Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-07 / 210. szám

'W s*

.,, ;i, i .... I

A Hazafias Népfront megalakulása megyénkben

KM HÉTVÉGI melléklet

Történelmi dátum 1944. december 2. Megalakul a magyar demokratikus pártokat tömörítő politikai szövetség, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Megalakulása a magyar újjászületés kezdetét jelentette. Országosan kibontakozott tömegmozgalom részese volt a társadalmi, politikai küzdelmeknek. Gyökeresen megváltoztatták az ország politikai, gazdasági, kulturális viszonyait.

1949-re létrejön a Magyar Függetlenségi Népfront. Tevékenysége, szerepe a még működő kispolgári pártokkal együtt fokozatosan háttérbe szorult, többnyire csak a választásokban való részvételre korlátozódott.

1954-ben került sor a Hazafias Népfront újjászervezésére, a korábbiaknál jóval szélesebb alapon. A népfront nem egyéni tagságra épülő össznépi mozgalom. Megyei szinten állandó jellegű apparátussal rendelkező irodák létrehozását tervezték, amelyek segítséget nyújtanak a helyi népfrontbizottságoknak. E sorok írója arra tesz kísérletet, hogy röviden felidézze a Hazafias Népfront megyei tevékenységét.

Szabolcs-Szatmár megyében 1954. szeptember 11-én alakult meg a megyei előkészítő bizottság.

A bizottság programjának és felhívásának megfelelően szeptember második felében és október elején sorra alakultak a helyi népfrontbizottságok. Szeptember 21-én Nyírmadán, Túristvándiban, Laskodon, 24-én Eperjeskén tartottak választásokat. Október 9-én és 10-én megye- szerte voltak bizottságválasztó nagygyűlések: Jánd,

Tarpa, Tivadar, Csaroda, Vá- sárosnamény, Gulács, Hete, Olcsvaapáti, Gergelyiugor- nya, Tákos, Géberjén, Öpá- lyi, Szamosszeg, Szamoskér, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tisza- dada, Kótaj, Nyírtelek és Nagykálló községekben. A választás, a tisztségviselők megválasztása mellett sok javaslat, kezdeményezés

hangzott el a mozgalom tevékenységéről, a feladatok megfogalmazásáról.

Nyíregyházán 1954. október 3-án nagygyűlésen választották meg a HNF nyíregyházi városi bizottságát. A bizottság tagjai a város minden dolgozó rétegét képviselték. Helyet fogiai többek között Westsik Vilmos Kos- suth-díjas kutató, Berki Pál egyénileg dolgozó paraszt, ifj. Bencze Miklósné, a sóstóhegyi Petőfi Tsz tagja, dr. Száva János római katolikus főesperes, Kristóf István, az Állami Áruház eladója, Sarkadi Elemér népzenész, dr. Salamon István rendelőintézeti főorvos, XJna- tenszki Pál honvéd őrnagy, Pozsonyi Zoltán kőműves, dr. Vernes Gyula ügyvéd, Gabulya• János kőműves kisiparos és még számos nyíregyházi lakos.

A mozgalom iránt nagy bizalom és elvárás mutatkozott meg.

A HNF megyei bizottsága alakuló összejövetelén — 1954. október 13-án programot fogadtak el, 62 tagú bizottságot és elnökséget választottak, valamint a tisztségviselők elfogadására is ekkor került sor. Az elnök Kovács István, a TIT megyei titkára lett.

A bizottság megválasztotta az október 23—24-i országos I. kongresszus száz küldöttét, akik között megyénk valamennyi rétegének képviselői helyet kaptak. Az országos kongresz- szuson megválasztott Országos Tanács 104 tagja közül három került ki a megye küldötteinek köréből. Ezek: Darvas József népművelési miniszter, Diidás Miklós görög katolikus püspök és Szakait József, a DISZ Központi Vezetőség első titkára.

Az újonnan szervezett bizottságok első feladatú a novemberi tanácsválasztások előkészítése és lebonyolítása volt. A jelölőgyűléseket felhasználták a helyi tanácsok, a tanácstagok tevékenységének értékelésére, aktuális feladatok megoldására.

A helyi népfrontbizottságok olvasókörökben, gazdakörökben, klubokban, kul- túrotthonokban ismeretterjesztő előadásokat tartottak, ápolták nemzeti hagyományainkat, megyénk nagyjainak szellemi örökségét. Számos olyan gazdasági, kommunális, kulturális kezdeményezés, társadalmi munka szervezése fűződik tevékenységükhöz, amelyek tükrözték a szocializmus közmegegyezésen alapuló építésének szándékát.

