Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

1985. augusztus 7. Kelet-Magyarország 3 Szünidőben az iskoláról Siker vagy kadaré ? HA MEGKÉRDEZNÉNK SZÁZ VAGY EZER GYER­MEKET, szeret-e iskolába járni, valószínű igen itarka és elgondolkoztató képet kapnánk a diákok közérze­téről, s az okok jó része is kikerekedne: ki miért sze­reti, vagy nem szereti is­koláját. Valószínű a vála­szok között ott találnánk a sokat emlegetett túflnépese- dést, a- magas osztálylét­számot, a nagyra nőtt mam- mutiskolák nyomasztó ter­hét, a nem eléggé otthonos osztály- és munkatermeket, az olykor kényszerűségből futószalagszerűvé váló „két műszakos oktatás” sokféle nyűgét. Olyan meglepetések is érhetnének bennünket, hogy a gyermekek által szeretett iskola, netán a hivatalos mérce szerint nem tartozik az úgynevezett jobb isko­lák közé. Néhány mutató — bukási, átlagosztályzat stb. — szerint nem tud olyan számszerű teljesít­ményt felmutatni, mint egy másik, amelyikről viszont könnyen kiderülhet, sivár, rideg és a gyermekek több­ségének válasza egyértel­műen az lenné: nem szere­tek ebbe az iskolába jár­ni ... A felnőttek egy része könnyen elintézi a kérdést azzal, a gyermeknek nem kell mindenáron szeretni az iskolát, tanulni viszont kell, legyen az iskola bár­milyen. Valójában, ha mé­lyen belegondolunk, nagyon is fontos tényező a gyerme­kek előmenetelében, tanu­lási moráljuk alakulásában, egész személyiségük gyara­podásában, hogy jó érzés­sel, szeretettel, kíváncsi­sággal, egészséges belső iz­galommal indulnak-e na­ponta az iskolába, vagy unalommal, szorongással, közönnyel. Ezt egyengetni, az iskolát megszerettetni az iskolák egyik fő dolga, hisz érzel­mi kötődés nélkül igen ne­héz bármilyen eredményt elérni. Ennek egyik eszkö­ze, útja-módja — amint az elmúlt tanév összegezéséből is kiderül — az iskolai tár­gyi-személyi feltételek to­vábbi javítás a, még a je­lenlegi helyzetben is, ami­kor nem vágunk bővében a pénznek. Jobbá kell tenni az elhelyezési körülménye­ket, otthonosabbá az osz­tálytermeket, műhelyter­meket, napközis helyisége­ket és csökkenteni, ahogyan csak lehetséges, a zsúfolt­ságot, ami természetesen nemcsak több és újabb tan- i termeket kíván, hanem a jelenleginél több tanítót és tanárt is. MILYEN MÉRLEGET VONTAK meg a nemrég befejezett tanévben me­gyénkben? Egy év alatt 280 millió forintot használtak fel a fejlesztési és 77 mil­lió forintot a felújítási alapból az oktatási és kul­turális intézmények továb­bi- fejlesztésére. Megépült 91 általános iskolai tante­rem, 'több mint 8 millió fo­rintból vásároltak új tan­eszközöket, Számos iskolá­ban váltották fel az olaj- kályhás fűtést helyi köz­ponti fűtésre, több régi épü­letet megfiatalítottak. Az elmúlt tanévben 142 pálya­kezdő tanító, tanár állt munkába az általános is­kolákban, de ez még min­dig kevés, mert a meghir­detett tanítói állásoknak 50, a tanári állások 52 száza­lékát sikerült betölteni. Még nagyobb a tanárhiány a középiskolákban. Élesen kirajzolódott az elmúlt tanévben is az egyik krónikus ok, amely elri­asztja a gyermeket az isko­lától, ez pedig az átmenet kudarca. Elkezdődik az ál­talános iskola első osztályá­ban, abol a kisiskolások el­ső siker- vagy kudarcél­ményei kihatnak a további időszákra. Ezért a jelenle­ginél jobb együttműködés­re van szükség az óvodák és az iskolák között. Az is­kolavezetés részéről kiemelt figyelmet kell fordítani az első osztályokban tanítók munkájának segítésére. Tel­jesítményük anyagi és er­kölcsi elismerésére. Hasonló­an -az átmenet gondjai erő­södnek fel a felső tagozat­ba lépéssel, az ötödik osz­tályban, amely szintén sok gyermeknek okoz megráz­kódtatást. De a középiskolák első osztályába lépő diákoknak is jócskán akad meghason- lási léhetőség, hisz’ ékkor lehet meghozni, vagy el­venni a diákok kedvét a kö­zépiskolától. Mind több kö­zépfokú intézmény ismeri fel ennék a kulcsosztály­nak a jelentőségét — ahol a legnagyobb a bukások, kimaradások aránya — s igyekszik úgy irányítani az év eleji tanulmányi szint felmérését, hogy azok ne a kisebbségi érzés alapjait rakják le az amúgy is új környezetbe, új követelmé­nyek elé került fiatalban. A kritikus első osztályban a legkiválóbb tanárakra van szükség, akik nemcsak a szakjuknak mesterei, ha­nem módszertani, pedagó­giai, .lélektani felkészültsé­gük, fogékonyságuk is ma­gas fokú. MINDEZ MA MÉG, jól tudjuk, hihetetlenül nagy erőfeszítéseket kíván a pe­dagógustól, ha esetenként két ember helyett kell dol­goznia. Nemcsak a tanulók, hanem a tanárok túlterhe­lésének csökkentése is sok szálon összefügg az elején említett kérdéssel, amelyet a felnőttek számára is fél kell tennünk: meg teszünk-é mindent, hogy a gyerme­keink jobban megszeressék az iskolát, ahol életre szóló siker vagy kudarc is érhe­ti őket. Páll Géza Konsztantin Kosztov: Ésszerű javaslat Kellemes füst illata ter­jeng a cukrászdában. Akár egy legénylakáson. Kiiszom a kávémat, és határozottan a szeme közé nézek: — Akarja, hogy összehá­zasodjunk?- A kérdésem annyira vá­ratlan, hogy ő alig tudja letenni a csészéjét: — Miket beszél? Alig is­merjük egymást! Először vagyunk együtt. — Annál jobb! Az em­berek csak ismerkednek, is­merkednek, aztán megun­ják egymást. — De ön szinte semmit sem. tud rólam — folytat­ja ugyanolyan hullámhosz­(szón. — Mit kellene tudnom? — vetem oda könnyedén. — Hiszen itt van előttem! — Na és azt tudja, hogy már kétszer elváltam? Igaz, nem az én hibámból, de mégis ... Sokan elővigyá­zatosak lennének ilyen esetben. — Hallottam erről vala­mit — mosolygok. — Ezért határoztam el. hogy ön elé állok javaslatommal. Mi­vel már kétszer elvált, ez annyit jelent, hogy nem válik túlságosan nehezen. Képzelje csak el, milyen emberek vannak! Húzó­doznak, évekig nem- akar­nak válni... Remélem, most már belátja, hogy nincs semmi akadálya a házasságkötésünknek!... Fordította: Adamecz Kálmán A kisvárdai piacon Zöldséget, virágot tessék...! Dinnyekínálat Nem keltik hajnalban... Nyugodtál! gyermekkor Mátészalkai fiatalasszonyok o gyedről Társadalmunk célja, hogy a gyermeknevelés költségei­hez való állami hozzájárulás arányát fokozatosan növelje. Ennek egyik formája a gyer­mekgondozási díj bevezeté­se. A gyermekgondozási se­gély nem mindig érte el cél­ját. Korszerűbb formájától joggal remélhető, hogy a fiatalok körében fokozódik a gyermekvállalási kedv. s anyagi gondok miatt nem kell az apróságokat egészen pici korban bölcsődébe adni. Beszélgetőtársakat a MOM mátészalkai gyárában keres­tünk, ahol a dolgozók közel fele nő. „ló a gyed..." — Kisbabát várok és már most eldöntöttem, hogy 3 évig otthon maradok vele. — Kezdi a beszélgetést Hosszú- né Kosa Erzsébet laboráns. A gyedről ugyan nem sokat tudok. mindössze annyit, hogy jobb lesz, mint a gyes. Ezért is jó lenne, ha a gyár­ban tartanának előadást ar­ról, mit jelent tulajdonkép­pen. Nagyecseden lakunk, szülőknél. Lakásra így sze­rencsére nem kell gyűjteni. A fizetésem 3800 forint, a többi szükséges dolgot is be­szerezzük idővel. A gyedet igénybe veszem, mert úgy gondolom, a pici babának szüksége van az anyjára. — Én nem vagyok olyan szerencsés, mint Erzsiké — kapcsolódik a beszélgetésbe Kocsis Jánosné, aki már a tanulóéveket is a gyárban töltötte. Albérletben lakunk a férjemmel és a 4 éves gye­rekünkkel. Anyagilag nehe­zen jövünk ki, mégis kivet­tem a gyest annak idején. Ősszel talán a gyár segítsé­gével lakást kapunk, akkor gondolhatunk a második gyermekre is. így kipróbál­hatom, mi a különbség a gyes és a gyed között. 3500 forint a fizetésem, és az az elvem, hogy hároméves ko­rig nem adom a picit böl­csődébe. Az elsőt sem adtam, pedig nagyon nehezen jöt­tünk ki a pénzből, mert közben a férjem katona volt. Meglátszik a különbség — Igazuk van a lányok­nak — szól közbe Bana Ist- vánné. — Nekem két gyer­mekem van. de csak a má­sodikkal engedhettem meg magamnak, hogy 3 évig ott­hon legyek. Meg is látszik a különbség. A kicsi sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyo­zottabb. A gyed azért lesz jó, mert nem kell az anyagiak miatt idejekorán visszajönni a gyárba az asz­szonyoknak. Sajnálom, hogy kimaradtam belőle — habár sosem lehet tudni. Mindenki jól jár Soltész Béláné személyzeti előadó is örül a gyednek. 0 a gyár szemszögéből nézve értékeli jónak. — Sokszor előfordul, hogy 6 hónapos korban az anyák beadják a picit a bölcsődé­be, és visszajönnek dolgozni, mert kell a pénz. Azt tálán nem kell mondani, hogy ez­után rögtön megkezdődik a táppénzes időszak. Termelő- területről. műszakból megy el a fiatal anyák nagy ré­sze, s amikor visszajönnek, már nem tudják úgy vállal­ni a munkát, mint azelőtt. A gyár és a kollektíva egyaránt kárát látja a gyakori táp­pénzeknek és az anyáknak sem jó. A gyed nagyobb ősz- szeget jelent. így könnyebb lesz a fiatalok számára a megélhetés. nyugodtabban tölthetik a babával az oly értékes három évet. A társadalom törekvése ily módon segíti az egyéni bol­dogulást. A gyár is hozzá­tesz a maga erejéből. A ve­szélyes helyeken dolgozó kis­mamákat idejekorán köny- nyebb, egészségesebb mun­kahelyre teszi. Kik járnak a legjobban? Azok az apróságok, akik éle­tük első három évét nyu­godt, kiegyensúlyozott csa­ládban tölthetik, ahol nem keltik ki őket a puha ágyból reggel 5 és 6 között, hogy a mama még időben elérje a gyári buszt Kovács Éva----------------------------------N Gödörrskord H a lenne rekordok könyve a megye- székhely furcsasá­gairól, az l -es, főposta előtti elhan.o tgolt rész eb­ben valószínű előkelő he­lyet foglalna el. A gödör (eső után sokáig vizes gö­dör) címszó alatt lehetne az örökkévalóság számá­ra megörökíteni. Hány kocsi köszönheti ennek a keréktörését, mások boka­törésüket, ficamjukat! Ez is megérne egy aprócska lábjegyzetet a rekordok könyvében. Most pedig, hogy a pos­ta épületét egy hatalmas gépmonstrum járja kör­be, jelenleg a főbejáratnál dolgozik, teljes a járóke­lők öröme, akik naponta több százan, ezren kény­szerülnek a gödör szélé­ig lemenni, ha éppen ar­ra visz az útjuk. Maguk­ra vessenek, miért nem kerülik el e kínos helyet, melyet úgy tűnik, tartósan elkerülnek azok, akik az ilyen rekordok megszűné­séért tehetnek valamit. Persze igaz, akkor, ha tennének valamit, szegé­nyebbek lennénk egy gö­dörrekorddal. De lehet, hogy gazdagabbak léhány egészséges idegszállal, s ez sem utolsó dolog ... P. G. Veszélyes üzem Lesájtott a présgép... • Baleset-baleset § Óvatosabban! % Szigorúbb ellenőrzés • Millió védőeszközre A présgéppel lemetszett hüvelykujjak híre pillana­tokon belül eljutott a leg-* távolabbi üzemcsarnokig. A A baleset mindenkit meg­döbbentett: a tiszaszalkai acélárugyárban tíz éve nem történt hasonlóan súlyos üze­mi baleset. A tiszaszalkai acéláru­gyár a maga nemében ve­szélyes üzem. A munkadara­bokat formáló erős gépek a dolgozók apró mulasztá­sát azonnal megtorolják. A lakatos- és présüzemben, a gyorsdarabolób&n található a legtöbb veszélyforrás. Présgép, lemezolló, élhajlí­tó csak nagy körültekintéssel, a munkavédelmi előírások betartásával használható biztonsággal. Láttam a gépszörnyet. Var­ga Istvánná szakszervezeti titkár és Lengyel József mun­kavédelmi előadó mutatta meg az üzemi sétán. A bal­eset óta átalakították, most már műszaki meghibáso­dáskor sem okozhat bajt. Azért az óvatosság ezentúl is elengedhetetlen, és a prése­lésre szánt acéllemezt csak a fogócsipesszel szabad a gépbe tenni. Azon a tragi­kus napon a dolgozó kezé­vel igazította el a lemezt, és hirtelen lesújtott a prés ... Havonta rendszeresek a munkavédelmi szemlék, ne­gyedévenként pedig nagy, átfogó ellenőrzéseken tekin­tik át az előírások betartá­sát. Az új dolgozó Tiszaszal- kán is balesetvédelmi okta­táson vesz részt. A műhe­lyekben lépten-nyomon lát­ni a plakátokat, faliújságot, melyek a veszélyekre és az egyéni védőeszközök haszná­latára figyelmeztetnek. — A szemüveg és a fül­dugó, meg a védőkesztyű az általánosan használt védő- felszerelés. A munkavédelmi ismerétek ébrentartásáfa rendszeresen vetélkedőt hir­detünk a szocialista brigá­doknak — magyarázza Len­gyel József. — Az első három helyezett csapat pénzjuta­lomban részesül. A brigá­doknak érdeke a balesetmen­tes munkavégzés, ellenkező esetben veszélybe kerülhet az ezüst-, aranykoszorús cím. — Ritka a női baleset, pe­dig a száznyolcvan asszony, lány is elég nehéz munkát végez — veszi át a szót Var­ga Istvánné. — Az ipari ta­nulóknál négy év alatt egyet­len egy baleset fordult elő. Náluk nagyobb a követel­mény, szigorúbban vesszük a védőeszközök használatál. A felnőtteknek állandóan a sarkukban kellene lenni, hogy hordják a szemüveget, a füldugót. Nem szeretik, mert kényelmetlenek. Ahol veszélyesebb a munka, ott több a baleset? A képlet nem ilyen egyszerű. A 6. számú forgácsolóüzem dol­gozóit. a szerszámkészítőket és a tmk-műhelvt említik jó példaként. Nagyon ritka náluk a baleset. A magyará­zat: ahol felkészült a szak­munkásgárda, sok a több éve egyazon helyen dolgozó ru­tinos munkás, ott erősebb a közösség fegyelme, több a „belső fék” mely megakadá­lyozza a hebehurgya lépése­ket. — A rendkívüli balesetvé­delmi oktatások, az állandó figyelmeztetés sem ér so­kat, ha nem párosul az egyé­ni felelősségérzettel. A sé­rülések hetven százalékánál elsőrendű ok a figyelmetlen­ség. A tavalyi két csonku­lásos baleset is elkerülhe­tő lett volna ... Milliós nagyságrendű a balesetvédelemre költött évi összeg. Havonta 6—700 pár védőkesztyű használódik el. 1984-ben több mint egy­millióért vásároltak egyé­ni védőfelszerelést. Megol­datlan a gyorsdarabolóban a levegőtisztítás, év végéig keresik a módját. A tervezett berendezés helyett célsze­rűbbnek látszik az egészség­károsító technológia módo­sítása. A jó megoldásnál is lehet tehát jobb, gazdaságo­sabb. Csak a cél marad vál­tozatlan : a dolgozó ember egészségének védelme. Reszler Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents