Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-12 / 188. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. augusztus 12. ■ viz adelt, az eljárás hosszadalmas MÁTÓL SÓSTÓN Több gyógyfürdő megyénkben? Számítástechnikai klub Mától új számítástechnikai klub kezdi mer működését Sóstón a KISZ politikai képzési központjában. Az el­múlt s az idei évben itt megrendezett számítástechni­kai tábor osztatlan sikere adta a rendező KISZ megyei bizottságának az ötletet, hogy hívják életre ezt a klu­bot. Az érdeklődő fiatalok két Commodore 64-es és négy Primo számítógéppel gyakorolhatnak heti három alkalommal, négy-négy órás foglalkozáson szakavatott vezetők irányításával. <Gaál Béla) Kedvezmények az OMEK-ra Mint arról beszámoltunk, a közelmúltban az Egészség- ügyi Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői Főigazgatósága, az Országos Reumatológiai Intézet, a me­gyei tanács, a megyei Köjál és a vízmű vállalat szakem­berei ellátogattak több me­gyénkben termálfürdőbe a célból, hogy megvizsgálják: az adott termálkutak vize megfelel-e a gyógyvizekkel szemben támasztott követel­ményeknek, illetve a felke­resett helyeken létesíthető-e gyógyfürdő? A tapasztala­tokról dr. Márton Mihálytól, a megyei Köjál igazgató fő­orvosától kértünk tájékozta­tást. Jó esélyek — Termálfürdőinkről a bi­zottság jó benyomásokat szerzett — mondja dr. Már­ton Mihály. — A termálku­tak ásványianyag-tartalma az igen jó, illetve a jó kate­góriákba sorolhatók, amit a megyei Köjál, valamint az Országos Közegészségügyi In­tézet korábbi vizsgálatai is megerősítenek. A tiszavasvá- ri, a nyíregyháza-sóstói, a nyíregyházi Malom utcai, a vásárosnaményi, a fehér- gyarmati és a mátészalkai termálkutak vizének gyógy­vízzé nyilvánításának esélyei jók. Közülük kiemelkedik a tiszavasvári termálkút víz­minősége, hiszen az literen­ként 6 ezer milligramm só- koncentrátumot, azon belül 6,1 milligramm jódot és 2,6 milligramm fluort tartal­maz. OrvosI kísértetek illetve megteremtendők a gyógyfürdővé nyilvánítás mi­nimális eszközfeltételei. A termálvizeink gyógyvízként történő hivatalos elismerte­tése meglehetősen hosszú, 2—5 évig is eltartó folyamat. Jó, hogy lényegében vala­mennyi megyénkbeli termál­fürdő rendelkezik kórházi háttérrel. Legkönnyebben Sóstón létesíthető gyógyfür­dő. — Megyénk jelentős ter­málvízkinccsel rendelkezik — folytatja dr. Márton Mihály. — Amit az eddiginél sokkal jobban kell hasznosítani. Annál is inkább, mivel a szabolcsiaknak a gyógyfür­dőzésért igen messzire, több tíz, vagy több száz kilomé­terre levő helységekbe kell utazniuk. Továbbá tény, hogy körülbelül minden ötö­dik embernek szüksége len­ne gyógyfürdőre, s vélemé­nyem szerint a gyógyfürdő­höz szükséges legalapvetőbb feltételek, ha fokozatosan, több ütemben, de megte­remthetők, elérhetők. Mind­ez valószínűleg előnyösen hatna megyénk idegenfor­galmára is. Palackozni tehetne A megyénkbeli termálvizek palckozottan alkalmasak len­nének ásványvízként való forgalmazásra is. Ennek en­gedélyezési eljárása lénye­gesen rövidebb, mint a gyógyfürdővé nyilvánításé. Az ásványvíz-értékesítéshez pedig csupán vállalkozóra