Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-05 / 182. szám
2 1985. august Ml IS AZ A GASTRO-COOP? Tiszta abrosz az asztalon Vállalkozó kedvből elégtelen Az első fecske GASTRO-COOP néven augusztus elsejével szövetkezeti vendéglátó-hálózat alakult, amelynek 30 üzlete van szerte az országban. A legtöbb vállalkozó Somogy megyéből jelentkezett, a szabolcsiak közül a kisvárdai étterem csatlakozott a SZO- VOSZ kezdeményezéséhez. Nemcsak ínyenceknek- A GASTRO-COOP-üz- letek abban különböznek a Bóbitástól, a Krumplis Fámtól, hogy nem specializálódnak az ételek valamely szűk körére (csak baromfi vagy burgonyás ételek) — tájékoztat Görömbei György, a szabolcsi MÉSZÖV főelőadója. — A tapasztalatok szerint ugyanis nálunk inkább talpon maradhatnak azok az üzletek, ahol a konzervatívabb ízlésű, vagy egyszerűen csak a megszokott marhapörkölthöz, töltött káposztához ragaszkodó vendég is bízvást megtalálja, amit keres. Éppen ezért a GASTRO-COOP- vendéglátóhelyek mindegyike megtartja azt az ételsort, amelyet eddig is készítettek. Ezt azonban mindenütt kiegészítik egy 12 ételből álló kínálattal. Nem különösebben munkaigényes, egyszerű alapanyagokból készíthető, de a hagyományostól eltérően fűszerezett, valamint táj- jelegű ételek szerepelnek majd a speciális kínálatban. Ezt a tucatnyi ételt, amelyet egyébként külön étlapon kínálnak majd, az ország bármely GASTRO-COOP-ét- termében megtalálhatja a vendég. Kinek az érdeke? Mindenekelőtt a vendégé, hiszen lényegesen gazdagodik az éttermek untig ismert választéka. Példának okáért böllérlevessel, alföldi gulyással, őrségi gombástekerccsel, kunsági kanászpe- csenyével verhetjük el éhünket az örökös rántott hús, paprikáscsirke, babgulyás helyett. Tehetjük mindezt ráadásul kulturált körülmények között, mert az új üzlethálózat felügyelő bizottsága rendszeresen ellenőrzi majd az ételek minőségén kívül azt is, hogy a környezet megfelel-e legalább a másodosztály követelményeinek. A GASTRO-COOP ételsor készítésénél az üzletek ugyanazzal a haszonkulccsal dolgoznak, mint a többi étel esetében, tehát ezek az ételek nem lesznek drágábbak a többinél — igaz, olcsóbbak sem. Az egyes üzleteknél azért lehet az árban némi eltérés, hiszen a szükséges nyersanyagokat nem annyiért adják a Kisalföldön, mint mondjuk Csongrádban, vagy a Nyírségben. Szabolcsban egyelőre csak a kisvárdai Várda étterem vállalta a kétségtelen kockázatot. — A mi érdekünk természetesen a forgalom növelése — mondja Novák Imre Üzletvezető-helyettes — és úgy goncoljuk, ezt mindenképpen segítheti a választék bővítése. „Tagsági díj”-ként havonta 15 ezer forintot kell fizetnünk a hálózat gesztorának, a pécsi Konzum Áruház Szövetkezeti Közös Vállalatnak. Ennek az összegnek egy része azonban megtérül, mert a gesztor lát majd el bennünket emblémával díszített edényekkel, evőeszközökkel, szalvétákkal, formaruhákkal, és ők gondoskodnak a reklámról is. Mi tagadás, ez utóbbira rá is szorulnak. A városban ugyanis nincs szálloda, melynek vendégei némi biztonságot jelenthetnének az étterem számára. A helybelieken kívül az IBUSZ-lakásokban megszállókra, az átmenő idegenforgalomra és legfeljebb a motel vendégeire számíthatnak. Most, a kezdet kezdetén a Kisvárda és Vidéke Áfész is támogatja a Várda éttermet: az első öt hónapra megelőlegezik a GASTRO-COOP-há- lózathoz tartozás díját. Ök is bíznak a sikerben. A dolognak csak egyetlen szépséghibája van: széles e megyében csupán egyetlen vendéglátóhely hajlandó elmozdulni a holtpontról, s tenni valamit a régi dicsőség helyreállításáért. Másutt is elkelne pedig a gazdagabb ételválaszték, a vendéglátás korszerűbb körülményei. Mégis, úgy látszik, a kishitűség (kényelmesség?) egyelőre erősebb ;a vállalkozó kedvnél. Gönczi Mária Új köntöst kap a négyes iskola Zene a tetőtérben Vakol, ajtót, ablakot, burkolatot javít, cserél... Nyíregyházán, a 4. sz. Általános Iskola épületén -az Építő és Szerelő Vállalat. Az épületrekonstrukció első ütemében az életveszélyes épületrészeket, -elemeket vagy kijavították, vagy újjal váltották fel. A patinás épület nagy részének csaknem 100 esztendős fafödémét felbontották, s helyette vasbeton födémet készítettek. A létesítményt kívül-bel-ül felújítják. A tetőszerkezetet pedig megerősítették. A héjazat -palából készült. Augusztus húszadikára az épület déli szárnyát (a főibejárattól Debrecen felé esőt) hozzák rendbe. Ott hét tantermet tesznek -alkalmassá a tanításra, plusz a volt -tornaszoba idgeiglenes kettéválasztásával 2 újabb tantermet nyernek. Az iskolának a főbejárattól a városközpont felé lévő szárnyát a -jövő év júniusára hozzák az oktatáshoz megfelelő állapotba. Ott 8 tanterem lesz. Legvégül az épületet kívülről öltöztetik új köntösbe. Érdekesség: az intézmény a jövőben az épület tetőterét is zeneoktatásra akarja használni. Ezért az Épszer a padlástérbe vezető falépcsőket acéllal váltja fel, a tetőtérben elvégzi az építőmesteri munkákat. Vasárnap, Nyíregyháza: autópiac Az érdektelenség vására Különös feladat elé állítja az építőiket az, hogy a nyílászárókat, ajtóikat, ablakokat ugyanolyan rovásokkal, famintázattal, faragásokkal kell ellátni, -mint amilyenek az eredetiek voltak. Ugyanaz a helyzet a homlokzatvakolattal is. A díszterem helyreállítására egyélőre nem futja-a pénzkeretből. Az épületrekonstrukciót a -beruházó pénzügyi lehetőségei miatt bontották szakaszokra. A több mint 30 millió forint értékű (teljes) felújítás végső határideje: 1986. október 30. (cselényi) Reggel 7 óra 15 perc: huszonöt -kocsi a piacon — vásárló egy sem akad. 7,30: egymás után gördülnek be a portékáik — vevő még mindig nem akad. 8,15: már vagy 70 autó sorakozik és még mindig érkeznek újabb és újabbak ... Nagy a kínálat, s úgyszólván a nullává! egyenlő a kereslet. („Uram, ki vesz ilyenkor kocsit?”) Az árak ennek megfelelően mérsékeltek. Csak ligen ritkán akad o-lyan -eladó, aki szélsőségesen magasra tartja -négykerekűjét. Olyan persze nincs, aki „aláértékelné” ... Nyugodtan -kijelentem: reálisak a mai nyíregyházi autópiaci árak, vagy annál egy kissé magasabbak a kikiáltási árak. („50 ezerre tartom, de ha megegyezünk . . .”) Az autópiac tömegcikke a Trabant, de akad bőségesen Lada is. Nos az árak: Trabant 601-es, ZR rendszámú, 7 éves, 80 ezret futott, elég jó állapotban — 47 ezer forint. Ugyanez a típus PD-s rendszámmal, új motorjában 1100 km-rel — 40 ezer forint. Fiat 126 P, ZT rendszám, 7 és fél éves, („most -újítottam fel”) — 58 ezer forint. Egy másiik kis Fiat, hasonló életkorú, egy év múlva -megy műszakira, rendszáma ugyancsak ZT — 60 ezer Ft. Lada 1200, PB rendszám, 50 ezret futott 6 éve alatt, s az ára 110 ezer. („De ha a százast megkapom ...” Ugyanez a -típus 9 éves korában, 169 ezer kilométerrel motorjában 70 ezerért kínálja magát. És még -egy Lada, ütött-kopott ruhájában, amit 12 éve visel — 60 ezerért kelleti magát. És még néhány márka alku -előtti ára: 3 éves, 33 ezret futott Wartburg (120 ezer Ft), Zaporozsec, 37 ezer km-rel, 5 és fél éves, most volt műszakin (37 ezer Ft), s hozzá eladó egy majdnem új utánfutó is (25 ezer Ft). Ford 200- as, Diesel 3 éves motorral („akkor hozták be kintről”), -egyébként 15 éves autó — (180 ezer Ft) — 1300-as Fiat turbó, 8 éves, 90 ezret futott (180 ezer Ft). És a piac egyik legolcsóbb kocsija egy tízéves Skoda 100-as, új motorral (35 ezer Ft). Most, nyáron inkább amolyan vasárnap délelőtti szórakozás, semmint a réméÜzérkedésért megbüntették „Felvásárolta“ a háztájikat Országosan a bíróságok (a megyei és a legfelsőbb egyaránt) egy Szabolcs-Szatmár megyei büntető ügyben mondták ki elsőként, hogy a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó tevékenység, így például nagyobb területű háztáji földnek a tsz, eszközei és idegen munkaerő alkalmazásával való megművelése „vállalkozásnak” számit, amely tiltott és bizonyos esetekben üzérkedésnek számit. A nagykállói Kerezsi Tibor jó tanítványnak bizonyult. Nagyvonalúságában követte volt elnökét, Major Dénest. Látta, hogy főnöke „felvásárolja” idős, háztáji földterületeiket megművelni nem tudó emberek jogait. Ezt a tsz eszközeivel, olykor napszámosokkal megmüveltette és szinte munka nélkül jutott jelentős pénzhez. Megtanulta és csinálta ő is. 1982-ben Kerezsi Tibor a nagykállói Virágzó Föld Tsz-ben anyagbeszerzőként és gépkocsivezetőként dolgozott. Ebben az évben ő 6 ezer négyzetméter alapterületű háztáji főidet kapott, amelyen téli káposztát termesztett. Már ennek a megművelése meghaladja egy kisebb család fizikai erejét, lehetőségeit. A saját háztáji földje mellé azonban 1982-ben Kerezsi Tibor „megvásárolta” Tóth István, Nádi Ferenc és Bodnár József náztáji illetőségét is. A három személynek összesen 20 ezer forintot fizetett. Ezeken a földeken Kerezsi Tibor zölddohányt termesztett, aimely újabb három közepes nagyságú család munkaerő- szükségletét igényelte. Kerezsi tevékenysége csupán szervező, irányító jellegű volt. Az is közvetve, mert a tsz középvezetői keresték neki a napszámosokat, teljesítették olykor még a napszámbér kifizetését Is. Volt olyan terület, amelyről nem is tudta, hogy hol van. Csak arra várt, hogy a háztáji föld tényleges jogosultja felvegye a pénzt és a pénztártól egy kissé távolabb tőlük átvegye azt. A gyakorlat ugyanis az volt, hogy ezek a „műveletek” az illetékességet átruházó jogosult neve alatt folytak le. A lényeg tulajdonképpen az. hogy Kerezsi Tibor a 3 hold földről 173 ezer forint bevételre tett szert, tényleges munka nélkül. Felszámítva költségeit (amelyeket bemondás és feltételezés alapján számíthattak ki) tisztán 93 ezer 724 forint haszna származott. A bíróságok megállapították, hogy Kerezsi Tibor e tevékenysége „jogosulatlan vállalkozásnak” tekinthető. Ez pedig büntetendő, bűncselekményt megvalósító cselekmény. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó törvény és a földtörvény egyértelműen meghatározza, hogy egy tsz-tag- nak csupán egy háztáji földterülete lehet. Azzal, hogy más tsz-tagok jogosultságait felvásárolta, idegen munkaerővel és a tsz eszközeivel azokat megmüveltette, végeredményben szinte munka nélkül jutott jelentős jövedelemhez. így a bíróság a tevékenységet üzérkedésnek minősítette. Végül a Nyíregyházi Megyei Bíróság hozta meg a jogerős ítéletet. Kerezsi Tibort üzérkedés bűntette miatt 30 ezer forint pér.z főbüntetésre és 60 ezer forint elkobzást pótló egyenérték megfizetésére kötelezte. Dr. Toronicza Gyula városi vezető ügyész nyék vására az autópiac. („Kijöttem egy kicsit napozni.” — „Amíg az .asszony megfőz, szétnézünk a fiúval.” — „Már negyedszer ho- izom iki, de ma sem ihlszem, Ihogy eladom.”) Nézzük, mit kínál a nyíregyházi VAGÉP használtautórészlege: ma, hétfő reggel 13 kocsi eladó. (7 Trabant, 4 Lada 1200, 1 Lada 1500, 1 Wartburg). Az árak: 84-es évjáratú Trabant (76 400 Ft), Lada 1200-as (67 ezer és 93 ezer Ft). (sz) Sirató S iratom a kis szalmatetős házat a nyíregyházi Ószőlő utcán. Az egyedüli volt már a hatalmas beton házak között. Szégyenlősen, földre sütött szemmel élt 1985. július végéig, amikor is megjelent a földmarkoló és néhány erőteljes, mohó mozdulattal élettelenné változtatta. Bevallom, amíg állt a házikó, már-már haragudtam rá — annyira nem illett a modern városrész képéhez. Ha távoli vendéget kísértem, igyekeztem elterelni a figyelmét, ne lássa ,hogy még szalmatetős ház is van nálunk és éppen a legmodernebb lakónegyedben. Most mégis hiányzik. Visszvonha- tatlanul eltűnt egy pont, bár gazdagabbak lettünk egy épülő új házzal, a régi Nyíregyháza egyik eleven emlékével. (P. g.) Rongálás, lopás, töréskár „Pénztárcánkon érezziL“ Áruház! miadók kosorgóso A fiatalember — aki a Derűs utcában lakik — és a lány — aki az Emlék utcából érkezett — kíváncsian nézegette a kristálytárgyakat. Aztán egyikük leemelt egy csillárt a polcról. Ez az eset aligha marad derűs emlék számukra. A csillár teteje ugyanis hangos csörömpöléssel lezuhant: egyenest a cizellált serlegekre. — Ez a kis ügyetlenség 10 ezer forintos kárral járt — mutatja a jegyzőkönyvet Ba- raksó János, a Nyírfa Áruház igazgatóhelyettese. Kedvezmény kényszerből Manapság, mikor a legtöbb üzlet önkiszolgáló rendszerű óhatatlanul előfordul, hogy kárt szenved néhány termék Nagyobb baj, hogy sokan eleve rossz szándékkal piszkálják az értékes holmikat. A nyíregyházi Nyírfa második emeletén külön sarkot alakítottak ki, ahol a megrongálódott készülékeket kínálják — csökkentett áron. — Gyakori, hogy kapcsolókat, gombokat szednek le a rádiókról, magnókról, illetve hozzáértés nélkül próbálják ki a készülékeket — sorolja Nagy László, a híradástechnikai és villamos- sági osztály vezetője. — Ennek lett az áldozata a jugoszláv hűtőláda is. Valaki ügyetlenül nyitotta fel. Az ajtó felcsapódott, csúnyán megsérült a burkolata. Egy ilyen hűtő 14 ezer forint. Elsőként persze a javítással próbálkoznak, de főleg az import cikkeknél nehéz alkatrészt szerezni. Ezért a sérült készülékeket 30—50 százalékos kedvezménnyel árusítják. Ha végképp nincs rá vevő, kiselejtezik. Toiva/benda rendőrkézéit A gombtól a lemezjátszóig ezrével sorakoznak az áruk a Nyírfa szabadpolcain. Bárki kézbe veheti, kipróbálhatja a holmikat. Ez a lehetőség sokakat csábít arra, hogy fizetés nélkül távozzanak. — Tucatjával sorolhatnám, hogyan próbálnak elcsenni dolgokat — bólogat Bodnár Ferenc rendész. — Júliusban például egy 6 tagú tolvajbandát csíptünk fülön. Beszerzői kőrútjukat a Centrumban kezdték, a Keletben folytatták, s nálunk fejezték be. Ruhaneműket zsákmányoltak .Mikor tetten értük őket, olyan agresszíven viselkedtek, hogy ki kellett hívni a rendőrséget. A rendészek mellett „civilbe” öltözött eladók is cirkálnak az áruházban. Jó dolog, hogy maguk a vásárlók is segítenek leleplezni az enyves kezűeket. Tavaly több, mint félszáz tolvajt fogtak a Nyírfában, s ezzel mintegy 50 ezer forint értéket mentettek meg. Az elkövetők jelentős része ellen szabálysértési eljárás indult. Akik 2 ezer forintnál értékesebb holmit próbáltak elvenni, azokat a rendőrségen jelentették fel. Az miadók zsebérm — Télen kesztyűt, táskát, sapkát, esős napokon esernyőt, nyaranként fürdőruhát csennek a legtöbben — veszi át a szót Rebák Tiborné, a divatáru osztály dolgozója. Az áruház fennállása óta soha annyi lopás nem történt, mint tavaly. Sajnos kevesen vagyunk, ráadásul sok a gye- ses, a kisgyermekesek pedig gyakran hiányoznak... A boltokban a forgalom arányában határozzák meg a kálót, vagyis a megengedett veszteséget. A múlt évben a Nyírfában 843 ezer forint volt ez az összeg. Ehelyett a lopások, törések, rongálások értéke meghaladta az egymillió forintot. Legnagyobb mértékben a divat, a műszaki, az üveg-edény, a sportosztályon lépték túl a kálót. — Pénztárcánkon érezzük a ’84-es „rekordot” — sóhajt Rebákné. — Nem kaphatunk törzsgárda-elismierést, prémiumot, nyereséget addig, míg a gazdálkodás eredményes nem lesz. A Nyírfában törhetik a fejüket az eladók, hogyan előzzék meg a veszteségeket — hiszen minden vevő méltányosságára aligha számíthatnak. Házi Zsuzsa KcUt-Migyaromág Az „árhullám” emelkedésével szép lassan szivárogni kezdtek a vendégek az éttermekből. Visszacsalogatásukra többféle módszerrel próbálkozik a vendéglátóipar. A speciális étkezőhelyek, mint a Bóbitás vagy a Krumplis Fáni, nem hozták meg a várva várt frontáttörést. A fogyasztási szövetkezetek most valami újjal léptek színre.