Jékén '5 km hosszú csatornát tisztítittak*ki és hoztak rendbe MrsaiSalmi munkával. Porcsdjmär? 2Ö0 mater járdát készítettek.- Tiszaész- láron megalakították az egyénileg gazdálkodók rizstermelő csoportját, Ura községben 1200 négyszögölön kísérleti telepet létesítették. Mátészalkán 530 holdat szántottak fel a szántóbrigádok az özvegyek és fogatnélküliek földjéből.

A megyei népfronttá zott- ság 1956-os első félévi munkájában fontos helvet kap a mezőgazdasági termelés növelésének támogatása, az üzemlátogatások, termelőszövetkezeti napok felkarolása, ankétok szervezése, a népművészeti és kulturális feladatok segítése., A rendezvények sorában az anyák napja, a nemzetközi gyermeknap és a pedagógusnap rendezése.

A párt határozata nyomán a HNF Országos Tanácsa 1956. június 16-án döntött a népfrontmozgalom kiszélesítéséről, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének és a magyar békemozgalomnak a népfrontban történő egyesüléséről. Megyénkben június 2Q®án került sor az egyesítő jgyíUésre. Itt kibővítették a népfrontbizottságot és elnökséget. A népfront megyei bizottsága ezt követően országosan is elsőként létrehozta a képviselői csoportot. A cél az volt, hogy a bizottság jelentős segítséget adjon a megye képviselőinek munkájuk eredményesebb végzéséhez. Nyíregyházán, Mátészalkán és Tiszaíökön értelmiségi ankétokat szerveztek, amelyeken az értelmiség körében a bizalom, a nyíltság, őszinteség légköré- nek elősegítése volt.

A HNF-mozgalom az ellenforradalom leverése után méltó részt vállalt a szocialista konszolidációban, a néphatalom megszilárdításában. Nagy feladatok vártak a megújuló népfront szerveire a politikai kibontakozás elősegítésében. A HNF megyei bizottságának 1957. május 30-i ülésén bejelentették: valamennyi járásbán .elvégezték a szervez® munkát a* járási elnökségek létrehozás sára, s megkezdték a községi népfrontelnökségek létrehozását is.

A Hazafias Népfronttól.,,a párt és a kormány elvárása' az volt, hogy a politikai élek aktív tényezője legyen.

A megyei elnökség december 28-án értékelte a mozgalom eredményeit, s megszabta a feladatokat. Megállapította: „Ma már minden járásban, községeink döntő többségében életre keltek a népfrontbizottságok és rendezvényeiken a dolgozok széles tömegei vesznek részt.” Döntöttek arról, hogy 1958. március 15-ig a megyében mindenütt : újjáalakítják ; a járási és községi népfrontbizottságokat, elnökségeket. A népfrontmozgalom résztvevőiről, jövőjéről így nyilatkozott: „Aki a béke, a jólét, a szocialista Magyarország megteremtésében a párt és kormány támogatásában

egyetért velünk, az előtt nyitva van a népfront kapuja".

Ennek szellemében éledt újjá megyénkben a népfront- mozgalom tevékenysége.

Orosz Szilárd

Beregi táj. (Gaál Béla felvétele)

LÁTOGATÓBAN

A zenetanárnál

Mély átéléssel, onekdotázó derűvel meséli a történetet. Jó kétszáz évvel ezelőtt, annak rendje szerint, henceg Eszterházy bécsi muzsikusaival leutazott Eszterházra, a mai Fertődre. A zenekart Haydn dirigálta. El- röpült a nyár, őszi esők áztatták az utakat, ám a herceg mintha megfeledkezett volna róla, hogy ilyenkor vissza szoktak költözni Bécsbe. A muzsikusok egyre nehezebben viselték él a sárba süppedő Eentődöt. Felbiz- tatták hát Haydn-t, írjon egy olyan darabot, amivel finoman figyelmeztethetik a herceget: itt az ideje a bécsi utazásnak. Ilyen körülmények közöitt született meg a híres Búcsú szimfónia.

— A darab formabontó módon lassú tétellel zárul. Az előadásának hagyományos kellékei vannak. A kottatartókon gyertyák lobognak, a színpadi világítást leoltják, a zenekar majd megvakul, közben mindenki azon retteg, nehogy a másik a vonóval felborítsa a gyertyát, merít pillanatokon belül lángba borul a színpad..Az utolsó tétel közepén a közönség meglepetésére két zenész egyszer csak feláll, kivonul. Követik a többiek. Végül két muzsikus marad, akik egyre lassabban, bágyadtabban zenélnék. Egyébként Eszterházy megértette a célzást, véget ért a bécsi muzsikusok fertődi „rabsága”.

Hány hasonló történetet ismer a zene világából Marssó József, a nyíregyházi zeneiskola most nyugdíjba vonuló tanára? Nehéz lenne összeszámolni. A zeneművekkel ismerkedő tanítványok fantáziáját megragadják az anekdoták. A muzsika többet mond, ha feltárulnak keletkezésének körülményei, és a csattanókon derülve a hosszú gyakorlás sem tűnik olyan fárasztónak. A pályakezdés éveit lékerekíthetnénk, tudván azt, hogy Marssó József édesapja is tanár volt. A katedrát azonban nem kapta egyből örökségbe. A nyíregyházi Királyi Katolikus Gimnáziumba, a mai Vasvári Bál Gimnázium jogelődjébe járt. Hegedűn már akkoriban játszott, rendszeresen fellépett az iskolai rendezvényeken. Kitört a háború, a zenei tanulmányok helyett a debreceni egyetem jogi karára iratkozott be.

— A heged ülésnek nem mondtam búcsút ügyvédjelöltként sem. 1948-ban V.ikár Sándor megkeresett, hogy nem vállalnék-e he- gedűtanítást a Bessenyei Társaság zeneiskolájában. I.gent mondtam, — orosi otthonában régi iratok, hangvensenymeghívók, plakátok, fényképek közül kiemel egy papírlapot. Az első kinevezése 1951-ből, a zeneiskola államosításának évéből. — Akikor véglegesítettek a zeneiskola tanáraként, és lehetőséget toptam, hogy hegedűtanári oklevelet szerezzek. A 'tanítás mellett tehát tanultam, és megszereztem sorrendben a negyedik diplomámat. A jogi, általános iskolai tanári, középiskolai orosz nyelvtanári mellé a he- gedűtamári oklevelet. Közben hangversenyeiken rendszeresen szerepeltem.

— Mindig érdekeltek a virtuóz darabok. Képességeimet terhelési próbának vetettem alá. Egész fiatalon, mai szemmel nézve túlságosan is nehéz darabokat játszottam. A hegedűirodalom legnagyobb szabású műveivel küzdöttem meg. Huszonhárom—huszonnégy évesen előadtam Csajkovszkij hegedűversenyét, Paganini több szerzeményét vagy Mendelssohn e-moll hegedűversenyét kívülről. Fiatalos túlzások voltak ezek, amik nem is váltak egyértelműen előnyömre. Hogy miért? A virtuozitás a látványosság felé visz el, elvonja a figyelmet a hanta- lomról. A közönség a játékosra figyel inkább, nem a műre. Az előadóművész köny- myen egyoldalúvá válik, szakmai tudását könnyen megkérdőjelezhetik.

Felesége nyit be a barátságosan hűvös szobába. Kávézás pillanatai szakítják meg a visszaemlékezést. Az öt fiúunokából most egy nyaral a nagyszülőkkel. Délutánra rendszerint megérkeznék a többiek is, és gyer- imékzsivaj tölti be a tágas udvart. Nem kell tartaniuk tehát a magánytól és a tétlenségtől sem. A holdnyi kert zöldségágyásaival, almafáival tavasztól őszig ad munkát.

— Szüleim a harmincas években szántóként vették Nyíregyháza és Oros határán ezt a területet. Miután megnősültem, az ötvenes 'években a szülői ház mellé építkeztünk. Négy gyermekünk már itt született. A kert miatt a mezőgazdaság alapelemeit is megtanultam. Van egy mondás, mely szerint télen hegedűlgetek, nyáron vályogot vetek. Nálam ez úgy módosul, hogy télen hegedűigeitek, nyáron kapálgatok, permetezek.

iMarssó József próbálkozott a kamaramu- zsiiikálássai is. 1965-ben vonósnégyest alakított a zeneiskolai tanárakkal. Három évig működött az együttes. Akkor a csellista elkerült Nyíregyházáról, s nem találtak utódját. A zeneiskolai tanároknak azonban nem kellett búcsút mondani a pódiumnak. Lé&re- 'jiött az Országos Filharmónia, a rendszeressé váló hangverseny körutakon a művésztanárok is felléptek. Ezzel egyidőben bontogatta szárnyait a megyei zenekar, a Szabolcsi Szimfonikusok elődje. Mossóczy Vilmos irányításával a hetvenes évek elején emelkedett a színvonal. Az 1948-bain alakult zenekar az indulóktól, vaicertől eljutott Beethoven szimfóniáiig. Külföldi meghívásokat kaptak. (Legutóbb az NSZK-ban és a Szovjetunióban adott hangversenyeket a zenetor.

— Voltam tehát szólista, tomaramuzsikus és jelenleg is játszom a szimfonikus zenekarban. Zenetanárként végigpróbáltam a zenélés minden árnyalatát. A legfontosabb azért végig a tanítáis maradt. A zeneoktatás, ami nem olyan láltványos, mint; a szereplés, viszont sokkal idegölőbb. Tanítványáim között időről időre akadtak olyanok, akikkel érdemes volt foglalkozni. Zeneiskolai kantársa- im közül is többen tanultak a kezem alatt. A legtöbbre Gyerimán István vitte, aki az Országos Filharmónia heged űszólistája és a pécsi állami zenekar koncertmestere. Tündiimé Bánhegyi Etelka pedig itagja volt a vonósnégyesünknek. S öröm számomra, hogy egy korábbi tanítványom lép ősztől a helyemre.

— Különösen az utóbbi időben tapasztalható, hogy a szülők egyfajta divatnak engedve, erőltetik a zenetanulást. Elismerem, hogy az úszás hasznos, a 'balett szép, a német és angol nyelv hasznos, a zenetanulás élvezetes dolog. De ha mindegyiket végigcsináltatják a gyerekkel, úgy egyik sem gazdagítja igazán a személyiségét. Sokszor előfordult, hogy ónalkezdés után lihegve bukott be az ajtón a kisdiák. Behangoltam a hegedűjét, a gyakorlásra maradt tíz perc. Közben .mondta, hogy neki innen angolra kell menni, tanár bácsi tessék öt perccel hamarabb elengedni. Játszott három hangot, közben az óráját leste. Az ilyen zenetanulás nem sokat ér.

Nyugdíjasként is tagja marad a szimfonikus zenekarnak. Karmesterük, Török Géza bejelentése az előző évad végén vihart kavart. A nagy karfantáziával előadják Beethoven IX. szimfóniáját. Rengeteg munkát, sók próbát jelent majd ez a vállalkozás minden bizonnyal.

— Sokain megkérdezték már, fiatalon miért maradtam Nyíregyházán. Máshol úgymond több lehetősége van a komolyzenésznek. Az országos hírnév sohasem ambicionált. A hírnevet mindig fantomnak éreztem, amit hajszolni lehet, de elérni sohasem. A zenész nehezebben szerez elismerésit, mint egy orvosprofesszor vagy a természettudós, akiket egy-egy felfedezés 'halhatatlanná tesz. Az előadóművésznek addig él a híre, amíg a keze friss, az agya fiatal. Nem tartottam érdemesnek mindent kockára tenni, a szülői házat elhagyni, a családi életet ennek alárendelni, mindent felrúgni egy fantom kedvéért.

— A muzsika életelemem. Azt tartják, az emberek hetvenéves kor után nem tudnak hegedülni. Akkor nekem még van tíz évem, igyekszem .kihasználni. Tanulok újabb darabokat. Nem azért, hogy holnap előadjam, egyszerűen érdekelnek. Véletlenül mind a két frissen gyakorolt, játszott mű virtuozitást igényel, telis-tele üveghanggal. Hegedűversenyektől a szonátákig, a kisebb- nagyoibb darabőkig ha összeszámolnám, közel százat tenne ki a repertoárom. Nincs szigorúan napirendhez kötve, mikor veszem kézbe a hegedűmet. Ügy vagyok a muzsikával, mint a kábítószer-élvező a droggal: reggeli uitán belső szükségét érzem, hogy leüljek zenélni.

Az apa példája nem volt azonban ragadós. A négy gyermek közül csak a fiú, Béla hegedűi. A nagykállói művelődési ház előadójaként a Kállai Kettős néptánoegyüttest kíséri. Néhány hete Marssó József hegedűje mellett egy parányi hangszer pihen. Egy kis- hegedű. Az egyik unoka ugyanis bejelentette, hogy ő is olyan szépen akar játszani, mint a nagyapja.

Seszler Gábor

1985. szeptember 7. Q