lenne szükség. Cselényi György A Mávinform tájékoztatása sze­rint az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításra uta­zóknak több kedvezményt nyújt a MÁV. Augusztus 17-től 25-ig 50 százalékos árengedményt kapnak a menetjegyek éráiból azok az utasok, akik vidékről érkeznek a vásárra. Ez alatt az idő alatt a szokásosnál több szerelvény áll meg Kőbánya-felső állomáson: a Békéscsaba—Budapest között közlekedő Csaba expressz mind­két járata, valamint a Miskolc­ról 9,30 , 6,00, 6,30, 7,02, 10,30 óra­kor és az Egerből 6,48 órakor Budapestre induló gyorsvonat. Ugyancsak' megállnak Kőbánya­felsőn a Keleti pályaudvarról 13,00, 15,00, 16,00, 17,00 órakor pénteken 15,30 és 17,00 óraikor Miskolc felé. valamint a naponta 17,25 órakor Egerbe induló gyors­vonatok. Az OMÉK időtartama alatt ti­zenkét alkalommal indítanak vo­natot a Keleti pályaudvarról Kő­bánya-felsőre és onnan vissza a kiinduló állomásra. A Keletiből közlekedő járatok indulási idő­pontja 9,45, 10,10, 10,45, 11,10, 11,45, 13,10, 14.10. 15,10, 15,20, 15,45. 17,45, 18,25; Kőbánya-felsőről 9,57, 10,22, 10,57, 11,22, 12,00, 13,22, 14,32, 15,22, 15,32, 15, 57, 18,06 és 18,40. A vona­tok menetideje 7 perc, a vitel­díj 3 forint, menettérti útra 6 forint. Ügy tűnik, az említett für­dők gyógyfürdővé nyilvání­tásához a víz adott. Most már a megye egészségügyi és más intézményein a sor, vagyis minél előbb megkez- dendők az orvosi kísérletek, Ma este fól 8-től Műsort ad a városi televízió A Jósa városban és a Sza- muely-lakónegyedben ma es­te 19,30 és 20,30 között is­mét látható a Nyíregyházi Városi Televízió műsora a 10-es csatornán. Az újabb — ezúttal hatódik — kísérleti adás már nem csupán „su­gárzási körzetét” illetően, ha­nem a műsor tartalmával is közelebb kerül kitágult vé­teli köre, a Szamuely-ne- gyed gondjaihoz. Elhangzik a mai adásban a két lakóte­lep közötti őszre tervezett tv-s vetélkedő felhívása, szó lesz a Déli alközpont körze­tében élők telefongondjairól. Előzetes tudósítások hívják fel a figyelmet az alkotmány ünnepe és a jósavárosi na­pok rendezvényeire. A mű­sor immár hagyományossá vált hírszervize újabb kísér­leti megoldást keresett: a város közéleti, kulturális, művészeti, idegenforgalmi eseményeiről most nem fel­olvasott hírek, hanem inter­júk, helyszíni riportok, film­tudósítások egész sora kerül képernyőre. A szórakoztatás néhány percét a nyíregyházi vízibalett és egy dél-ameri­kai táncegyüttes videofelvé­telei kínálják, s riport készül a sóstói strandokon, vala­mint a Tiszán is. Az adás technikai minősége termé­szetesen ma sem lesz kifo­gástalan. (A részletes műsort lapunk az rtv programban közli.) Csökkenő támogatás Emelik a bérleti díjakat Mennyit fizetünk a ga­rázs, a műhely, a divatbutik, a tusexbolt vagy éppen a műterem bérletéért? Eddig fizettünk annyit, amennyit, azonban a Magyar Közlöny idei, 27-es számában megje­lent a Minisztertanács 34/85. (VII. 1.) számú rendelete, amely a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának emeléséről tudósítja az érdekelteket. Elöljáróban csak annyit: nagymértékben meg­emelkedett a felújítások­ra fordított összeg. bérlemény. Ezeknek a négy­zetméterenkénti díja egy év alatt 960 forintra emelkedik. A legalacsonyabb bérleti díjat a C-kategóriás lé­tesítmények után kell fi­zetni, mindössze 300 fo­rintot 12 hónapra, egy- egy négyzetméter után. A garázs, a műterem, az is­tálló, a pajta és más, főként gazdasági célokat szolgáló helyiségek tartoznak ebbe a csoportba. A bérleti díjak emelésének végrehajtására intézkedési tervet készített az IKSZV. Szeptember 30-ig a vállalat felméri Nyíregyházán a ke­zelésében lévő bérleménye­ket, előzetes becslés szerint nyolc-kilencszázról van szó. A megyében összesen mintegy háromezer lé­tesítményhez adnak díj­közlési lapot. A nem lakás céljára szolgáló létesítmények bérleti díját három lépcsőben emelik: leg­később 1988. január 1-én fi­zetjük az újonnan megálla­pított összeget. Az intézmé­nyeknek és a magánszemé­lyeknek sem fontos megvár­ni, amíg az IKSZV felmérő­je kopogtat, ők maguk is kér­hetik a bérlemény felméré­sét — díjazás ellenében — az IKSZV házkezelési osz­tályától. T. K. A tárgyalóteremből Sörért — sörét Az állami támogatás mérté­ke évről évre csökken, ép­pen ezért a bérlők által fi­zetett össz'eg emelése révén a tényleges költséget meg­közelíti a bérbeadónak fize­tett összeg. Az esetek nagy többségében az ingatlanke­zelő és szolgáltató vállalat a bérbeadó, de vannak OTP-, lakásszövetkezeti és magán- tulajdonban lévő bérlemé­nyek. A Minisztertanács rende­lete nyomán az ÉVM a vég­rehajtást szabályozza. Az ed­digi öt fizetési csoport he­lyett most csak három kate­gória lesz. Az elsőbe tartoz­nak az osztályon felüli étter­mek, bárok, a légifor­galmi irodák, a tusexbol- tok és más, zömében lu­xusigényeket kielégítő létesítmények. Négyzetméterenként és éven­ként ezentúl 1800 forintot fi­zet majd a bérlő a bérbe­adónak. A második kategó­ria a legnépesebb: ide 17 különböző létesítmény tarto­zik, egyebek közt labor, gép­ház, műhely, magtár, raktár, bolt, piaccsarnok, iroda, pos­ta, szertár és még sok más Szüreti bál Ilonatanyán, november 10-én. Éjfélkor vé­get ér a nagy mulatság, ki­ürül a terem. Mindenfelé üres üvegek, azaz néhányból még nem fogyott ki a sör: bontatlanul, gazdátlanul he­vernek az asztalon. Nem so­káig. .. Két orosi fiatalember hazafelé készülődik, egyikük, G. István az útra magához akar venni két sört. A por­tás, P. János azonban éber, rászól, menjen onnan, nem az övé ez az itál. Szó szót követ, de nem jutnak dűlőre, hiszen mindkettő fejében jócskán gyűlt a mámor az eltelt néhány órában. A por­tás, P. János igazoltatni kí­vánja a fiatalembereket, azok viszont nem hajlandók erre, mennének már. P. megfogja G. zakóját, G. ellöki magától P.-t. A fiatalemberek távoz­nak. A portás kiabálására fi­gyel fel a közelben tartózko­dó mezőőr, aki, bár szolgá­latban van, szintén nem el­lenségeskedett túlságosan a szeszekkel az este folyamán. Felébred benne a hatósági tudat, felszólítja igazolásra G.-t és barátját. Hagyjon ne­künk békét, nem csináltunk semmit, ráadásul maga is részeg — valahogyan így szólt a válasz. Az erre az es­tére rendészeti feladatokkal is megbízott mezőőr azonban nem hagyja ennyiben a dol­got, s a közben ötven-hatvan méternyire eltávolodott fia­talemberek után kiált, majd a levegőbe lő szolgálati fegy­verével. G. válasza: menjen haza, mert ivott, és különben sem mer lőni. A mezőőr, Lakatos József ötvenöt éves orosi lakos azonban „bátornak” bizo­Mirc számíthatóak a ZÖLDÉRT-boltokban? Kezdődik a befőzési időszak Kezdődik a befőzési idő­szak. Miből mennyit és mennyiért kínálnak a ZÖL- DÉRT-boltok? A hosszúra nyúlt tavasz miatt a paradicsom és a paprika érési ideje kitoló­dott. A ZÖLDÉRT-nek e két növényt jobbára a déli me­gyékből kellett beszereznie. A ZÖLDÉRT saját boltjaiban jelenleg naponta 3—4 ezer kilogramm paradicsom fogy. A kínálat megfelelő és a pa­radicsom kilója 3,50—7 forint között váltakozik, ami a vál­lalat szakemberei szerint — tekintettel az időjárásra és az időszakra — megfelelő. A paprika az elmúlt év hasonló időszakához képest olcsóbb, a vevők a ZÖL­DÉRT-boltokban naponta 5—6 ezer kilót vesznek. Az üzletek az igényeket ki tud­ják elégíteni. A paprika ki­lóját 10—20 forintért mérik. Most indul a megyében ter­mett paprika és paradicsom nagy tételű felvásárlása, aminek minden bizonnyal árcsökkentő hatása is lesz. Gond van az uborkaellá­tással. A megyében hasonló­an az ország más tájaihoz, többek között a hűvös idő, a reggeli párásság, valamint a fertőző gombabetegségek mi­att közel 60 százalékos a terméskiesés. Ez érződik az árán is, hiszen kilója 10—18 forint. Minden ZÖLDÉRT- boltban foglalkoznak kistéte­lű zöldség-gyümölcs felvá­sárlással, különösen vonat­kozik ez az uborkára. E nö­vényből a ZÖLDÉRT-boltok­ban naponta 20—80 mázsa kel el, de ettől mintegy 30 százalékkal többre lenne szükség. A vállalat az ubor­ka ipari feldolgozásának ro­vására is előtérbe helyezi a bolti, illetve a lakossági ellá­tást. Kovászolt uborka érté­kesítésével is igyekszik javí­tani a kínálatot. A közeljövőben megkezdő­dik a szilva és a körte fel­vásárlása. Mindkét gyü­mölcsből jó termés ígérkezik. A dinnye érése kicsit meg­késett, kilóját jelenleg 13— 15 forintért adják, ami ha­sonló a tavaly ilyenkori ár­hoz. Augusztus 15-től vár­ható az igazi dinnyeszezon. A boltokban jelenleg is kap­ható, naponta 8—10 ezer ki­ló fogy el. A káposztából és egyéb zöldségfélékből az ellátás ki­elégítő, az árak ugyanolya­nok, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. (csgy) Erzsikéért Nemrégiben írtunk Erzsi­kéről, aki idestova két évti­zedet töltött a megye egyik gyermekintézményében. A gyermek világrajötte után ugyanis az édesanya nem akart tudni testileg és szel­lemileg enyhén fogyatékos kislányáról. Erzsiké tehát ál­lami gondozásban nőtt fel. Csakhogy hamarosan betölti 19. évét, és el kell hagynia az intézetet. A hozzátarto­zók azonban hallani sem akarnak arról, hogy Erzsi­két magukhoz fogadják. Má­sokban viszont visszhangot keltett a néma üzenet. Levelet kaptunk egy Tisza menti faluban élő házaspár­tól, J. Gáboréktól. A feleség vetette papírra a közös elha­tározást: védőszárnyaik ala veszik Erzsikét. Pedig ők maguk sem a sors kegyelt­jei. A fiatalasszonynak hát­gerincferdülése van, kilenc­éves kisfiúk súlyos beszéd­hibával került Nyíregyházá­ra, a Szarvas utcai otthonba. nyúlt, mégiscsak mert lőni. G.-től úgy tizenöt méterre, az úttestre célozva elsütötte a fegyvert. A sörétek felcsa­pódtak a burkolaton és G.-t kilenc helyen megsebezték. Négy horzsolás mellett öt sö­rétet műtéttel kellett eltávo­lítani, az egyik ezekből a hasüregig hatolt, s a fertő­zésveszély miatt közvetett életveszélyes helyzetet idé­zett elő. A megyei bíróság dr. Koz­ma Istvánné tanácsa, mivel Lakatos megszegte a foglal­kozási szabályokat (ittasan, kellő ok nélkül használta fegyverét), a veszélyhelyzet előidézése is szándékosnak minősül, s csak maga a sérü­lés történt gondatlanságból (tudnia kellett, hogy a löve­dékek felcsapódhatnak az úttestről), a mezőőrt foglal­kozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés mi­att vonta felelősségre, s ezért másfél év börtönre ítélte, s két esztendőre eltiltotta fog­lalkozásától. Az ítélet nem jogerős, másodfokon a Leg­felsőbb Bíróság dönt az ügy­ben. De talán épp a sok gond miatt fogékonyabb, érzéke­nyebb a más baja iránt ez a házaspár. És nagyon szeretik a gyerekeket. A feleség írja, hogy a gondozásra szoruló kicsik Szarvas utcai ottho­nából eddig is hazavittek már egy-egy kis vendéget — hétvégére, pár napos vaká­cióra. Nevelésükre is szíve­sen vállalkoznának, de eh­hez sosem sikerült megsze­rezni a vérszerinti szülők beleegyezését. A férj egyébként Nyíregy­házán dolgozik, immár tize­dik évét tölti ugyanazon a munkahelyen. A feleség har­mincas éveinek elején jár. Mindketten úgy vélik, jó szülei lennének Erzsikének vagy más hasonló sorsú gyermeknek. ■----------------------------------\ Ebtartásról, kutyafuttában Kutyaügyben kaptunk már számos névtelen vagy aláírt levelet; volt, aki a szerkesz­tőségi szobában sírta el (a szó szoros értelmében) pana­szát; akadt, aki az utcán állí­totta meg emiatt az ismerős újságírót. Egyesek a szájkosár nélkül szabadjára engedett, játszóté­ren, parkban dolgukat végző ebekre, mások pedig a több emeletes épületek lakóinak nyugalmát zavaró állatokra panaszkodnak. Pontosabban a gazdájukra (szerencsére a többség nem ebbe a csoport­ba tartozik)., akik azzal tor­kollják le az embert, hogy „ott tartok, sétáltatok kutyát, ahol akarok!”. Hát erről szó sincs! A Nyíregyházi Városi Ta­nács 1982-ben megjelent ren­deletében szabályozza az ál­lattartást. A rendelet külön fejezetet szentel az ebtartás­sal kapcsolatos szabályoknak. Általános alapelvként szöge­zik le, hogy több lakásos épü­letekben csak akkor szabad kutyát tartani, ha az nem za­varja a lakók nyugalmát. El­lenkező esetben a tanács kö­telezi az állat gazdáját, hogy 30 napon belül távolítsa el a lakásból kedvencét. Az állat gazdája felelős azért, hogy a kutya ne pisz- kítsa be a lakóház közös hasz­nálatú helyiségeit (liftet, lép­csőházat), a járdát vagy a parkot. Ha mégis megtörténik a baj, akkor bizony rendet kell csinálnia a tulajdonos­nak ... Játszótérre pedig egyáltalán nem szabad kutyát bevinni! Harapós vagy támadó ter­mészetű kutyáknál egyenesen kötelező a szájkosár, máskü­lönben a gazda zsebe bán­ja .. . —i —a-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents