Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

1985. szeptember 4. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Válaszra várva A gacsályi levélíró rendszeres nevelési se­gélyt kért a tanácstól. Népes családja van, szá­mos kiskorú gyerekkel, akikről a szívinfarktuson átesett, leszázalékolt apá­nak és természetesen az anyának kell gondoskod­nia. Miután a kérelemre több mint három hónap után sem érkezett válasz, a családfő hozzánk fordult segítségért, mozdítanánk ki a kátyúból az elakadt szekeret. Az ügyben az illetékesekhez, ez esetben a tanácshoz fordultunk, intézkedésükig a levélíró türelmét kértük — ma­gunk sem számítottunk azonban rá, hogy ilyen sokáig fogjuk igénybe venni. Azóta ugyanis el­telt immáron több mint egy év, de választ mi sem kaptunk. „Évfordulós” eset a kö­vetkező is. Egy nyírtéti levélírónk kevesellte azt a földet, amit háztájiként kap. Sérelmesnek tartot­ta, hogy a tsz figyelembe vette a gyermekének ajándékozott területet is. A levél nyomán szerkesz­tőségünk közbenjárt a szövetkezetnél, kértük, vizsgálják meg a pana­szos ügyét, s az ered­ményről minket is tájé­koztassanak. Válasz nem jött. Mind az első, mind pe­dig a második esetben sürgető levelet írtunk, de az is visszhangtalan ma­radt. Arról sincs hírünk, mi lett a tévedésből elcserélt kerékpárokkal (Kemecsén, tavaly októberben), s megkapta-e a betegségi segélyt a nyírtéti tsz- nyugdíjas. Nem érdemes folytatni a sort, holott le­hetne. Félreértés ne essék, nem azért tesszük szóvá mindezt, mintha úgy éreznénk, csorba esett a tekintélyünkön. Arra azonban — véle­kedésünk szerint — min­denki számot tarthat, hogy érdemben foglalkoz­zanak ügyével azok, akik­nek ez egyébként hivata­li kötelességük (is). A ké­résekre, kérdésekre te­hát válaszolni illik, le­gyen a válasz az érintett számára akár kedvező, akár kedvezőtlen. S ha az imént rossz példákat soroltam, említ­sek néhány jót is, pl. a társadalombiztosítási igazgatóságot, a Volánt, az OTP-t, a tanácsok jó részét, a biztosítót, a HIREX-et, a MODUL-t, ahonnan sohasem hiába várjuk a választ (a fel­sorolás egyébként nem a teljesség igényével ké­szült). Természetesen tisz­tában vagyunk vele, hogy az ő házuk elejét is sok sző érheti, de azt meg kell adni, hogy közbenjá­rásunk még sosem maradt pusztába kiáltott szó. Az igazi persze az len­ne, ha az ilyen ügyekkel foglalkozó szerkesztőségi munkatársaknak — mun­ka híján — más kenyér- kereset után kellene néz­niük ... Gönczi Mária NÉHÁNY ÉSZREVÉTEL, Először egy cikkükhöz szeretnék hozzászólni, amely az augusztus 28-i számban jelent meg Kedveskedünk címmel. Tökéletesen egyetértek. Nem különb az sem, amikor az embert lépten-nyomon learanyoskámozzák, lekedveskézik. Nagyon nem kedvelem, amikor ezt a le­kicsinylő hangot alkalmazzák velem, illetve nőtársaim­mal szemben. A másik dolog, hogy itt az iskolaszezon, én is meg­vettem a gyerekeimnek az új ceruzákat, de kihegyezni már képtelenség őket. A hegyező töri a ceruzabelet, és az új ceruzából végül egy Ids csonk lesz — marad a kés ... Ami viszont egy gyerek kezében igen veszélyes eszköz. Nagyon jó lenne tehát, ha jobb minőségű ce­ruzákat és hegyezőket gyártanának. Még valami: elég gyakran utazom, és nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen nagy állomáson, mint a nyír­egyházi, miért nincs több pad? Az utasok legtöbbje — ha nem akar felmenni a várótermekbe vagy a levegőn szeretné bevárni a vonatot — álldogálni kényszerül, legfeljebb a virágtartókra ülhet. Az illetékesek talán felfigyelnek észrevételeimre. Kovácsné Székely Judit Nyíregyháza, Szalonka u. 14. NEM HIÁNYZIK? Hetek óta hever a Tol­di utcai butikok mögött há­rom hatalmas „guriga” ká­bel (vagy más? — ezt, mint hozzá nem értő, nem tu­dom megállapítani), ami a jelek szerint senkinek nem hiányzik. Nemcsak arról van szó, hogy feltehetően komoly érték mehet veszen­dőbe — amiatt is szóvá te­szem a dolgot, mert gyere­kek tekintik szórakozásuk­nak a „gurigák”-kal való játszadozást — igen veszé­lyes játék! Jó lenne tehát, ha a „gurigák” gazdája mi­előbb elvinné innen a mun­kák befejezése után ittma­radt tulajdonát, amíg baj nem történik. És előbb-utóbb bizonyára az ő leltárukból is hiányozni fog az anyag. Puskás Sámuel Nyíregyháza, Toldi u. 63. JELES Sajnos, gyakran kell jár­nunk orvoshoz, SZTK-ba, ezért hívunk taxit. De még sosem volt részünk olyan kellemes meglepetésben, mint augusztus 7-én. Reggel 8 és 9 óra között a temetőbe mentünk nővéremmel. A Volán 21-es számú taxija szállított bennünket. A ko­csi vezetője olyan udvarias, olyan segítőkész volt, hogy példaképül szolgálhatna bárkinek. Mivel nevét sem tudom, ezúton szeretnék ne­ki köszönetét mondani, mert emberségből, önzetlenség­ből jelesre vizsgázott! Maróti Ferencné Nyíregyháza, Ungvár s. 6. A CSÖNDESEBB BELVÁROSÉRT Nyíregyháza városközpont­járól olvashattunk az egyik hétfői Kelet-Magyarország- ban. Mi azt szeretnénk, ha nemcsak az autóbuszok, de a teherautók és a kamionok is elkerülnék a városközpon­tot! Vagyis irányítsák át ezeket a járműveket a Fel- szabadulás útjáról a 4-es út­ra, hiszen az ezzel a szán­dékkal épült, nem kis költ­séggel. Az itt lakók a meg­mondhatói, milyen zajtól és mennyi füsttől, portól meg­óvnánk a belvárost, ha ez megvalósulna. Eichinger József Nyíregyháza, Zrínyi I. u. 8—10. SZÉGYENTELEN SZEMETELŐK Többször is megfigyeltem már, amint megállnak az autók az Incédi soron, és megszabadulnak a fölösleges limlomoktól. Dobáltak már itt ki felbontott konzerves- dobozokat és egyebeket is. Legutóbb a PX 57—89-es rendszámú Zsiguli vezető­je dobált ki autójából egy halom újságpapírt — a leg­kevésbé sem zavarta, hogy a város egyik legforgalma­sabb útján, sokak szemelát- tára teszi mindezt. Monda­nom sem kell, hogy figyel­meztetésemet sem vette jó­néven. Jól tudom, nem lehet min­denki mellé egy közterület­ellenőrt állítani. Tehát az esetek többségében csupán az emberek jóérzésére szá­míthatunk — úgy látszik, egyelőre hiába. Szabó Sándor Nyíregyháza, Inczédi sor 15. ÉTLEN-SZOMJAN Igénybe véve az ötvenszá­zalékos kedvezményt, au­gusztus 16-án útnak indul­tunk Budapestre az OMÉK- ra. A Szabolcs expresszel utaztunk. Mivel igen meleg volt, egy literes flakon jeges limonádét vittünk magukkal, ez azonban Szolnok körül el­fogyott. És az egész vona­ton nem lehetett egy korty vízhez, üdítő italhoz jutni! S mivel az expresszvonat igen ritkán áll meg, még arra sem volt módunk, hogy valamelyik állomáson vizet vegyünk. A menetrendi jel­zés szerint ehhez a vonathoz bisztrókocsi jár. Nem tu­dom, mi történik, ha a csak­nem 300 kilométeres úton valaki rosszul lesz, és egy korty vízre van szüksége? Nem tudom, hogy a MÁV vagy a vendéglátóipar ille­tékes ez ügyben, minden­esetre úgy érzem, a magas jegyárak mellett ezt a szol­gáltatást is joggal várhat­ják el az utasok, akik amúgy- is borsos árat fizetnek a vonaton árusított kóláért, szendvicsért, kávéért — nem hiszem, hogy rossz üz­let lenne. Palotayné Kovács Annamária Nyíregyháza, Luther-ház KÖSZÖNET A Vekker együttes szó­rakoztatta augusztus 20-án Nyíregyháza örökösföldi la­kótelepének