Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-17 / 218. szám

1985. szeptember 17. Kelét-Magyarország 7 Tanácskozás az alma­értékesítésről Hz export egyharmaila a kiskertekből Szeptember 5-én rendez­te meg a már minden ősz­szel hagyományos almaér­tékesítési tanácskozást a megyei kertlbarátszövetség. Ezúttal Molnár József, a HUNGAROFRUCT megyei igazgatója tartott tájékoz­tatót. Szó volt a minőség­ről, a minősítésekről, az árakról. Szabolcs-Szatmánban idén 500 ezer tonna alma ter­mett, a megye exportlehe­tősége 220 ezer tonna, en­nek több mint 30 százalé­kát a háztáji és kisáru- termelő gazdaságok adják. Az exportailmánál a vevők igényei szigorodtak, ezért a kistermelők ha jó áron kí­vánják téli almájukat érté­kesíteni, így a minőségi kö­vetelményeknek minden­képpen eleget kell tenniük. Mikor érett a tárolásra Mindenekelőtt tudni il­lik: a szovjetek csak azokat a gyümölcsszállítmányokat veszik át, amelyekhez a nö­vényvédelmi és agrokémiai állomás szakemberei ható­anyag-maradék jegyzőköny­vet csatolnak. A megen­gedett hatóanyag-maradék az a maximális mennyiség, amellyel a növényi termék még forgalomba hozható. A vizsgálatnál a szakemberek gondosan értékelik a per­metezési napló adatait. A minőség gondos ellenőrzése olyan szempontból is érde­kes, hogy csak általa tart­hatjuk meg exportpiacain­kat, hiszen Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia és NDK jelentős exportőrré lépett elő, így a partnerek­nek van miben válogat­niuk. Az előadás további részé­ben arról volt szó, hogy mi­kor tekinthető a téli alma szedésre érettnek. Érett al­ma a teljesen kifejlődött gyümölcs, amelyen az alap­szín világos árnyalatú, a kocsány a termő alapról nyomásra könnyen, szálka­mentesen leválik. Ebiben az állapotban az alma már tá­rolásra is megfelelően érett. Fogyasztásra érett az az al­ma, amelynek alapszíne vi­lágoszöld, sárga, vagy tel­jesen eltűnt a fedőszín. A gyümölcs hjússzíne fajtára jellemzően zöldesfehér, fe­hér vagy sárga színű. Mérv­adó, hogy az íz a fajtának megfelelően édes, borízű és nem fanyar, vagy erősen sa­vanyú. Túl érettnek te­kinthető az az alma, amely­nek húsa rugalmatlan, fel­lazult szövetállományú, faj­tára jellemző aromája, íze elveszett. Álmaár — havi bontásban A HUNGAROFRUCT — mint azt a megyei igazga­tó elmondta — havi bon­tásban kidolgozta a Szov­jetunióba szállítandó alma­árakat. Az almára augusz­tus 21-től októiber 31-ig ki­logrammonként 8 forint 80 fillér, 'november 30-ig 10 forint 90 fillér, december 31-ig 12 forint 40 fillér. Az NSZK-ba irányuló alma ára október végéig jonatánnál kilogrammonként 14 forint 80 fillér, stacking típusnál 15 forint 80 fillér. Novem­ber végéig a jonatán ára 15 forint 80 fillér, a starking ára 16 forint 80 fillér. De­cember végéig a jonatán 16 forint 10 fillér, a starking 17 forint 10 fillér. Szeptember közepétől megkezdődött a körszedett alma betárolása. Ennél az első osztályú jonatán ára 9 forint 10 fillér, az első osz­tályú starking típusú alma­fajták ára 10 forint 10 fil­lér kilónként. Ezeket az árakat a HUNGAROFRUCT a vele szerződéses üzemek­nek, ZÖLDÉRT, ÁFÉSZ, il­letve mezőgazdasági tsz-ek- nek fizeti. A téli alma és exportal­ma szabvány előírásairól Siska József, a ZÖLDÉRT osztályvezető-helyettese tar­tott tájékoztatót. Kiváló minőségű alma a fajtaazo­nos, a szedésre érett gyü­mölcs. Követelmény, hogy tiszta, ép és egészséges, a fajtára jellemzően szabá­lyos alakú és színű legyen az alma. Az exportalmát gondosan kocsánnyal együtt kell szedni és csomagolni. A kiváló minőségű almánál a szépséghiba a felületeken legfeljebb 0,5 négyzetcenti­méter lehet. Az első osztá­lyú téli alma követelménye hasonló a kiváló ailma kö­vetelményéhez azzal az el­téréssel, hogy megengedhe­tő jelentéktelen alak- és színeződéshiba, az egyéb szépséghiba gyümölcsön­ként legfeljebb egy négy- zetcentiméter lehet. A má­sodosztályú alma annyiban tér el az első osztályú mi­nőségtől, hogy a szépséghi­ba legfeljebb két négyzet­centiméter terjedelmű le­het. A partner igényes A külföldi partnerek a gyümölcs nagyságát illető­en is igényesek. A kiváló minőségű alma legalább 65 milliméter legyen, kivéve a jonatán fajtát, amelynél az elvárás legalább 60 milli­meter. Hasonló a méretelő­írás az első osztályú almá­nál is. A másodosztályú al­mánál a követelmény, hogy a gyümölcs legalább 60 mil­liméteres legyen. A har­madosztályú áru 55 milli­méter is lehet. A megenge­dett eltérés méretnél ki­váló minőségű almában 5 százalék lehet, ugyanígy az első osztályú, a másodosz­tályú, és a harmadosztályú alma is csak 5 százalékban tartalmazhat alacsonyabb minősítésű gyümölcsöt. A ZÖLDÉRT hasonlóan a HUNGAROFRUCT-hoz, szintén közölte az árakat. A ZÖLDÉRT-árskála faj­tánként és osztályonként, csomagolási módként válto­zó. Original piros almánál a különleges minőség 7 fo­rint 40 fillér, az első osz­tályú 5 forint 40 fillér, a másodosztályú 4 forint. A szovjet exportra csomagolt alma, amelyet a termelő csomagol, és vagonba rak­va ad át Tuzséron, illetve Mándokon, piros alma ese­tében első osztályú 8 fo­rint 80 fillér, másodosztá­lyú 6 forint 50 fillér. A szovjet csomagolt alma, amelyet a termelő a ZÖLDÉRT-telepeknél ad le, piros alma esetében az első osztályú 8 forint, másod­osztályú esetében 6 forint. Gombák a kiállításon Három napig fogadta a lá­togatókat az a kiállítás és vá­sár, amelyet Nyíregyházán „Környezetünk élő díszei” címmel a Váci Mihály me­gyei és városi Művelődési Központban rendeztek. Ér­dekes és egyben tanulságos része volt a rendezvénynek a gombabemutató. A gombász- szakkör tagjai nem csak a megyét, de az országot is bejárták annak érdekében, hogy a bemutató idejére a lehető legtöbb ehető, ehetet­len és mérges gombát össze- gyűjtsék. A tárolóban több mint öt­Felvételeinken a gombaki állítás két sztárja, amelyeket gyakran összetévesztenek. A gyil­kos galóca főként fiatal korában nagyon hasonlít a sziki csiperkére, s ez a hasonlóság tra­gikus tévedésekhez vezet. ven gombafajta volt látható, köztük szép számmal olya­nok, amelyek tragédiákat okoznak. A kiállítás tárlatve­zetője, gombaszakértő, el­mondta, hogy idén a megyé­ben hat esetben történt gom­bamérgezés, és a gyilkos ga­lócának sajnos egy halálos áldozata is volt. Gomba tavasztól őszig er­dőkben, mezőkön mindig ta- lálható. Itt a megyében is ezrek és ezrek szedik az ízle­tes és tápláló gombaféléket, sajnálatos viszont, az ehető fajtákat csak kevesen isme­rik. Nehéz is megkülönböz­tetni sokszor a mérges gom­bát az ehetőtől, hiszen a kü­lönböző gombák gyakran összetéveszthetők, mint pél­dául a gyilkos galóca a sziki csiperkével. A balesetek és tragédiák elkerülésének egyetlen mód­ja és járható útja van, ha a szedett gombát szakértőkkel vizsgáltatják meg. A gom- bászklubnaik harminc tag­ja van, valamennyien szak­értői a gombafajtáknak. A piacon rendszeresen ügyele­teket tartanak. Most ősz van, s tele vannak az erdők, me­zők különböző őszi érésű gombákkal. Aki gombát szed, legyen bármennyire is biztos a dolgában, ne sajnálja a fá­radságot, hogy felhasználás előtt szakértőkkel vizsgáltas­sa meg a gyűjtését. KERESETT CIKK A SZEDER ________ Telepítés és gondozás Az utóbbi időben egyre több kertbarát érdeklődik a szeder termesztése iránt. Ért­hető, hiszen a szeder értékes béltartalma révén, mint gyü­mölcs csemege, valamint zse­lék, ízek és szörpök alap­anyagaként joggal közked­velt. Gyümölcse kissé sa- vanykás, sajátos anyagánál fogva konzervek festésére is engedélyezett. Azoknak a kertbarátoknak érdemes te­lepítésével, termesztésével foglalkozni, ahol a kertben tápanyagban gazdag, középkötött, me­leg, eléggé nyirkos, vagy jó minőségű homoktalaj áll a rendelkezésükre. A szeder szabad, nyílt, zord szelektől védett, meleg he­lyeken érzi jól magát, s a szakszerű ápolást bő termés­sel tudja honorálni. Kedvezőtlen környezeti feltételek esetén a szeder vesszői már mínusz 15 Cel- sius-fokon elfagynak, s ab­ban az évben már termésre nem számíthatunk. Ha a csa­padékhozam évenként eléri a 600—700 millimétert, úgy a gyümölcs fejlődését nem fenyegeheti nedvességhiány. Házikertekben a tüskétlen hajtású thornfree (ejtsd: szornfri) savanykás-édes, túlérve édes gyümölcsöket terem. Fényes, fekete termé­sei szinte kétszer akkorák, mint a málna. Ha megfelelő­en óvjuk a kártevőktől és kórokozóktól, úgy töven­ként akár 6—7 kilogrammos termésre is számíthatunk. Mivel a szeder ültetése után a második-haripadik évben terem, s életkora a ti­zenöt évet is elérheti, telepí­téshez gondos talaj-előké­szítés után szabad hozzá­kezdeni. A szeder gyökérzete mé­lyebbre hatol, mint a málnáé, ezért 50 centimé­ter mélyen kell a talajt megforgatni! Amennyiben a forgatás el­marad, úgy 60x60 centiméter alapterületű és 50 centiméter mélységű ültetőgödröket ajánlatos kiásni. A növények harmonikus fejlődése érde­kében a kiásott talajt 6—8 ki­logramm érett szervestrágyá­val, 15—20 dekagramm szu­perfoszfáttal és 10—15 de­kagramm kénsavas kálisó­val célszerű dúsítani, majd összekeverve visszatemetni! Ha konténeres szaporító­anyagot szereztünk be, úgy a szedercsemetéket ültetés előtt jól beTcell öntözni. A kellemetlen meglepetések el­kerülése végett a fóliazacs­kók felvágásáról és eltávo­lításáról sohasem szabad elfelejtkezni! Őszi vagy tava­szi ültetéskor a szeder haj­tását 2—3 rügyre kell visz- szametszeni. (Más időpont­ban végzett ültetéskor a haj­tást nem kell visszavágni!) Tapasztalt kertészek megfi­gyelései szerint a sorokat 2—5 méter, a töveket pedig 2 méter távolságok biztosí­tásával kell kialakítani, észak—déli irányba. Az első évben a hajtások támasztékául 1,8 méter hosz- szúságú karókat célszerű használni. A második évtől viszont kordonrendszert érde­mes építeni. Az első hu­zalpárt 0,6 méterre, a má­sodik huzalpárt 1,2 mé­terre, a harmadik huzal­párt pedig 1,7 méter ma­gasságban kell — a ta­lajtól — kifeszíteni. Csak 3,1 milliméter átmé­rőjű horganyzott lágyhuza- lokat vásároljunk. A szeder legfontosabb ápo­lási munkája a szüret befe­jeztével köszönt ránk. Ilyen­kor a termővesszőket tőből le kell metszeni, hogy ne ár­nyékolják az új tősarjakat. Ha a tősarjak elérték a 25— 30 centiméter magasságot, úgy csak legfeljebb 5—6 haj­tást kell meghagyni, a többit el kell távolítani. Annak ér­dekében, hogy a szeder oldal­ágai minél erőteljesebben fejlődhessenek, amint a sarjak elérik a megfelelő hosszúságot, a hajtások hegyét vissza kell csípni. Ha a szedret a vesszőfol­tosság és a levélbetegség ve­szélyezteti, úgy 0,3 százalé­kos Miltox Speciállal lehet ellenük védekezni. A szürke­penészes termésrothadást viszont 0,1 százalékos Ro­ndán 50 WP filmszerű per­medé bevonatával lehet le­küzdeni. A sodrómolyok, le- véltetvek, valamint a mál­nabogár ellen, 0,1 százalékos Unifosz 50 EC-vel lehet ha-, tékonyan védekezni! A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a málna és a szeder sorába a júliusi érésével jól beilleszkedik a szedermálna. Házikertekben a közepes növekedésű Fertődi bőtermőt és az erős növekedésű Fertődi 174-est érdemes telepíte­ni. A szedermálna termése rendkívül reprezentatív meg­jelenésű: sötétvörös, lilás­piros nagy gyümölcse sajá­tos aroma, illetve zamatanya­gokat tartalmaz. Szaporítása, gondozása megyegyezik a szederével. Dr. Széles Csaba Telelőben a méhcsaládok Léputcánként 2 kilogramm élelem A nappalok rövidülnek, meg­szűnt a méhek hordása, véget ért a méhészeti év. A méhcsalá­dok a visszafejlődés szakaszá­ba értek. A már korábban el­kezdett serkentő etetést szep­tember 20-ra ajánlatos befejezni. Kerüljön sor alapos vizsgálaté- ra. Bíráljuk felül a méhanyák minőségét. A nem megfelelőt cseréljük le. A családok minő­sítésénél gondoljunk arra, hogy a 6—8 nagy keretet sűrűn taka- ró családok telelnek jól és fej­lődnek tavasszal gyorsan. A tartalék anyák teleltetésére szol­gáló kis családok is legalább 3 léputcára kiterjedő népességűek legyenek. Ezeken úgy segíthe­tünk, ha egy kaptárba több kis családot helyezünk el és jó me­legen takarjuk őket. Így a szi­gorúbb telet is könnyen átvésze­lik. A családok virágpor- és éle­lemkészletének felbecsülésénél ne feledjük, hogy a fürtben tö­mörült méhek a tél folyamán’ nem változtathatják a léputcá- kat és nem költözhetnek a lép- utca egyik végéből a másikba. Ha megszakad a kapcsolatuk a mézkészlettel, a méhcsalád a tél folyamán éhenhal. Ezért a mé­hek által megszállt léputcán­ként legalább 2 kilogramm éle­lemre van szükség. Tapasztalat után ismert, hogy 3,5 négyzet- deciméteres fedett mézterületen 1 kilogramm méz van (a keret mindkét oldalát értjük). Az éle- lemkészlet-kiegészítést (1:6 arányban) legkésőbb szeptem­ber 20-ig be kell fejezni. Az említetteket több oknál fog­va tartjuk fontosnak. Mindenek­előtt a beadott élelmet fel kell dolgozni, sűríteni szükséges és a sejtekbe be kell fedni. A fedet­len élelem gyorsan kristályoso­dik, sok nedvességet szed fel a levegőből és így hasznavehetet­lenné válik, a méheknél hasme­nést okoz. Ne feledjük, a hideg idő a méheknek több energiába, a méhészeknek pedig több cu­korba kerül. Etetés előtt a családok fész­két szűkíteni kell. A méhekkel, fészken kívüli mézet hordassuk. Szűkíteni kell a kijáró nyíláso­kat is. Télen a kijáró nyílások hét milliméternél magasabbak ne legyenek, ez az egér, a cic­kány és más betolakodását meg­akadályozza. Minden (méhekkel lepett) fészekben hagyott keret­re 15 milliméter szélességű ki­járó nyílást kell biztosítani. így nem lesz nedves a kaptár, friss lesz a levegő, amely nyugalmat biztosít a méhcsaládoknak. A családok fertőzöttségének arányában az ázsiai nagyatka ir­tásáról sem szabad megfeled­kezni. Móré Imre Záhony KISTERMELÖK-KISKERTEK

Next

/
Thumbnails
Contents