagyományos építőtábo­rokban gyümölcsszedés, ku- koricacímerezés és konzerv­gyári segédmunka volt a fel­adat, s ezek mellett megis­merhették a diákok’ az ország különböző részeit — Török- szentmiklós, Bodakajtor, Ma­kó, Kecskemét és Kalocsa környékét. A szakmunkásta­nulók számára olyan táboro­kat szervezett a KISZ, ahol a két hét egyúttal beszámí­tott a szakmai gyakorlatuk­ba is. Bicskén és Tiszadobon a nevelőotthon megszépíté­sében segédkeztek a külön­féle építőszakmákat tanuló fiatalok, Budapesten pedig a mar­gitszigeti Cttörőstadion rekonstrukciójához vet­ték igénybe a munkáju­kat. Siófokon két építőtáborban is dolgoztak szabolcs-szat- máriak; az egyikben a ven­Az ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezet lakatosüzemében a Taurus részére autóbusz-légrugók fémszerkezetét ké­szítik. A megállapodás alapján ebben az évben 20 ezer darab fém légrugót szállít az ibrányi üzem a fővárosi gyárnak. Képünkön: Mátyás András a légrugókat pró­bálja. (Elek Emil felvétele) déglátós tanulók gyakorolták a szakmát, a másikban pedig ifjúgárdista környezetvédők serénykedtek. Ugyancsak környezetvédelmi tábort szerveztek Balatonalmádiban, Nagyvázsonyban pedig a mű­emlékvédelem adott mun­kát a diákoknak. Még egy, a szokásostól el­térő építőtábori turnusban vettek részt a megyénkben szakmunkástanulók: a Kecs­keméti Konzervgyárban vég­zett munka mellett a KISZ- vezetőket felkészítették a most induló mozgalmi év fel­adataira is. A szabolcsi, szatmári fia­talok helytállását jelzi, hogy ebben az évben a koráb­binál jóval magasabb ke­resetekhez jutottak, s ezzel összefüggésben az is, hogy a diákok keresete után az iskolának fizetett húsz- százalékos jutalmak is ma­gasabbak, mint korábban. A jó munka legbiztosabb je­leként pedig a KISZ megyei bizottsága, s az egyes isko­lák már több köszönőlevelet kaptak. Külföldre is eljutottak a korábbi évek legjobb tá­borozol közül néhányan. Bulgária harminc, az NDK százhúsz, Lengyelország nyolcvan itteni diákot foga­dott építőtáborozásra, sőt öten Dániában, egy kislány pedig Angliában tölthetett el felejthetetlen napokat. A legeredményesebben eb­ben az építőipari szezonban a nyíregyházi 110-es szak­munkásképző diákjai dol­goztak, akik három helyen is elnyerték a legjobb iskolá­nak felajánlott építőtábori zászlót. A mátészalkai 138-as szakmunkásképző, a nyíregy­házi Szamuely szakközépis­kola, a Széchenyi szakközép- iskola és a fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium vit­rinjébe is került egy-egy zászló, s az ottani brigádok közül kettő-kettő elnyerte a kiváló címet is. Az utóbbi napokban esett bő csapadék nem kedvez a földeken dolgozóknak. A Balkányi Állami Gazdaság nagykállói, 40 hektáros területén a burgonyaszedésen dolgozó erőgé­peknek is gondot okoz a fel ázott, süllyedő talaj. (Császár Csaba felvétele) MA Számítógép az iskolákban (2. oldal) Két nő összefog • (3. oldal) Almaié Vajáról Magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Magyar—csehszlovák kül­ügyminiszteri tárgyalások kezdődtek kedden a prágai Cemin-palotáiban, a csehszlo­vák külügyminisztérium épü­letében. Várkonyi Péter és kísérete fogadására megjelent ven­déglátója, Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügymi­niszter, valamint Kovács Bé­la, hazánk prágai és Ondrej Durej, Csehszlovákia buda­pesti nagykövete, akik csat­lakoztak a két fél tárgyaló- küldöttségéhez. Repülőtéri nyilatkozatában Várkonyi Péter látogatásának céljáról kijelentette, hogy Bohuslav Chnoupekkel átte­kintik a kétoldalú kapcsola­tok helyzetét, valamint a köl­csönös érdeklődésre számot tartó legfontosabb nemzetkö­zi kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy Magyarország és Cseh­szlovákia kapcsolatai az élet minden területén dinamiku­san fejlődnek, bensőséges ba­ráti, testvéri együttműködés jellemzi őket, s ez megfelel a két szomszédos szocialista ország és népeik érdekeinek, kiemelte, hogy a jelenlegi bonyolult és feszültségektől terhes nemzetközi helyzet­ben, amikor az imperializmus legagresszívabb körei katonai erőfölényre törekszenek* a szocialista országokkal szem­ben, rendkívüli jelentőséggel bír a Varsói Szerződésbe és a KGST-be tömörült szocialista országok egységes fellépése a nemzetközi élet különböző fórumain. Emlékeztetett ar­ra, hogy mind az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya alá­írásának tizedik évfordulója alkalmából tartott helsinki külügyminiszteri értekezlet, mind az ENSZ közgyűlésének küszöbön álló jubileumi 40. ülésszaka alkalmat kínál a magyar és a csehszlovák kül­politika egyeztetett törekvé­seinek kifejtésére. A magyar külügyminiszter megkoszorúzita az ismeretlen katona sírját a prágai Ziz- kov-hegyen levő nemzeti em­lékműnél-és virágot helyezett el Klement Gottwald sírján. Lázár György lapánba utazik Lázár György, a Minisz- zeli napokban hivatalos lá- tertanács elnöke a japán togatást tesz Japánban, kormány meghívására a kö- (MTf)

Next

/
Thumbnails
Contents