Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

1S85. szeptember 2. Kelet-Magyarorsxág 3 QkerpéseireFTÍHiWiII II VflGEP üzemigazgatója Szalánczi András Nagy Lajos nyíregyházi lakos, Zsiguli-tulajdonos kérdezi: első alkalommal az alvázvédelemre 4 év garanciát vállalnak. Évenként kell visszavinni ellenőrzésre, és minden évben a 3—500 forint kö­zötti felhasznált anyagot kifizet­tetik újra. Tehát hol van itt a garancia? Ha felfedez a tulajdo­nos az illesztéseknél megjelent rozsdacsíkot, nem szedik szét, hanem csak ráfújnak, és ez idő­vel hónapok múlva jelentkezik. — 1985. július 1-től TKD svéd alváz- és üregvédő anyaggal dolgozunk. Ez a Dl- NITROL továbbfejlesztett változata — az anyag minő­sége és a szigorúan ellenőr­zött technológiai folyamat ga­ranciát nyújt arra, hogy a kezelt felületeik felől korró­zió okozta átlyukadás nem keletkezhet. A gépkocsit az 5 éves garanciális időn belül 2 esetben 'kell felülvizsgálatra bemutatni a korábbi három alkalommal szemben. A fe­lülvizsgálati díj az anyag és a munkád!jat tartalmazza. Az alapkezelés munkadíja és anyagdíja úgy van kalkulál­va, hogy a felülvizsgálati dí­jat nem tartalmazza. Bóka Attila ajaki lakos kérde­zi: Wartburg gépkocsijával bal­esetet szenvedett és az Ab ka- rosszériacserét állapított meg, de a karosszériát beszerezni nem tudja. — Javasoljuk, hogy keres­se fel üzemünket és rendel­je meg az ÁB által megálla­pított karosszéria cseréjét. Ennek lebonyolítása az eddi­gi gyakorlat szerint mintegy két hónap 'időtartamot vesz igényibe. Kálmán Géza nyírtassi olva­sónk kérdezi: tervezi-e vállala­tuk a használtért használt sze­mélygépkocsi csereakció beveze­tését? — Vállalatunk ezt szep­tember 9-től kívánja bevezet­ni. Minimum 30 százalékos műszaki állapottal rendelke­ző gépkocsi leadása esetén ügyfeleinknek fiatalabb év­járató gépkocsik elővásárlá­sára nyújtunk lehetőséget a rendelkezésre álló készletből. Tájékoztatást személyesen vagy a 10-571-es telefonon adunk. Horváth Árpád nyíregyházi ol­vasónk: a vállalat tervezi-e al­katrészek értékesítését is? — Vállalatunk a megvásá­rolt sérült személygépkocsik nagyobb részét alkatrészeire szétbontva értékesíti a vál­lalat II. kapujánál lévő üzle­téiben. Ezzel enyhíteni kíván­ja az alkatrészhiányt, első­sorban a régebbi évjárató gépkocsiknál. Kiss Béla olvasónk kérdezi Má­tészalkáról : sok időt vesz igény­be az erősen sérült karosszériák és alvázak cseréje. Miért van ez? — Az önhordó karosszériák és a Wartburg-alvázak orszá­gosan korlátozott számban állnak rendelkezésre a javí­tásokhoz. Különösen vonat­kozik ez a Lada típusú karos­szériáikra és a Wartburg al­vázakra. A gondok enyhíté­sére vállalatunk ez évben ki­fejlesztett és munkába állí­tott egy univerzális karosszé­riaegyengető és -touzató pa­dot, melyen minden szocia­lista gyártmányú személy- gépkocsi karosszériát gyári méretre szakszerűen helyre tudunk állítani. A sérült Wartburg típusú alvázak egyengetésére is 'kifejlesztet­tünk egy készüléket, és ezzel is gyorsabbá tudjuk tenni ezen igények kielégítését. Olvashatatlan aláfrású olvasónk levelében kérdezi: Zastawa típu­sú gépkocsija garanciális javítá­sát miért egy vállalatnál tudja csak végeztetni? — Vállalatunk a Zastawa és az új típusú Volga gépko­csi kivételével valamennyi szocialista gyártmányú gép­kocsi vevőszolgálati ellátásá­ra ki van jelölve. Ezenkí­vül haszonjárműveknél vala­mennyi szovjet, NDK (kivé­tel a Rabur), valamint az Ikarus, valamennyi típus ve­vőszolgálatát végezzük. Je­lenleg típus bővítését nem tervezzük. T. Gaál Dénes olvasónk kér­dezi: nehezen lehet a vállalat környékén parkírozóhelyet talál­ni. Terveznek-e valamilyen in­tézkedést? — Vállalatunk a városi ta­nács vb műszaki osztályával együttműködve a Lujza ut­cán mintegy 100 gépkocsi be­fogadását biztosító parkíro­zót létesít. Feledy N. Éva kisvárdai olva­sónk kérdése: Kisvárda és tér­sége gépkocsi-tulajdonosait fog­lalkoztatja, hogy a VAGÉP épit-e szervizt ebben a városban? — A Kelet-Magyarország augusztus 28-i számában „Szolgáltatás helybenjárás- sal” címmel megjelent cikk­re is válaszolva a következő tájékoztatást adjuk: a VI. ötéves tervidőszakra valóban elő volt irányozva szolgálta­tásfejlesztésiként Kisvárdán szervizüzem létesítése, azon­ban pénzügyi fedezet hiá­nyában e terv nem került megvalósításra. Vállalatunk nyíregyházi telepét e terv­időszak folyamán komplex személy- és tehergépjármű- javító bázissá fejlesztettük, ahol számításaink szerint a jelentkező igényeket teljes mértékben ki tudjuk elégíte­ni. Tartalékaink feltárásával és hasznosításával a VII. öt­éves tervidőszakban még to­vábbi kapacitásbővítési lehe­tőségeink vannak. (1985-ben az elmúlt évhez képest 10,5 százalékos lakossági szolgál- tatásnövekedést értünk el.) Nem látjuk indokoltnak eb­ben a térségben szervizüzem létesítését. Verembe esett a Zöldért, a Szabolcs-Szatmár megyei Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vál­lalat. Nem olyanba, amelyet hajdan a gondos gazdák ástak, hogy átmentsék télen a zöldséget. Megromlott burgonyahalmok, eladatlan zöldségkészletek, ráfizetéses almatárolás mutatja, hogy nem véletlen a féléves mérlegben kimutatott 77 millió forintos veszteség. Ám a ráfizetés másik része a partnereknél jelentkezik, a megromlott bizalomban, a felvásárlás körüli huzavonában — pedig a java még csak most következik, előt­tünk az őszi betakarítás. Kimászik-e a veremből a Zöldért ? Rendcsinálás szükséges kivül is, belül is Múlt év december 22-én Az asztal szélére került vál­lalat feleimmel foglalkoz­tunk a Zöldért-tel, elsősorban a felvásárlás alakulásával. Sajnos úgy tűnik kevés si­kerrel, mert a vezetői ígér­getéseken túl kevés elmoz­dulás tapasztalható. Pedig azóta még jobban kikristá­lyosodik — s ezt állapították meg a felsőbb irányító szer­vek is — hogy a vállalat munkájára szükség van, senki sem tudná helyette át­vállalni ezt a tevékenységet. Ám a tovább • romló ered­mények azt is mutatják, hogy igen fontos a változta­tás, a korábbi monopolhely-: zetet élvező felvásárlás he­lyett a valóságos kereskede­lem bevezetése, amelyet a rugalmas piaci alkalmazko­dóképesség jellemez, ahol megtalálható a partnerekkel kialakított korrekt együtt­működés, az együttes kocká­zatvállalás. Szanálás után... Ha a fentiekhez még hoz­závesszük, hogy legutóbb a PM Szabolcs-Szatmár me­gyei Ellenőrzési Igazgatósá­ga a vállalatnál történt vizs­gálódás után a mielőbbi sza­nálást jelölte meg, mint egyetlen kivezető utat, ak­kor akár vészharangot is kongathatnánk a vállalat fölött. Ilyen körülmények között egyáltalán nincs köny- nyű dolga dr. Kovács Ist­vánnak, aki -elődje nyugdíj­ba vonulása után sikerrel pályázott az igazgatói szék­re. — Nekem, s munkatársa­imnak az volt a feladata, hogy tényleg tisztázzuk a vállalat valós helyzetét, a belső tartalékok feltárása mellett állapítsuk meg azo­kat a külső, az egész szak­mát akadályozó gondokat, amelyeken a magunk erejé­ből és a felügyeletünket el­látó SZÖVOSZ támogatásá­val úrrá lehetünk — foglal­ja össze a legfontosabb prog­ramot, amelyet a néhány napja elkészült intézkedési terv is tartalmaz. Mindenesetre a múlt hé­ten Baktalórántházán tartott ÁFÉSZ-elnöki értekezletnek már kedvező visszhangja van, a fogyasztási szövetke­zetek úgy érzik, a meghirde­tett Zöldért-program erősíti a partneri kapcsolatot. El­határozott szándék, hogy ha ugyanezzel a magatartással találkoznak a termelőszövet­kezeti vezetők is, akkor meg­történik az első lépés a kül­ső kapcsolatok rendezésére. — Be kell látnunk, hogy vállalatunk egy partner a sok közül — folytatja az igazgató — mégha a felvá­sárlásnál a népgazdasági és megyei érdekek is szerepet játszanak. Hosszú távú gondolkndást Mindezt legjobban az év első felének nagyarányú vesztesége bizonyítja. (Bár nem egyedi jelenség, mert az ország 15 Zöldért vállala­ta közül mindössze négy ért el nyereséget.) A szabol­csi Zöldért vesztesége tulaj­donképpen két tételből, a tárolt, de sem bel-, sem kül­földön el nem adható burgo­nyából és az exportra szánt, végül lének feldolgozott al­mából származott. A felvásárlásban a hosszú távú gondolkodásra rendez­kedik be a vállalat. Ennek alapján a tájkörzetekből in­dul ki, igyekszik állandó partnereket találni, akikkel ötéves keretszerződés alap­ján termeltet, közösen vál­lalva a termelés kockázatát is. Nyilván csakis a verseny­képes mezőgazdasági terme­lésből várhat hasznot a ter­melő és a felvásárló. S ebben az értékesítés mellett ott szerepel a belső ipari feldol­gozás is. Ugyanis az ipari te­vékenység bővítése — amely ma 400 millió forint körül van — elengedhetetlen ah­hoz, hogy több nyereség képződjön, a termékfelesle­get gazdaságosan fel tudják dolgozni. „A vállalatunknál kiala­kult gazdasági helyzetért ve­zetésünket és dolgozóinkat közvetlenül és számottevő mértékben terheli felelős­ség” — fogalmaz önkritiku­san az intézkedési terv. Mindez feltételezi, hogy a több, mint 2200 emberrel dolgozó, két és fél milliár- dot forgalmazó vállalatnál, — amelynek a megye min­den városában van nagyobb egysége — erősítsék a bel­ső önállóságot. Kezdve az árkialakítás bürokratikus központi rendszerének ol­dásától a körzetben levő partnerekkel tartott kapcso­latokig, olyan rendszerben, ahol az egységek maguk döntenek a tervekről, vál­lalják annak következmé­nyeit. Tisztázni a feladatot — Látjuk, hogy máról hol­napra nem minden vezetőnk alkalmas arra, hogy önálló­an döntsön, gazdálkodjon — állapítja meg az igazgató. Gépek az OMÉK-ról Az állatforgalmi és húsipa­ri vállalatnak emlékezetes marad az idei mezőgazdasá­gi kiállítás. Nem csupán az ott átadott Kiváló Áruk Fó­ruma megtisztelő címek el­nyerése miatt, hanem mert új, korszerű gépek kerültek Nyíregyházára az OMÉK-on kiállítottak közül. Az iparág külön devizakeretéből vásá­roltak egy fagyos húst dara­boló gépet, amely gyorsítja és könnyíti az ezzel kapcso­latos munkát; és egy korsze­rű gerindhasító fűrészt, ami­>oaoao#oaoaoao#o#oao#oao#o#oaoao#oao< ahr EMBERE SííííííííNNííííííííííW A szakszervezeti aktivista Az 5. számú Volán Válla­lat anyaggazdálkodási osz­tályának vezetője — Illyés Lajos — számára legkeve­sebb két eseményt szab ki a mai nappal induló hét: ha ma bizalmat kap a bizalmi testülettől, rá vár a szakszer­vezeti választásokat előké­szítő munka irányítása. (Itt, a Volánnál éppúgy, mint mindenütt, szeptember else­jével kezdődik a szakszer­vezeti tisztújítás eseményei­nek sora.) Most választják meg a jelölőbizottságokat, s e testületek elnökeit. Az osztályvezetőt szorosan vett szakmája is a hét embe­révé avatja, hiszen úgymind nyakába veszi a megyét, s a vállalat valamennyi köz­ponti és vidéki szolgálati he­lyén fel kell mérnie a kész­leteket, mindent, ami nem állóeszköz, hiszen a bank jelzett: magasak a készle­tek], be kell fizetniük a forgóeszközhitelt. Illyés La­jos most elindul, s munka­társaival karöltve „derít fel” minden egyes javítható vagy értékesíthető, selejtezhető íróasztalt, kéziszerszámot, miegymást, hiszen a legna­gyobb baj a fogyóeszközök körül van. S ha ma megkapja a je­lölőbizottsági elnöki meg­bízást, akkor mindkét fel­adatot — a szakmait és a tár­sadalmit is — magával viszi útravalóul. Illyés Lajos 27 éve volá- nos és több mint két évtize­de dolgozik mai beosztásá­ban. Együtt nőtt fel ezzel a vállalattal, s mint ő maga vallja, a 2800 dolgozó leg­alább hatvan százalékát sze­mélyesen ismeri. Közeli kap­csolatban _ áll velük szakmai munkája és több évtizedes pártmunkája révén is. Nem először kívánják ráhí2ni a jelölőbizottság elnöki tisz­tét. Most,; amikor újra ez a társadalmi megbízatás vár rá, így nyilatkozik azokról, akik körében véleményt kell kérnie, akik közül a legmeg­felelőbbeket kell kiválasz­tania a különféle szakszer­vezeti tisztségek jelöltjei­ként: — Szókimondó emberek a volánosok. Tettrekészek, ha komoly dologról van szó, ha ráismernek saját javaslataik megvalósulására is. A Volán dolgozóinak nagy — De a fejlődésnek nem le­het más iránya. Csakhogy vannak olyan terhek is, amelyeket a Zöl­dért úgy cipel, mint a csiga, amely nem szabadulhat há­zától. A gazdaság nyelvén ezt úgy határozzák meg, hogy nincs összhang az esz­közök és források között. Vagyis jelentős állami tá­mogatással felépült a sok hűtőtároló, amelynek az üze­meltetése a mai szabályozás mellett csak ráfizetéses le­het. Megoldatlan a termelők és a Zöldért között keringő ládák sorsa, a több száz mil­liós nagyságrendű készletek miatt egyedül a banki ka­matterhek veszteségbe len­díthetik a vállalatot. A bér- szabályozás pedig csak a távlatokban segíti elő, hogy a felesleges emberektől meg­szabaduljanak. Hamarosan összeülnek a SZÖVOSZ illetékesei és a vállalat vezetői, hogy az intézkedési terv alapján tisztázzák kinek-klnek a feladatait. Az alapállás: elő­segíteni a gazdaságos műkö­dést, mert a megnyugtató felvásárlás, a bolti kis- és nagykereskedelem alakulása nemcsak a vállalat, hanem a termelők és fogyasztók ügye is. Lányi Botond vei a marhafeldolgozás egy­szerűsödik. A legnagyobb je­lentőségű azonban a vállalat életében az osztrák LASKA- cégtől érkezett úgynevezett csont-hús szeparátor. A hat­millió forint értékű berende­zés segítségével eddig gya­korlatilag hulladékba ikerülő húsrészeket tudnak fogyasz­tásra feldolgozni. A vállalat szakemberei most ismerked­nek az új géppel, amely vár­hatóan már az év végén ter­melni fog. momomomomem többsége fiatal és zömmel fi­zikai munkás . — őszinte, nyílt emberek. — Hozzáteszem, hogy so­kan közülük Kelet- és Nyu- gat-Európát járó, mégpedig nyitott szemmel járó embe­rek, ismerik a világot és ta­lán ezért is tudják becsülni az itthoni életet, a hazai va­lóságot. Illyés Lajosnak, a közé­leti, politikai munkában jártas embernek a szakszer­vezeti mozgalomról is van — hogy is ne lenne! — véle­ménye : — Demokratizmusunk el­vei, a szakszervezeti demok­ráciáé is a gyakorlatban ak­kor szenved csorbát, amikor több a lépcsőfok a kelleté­nél. Olykor rövidebbre kel­lene zárni az ügyeket, hogy a legalsóbb szintről ne tom­puljanak a jelzések, mire azok feljebb jutnak. Kevés az operativitás, olykor hi­ányoznak a gyors döntések. Indokolatlanul sok „a 10 napon túli döntés” — aho­gyan én nevezem. (Mindezt nem a vállalat if­júmunkása, nem a türelmet­len kezdő mondja, hanem az egyik „öreg” volános.) mert Nyíregyházán, ebben az eleddig egytércentrikus városiban manapság még az őslakos sem ismeri ki magát. Hátaorgunk, mert naponta változnak a „Be­hajtani tilos!” táblák és a városban autózó — az idegemről nem is szólva — aligha képes eligazodni a felárból t város falai kör' zölt. És bizony nem ép­pen mosolyra derült arc­cal vesszük tudomásul, hogy ezekben a hetekben megváltozik az autóbu­szok nyomvonala, hogy újra kevesebb lesz a köz­pontban a parkolóhely, s hogy deszkapallón kell egyensúlyoznunk a felsze­dett utcáik egykor volt bi­tumenje fölött. Ilyenkor még azt a sú­lyos érvkérdést is bevet­jük: éppen ebben a pénz- szűkös világban kellett ezt a nagyszabású rendezést elkezdeni? Vagy ha már annyi a felesleges pénze a tanácsnak, miért nem köl­ti a nem kevés számú po­ros-sáros utca rendbetéte­lére? Egyszerű lenne a válasz. Minden ellenérv jogos, a rendezésre költött milliók mégsem jelentenek feles­leges kiadást, hiszen egy város a központján át ítél meg bentlakó és ide­gen. Hivatkozzunk Kecs­kemétre, ahol a városbú­torok gyönyörű milliót te­remtettek? Nem hiszem, hogy szükséges lenné a példák sokasága, de bizto­san tudom, hogy egy-két" hónap eltelvén, nálunk is megtenni gyümölcsét a türelem. Akik ma hábor- gunk, holnap büszkén mu­togatjuk újjáalakult, meg­szépült belvárosunkat is­merőseinknek, barátaink­nak. Mostani háborgásunkat pedig akkorra régen elfe­ledtük. Kopka János Sz. Sz. \ SZERKESZTŐI oooooooo Háborgónk,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents