Kelet-Magyarország, 1985. szeptember (42. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-16 / 217. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. szeptember 16. Még mondja valaki, hogy az ékszer nem öltöztet... (Elek Emil) Hazel O’ Connor Debrecenben Az Üvegtörő című film- Hazel és csapata az Üvegtö- ben 1980-ban feltűnt ír mu- rőkben. zsikus, az újhullámos muzsi­ka egyik első énekesnője, xofonosa, akit a magyar té- Hazel O’ Connor szeptember vénézők a „Live Aid” szu- 21-én, szombaton este 7 őrá- perkoncert közvetítéséből is- tól Európa-turnéja egyik mernek. A koncerten az állomásaként Debrecenben, Üvegtörők című film nyolc a Városi Sportcsarnokban számát játsszák és helyet vendégszerepei. A korát (30 kaptak a programban Hazel év) meghazudtoló vitalitás- új felvételei is. A koncert sál, szuggesztivitással mu- elő- és kísérőzenekara a KFT zsikáló O’ Connort elkísérte együttes. Jegyek a nyíregy- a turnéra Claire Hurst, a házi megyei művelődési köz- David Dowie együttes sza- pontban kaphatók. Nikotinszegény cigaretta Egerből Kevesebb mérget Itt a Bond street Magyarországon az elmúlt évtizedben 13—14 ezer hek­táron termeltek dohányt, s csak a harmadát a nagyüze­mekben. Területileg is jócs­kán leszűkült, határolt a do­hánytermesztők körzete, fő­ként Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyékre össz­pontosult. Itt a talaj és az éghajlat is kedvez e növény­nek, s ami legalább ennyire fontos, szabad és dolgos kéz is e vidékeken van a terme­lés munkálataihoz. A homokos földeken hek­táronként másfél tonnás ter­méseket takarítanak be, ami nem sokkal több, mint amennyi a költségek fedezé­séhez elengedhetetlenül fon­tos, s messze elmarad a világ élvonalától. Egy helyben to­pognak a termelők, s bár látják a kiutat, fejlesztési források hiányában nehezen tudnak rálépni. A világszer­te isment, s kedvelt blend tí­pusú cigaretták fontos alap­anyaga a mesterségesen szá­rított dohány, ennek terme­léséhez azonban beruházá­sokra lenne szükség. Ezek költségesek, a termelőknek pedig kevés a pénzük. Az ellentmondást már térbeli helyzetük is meghatározza, hiszen kedvezőtlen adottságú vidékeken gazdálkodnak, s más ágazatok sem ontják a jövedelmet. A füstölő embereket persze vajmi kevéssé érdekli a do­hánytermelők panasza, ők zamatos, jóízű cigarettákat akarnak szívni. Ha pénztár­cájuk engedi, tehetik, mert az importból származó ci­garetták egy része valóban megfelel a kényesebb ízlésű vevőknek is. A hazaiakkal azonban más a helyzet. Éven­te több mint 25 milliárd da­rab cigarettát gyártanak a négy magyar dohánygyárban, s ezeknek már 86 százaléka filteres. Ez önmagában ked­vező, ám a filteres cigaret­táknak csak 27 százaléka kü­lönleges minőségű. Vagy in­kább csak annak mondott, mert a nyugat-európai szín­vonalhoz mérve közepesek, illetve annál gyengébbek. A fogyasztók persze ezt ér­zékelik és érzékeltetik. Az idei esztendő első felében 2 százalékkal nőtt a cigaretta- fogyasztás, de ezen belül a licenc cigarettákból 40 szá­zalékkal, a Marlboróból pe­dig 60 százalékkal fogyott több. Mindinkább teret hó­dítanak maguknak a drá­gább cigaretták. Valószínű­leg úgy érvelnek magukban a fogyasztok: inkább keve­sebbet, de jobbat. Ezzel per­sze egészségüket is szolgál­ják, mert kevesebb káros égésterméket szívnak tüde­jükbe. Jó Mr a dohányosoknak: az egri dohánygyár és a Phi­lip Morris-cég közös fejlesz­tésének eredménye a Bond street elnevezésű, amerikai ízesítésű cigaretta. Nikotin- tartalma nem éri el az egy milligrammot cigarettán­ként, s az ára is elmarad a drága és hasonló minőségű külföldi cigaretták mögött. Többszörösen is jó hír a magyar dohánypiacon a Bond street megjelenése. Ez ugyanis az első olyan ameri­kai ízesítésű cigaretta, ami magyar dohányból készül. Másképpen fogalmazva, le­het a Nyírségben termesztett növényből is zamatos, jó ter­méket előállítani. Az egriek is nyugati országban vásá­roltak gépeket a technológiá­hoz. De önmagában hiába­való a legjobb technológia, a minden igényt kielégítő technika is, ha ehhez nem párosul szakmai tudás, s a munka minőségére való tö­rekvés. Egerben, a Bond Street forgalmazásával bizo­nyították, hogy képesek erre. S ez nemcsak nekik jó, mert ha már a cigarettázók száz­ezrei nem tudnak lemondani káros szenvedélyükről, lega­lább kevesebb mérget szív­nak. A Magyar Fodrász, Koz­metikus Egyesület a Duna Intercontinental Szállóban rendezte meg, hagyomá­nyos kongresszusát. A gaz­dag programban mesterver­senyzők, valamint svájci és NSZK-beli specialisták mu­tatták be a legújabb frizurá­kat, a készítési módszereket. A képen: a jövő év női fri­zuradivatja. Frizura '86 Tudja-e Ön, — hogy a földrajzi nevek­nek néhányszor rejtélyes és különleges forrásuk van, — hogy Európa neve a régi görög történészek sze­rint az ereb szóból szárma­zik, ami fénytelent^ naple­mentét jelent. — hogy Afrika nevét a rómaiaktól kapta, az „afer” fekete szó alapján, — hogy a dél-amerikaiak nagy folyója, az Amazonas a harci mitológiai asszonyok­tól kapta nevét, — hogy az ókori világhódí­tó Nagy Sándor nevét több város viseli, közöttük a leg­ismertebb az egyiptomi Alexandria. Eszperantóból fordította: Id. Zakar János KOSSUTH RADIO: Kb. 8,15: Mai kulturális prog­ramok. — 8,20: Mit üzen a rádió? (Ism.) — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Gulyás Pál versei. — 9,39: A Gyermekrá­dió műsora. — 10,05: Nyitni- kék. — 10,35: Közép-ázsiai sár­mányok. — 10,40: Nóták. — 11,05: A Vándor-kórus felvéte­leiből. — 11.38: A kelletlen leány. Veres Péter regénye rá­dióra alkalmazva. XV/1. rész. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Magyar előadóművészek albuma. — 14,10: Szvorák Katalin népdalo­kat énekel, Juhász Zoltán furu­lyán és dudán játszik. —14,28: Gregus Zoltán Ady Endre-ver- seket mond. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Ve­szélyben. — 15,32: Kóruspódi­um. — 16,05: Hobbi — Domino — Gyerekek motoron (Ism.). — 17,00: Eco-mix. Gazdasági magazin. — 17,30: A zeneiro­dalom remekműveiből. —18,25: Mai könyvajánlatunk. (Ism.) — 19,15: ,,Ádám, csináljunk gye­reket!” — 19,35: Lemezek és levelek. — 20,48: Dietrich Fi­scher-Dieskau operaáriákat énekel. — 21,30: Kerekasztal­beszélgetés a gazdaságról. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Népdalok. — 22,50: Nagy mesterek — világhírű előadó- művészek. — 0,15—4,20: Éjfél után. (A mai napon karban­tartás miatt csak a Petőfi-adó ultrarövidhullámú hálózatán hallgatható.) PETŐFI RADIO: 8,05: Népdalcsokor. — 9,05— 12,00: .. Napközben. — 12,10: Fú­vóspolkák. — 12,25: Kis ma­gyar néprajz. — 12,30: Berki László népi zenekara játszik. — 13,05: Slágermúzeum — 14,00: Kettőtől — ötig ... — 17,05: Népzenei felvételek. — 17,30: ötödik sebesség. —18,30: Zeneközeiben. — 19,30: Sport­világ. — 20,05—23,00: Show, ami show. 20,05: Boldog születés­napot! — Színházi kívánság- műsor. — Petőfi Sándor: A helység kalapácsa. — 23,20— 0,13: Fali operettjeiből. — 0,15— 4,20; Éjfél után (a Petőfi-adó URH-hálózatán). 3. MŰSOR 9,08: Az Oregon együttes játszik. — 9,38: Vivaldi: Ti­zenkét concerto. Op. 3. — 11,20: Fritz barátunk. — 12,03: Ka­maramuzsika. — 13,05: Könyv­színpad. — 13,35: Népdalkóru­sok. — 14,00: Dittrich Tibor (klarinét) és Hóna Gusztáv (harsona) két versenyművet játszik. — 14,45: Cornelius: A bagdadi borbély. — 16,31: Be­mutatjuk új felvételeinket. — 17,00: A Scorpions felvételei­ből. — 17,30: Klasszikus ope­rettekből. — 18,25: Mexikói ze­neszerzők. — 19,05: Egészsé­günkért! — 19,15: A kamaraze­ne kedvelőinek. — 20,14: David Bowie összes felvételei. — 20,56: Ferencsik János vezényli a Magyar Állami Hangverseny­zenekart. — 22,24: Mozart: Bsz- dúr zongoraverseny. K. 482. — 22,54: Petrovics Emil müveiből. NYÍREGYHÁZI rádió 17,00: Hírek. — 17,05: Hét­nyitó. Hétfői információs ma­gazin. Telefon: 11-141 (Közben: Hallgatóink leveleire dr. Kö­vér Antal válaszol — Fészek­rakás ’85. Riporter: László Ju­dit) — 18,00—18,30: Észak-ti­szántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes (A nap szer­kesztője: Kolláth Adrienne) MOZIMŰSOR Krúdy mozi: SERIFF AZ ÉGBŐL. Kert mozi: A ZSARU NEM TÁGÍT. Béke mozi: de.: SÖKIRALY- FI MENYASSZONYA, du.: TŰ- TORONY. Móricz mozi: VÉRVONAL. 16., hétfő, 15,00: Az ördög győz mindent szégyenleni. Köl­csey. Az őszi időjárásról Közeleg a „vénasszonyol nyara” Szeptemberben a napi felmele­gedések egyre gyengülnek, a hónap elejétől végéig 5,5 c-fo- kot csökken a hőmérséklet, s októberben, novemberben to­vább folytatódik a lehűlés. Pl. Nyíregyházán az augusztusi kö­zéphőmérséklethez viszonyítva (21,5 C-fok) az ősz utolsó hó­napjának (november) a közép­hőmérséklete (5,5 C-fok) 16,4 C-fokkal lesz alacsonyabb. Az átlagos évekre az a jellem­ző, hogy szeptember első tíz napja még a nyárhoz számítha­tó. Magyarországon rendszerint Szeptember 10-e táján végződik a nyár, de a rendellenes évek­ben egészen más időpontokban is bekövetkezhez ez. Például a nyár vége már augusztus köze­pén is ránk köszönthet, vagy el­lenkező szélsőségként szeptem­ber végére tolódhat. Kivételesen kedvező volt pl. az 1946-os év, amikor a nyári időjárást nem három, hanem 4 hónapon át élvezhettük. Az átlagostól rövi- debb ideig tartó nyarak közé sorolható pl. az 1907-es év, ami­kor már szeptember 1-én bekö­szöntött az első fagyos nap. Szélsőségesen rövidebb ideig tartott a nyár 1914, 1940, 1941, 1965-ben. A nyárbői az őszbe való át­menet nemcsak abból áll, hogy az időjárás mind hidegebbé vá­lik a napsütés fokozatos gyen­gülése következtében, hanem újfajta légáramlások, más ter­mészetű felhők és csapadékje­lenségek lépnek fel, vagyis az időjárás egész jelenségcsoportja megy át lényeges átalakuláson. A nyár befejeződését a leg­több évben erőteljesebb hideg légtömegek betörése, úgyneve­zett hidegfront idézi elő, amely nemcsak lehűlést (olykor 12—15 C-fokos a hőmérséklet csökke­nése), hanem egyúttal tartós fel­hőzetet és esőt is hoz. Hazánkban ebben az évben augusztus utolsó napjaiban több napig tartó viharos gyorsasag­gal száguldó északnyugati, észa­ki szél adta hirül az időjárás változását. A hőmérséklet az ország te­rületén két nap alatt (augusz- tus 27-töl 28-ig) 8—12 c-fokot csökkent. Tehát rendkívüli az a hőmérsékletcsökkenés, _ ami ilyenkor nyár végén, időjárás- váltáskor jelentkezni szokott. Több helyen zivatar kíséretében 35—40 mm csapadék hullott, ez több mint amennyi Nyíregyhá­zán. Egerben vagy Debrecenben hullik február vagy március hónapban. Ez az időjárásállapot rendsze­rint körülbelül 10—15 napig tart, azt kővetően pedig jelentékeny javulás következik, az időjárás csendesebbé, nyugodtabbá vá­lik, melegebb, szárazabb idő­szak következik. Ez az őszi idő­szak éghajlatának egyik kelle­mes vonása. A csendesebb jelle­gű időjárás sok esztendőben több héten át is eltarthat es többnyire csak a késő ősz folya­mán (október második felében, vagy október legvégén) válnak ismét gyakoribbá a nyugatról érkező, rendszerint atlanti-óceá­ni szélbetörések. _ Az ország területén időválto­zást az őszi időszak elején a déli irányból behatoló enyhe légtömegek idéznek elő. Nem ritkán még szubtrópusi eredetű levegő is érkezik hozzánk, ami ugrásszerű felmelegedéssel jár együtt. A legerőteljesebb felme­legedési folyamat szeptember utolsó hetében szokott fellépni. Ilyenkor még 30 C-fokot is el­érheti a hőmérséklet. Ennek a csendes, száraz, napsugaras, kel­lemes, a nyárra emlékeztető idő­szaknak adta a nép a „vénasszo­nyok nyara” nevet. Átlagos idő­tartama 4—5 nap, kedvező évek­ben 10—12 napra Is elnyúlhat, de vannak olyan évek is, ame­lyekben ez a kellemes — gyü­Virágos az almafa Vállajon. A természet különös dolgokra ké­pes. Augusztus közepén a válla- ji Rákóczi Termelőszövetkezet 130 hektáros almáskertjének 80 százalékát elverte a jég. A ter­més nagyrésze a földre hullt, a fán alig maradt alma, de az is megsérült. Most újból megjelen­tek a virágok az almafákon. Mintha kárpótolni szeretné a kö­zös gazdaságot a korábban ért veszteség miatt. Csak az a baj, hogy ezekből a szép virágokból már nem lesz termés (Elek Emil) mölcs-, szőlőérlelő — időszak egyszerűen elmarad, vagy csak néhány napra zsugorodik össze. Ilyenkor általában hűvös őszről szoktunk beszélni. A kora őszi időszak a legtöbb évben, csendes jellegű szokott lenni. A késő őszi időszakban (október közepétől) azonban be­következik egy vagy két heve­sebb szélbetörés. Ezek a késő őszi szélbetörések nyugatról vagy északnyugatról érkeznek hozzánk, s egy-két napig fejtik ki hatásukat. Tartamuk kivéte­les esetekben azonban négy-öt napig vagy még tovább is elhú­zódhat. Az északnyugati szélbe­törésekhez sarkvidéki eredetű légtömegek is sodródhatnak, s megjelenésük a hőmérséklet je­lentős csökkenésével járnak együtt. Lecsendesedésük, meg­nyugvásuk utáni második éj­szakán gyakran fagypontig is leszállhat a hőmérő higanyszá­la, vagyis bekövetkeznek az első kora őszi fagyok. A sarkvidéki levegő termé­szetéhez tartozik, hogy hozzánk érkezésének Idején még néhány fokkal fagypont feletti hőmér­sékletű ugyan, de a szél lecsil­lapodása után rendszerint fellé­pő csendes és derült éjszakákon — az éjszakai hőkisugárzás kö­vetkeztében — további lehűlés következik be. Ez a magyaráza­ta annak, hogy a fagyok nem követik azonnal a hideg szélbe- türések fellépését, hanem csak a szélbetörés utáni második csen­des éjszakán alakulnak ki. Ha egy hideg légbetörés lezaj­lása után a felső légrétegben de­li légáramlás jelenik meg, amely melegebb levegőt szállít, miköz­ben a felszín felett még a hi­deg levegő foglal helyet, ekkor következnek be a tartós esőzé­sek. Az enyhe légtömegek szár­mazhatnak a Földközi-tenger vi­dékéről, vagy a szubtrópusi te­rületekről is. Az alsó hideg es a felső meleg légtömeg összeta­lálkozása következményeként úgynevezett, meleg időjárási front alakul ki, s nagy kiterjedésű felhőtömeg képződik, melyből hosszan tartó eső hullik^ Sok szó esett az elmúlt év végén arról, hogy milyen meleg volt az ősz. Ez a felvetés indo­kolja, hogy néhány szót _ejtsünk a meleg és a hűvös őszök g) a- koriságáról. Vizsgálódásunk alapját egy 85 éves (1919—1984) meteorológiai megfigyelési adat­sor adja. A sorozatból megálla­pítható, hogy 47 meleg ősz volt, hűvös csak 18, az összes esetek­nek kevesebb, mint a harmada. Nagyon hideg őszök csak ritkán fordulnak elő, egy-egy hűvösebo ősz 4—6 évenként jelentkezik, nem túl nagy hőmérsékleti elté­réssel. A melegebb és hűvösebb őszök váltakozását elsősorban az észak-atlanti ciklon, az úgy­nevezett izlandi minimum és az atlanti-óceáni szubtrópusi anti­ciklon, az úgynevezett azóri ma­ximum eltérő hatása alakítja. Az izlandi minimum csapadékra hajló légtömegeinek a gyakori jelentkezése, hűvös őszi időjá­rást, míg az azóri maximum száraz, meleg levegőjének az uralomrajutása meleg ősz kiala­kulását idézi elő hazánkban. Dr. Kormány Gyula tanárképző főiskola 1 iTl 1 k ^HALLGASSUNK H I n 11 "NÉZZÜNK MEG 1985. szeptember 16., hétfő MEGYEI ÉS VÁROSI r J müvelQoFsi központ

Next

/
Thumbnails
Contents