fiataljait. Az eső miatt azonban félbe kel­lett szakítani a koncertet, amelyet 23-án megismételt az együttes. Pedig erre sem­mi sem kötelezte őket, hiszen nem szerződésbe foglalt, ki­fizetett programról volt szó — a zenekar tagjai mindkét alkalommal ingyen játszot­tak több száz embernek. Ügy érezzük, anyagiasko- dó világunkban köszönet il­leti a Vekker együttest ezért. A lakók nevében Béresné Sánta Éva a HNF nőbizottságának titkára Szerkesztői üzenetek Az illetékesekhez for­dultunk Danó Miklósné székelyi, Boros András porcsalmai, Jakab István kocsordi, Szatmár Miklós csengeri, Stefanicsné Tóth Ildikó nagyhódosi, Kiesők István nyírcsaholyi, Muszka József orosi, De­meter János napkori, Ko­vács János nyíregyházi és Kovács Miklós napkori lakos levele nyomán. Drahos Ferenc, a nyír­egyházi Alkoholellenes Klub titkárának kérésére megkerestük a posta me­gyei távközlési üzemét, ahonnan a következő tá­jékoztatást kaptuk. A megyei alkoholgondozó távbeszélő állomásának .libáját augusztus 27-én elhárították; a késedelem oka az volt, hogy a javí­táshoz — mint kiderült — a pvc-burkolatot egy helyen le kellett szedni. A szerelők egyébként szinte naponta megkere­sik a kórházat, s a tele­fonvonalak esetleges hi­báit haladéktalanul kija­vítják. A nyíregyházi Krúdy Gyula utca lakóit értesít­jük, hogy utcájuk és a Krúdy köz sarkán lévő illegális szemétlerakó­hely felszámolása érdeké­ben megkereste a közte­rület-fenntartó vállalat a műszaki és fenntartási irodát. A helyszíni szem­le során az iroda képvi­selője ígéretet tett arra, hogy még az idén meg­rendelik ennek a terület­nek a tereprendezési munkáit, és hogy a sze­mét lerakását tiltó táblát helyeznek ki. A későbbiek során a közterület-fenn­tartó vállalat ún. III. ka­tegóriájú parkfelületként fogja gondozni ezt a részt (tehát évenként há­romszor itt is nyírni fog­ják a füvet, illetve leka­szálják a gazt). Az illetékes válaszol KIOLVADT A BIZTOSÍTÉK Hosszabb ideje nincs köz- világítás Császárszálláson — kifogásolta egy olvasó a jú­lius 24-i Fórumban. A bejelentés nyomán au­gusztus 6-án nyíregyházi ki- rendeltségünk ellenőrizte a település közvilágítását. Meg­állapítottuk, hogy a hibát a közvilágítási szakaszbiztosí­tó kiolvadása okozta. A hi­bát szerelőink a helyszínen elhárították, így a közvilá­gítás a településen helyreállt. Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága MEGJAVÍTOTTÁK A KÉSZÜLÉKET Nyár eleje óta húzódik elektromos hőtároló kályhá­jának javítása — panaszolta az augusztus 14-i számban egy dombrádi lakos. Ellenőrzésünk során meg­állapítottuk, hogy a helybeli szerelő kisiparos, akinek kö­telessége lett volna a javítás elvégzése, időközben meg­szüntette együttműködését a kisvárdai MODUL-szerviz- zel. A fentiek miatt a mun­ka elvégzésére egy másik, kisvárdai szerelőnek adtak utasítást, aki május 21-én megkísérelte a munka el­végzését, de senkit nem ta­lált otthon. A szerelő ezt kö­vetően megszüntette munka- viszonyát a szerviznél. Az el nem végzett munkáról azon­ban nem tájékoztatta a szer­viz vezetőjét, aki csak a lapból értesült a panaszról. Az újságcikk alapján a szerviz vezetője azonnal in­tézkedett, és augusztus 16-án megjavították a készüléket. Az üggyel kapcsolatban megjegyezni kívánjuk, hogy a szerviz az elmúlt néhány hónapban, s jelenleg is sú­lyos létszámgondokkal küzd. Emiatt a garanciális, kész­pénzes javítási munkákat csak késéssel tudják elvé­gezni. Kisvárdai Városi Tanács V. B. városgazdálkodási osztálya Tálóra és szabadnap; a felmondási id&rfil Kovács István nyírteleki olvasónk felesége időszaki dolgozója volt az egyik állami gazdaságnak. 1981-ben, majd 1984-ben gyermeket szült. A gyermekgondozási segélyt mindkét gyermek után megkapta, de más juttatást, pl. szabadságot a gazdaság nem hajlandó számára biztosítani. A leírtakból arra lehet 'következtetni, hogy a feleség határozott időre kötött munkaszerződése a szülési vagy gyermekgondozási szabadság ideje alatt lejárt, illetve meg­szűnt. Bár a gyes-t kapja, azért munkaviszonya már nincs, tehát az ezzel összefüggő juttatások (szabadság, illetmény- föld) sem illetik meg. A gyermekgondozási segélyt a munkáltató utólag kö­teles folyósítani. Tájékoztatjuk arról is, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot ákkor kaphatja meg az apa, ha gyermekeit egyedül neveli. Balázsi Gábor nyíregyházi és töb© más levélíró is ar­ra ikért választ, hogy a folyamatos munkarendiben foglal­koztatottak részére hogyan kell a szabadságot és a sza­badnapot kiadni? A szabadság kiszámításánál a heti egynél több sza­badnapot a szabadságba be kell számítani. Szabadnapnak kell tekinteni minden olyan napot, amikor a dolgozónak 24 óráig nem keli munkára jelentkeznie. Ennek értelmé­ben az úgynevezett 12/24-es munkarendben dolgozóknak hetenként legalább 3 szabadnapjuk és egy pihenőnapjuk van, amelyből havonta egynek vasárnapra kell esnie. Amennyiben munkaszüneti napon mimikára berende­lik, a rendes havi béren felül a teljesített órák arányában külön bért fizetnek, ezért szabadnap nem jár. Szakács Jánosné tiszadadai olvasónk egyedül neveli 4 éves gyermekét, ezért a munkáltató által elrendelt túl­órát nem tudja teljesíteni, amit igazolatlan mulasztásnak tekintenek. Szabályszerű-e a munkáltató eljárása? — kérdi. Nem lehet túlmunkára kötelezni a fiatalkorúakat, va­lamint a terhes nőket terhességük negyedik hónapjától a szülést követő 6 hónapig. Nincs olyan jogszabály, amely tiltaná, hogy olvasónk részére túlmunkát rendeljenek eL A túlórázás ellen azon a címen emelhet kifogást, hogy annak teljesítése aránytalan terhet ró családjára. Ezt a körülményt azonban csak munkaügyi vita keretén belül lehet tisztázni. Javasoljuk, sérelmével forduljon a mun­káltató mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz. Brudnyák János nyíregyházi lakos június 1-én nyug­díjba vonult. Munkáltatója 15 napra mentette fel a mun­kavégzés adói. Ezt az időt a levélíró kevésnek találja. A munkavégzés alól akkor kell a dolgozót felmenteni (nyugdíjazás esetén is), ha a munkaviszony megszünteté­sét a munkáltató kezdeményezte. A dolgozó felmondása esetén a felmentésről a munkáltató dönt. Ha a felmondás­ra közös megegyezéssel került sor, a felmentési időben is meg kell állapodni. A felmondási idő tartamát a beosztás és a munka­viszonyban töltött idő határozza meg. Ennek megfelelően a hatályos kollektív szerződés szerint, ha ügyintézői mun­kakörben dolgozott és nem volt 10 éves munkaviszonya, akkor 45 nap, 20 éves munkaviszony esetén 90 nap, azon felül pedig 120 nap a felmondási idő. Szakmunkás és D kategóriájú gépkocsivezetőknél: 10 évig 30 nap, 20 évig 45 nap, azon felül 60 nap. Egyéb fel nem sorolt munka­körökben 10 évig 20 nap, 20 évig 30 nap, azon felül 45 nap felmondási idő jár. A munkavégzés alóli felmentés mértéke (15 és 30 nap között) a felmondási idő hosszától függ. Tehát 30 napig 18 nap, 31—60 között 21 nap, 61—90-ig 24 nap, 90 napi felmondási idő esetén pedig 30 nap. Nagy Mihály aw.wXvXv - -Xv _____ .wvXwXóXvXóXwXwXvX-XvX’XvXwX’X'XívXvXwXvX'Xv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents