Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-20 / 221. szám

1985. szeptember 20. Keleit-Magyarország 3 Alom < ) g% ajnálom Karacsinét, 9% született Cziborka Annamáriát a Csi- \ ■perke út B-böl. Balesetet szenvedett. Stohanek, az \ álomfejtő mindezt előre megmondta. Kész jóste- I kétség. Történt, hogy szó- \ kásáimhoz híven azzal < kezdtem a hivatali napom, hogy elmeséltem Stoha- nekmek hajnali álmomat. 1 Azt álmodtam, hogy ki­húzták egy fogamat. ^ — Fájt? — kérdezte Stohanek. — Értem — hümmögte kollégám, aztán tiypren- \ > gett egy sort és kijelentet­te: — Ráálmodtál egy balesetre. Figyeld meg, va- J laki csúnyán megjárja. J Több szó az ügyről nem esett, tettük a hivatali dol­gainkat. Megkávéztunk, Ez eltartott tíz óráig. Ak­kor Béla bácsi, a hivatal- segéd behozta a legfris- ' . sebb, a mindennapi, hét- 5 köznapi sajtót. Stohanek, a sajtófelelős rávetette magát és falta a krónikát, mígnem az asztalra csa- . pott és felkiáltott: — Mit mondtam! Tes­sék, a baleset. Te foghú- * zással álmodtál, ezzel \ \, szemben Karacsiné, szü­letett Cziborka Annamá­ria már bent van a balese­tin. I l — Szegény — sóhajtot- 5 torn és furdalt a lelkiis­meret az álmaim miatt. Miért kell nekem foghú­zásról álmodni. Pont no­'s kém. És miért ért Stoha­nek az álomfejtéshez? ( Megvert bennünket a .. . — Ki az a Karacsiné, és hol az a gödör — kérdez- Vtem. J^ — Nem mindegy — így Stohanek. — Karacsinét nem ismerem, gödör meg annyi van a városban, y hogy bárki kitörheti a y nyakát. / # gaz. Sok a gödör. Feltúrták az egész várost, itt utat, ott járdát építenek, amott ká- , beit fektetnek, emitt ve- ' zetéket cserélnek. Szinte mindennapra jut egy fi­cam, egy törés és minden más. Akkor is, csak azért is, ha sok is a gödör, lega­lább én ne álmodnék. ' \ Szegény Karacsiné. Még r most is sajnálom, pedig L már régen lejárt a mun- r kaidőm ... * (seres) ; A Szabolcs-Szatmár me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat sikeresen pá­lyázott a Kiváló Áruk Fó­rumán. A közelmúltban a párizsi, krinolin és szafalá- dé termékek kiváló minő­? Kiváló minőségben séget értek el és megkap­ták a cím viselésének jo­gát. A vállalat célja, hogy hosszú távon megfeleljenek ennek az igényes követel­ménynek, ezért történik a folyamatban lévő rekonst­rukció, korszerű gépeket, berendezéseket telepítenek és új technológiai eljárást honosítanak meg. (Elek Emil felvételei) Alapanyag készül a párizsihoz Hetenként 2000 kilogramm párizsit tölte­nek A laboratóriumban komoly minőségi vizs­gálatnak vetik alá a termékeket. Körtelefon TEFA-ügyben Mennyi legyen? Mire költik? Körtelefonunkkal aziránt érdeklődtünk, hogy a vi­szonylag kis lélekszámú (kettőezer párszáz lakosú), de önálló tanácsú községekben mit szólnak az emberek eh­hez az új lehetőséghez; s mi­re szándékoznak majd költe­ni, ha a lakók a TEFA beve­zetése mellett voksolnak? Beszélhetünk rébuszok- ban is (bár valószínűleg egyre több embernek isme­rősek a rövidítések), vagyis januártól KÖFA helyett jön a TEFA. Magyarul: község­fejlesztési alap helyett te­lepülésfejlesztési hozzájá­rulást fizetnek az egyes te­lepülések lakói. Az előbbit csak az általános jövede­K ellemetlen érzéssel szorongtunk a megyei mű­velődési ház hatalmasnak tűnő hangver­senytermében a munkásművelődési hetek hétfő délutáni megnyitóján. Az időpont öt óra — elvileg munkaidő után. Az óriási teremben elveszett a maroknyi közönség: a hivatalból ottlévö néhány protokoll vendégen kívül ugyanis csak mintegy húsz­harminc középiskolás gyerek jött el — vagy mozgó­sítás eredményeként, vagy a megnyitót követő film­vetítés miatt. Érthetetlen ez az érdektelenség. A ház népmű­velői ugyanis nem titkolt büszkeséggel számoltak be előzőleg arról, hogy 37 üzem csatlakozott a rendez­vénysorozathoz, ennyi helyre kértek politikai fóru­mokat, sajtóankétot, ismeretterjesztő előadásokat, ki­állításokat, irodalmi műsorokat, filmvetítést, egyéb kulturális programokat. A sorozatról műsorfüzet je­lent meg 3 ezer példányban, hangzatos bevezetővel, még a XIII. kongresszusra is utalva; milyen fontos nálunk manapság, hogy művelődjenek a munkások. A munkások azonban, akikért ez az egész más­fél hónapos rendezvénysorozat készült, a megnyitó­ról távol maradtak. Nem jöttek el sem a részt vevő 37 üzemből, se máshonnan. Miért? Valószínűleg nem azért, mert fütyülnek az egészre, igazolja ezt a ko­rábbi években az üzemekben rendezett politikai, közéleti, művészeti programok iránti érdeklődés. Gyanítható, hogy inkább azért nem jöttek el, mert hozzájuk, az érdekeltekhez el sem jutott a hír. Vagy talán azért, mert nem jöttek el a programban részt vevő üzemek, vállalatok, ipari szövetkezetek, intéz­mények vezetői, szb-titkárai, munkaverseny-felelő- sei, sőt népművelői sem. Az üzemi népművelők kö­zül mindössze egyet láttunk. Ettől persze most is jól sikerülhetnek az üze­mek kapuin belüli ankétok, kiállítások stb. Fel kell tenni viszont azt a kérdést: mi szükség van ilyen látszatmegnyitókra? Egyáltalán, kinek rendezték ezt az ünnepséget: néhány odatévedt tinédzsernek, vagy talán saját maguknak? Baraksó Erzsébet lemadóval terheltek, az utóbbit viszont minden csa­lád befizeti, feltéve, ha az egy főre eső átlagkereset meghaladja — tipikusan — a 2500 forintot. És még egy fontos kitétel: településfej­lesztési hozzájárulás csak akkor lesz, ha a lakosság többsége emellett dönt. igyekszünk megtudni az em­berek véleményét. Ha igent mondanak a tervezetünkre, akkor az első két évben öt­száz forintot fizetnének a családok, s ezt az iskolára költenénk. A harmadik, il­letve negyedik esztendőben hat és hétszáz forint lenne, s járdát építenénk belőle. A tervidőszak utolsó évében pe­dig ismét ötszáz, mivel ak­kor szeretnénk beindítani a vízműépítést, s az érdekelt­ségi hozzájárulás éppen elég nagy megterhelést jelent majd. — Az is elképzelhető, hogy a mi községünkben nem lesz TEFA — válaszolta a Nagy­dobosi Községi Tanács el­nöke, Balogh József. Még nem döntöttek — A végső döntés előtt min­denesetre szűkebb vezetői körben kialakítjuk a koncep­ciónkat, aztán falugyűlésen, pártfórumokon vetjük fel a kérdést, a tanácstagok pedig körzetük családjait járják végig, megtudni a vélemé­nyüket. Miért gondoljuk, hogy nálunk nem szavazzák meg az emberek? Azért, mert már folyamatban van a víz­műépítés, és ez bizony tíz esztendeig évi kétezer fo­rint megterhelést jeleni — telkenként — a lakosságnak. Ha mégis lesz TEFA, akkor valószínűleg a szemétszállí­tás gondját oldanánk meg az így befolyt pénzből. Méltányosan — Eddig háromszáz, illet­ve ütvén forint volt a KOFA annak, aki általános jövede­lemadót, illetve házadót fize­tett. Ügy tervezzük, hogy a településfejlesztési hozzájá­rulás sem lenne több há­romszáz forintnál. A fizetés­re kötelezettek köre termé­szetesen a szabályoknak meg­felelően változik majd — tá­jékoztatott Dögéből Szűcs Tibor vb-titkár. — Azért nem lenne több, mert a már elkészült vízmű után éven­ként ezerhatszáz forint a hozzájárulás, sőt még azt is vállalták a dögelek, hogy eb­ben az évben a ravatalozó építésére is áldoznak csalá­donként ezer forintot. Ez a kettő pedig már alaposan megterheli a családi kasszá­kat. Ha a lakosság a mi ál­lásfoglalásunkat fogadja el, akkor a TEFA-t út- és jár­daépítésre fordítjuk majd. Sőt arra is lenne lehetőség, hogy ha valahol vállalják az utcabeliek az általánosnál nagyobb összeg befizetését, akkor az ő házuk előtt előbb készül el az út. (papp) Új utca, új házsor Terem községben, (elek) Minden szemre szükség ven! Kukoricakilátások ELMÚLTAK A DER­MESZTŐ Éjszakák, azok a csillagos, teleholdas éj­jelek, amelyeken így szep­tember elején négy évből egy-kettőben általában le­fagy a kukorica. Hideg volt nagyon, ezt mindenki érezhette, de a fagy ezúttal szerencsére elmaradt. To­vábbra is élénkzöld a le­vél és nem zörög élettele­nül. Nagyon sokan várták szorongva, hogy mi lesz, különösen azok, akik jó­val Szent György után tudtak csak vetőgépeikkel rámenni a tengerinek szánt táblákra. Kevés híján hetvenezer hektáron került földbe a hibrid vetőmag és — hatal­mas arány — egyharma- dát május harmincegy után vetették csak el. Saj­nos ebből a kései vetésből legalább hatezer hektár­ról máris látszik, hogy csak szilázsnak lesz jó, sze­mes takarmány nemigen várható belőle. A szemes­nek maradó terület tehát így hatvanötezer hektár körül lesz. A várható ter­mésre számos becslés szü­letett a tenyészidőszak fo­lyamán, amelyek között volt optimista és kevésbé optimista, a végleges becs­lés azonban 4,8 tonna kö­rül (vár hektáronként. Ez természetesen nagy szórást takar, hiszen volt tavaly is, és az idén is várható tíz tonna körüli rekord- termés), különösen a jó földű Tisza melléki gazda­ságokban, de bele kell szá­mítani az árvízjárta, bel­víznyomta észak-szabol­csi, beregi és Szatmár vi­déki tájakat is. Ez utób­biaknál akadt tábla ahová a vetőgép mindvégig be sem tudott menni, másutt pedig olyan gyengére si­került a vetés, hogy most olyan az állomány mintha nem is egyféle hibridből kelt volna. A SOK VISZONTAGSÁ­GOT LÁTOTT KUKORI­CA területe és várható termése lényegesen alatta marad majd a tavalyinak. Az elmúlt évben tizenöt­ezer hektárra}^ volt több, és rekord volt a termés is. Mindez együtt azt jelentet­te, hogy megtermett a megye állatállományának a szükséglete. Látszik tehát, hogy ezen az őszön ilyes­miről szó sem lehet. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy az állatállomány sem azo­nos a tavalyival. A betakarítás megkez­dése a kései érés miatt csak a hónap harmadik dekád- jában várható. így keve­sebb lesz a kombájnolásra az idő, mégsem lehet azt mondani, hogy a gépek száma lesz a szűk kereszt- metszet. Elegendő kom­bájn áll ugyanis rendelke­zésre és a szállítójárművek is győzik majd. Ami az ütemet megbonthatja és az iramot lassíthatja, az a szemek várhatóan magas víztartalma (bár megcá­folná e sorokat egy verő­fényes vénasszonyok nya­ra). Enyhít a gondon, hogy új száritó lépett be a nagykállói termelőszö­vetkezetben, és másutt is bővült a kapacitás, de megállapíthatjuk, hogy még így is távol vagyunk at­tól az áteresztőképességtől, ami megnyugtatónak len­ne nevezhető. Az áthidaló megoldás az lenne, hogy tovább bővítik a gazdasá­gok a nedves tárolást. Bár a legtöbb termelőszövetke­zetet dicséret illethet ez ügyben, mert igen hamar felismerve hasznát nagyon sok helyen bevezették, meg­szervezték és változatla­nul alkalmazzák, még mindig lehet bővíteni olyan helyeken, ahol az állatál­lomány összetétele lehető­vé teszi. Hatalmas költ­ségcsökkentő tényező a méregdrága fűtőolaj el nem égetése. A KEVESEBB TERMES egyúttal magában hordja az idei betakarítás jelsza­vát is: minden szemre szük­ség van! Nem mintha más években nem lett volna így, de nem árt most még- inkább szigorítani rajta. Lehet, hogy a kukorica élénkebb színe teszi, de jobban „világít” elhullajt- va az utak szélén mint a búza, és ez a látvány saj­nos még egy> őszön sem maradt el. A kényszerű késlekedés módot nyújt az alaposabb karbantartás mellett a szállítójárművek réseinek tökéletesebb tömí­tésére is, és a veszteségfor­rások még alaposabb fel­derítésére. A felsoroltaknál is na­gyobb tartalék rejlik az ésszerűbb munkaszerve­zésben, amit a sürgető idő még inkább szükségessé tesz majd. Az aratásnál jól vizsgáztak a szakembe­rek és a gépeken ülők egy­aránt, azt a teljesítményt meg kell ismételni, vagy ha lehet még „rátenni” egy lapáttal, hogy minél több abraknak valóval menjünk a télnek. i Kevesebb lesz? ­— Számolgatunk ide-oda. j de egyelőre úgy tűnik, ne- | künk kevesebb jön majd ősz- i sze, mint eddig a KÖFA-ból ; — osztotta meg velünk a ; gondját Zakor Zoltánná, a Nyírgyulaji Községi Tanács ; Végrehajtó Bizottságának tit­kára. — Viszonylag sok a j többgyermekes család, s ez . azzal is jár, hogy az egy fő- ( re jutó kereset nem éri el a , TEFA fizetéséhez szükséges ] szintet. Tanácstagi körzeten- i ként összehívott gyűléseken < Munkásművelődés—de kinek?

Next

/
Thumbnails
Contents