Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-13 / 189. szám
1985. augusztus 13. Kelet-Magyarország 3 Vitában a vállalattal Döntés első fokos Bemutatkozik Kisvárda Cár és Kleopátra az OMÉK-aa A „cárok”, amelyek pár nap múlva az OMÉK-ra utaznak zölte, hogy a Kleopátra, Ra- monó és Desiré fajtákat a Felsőszabolcsi Burgonyatermesztési Társaság képviselőjeként állítják ki. A társaságnak a pátrohai gesztorsággal 11 tagja van és éves átlagban 3 ezer hektár az összesített burgonyatermő terület. A Rákóczi Tsz nemcsak étkezésre, de szaporítóanyagként is sikerrel termeszti a burgonyát. Amire igazán büszkék lehetnek a kisvárdaiak, az a sertés törzstenyészetük. A törzstenyészetnek közel két évtizedes múltja, és országos jó hire van. A magyar nagyfehér hússertéstenyészet az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet értékelése alapján 1984-ben elnyerte az ország legjobb törzstenyészete rangot. Ebből most a Cár—70-es te-, nyészkan utódaiból három kan és öt kocasüldő utazik a vásárra. A cárok szaporodás, hízé- konyság és egyéb mutatói kiválóak. A takarmányt jól hasznosítják, a hús minősége magas pontszámú, az értékes húsrészek aránya 44,8 százalék. Papp László főállattenyésztő azt is elmondta, idén 150—200 tenyészkant és 600—700 kocasüldőt értékesítenek. Nagy érték ez, hiszen egy-egy tenyészkan ára 23—25 ezer forint. A kisvár- dai sertés törzstenyészet egy ízben, 1970-ben az OMÉK-on már elnyerte a tenyésztési nagydíjat. Támogatás szakmunkásképzésre AZ ŐSZI HÓNAPOKBAN — a szakszervezeti választásokkal egy időben — kerül sor a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek megválasztására. A választások előkészítéséhez már most célszerű hozzáfogni, hiszen a döntőbizottságok — dr. Nagy László egyetemi tanár szavait idézve — minden munkaügyi vita elsőfokú elbírálói. Igazságos, törvényes döntéseik hozzájárulnak a szakszervezeti érdek- védelmi tevékenységhez, biztosítják a dolgozók jogos igényeinek, érdekeinek érvényesülését. Ugyanakkor elősegítik a jó minőségű, fegyelmezett munkát kívánó és becsülő légkör kialakítását. Ezzel kedvezően befolyásolják a vállalat, intézmény zavartalan működését, a helyes és törvényes vezetési módszerek gyakorlását. Ahhoz, hogy így legyen, mindenekelőtt a megfelelő személyi feltételekről kell gondoskodni. A SZOT és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal most megjelent útmutatója kiemeli, hogy a munkáltató és a szakszervezet munkahelyi szerve által együttesen jelölésre kerülő mdb-tisztségviselők személyének kiválasztása előtt — az addig működő döntőbizottság tevékenységének értékelése mellett — ajánlatos megismerni a dolgozók véleményét. A MÉRCE RENDKÍVÜL MAGAS, jogszabály várja el a döntőbizottsági tisztségviselőktől, hogy a helyi körülményeket jól ismerő, hosszú ideje a vállalatnál dolgozó olyan emberek legyenek, akik ismert és megbecsült tagjai a kollektívának, akiket — életmódjuk, életszemléletük miatt — tisztelnek dolgozótársaik, s adnak a véleményükre. S még ez sem elég, a gyakorlatban nélkülözhetetlen, hogy a megválasztottak megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezzenek, s tárgyilagosan foglaljanak állást az eléjük kerülő kérdésekben. Tehát, érthető, miért célszerű a tisztségviselők kiválasztásához máris hozzákezdeni. A mérce magasra állítása azonban nem okvetlenül jelenti azt, hogy a jelenleg működő munkaügyi döntőbizottsági tisztségviselőket félre kell állítani; ahol a munkaügyi vitákat eddig is szakszerűen és emberségesen bírálták el, akár az egész „stábot” újra lehet választani. Természetesen, ha társadalmi tisztségük további ellátására bennük is megvan a hajlandóság. A lényeg az, hogy a munkaügyi viták magas színvonalú intézésének az elkövetkező öt évre is megfelelő személyi garanciája legyen. Az is szócska már jelzi, hogy ezek a „sajátos társa- dalmasított igazságszolgáltató szervek” eddig is jól vizsgáztak. Nem kis dolog, hogy az ország 6500 mdb-je egy év alatt kereken negyvenezer munkaügyi vitát döntött el elsőfokon, s határozataik 70 százalékával a bíróságoknak már nem is kellett foglalkozniuk; a vesztes fél belátta, hogy az esetleges perben nem lennének esélyei. HOSSZAN FEJTEGETHETNÉNK a döntőbizottságok munkájának színvonala, megalapozott határozataik, illetve a munkaügyi viták számának alakulása közötti összefüggést, arra a logikus következtetésre jutva, hogy minél jobban dolgoznak a döntőbizottságok, annál kevesebb a munkaügyi vita. Ezt igazolják a tények, hiszen korábban évi 50—60 ezer ügy került e bizottságok elé, s a mai negyvenezres szám már a csökkenés mu- ! tatója. Bár az mdb-tisztségviselők körültekintő kiválasztásán igen sok múlik, hiba lenne azt hinni, hogy ezzel már megteremtettük a munkaügyi döntőbizottságok működésének feltételeit is. Az akadálytalan működéshez szükséges személyi és dologi feltételek (például állandó tárgyalóhelyiség, gyakorlott jegyzőkönyvvezető, a tájékozódáshoz nélkülözhetetlen hivatalos közlönyök stb.) biztosítása egyébként, csakúgy, mint az mdb-k működésének segítése, munkáltatói kötelesség. A már említett útmutató rámutat: a szakszervezeti bizottságoknak viszont arra kell ügyelniük, hogy a munkáltatók eleget is tegyenek e kötelezettségüknek. Szólhatnánk még a megyékben szervezett munkajogi bizottságokról, amelyek változatos eszközökkel segítik az mdb-k működését; a szakmai hozzáértést elmélyítő továbbképző tanfolyamokról; és persze a szakszervezet munkahelyi szervének szerepéről és felelősségéről. De hely hiányában már csak a munkaügyi döntőbizottság és a szakszervezeti jogsegélyszolgálat együttműködésének fontosságára utalunk. SAJNOS, MÉG MINDIG GYAKRAN előfordul, hogy a saját vállalatával munkaügyi konfliktusba keveredő dolgozó szakszerű (és ingyenes) jogi képviselet nélkül marad, mert nem tudott a jogsegélyszolgálat létezéséről, vagy a szolgálat nem tudott a jogvitáról. Ezek az önmagukban is furcsa hivatkozások azonban egy csapásra tárgytalanná válnak, ha a döntőbizottság minden egyes hozzá benyújtott ügyről azonnal értesíti a jogsegélyszolgálatot, mint már teszi is néhány helyen. Ha ez a rokonszenves gyakorlat általános lesz, a munkaügyi viták további csökkenésére számíthatunk. m* cm úgy, hogy az em|f bér feje felett összecsapnak a hullámok. A munkahelyén a főnök nem neki adja a jól fizető munkát, a szakszervezeti titkár másnak adja a beutalót; az asszony hiszi otthon, hogy a túlórázás összefüggésben van a kis szőkével a könyvelésen, aki ráadásul valóban üldöz a szerelmével. A gyerek bizonyítványa nem érte el a várakozást, a kertben a permetezés ellenére a bogarak leették a burgonya leveleit, s ráadásul a tv is elromlott. Ilyenkor el kell menni hazulról. Az se baj, ha a családdal. A lényeg a változáson van. Árpád apánk is ilyen lelkiállapotban hagyhatta ott Etelközt. Mi, kései utódai, ilyenkor menjünk el kempingezrá. Gyerünk, de hová? Széles a nagyvilág. Már az induláskor eldönthetjük, hogy olyan helyre, ahol hegyek veszik körül a táborhelyet és víz van a közelben, ahol fürödni és szemet legeltetni lehet. Az éghajlat legyen fürdőruhára húzható, és a leghidegebb éjszaka is kecskeméti barack-melegítőben elviselhető legyen. A Kárpát-medence körülményei éppen megfelelnek ezen követelményeknek. L_ _______.__ Hamarosan megnyitja kapuit Budapesten a 70. Országos Mezőgazdasági Élelmi- szeripari Kiállítás és Vásár. Szabolcs-Szatmár megyét ezúttal több mint 20 kiállító, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, ipari üzemek és három kertbarát klub képviseli. A félszáz termék, a sertés, a juh és szarvas- marha megyénk mezőgazda- sági termelésének eredményeit reprezentálja. Ott lesz a kiállításon többek között a Szamosmenti Állami Tangazdaság téli almáival, szarvasmarha tenyésztésével, húsüzemi termékeivel, de bemutatja az alma ipari feldolgozásának módját, a légyártást és sűrítmény készítést. A termelőszövetkezeti kiállítók közül ezúttal a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet már sok sikert elért sztárjait mutatjuk be. A Rákóczi Tsz országszerte két dologról ismert, burgonyatermesztéséről és sertéstenyésztéséről. A kiállításra szánt burgonyafajtákat már felszedték és elküldték Budapestre. A termelőszövetkezet főagronómusa köA táborhelyet a camping területén úgy kell megválasztani, hogy távol legyen a szemetes bödöntől, mert az évszázadok óta büdös szokott lenni; és távol legyen a wc-től, mert a sietősek előbb-utóbb összetévesztik a te körleteddel. Legfontosabb — történelmi példák is igazolják, — a táborhely optimális nagyságának megválasztása. Csak akkora legyen, amekkorát képes vagy belakni. Legyen egy sátorhely, egy kocsiállás és a kettő között ruhaszárító madzaggal lehatárolt napozó teraszhély. Ha, túl nagy teret hagysz a kocsi és a sátor között, egy fürdőzés után hazaérve azt találod, hogy új jövevények sátort vertek a bejáratod elé... Nagyon fontos a szomszédok megválasztása. Legjobb, ha a barátaiddal mész, két-három család már egy közösség, — ismerős mikroklíma. Közös nyelv, közös szokások. Ha egyedül campingezél, öregedő házaspár a legjobb szomszéd. Ezek korán fekszenek és legfeljebb a palotapincsit viszik este sétáltatni. Isten óvjon egy csapat beat-fiatal szomszédságától. Bömböltetik a magnót, túráztatják a motort, bejáHárommillió forintot kapott nemrég központi alapból a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat a ratják a lányokat, és szinte sohasem alszanak. Ha a szomszéd túlságosan gazdag, vagyis jól felszerelt a campingezéshez, — az se jó. Az asszony állandóan példálózik. „Látod ezeknél a lábtörlőt a sátor előtt, az éjszakai gázlámpát, a gril- sütőt, a mini tv-t, a műanyag kerítést? Bezzeg nekünk nylon huzatunk sincs a beázás ellen.” És minden elővigyázatosság kevés. Csak együtt lakva ismerszik meg a szomszéd. Az egyikről kiderül, hogy piromániás és minden este tüzet rak a sátorodtól két méterre, nappal a pernyéjét együtt eszed a vajaskenyérrel. A másikról, hogy kergetös, majd lopás: elkéri a teáskannát és elköti a szárítani kitett fürdőruhádat. Egy esős napon a harmadik szomszédék meghívnak kártyázni és elnyerik az összes pénzeteket; a negyedik szomszéd, — egy széllovas fickó — egyre szemtelenebbül fikszirozza a feleségedet, neked meg jó, ha gumimatracod van, aprócska dugóval... Felszedhetnéd a sátorfádat és elmehetnél egy másik campingbe, de ott kezdődik minden élőiről. Nincs sok értelme. Fel kell tehát venni az odadobott kesztyűt és krumplihéjat, be kell illeszkedni, mosoly- lyal és visszavicsorítással. Ha már Árpád apánk ide verte le a sátrát, te is kibírod azt a két hetet — ami a te szabadságodból jutott erre a magad vál- lasztotta campingezésre. Kulcsár Attila szakmunkásképzés támogatására. A jelentős összeg felhasználásával a vállalat tanműhelyt alakít ki, s hadra fog egy olyan konténert, ahol kényelmesen lehet majd öltözni, tisztálkodni. Cipőtalp Jött, látott, győzött. Jött 1983 őszén, látták a megrendelők, s győzött, hiszen évente többet és többet gyártanak belőle, megszerették a vásárlók. Nem másról, mint a Nyír cipőiaűpról van szó. S ha valaki azt gondolná, ugyan ez egy másodlagos dolog, télért. A. Kényelmes, hajlékony, kopásálló, csúszásmentes «•ipfiftitfr már önmagában félsiker. Ez „felöltöztetve” egy felsőrésszel, ami szintén lábra simuló és könnyed, már teljes siker. Ez utóbbi nem is maradt el. Nyíregyházán, a cipőipari szövetkezetben fejlesztették ki a Nyír talpat. Jellemzője, hogy a járófelülete egyenes, viszont a finom récék védik a viselőjét a csúszástól, s ugyanakkor egyedi. Csak a nyíregyháziak készítenek ilyen talppal cipőket. A keresletet pedig jól érzékelteti a gyártott cipők száma. Tavaly kétszázezer párat készítettek Nyír talppal, az idén negyedmillió készül, amiből 220 ezer pár exportra jut A jövő évben már biztos piaca van 425 ezer pár Nyír-talpas cipőnek, amelyet a Szovjetunióba szállítanak. Ehhez még csak any- nyit, az idei termelésük várhatóan 530 ezer pár lesz. Ezek után már nem tűnik túlzásnak a bevezetőből említett győzelem, ami köszönhető a martfűiek segítőkészségének is. Mert a cipőtalpat a Tisza Cipőgyár fröccsöntő gépein készítik három — krepp, barna és fekete — színben, kiváló minőségben. A férficipőket gyártó szövetkezet a szovjet export mellett közel százezer párat szállít az NDK-ba, Lengyel- országba és Csehszlovákiába. Ahogy mondani szokták, az élet nem áll. A Nyír talp sikere csúcsán van, de már kísérleteznek egy újabbal. A minta talpak elkészültek, rajtuk a felsőrész és az 1986-ra szánt modelleik egy részét már ezzel mutatják be. (sipos) K. T. A honíoglalás receptje szerek Iránti uóvekvfi kereslet m SsstSuft»«* » uyivtúhddlykét, hogy saját .dvi telelésben új gémen gyomé.tís caiw*' - terméknek az •[.tanítására. As tq ni rsnflssliibt öngMnéa