Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-09 / 211. szám

1985. szeptember 9. Kelet-Magyarország t fgt l ^ Se M [SPORT L? *á R nőknél a legjobb magyar: Oláh Katalin A sportág történetében először Európán kívül, Ausztráliában rendezték az idei tájfutó-világ- bajnokságot. Az egyéni verse­nyen a női 8,15 kilométer hosz- szú pályát a magyar válogatot­tak közül leggyorsabban az újonc Oláh Katalin, á Nyíregy­házi Mezőgazdasági Főiskola sportolónője teljesítette. Időered­ménye alapján a 36. helyen vég­zett, de így is dicséretes telje­sítmény, hogy első világbajnok­ságán a nők mezőnyében a leg­jobb magyar helyezett lett! A csapatverseny során Skerletz Iván az MTFSZ főtitkára is az ő teljesítményét emelte ki, hi­szen az első váltáskor Oláh jó­voltából a magyar csapat még harmadik volt, később csúszott a kilencedik helyre. Kézilabda MBIB Eladott győzelem A hét végén újabb fordulóra került sor a kézilabda NB X B- ben. A bennmaradásért harcoló Nyíregyházi Volán-Dózsa SC női gárdája Székesfehérvárott lé­pett pályára, s ponttal tért ha­za. Nyh. Volán-Dózsa—Székesfe­hérvári KÖFÉM SC 17:17 (9:7). Csak a győzelem az elfogadható eredmény! — igy léptek pályá­ra a nyírségiek. Elhatározásu­kat tettek követték a pályán, nagyszerűen játszottak és az első percekben 5:2-es vezetésre tettek szert. A félidőt végül két­gólos előnnyel zárták. Szünet után viszont kiengedtek a ven­dégek, hibáikat kihasználva, a fehérváriak nemcsak egyenlítet­tek, hanem fordítottak is, 14:10- re. A hajrában ismét remekel­tek a nyíregyháziak és a befe­jezés előtt nem sokkal 17:15-re vezettek. Fél perc volt hátra, amikor — egygólos előnynél — a szabolcsiak kezében volt a labda. Mindenki elkönyvelte győzelmüket, de Haumann az el­lenfélhez adta a labdát,. s ezzel eladta a győzelmet is . . . Véde­kezésben kiválót nyújtottak a Volán-Dózsások, támadójátékuk viszont nem volt ennyire egysé­ges. Gólszerzők: Simonná 5, Haumann 4, Palatics 3, Buzásy, Kékes 2—2, Szoboszlai 1. Ezen a héten szünet lesz a ké­zilabda NB I B-ben. Szeptember 18-án a Volán-Dózsa itthon ját­szik, a Budapesti EMG-t fogad­ja. Teke NB /# z Évnyitó kiütéssel Szombaton megkezdődött a küzdelem a teke NB II-ben. A Szabolcsi Építők SE férfigárdá­ja itthon vívta az évnyitót, Nyíregyházán fogadta a Buda­pesti OKBT-t. (V megyeszékhe­lyiek néni adtak esélyt ellenfe­lüknek, kiütéses, 101 fa különb­ségű győzelmet arattak. SZÉSE—Bp. OKBT G :2 (2319:2218). A nyíregyházi együt­tesből ketten 400 fán felüli tel­jesítménnyel járultak a győze­lemhez. Pontszerzők- Koleszár József 411, Spisák László 404, Kósa István 397, ifjú Hetei Ist­ván 395 fával. A Sóstó Kupa kosárlabdator­nán a férfiak mezőnyében biz­tosan győzött a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskola csapata (a nők eredményét, és az ifjúsá­giak mérkőzéseit holnapi szá­munkban közöljük). A tékások mindkét találkozón — ugyanis a negyedik meghívott, a Nagy- kállói SE gárdája jelezte ugyan indulását, de távolmaradt a küzdelmektől — nagyarányú győzelmet aratott a Nyíregyhá­zi Mezőgazdasági Főiskola, és a Debreceni Sportiskola csapatai ellen. A legküzdelmesebb mér­kőzést az MGFSC—DSI össze­csapáson láthatták a szurkolók, ahol a főleg ifjúsági játékosok­ból álló „emgé” szoros küzde­lemben, kilenc ponttal nyert. A Sóstó Kupa eredményei: Nyh Tanárképző—Nyh. MGFSC 91:31 (45:14). Ld.: Zomborszky 18, Fejes 14, Vajda, Kovács és Garai 10—10. ill. Csicsmann 10. Nyh. MGFSC—DSI 79:70 (42:32). Ld.: Üjhelyi 22, Nagy A. 15, Ti­sza 10., ill. Szekeres 20. Nyh. Tanárképző—DSI 80:42 (44:22). Ld.: ökrös 20, Fejes 12, ill. Ko­vács S. 24. A torna legjobb do­bója Kovács Sándor (DSI) lett 38 ponttal, legjobb játékosa ök­rös Tamás (Nyh. Tanárképző). A „téká” győzelmei Makrai (fehér mezben): „Nem, ezt nem adom . . Kosárlabda Ökölvívás Aranyak Szegedről Bravúros szereplés Szombaton Szegeden rendez­ték meg a karatézó OB újabb bajnoki fordulóját. A viadalon ott voltak a Szabolcsi Építők SE versenyzői is, akik bravúrosan szerepeltek. Bódi István, a klub edzője vasárnap délelőtt el­mondta : — Várakozáson felülit nyúj­tottak a fiúk! A felnőttek ver­senyében a 72 kilogrammos súly­csoportban házi döntőt vívott két tehetségünk. Végül Kazinczi Ferencé lett az aranyérem, Pongó Dánielé pedig az ezüst. Az ifjúságiak 64 kilós küzdel­mében Kovács Attila állt a do­bogó legmagasabb !-»kára, egy­értelműen jobb volt ellenfelei­nél. A 72 kilogrammos kategó­riában a döntőbe jutásért Lé- nárt Attila és Szőcs Géza egy­más ellen küzdött. Lénárt lett a győztes, majd a döntőben is re­mekelt, megszerezte klubunk harmadik aranyérmét. Szőcs pedig a bronzérmet vehette át. Válogatottunknak csak néhány jó másodperce volt a szorító- ban. így fogalmazott Sermer György, az AIBA VB tagja, a junior ökölvívó VB-n Ákos Ist­ván mérkőzése után. Az NYVS- SC válogatott ökölvívója az első fordulóban még biztos, 5:0-ás pontozással verte mongol ellen­felét. A második körben aztán a szovjet Janusov kemény dió­nak bizonyult a nyíregyházi fiú­nak, aki 5:0-ás pontozásos vere­séget szenvedett és ezzel ki­esett a további küzdelmekből. Röplabda MB # Rajt a Honvéd ellen Elkészült a röplabda NB 1 1985/86. évi küzdelemsorozatának sorsolása. A férfiak mezőnyében Szabolcs-Satmár is érdekelt, az NYVSSC révén. A piros-kékek az október 18-i nyitófordulóban itthon kezdenek, a Budapesti Honvéd csapata ellen. Az NB I 16-os mezőnyét a Magyar Röplabda Szövetség ver­senybizottsága két csoportba osztotta. Az NYVSSC az A-ban kapott helyet, a Tungsram SC, az Újpesti Dózsa, a Budapesti Honvéd, a Testnevelési Főisko­lai SE, a Tatabányai KOMÉP SC, a Székesfehérvári Álba Ré- gia Építők SC és a Kazincbarci­kai Vegyész társaságában. A B- csoportba a következő együtte­seket osztották be: Kecskeméti SC, Csepel SC, Szegedi SZEOL- DÉLÉP SE, Budapesti MALÉV SC, Budapesti Vasas, BKV Elő­re, Dunaújvárosi Kohász, Veszp­rémi SE. Az őszi első körben a csapatok hetente két mérkőzést vívnak, a sorsolás szerinti ellenfelükkel, oda-visszavágós alapon. Az első kör után a csoportok 1-2. helyezettjei kiválnak a me­zőnyből, négy tornán az NB I első négy helyéért mérkőznek egymással. A 3—8. helyezettek — mindkét csoportból — decem­ber 15. és február 9. között ke­resztbe játszanak egymással. Majd február 16-tól június 22-ig — hetente egy alkalommal — körmérkőzést vívnak, oda-visz- szavágós alapon. Minden mérkőzés eredményét magukkal viszik az együttesek, s a 48 meccs összesítése dönti majd el az NB I 5—16. helyét. A juniorcsapatok a felnőttek ösz- szecsapása előtt mindig előmér- kőzést vívnak, tehát rájuk is 48 találkozó vár. Sőt, ők még rá­játszást is vívnak, s csak 1986 júliusában fejezik be a bajnoki csatározást. Nem „szelep” és nem „pétiék“ Sport és közhangulat Jóf érzés minden magyar számára, ha egy-egy sportoló világ- vagy Európa-bajnoki győzelme nyomán felhangzik a Himnusz. Ilyenkor önmagunk sikerét is ünnepeljük: a ma­gyar sikert! Sűrű egymás­utánban születtek ismét a nagy világversenyen — mégpedig úgynevezett klasszikus ver­senyszámokban, nagy ellenfe­lek ellen — magyar elsőségek. Elsőként — igaz, hogy Him­nusz nélkül, mert az Wimble­donban nem szokás — Taróczy Balázs páros győzelme örven­deztetett meg bennünket, . az­tán Barcelonában Nébald György ragyogtatta meg a ma­gyar kard közmondásosan régi fényét, s jött Darnyi a maga két Európa-bajnokságával, Csí­pés Ferenc, valamint egy ka­jaknégyes és egy kenukettes aranyérme Mechelenben, az öt­tusa-világbajnokságon Mizsér Attila csodálatosnak jellemez­hető diadalát jelentették Mel- bourne-ből (és a csapat máso­dik helye is örvendetes, nagy sikernek számít). Legutóbb Balázsfi Zoltánnak a szakítás­ban szerzett aranyérme után Szanyi Andor a legerősebb mezőnyűnek számító 100 kilo­grammos súlycsoportban nem­csak a szakításban, hanem a lökésben és az összetettben is a világ legjobbjának bizonyult a svédországi Södertäljeben. Ráadásként még élénken em­lékezetünkben él, hogy a leg­népszerűbb sportágban, a lab­darúgásban Magyarország csa­pata elsőként harcolta ki a jö­vő évi VB-n való indulás jo­gát. Ugyanazokban a hónapok­ban szerdánként szinte az or­szág székesfehérvárivá vált, hiszen a Videoton remek mér­kőzések egész során át jutott el az UEFA Kupa döntőjéig, ahol ráadásul, ha nem is a ku­pit, de az egyik mérkőzést megnyerte. Kevesen akadnak honunk­ban, akik nem tudják és nem tartják számon ezeket az ered­ményeket — tulajdonképpen felesleges is volt őket elismé­telni. De ha olyan jólesik még- egyszer leírni, felsorolni! Any- nyira örülünk, ha a magyar sportolók ilyen eredményekkel lépnek elő! Bizony, az ilyesmi jókedvűvé tesz — jó órákat, jo napokat élünk át honfitársaink sikerei nyomán. Hiszen megint akadtak magyar fiatalembe­rek, akik bebizonyították, hogy -néha képesek vagyunk magunk mögött hagyni a vilá­got . . . Ez az öröm egyben alkalmat kínál arra, hogy elgondolkoz­zunk: vajon hogyan lesz a sport közhangulatalakító erő? Hiszen ez az ereje vitathatat­lan. Nem szeretjük, ha kudar­cok érnek bennünket, s ha a sportolók a világversenyeken, nemzetközi mérkőzéseken nem váltják be a szereplésükhöz fűzött várakozásunkat, ingerül­tek leszünk. A legtermészete­sebb, hogy az egész magyar sportot hibáztassuk. Pedig a sportban nagyon sok múlik a véletlenen, a pillanatnyi for­mán, és egyre keményebb, na­gyobb a nemzetközi verseny. Ennek ellenere néha olyan teljesítményeket kérünk szá­mon a magyar versenyzőktől, amelyeket képtelenek elérni. Ilyenkor mégis hibáztatjuk az egész magyar sportvezetést, a különböző sportágak edzőit, vezetőit, a versenyzőket — e torz felfogás szerint — nekik kötelességük győzni. Ha nem sikerül — az mulasztásnak számít. Megtorlást igényel te­hát, s ennek nem egyszerűen az az oka, hogy az ellenfelek jobbak, hanem a gyanú: bizo­nyára súlyos mulasztások lel­hetők fel a kulisszák mögött. Nemrég még ez a légkör vette körül a sportot, ilyes­fajta dühök kaptak legtöbb­ször hangot. A józanabbak közül sokan próbálták ennek az okát keresni. Némelyek ar­ra a torz következtetésre ju­tottak, hogy nálunk azért hagyják ezt, mert ,,a sport afféle gőzkieresztő szelep", ha valamiért nagy az elégedetlen­ség, azt legjobb ha kiélni hagyjuk a sportban. Nos, er­ről szó sincs. Nincs szükség ilyen „szelep­re". Dőreség lenne, hiszen a gyözemek vagy a vereségek a nemzetközi küzdőtéren nem irányíthatók. Aztán a legutób­bi remek gyözelemsorozat sem mentesít bennünket a gazdasá­gi gondoktól. Mi több: még azoknak a feladatoknak a megoldásától sem, amelyeket a testnevelési és sportmozga­lom bajainak orvoslására szabtunk magunk elé. Válto­zatlanul érvényes, hogy töme­ges szabadidősportra van szük­ség, tűrhetetlen, Jiogy a lakost ság többsége ennyire tunyán éljen, ennyire ne törődjék egészségével. A versenysport, az élsport szervezésében, az anyagi ösztönzéssel, a feltéte­lek biztosításával, az eredmé­nyek számonkérésével is kö­vetkezetesebben és okosabban kell foglalkoznunk. Még azok­ban a sportágakban Is, ame­lyekben magyar versenyzők világbajnokok vagy Európa- bajnokok lettek, még mindig van mit tennünk. Még itt sem igazolt a társadalmi sportág győzelme. Vagy fordítva: a kudarcok­ból éppúgy tanulni kell, mint az elsőségekből. A legutóbbi hetek magyar sportsikerei a szakemberek, de mások szá­mára is megszívlelendő tanul­ságokat hordoznak. Ami a szakértőket illeti: ők majd elemzik maguk számára az ese­ményeket. Mi többiek, akik nem ezzel foglalkozunk, annyit tanulhatunk egy-egy sportoló­tól, hogy a kemény munka, a fegyelmezettség, az akaraterő sikert hozhat. Bárhol tevé­kenykedik valaki és törekszik eredményre, ezeket a nemes tulajdonságokat nem nélkülöz­heti. Akkor egy-egy sportered­ményt is mindenki annak ér­tékel, ami.. Nem társadalmi le­vezető szelepnek, nem siker­pótléknak. Sporteredménynek. Pintér István Négy megye tömegsportnapja Barátság Kupa Hagyomány már, hogy Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bi- har, Heves és Szabolcs-Szatmár Kereskedelmi, Pénzügyi és.Ven- déglátóipari Dolgozók Szakszer­vezetének sportot kedvelő tag­jai találkoznak egymással. A négy megye tömegsportnapjára szombaton ezúttal Nyíregyhá­zán került sor. A négy sportág­ban vetélkedőket Buzsáki Lász­ló, a rendező, a KPVDSZ me­gyei bizottságának titkára kö­szöntötte, majd a városi stadi­onban, valamint a közeli lőté­ren megkezdődött a színvonalas verseny. A sportszerű légkörű találko­zón az alábbi eredmények szü­lettek, kézilabda, nők: 1. Sza­A női kézilabdatornát Szabó...* csapata, a Vásarosnaményi ÁFÉSZ nyerte. Képünkön a naményiak átlövője Hajdú ellen szerez gőlt. Asztaliteniszben hí' nádik lett a szabolcsi férfigárda (balról a T VZEP Vállalat kettőse). bolcs-Szatmár (Vásárosnaményi ÁFÉSZ), 2. Hajdú-Bihar, 3. Bor­sod- Abaúj -Zemplén, 4. Heves. Férfiak. 1. Hajdú, 2. Szabolcs {Mátészalkai ÁFÉSZ), 3 Heves, 4. Borsod. Háromtusa, nők: 1. Borsod, 2. Heves, 3. Hajdú, 4. Szabolcs (ZÖLDÉRT Vállalat). Férfiak: 1. Szabolcs (ZÖLDÉRT Vállalat), 2. Borsod, 3. Heves, 4. Hajdú. Asztalitenisz, nők: 1. Heves. 2. Szabolcs (Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat), 3. Borsod, 4. Hajdú. Férfiak: l, Borsod, 2. Heves, 3. Szabolcs (TÜZÉP Vál­lalat), 4. Hajdú. Kispályás labdárúgás, nők: 1. Borsod, 2. Hajdú, 3. Szabolcs (TÜZÉP Vállalat), 4. Heves. Férfiak: 1. Hajdú, 2. Borsod, 3. Szabolcs (Vendéglátó Vállalat), 4. Heves. Lányok a futballpály&n. A melegítőben játszó. 6-o.t számú Juhász Katalin (Szabolcs) csapata legjobbja volt a hajdú-bihariak elleni mérkőzésen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents