Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-30 / 203. szám
Napirenden: a földrengés okozta károk — A környezetvédelem tapasztalatai • • Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg a földrengés okozta károkról és a kárrendezések helyzetéről. Megállapította, hogy a helyreállítási munkálatok rendben folynak, az illetékes szervek a szükséges intézkedéseket megtették. A Minisztertanács megvitatta a környezetvédelmi munka tapasztalatait és továbbfejlesztésének egyes kérdéseit. Ügy határozott, hogy e tevékenység eredményesebb ellátása érdekében növelni kell a területi tanácsi szervek és környezetvédelmi bizottságok szerepét, felelősségét. A jövőben növekszik az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének szakigazgatási, irányítási, felügyeleti és ellenőrzési jogköre, módosul a környezetvédelem szervezete. A kormány — az állami vállalatokra vonatkozó új rendelkezéssel összhangban — meghatározott, illetve módosított egyes államigazgatási hatásköröket. A TEMPO Szolgáltató Ipari Szövetkezet nyíregyházi autószerviz üzeme az idői meg a Dácia márkaszerviz jogot. Célszerszámokat használnak, s rendszeresen gyári , szakember segíti munkájukat. (Jávor László felvétele) V-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—------J OMÉKdíjak Megkaptuk az OMÉK növénytermesztési díjazottjainak teljes névsorát, amelyben négy szabolcs-szatmári gazdaság szerepel. A kedvezőtlen adottságú burgonyatermesztő gazdaságok közül bronzérmet kapott a gávavencsellői Szabadság Termelőszövetkezet. A dohánytermesztés valamennyi díja a megyébe került. Az aranyat a nyírmadai Béke, az ezüstöt a máriapócsi Rákóczi, a bronzot a nyíregyházi Béke Tsz kapta. Vállalati tanácsok megyénkben Az áttérés tapasztalatai az SZMT-einökség előtt Szeptember elsejétől Emelik az anyasági, a gyermekágyi segélyt és a gyermekápolási táppénzt Az új vállalatvezetési formák kialakításának eddigi tapasztalatairól tárgyalt csütörtökön a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóságon csütörtökön tájékoztatták a sajtó képviselőit a szeptember 1-én hatályba lépő társadalombiztosítási rendelkezésekről. Elmondották, hogy a módosítások a társadalombiztosítási ellátás három területét érintik: az anyasági segélyt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermek- ápolási táppénzt. Szeptember l-től az anyasági segély ősz- szege 2500 forintról 4000 forintra emelkedik. A négyezer forint összegű anyasági segélyre azok a nők jogosultak, akik 1985. augusztus 31-ét követően szülnek. A szülési szabadság ideje négy héttel meghosszabbodik, így 20 hét helyett 24 hét lesz. Ebből négy hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni, illetve igénybe venni. Az utóbbi intézkedéssel a születendő gyermekek és a szülő nők egészségét védik, e/ért a M ásfél hete megkezdődött az almaszüret, egy 'hete ■imduilit Tuzséron az átvételi, exportszállítás. Tíz nap tapasztalata almaszedésben, exports záliítá'sbsjn nem a legkedvezőbb. Vagonok állnak almára várva és erre nemigen aíkad magyarázat. Igaz augusztus közepén — amikor még nem közölték az almaárakat — volt némi bizonytalanság, a fehér, illetve korai érésű gyümölcs- értékesítéssel kapcsolatiban. Nem egy üzem az áraktól négy hét a születés várható időpontját követő időszakra nem vihető át. Miután a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a terhességi- gyermekágyi segély a szülési szabadság idejére jár, így ennek időtartama is négy héttel meghosszabbodik. Szeptember l-től a beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető táppénzes idő lényegesen meghosszabbodik, és a jogosultság a gyermek 6 éves kora helyett 10 éves koráig terjed ki. A gyermek- ápolási táppénz igénybe vétele szülői joggá válik. A változások lényege a következő: Egyévesnél idősebb, de három évesnél fiatalabb gyermekek ápolására az eddigi 60 nappal szemben évenként és gyermekenként 84 napig kaphat táppénzt a szülő. (A gyermek egyéves koráig továbbra is korlátozás nélkül jár a gyermekápolási táppénz.) A háromévesnél időtette függővé mit hová és mennyit szállít. Az árak ma máir ismertek, kedvezőek. Az ás tudott, hogy exportlehetőségünk 220 ezer tonna, így a szükséges információk birtokában elvárható a nagyobb arányú és folyamatosabb szállítás. Mire várinak hát az üzemek? Arra, hogy a fán még „hízzon”, pirosodjon az alma? Ha ez érteik - nlövelő lenne, elfogadhatnánk, viszont a szedésre érett alma értéke igazán akkor nagy, ha már kigördült vele az exportvagon. sebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek után a gyermekápolási táppénz az eddigi harminc nappal szemben 42 napra, egyedülállók esetében pedig 84 napra jár. A hatévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállók esetében pedig 28 naptári napon át jár a táppénz. (Folytatás a 4. oldalon) A közvéleményben az utóbbi időben erős visszatetszést szült, hogy jó néhány szerencselovag kihasználva a jogos és jogtalan lehetőségeket, termelőszövetkezetektől mértéken felül földet bérelt, busás jövedelemre tett szert kevés munka ellenében. Ezért tekintette át a megyei népi ellenőrzési bizottság a földhasználat helyzetét. a mezőgazdasági szakcsoportok tevékenységét. A vizsgált 16 termelőszövetkezetben, négy város körzetében jelentősebb törvénysértésre nem bukkantak, azonban a vitában kiderült, hogy igen sok még a tennivaló a tartós földhasználat értelmezésében, a háztáji területek hasznosításában. En-------------------------"--------------------------^ A betakarításban — legyen az bármilyen növény — az időtényező meghatározó. Soha nem a korai, jól megválasztott kezdés, inkább a késés okozza a gondot. Téli alma esetében kettőzötten igaz a (tétel. Most időben vagyunk, most van vagon, így hát a jó helyzetnél jobbat ne akarjunk az alma szedésére, csomagolására és szállítására. Szakemberek szerint ma már nemcsak a fehéráru, a (korai érésű gyümölcs, hanem a jonathán is szedhető. Az üzemeken tehát a sor, bizonyítsák, tudnak úgy szervezni, hogy ha már van vagon, telerakják. S. E. nek jelentőségét pedig az adja, hogy a megyében a termelőszövetkezetek szántóterületének közel tizedét háztájiban, haszonbérben, illetve illetményföldként művelik meg. A háztájiban jellemző, hogy általában a növényápolásig a közös gazdaság vállalja a gépi munkákat, esetleg kedvezményesen. Gond akkor akad, amikor egyesek napszámosokkal müveltetik a földet, mástól is bérelnek területet, így a munkájukkal nem arányos jövedelemhez jutnak. Ugyanez vonatkozik a földbérletekre is. Ezért léptek fel a megyei szervek egyes szövetkezeti vezetők olyan káros gyakorlata ellen, amikor kimutathatóan önmaguk nem képesek megművelni a területet, a nehezebben értékesíthető áruknál — alma, burgonya, káposzta — előnyt élveznek az eladásoknál. Ennek különösen az erkölcsi kára nagy, ezért hangsúlyozták a szigorúbb ellenőrzést. Egyébként a jogszabály nem tisztázza pontosan a nagyüzemileg nem hasznosítható földterület fogalmát, ezért a NEB javasolta, hogy pontosabb kritériumokat állapítsanak meg. Jó formája lenne a tagokon és alkalmazottakon kívül mások bevonására is a nagyüzemben nem hasznosított területek művelésére a szakcsoporti forma. Jelenleg a megyében csak 27 szakcsoport működik, javarészt zöldség-, gyümölcstermesztésre alakulva. Az adminisztratív kötöttségek, a gyérebb érdeklődés is oka, hogy ez a forma kevésbé terjedt el. Elhangzott, hogy a mélyebb elemzés még várat magára, hiszen az idei esztendőben az új vezetési formára majdan áttérő ötven szabolcsi vállalat közül eddig 22 helyen történt meg az átállás. A megye vállalatainak várhatóan 63 százaléka tér át a vállalati tanácsok útján történő irányításra. Közgyűlés, küldöttgyűlés irányít majd 19 százalékuknál (ezek főként tanácsi vállalatok), s az államigazgatási irányítást a vállalatok mintegy 18 százalékánál tartják fent. Tehát a szabolcsi vállalatok többségét — az országos arányokhoz közelítően — vállalati tanácsok irányítják majd, így kevesebb lesz az igazgató vagy a közgyűlés általános irányításával működő gazdálkodó egység. A szakszervezetek véleménye szerint az áttérés előkéAz elmebetegek társadalmi beilleszkedéséről és a közösségbe visszavezető út megtalálásáról tart háromnapos konferenciát Nyíregyházán a Magyar Rehabilitációs Társaság és a Magyar Pszichiátriai Társaság. Az augusztus 29—31-e között a Tudomány és Technika Házában százötvenen ismerkednek meg a téma aktuális kérdéseivel. A megyei tanács nagykál- lói ideg- és elmegyógyintézetének szervezésében sorra kerülő VI. tudományos konferenciát dr. Pető Zoltán kandidátus, a szekció elnöke nyitotta meg, majd Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte az ország minden részéről érkezett orvosokat, ápolókat és az elmegyógyászat terén működő szakembereket. Ezután dr. Vágvölgyi János, a megyei kórház főigazgató főorvosa vázolta Szaboics-Szat- már egészségügyi ellátásának születei jó közhangulatban, a törvényesség légkörében zajlottak és a munkahelyi kollektívák, a dolgozók élénk érdeklődése kísérte ezt a tevékenységet. A dolgozók a legtöbb helyen kifejezik, hogy az új vállalatvezetési formák létrehozása nyomán bíznak abban, hogy ez elősegíti a további önállósodást, a felelősségteljesebb, eredményesebb gazdálkodást. Az áttérés tapasztalatai azonban még korántsem teljesek, hiszen — amint a tájékoztató is rámutatott — egyes vállalatoknál, például az Ipari Minisztériumhoz tartozóknál e munka előkészületei késedelemmel indultak, s a megyében még a vállalatok több mint felénél nem történt meg az áttérés. Tájékoztató jelentést hallgatott meg az SZMT elnöksége a továbbiakban a tömegpolitikai é? szakszervezeti tisztségviselői oktatás tapasztalatairól. Elhangzott, hogy az 1984—85-ös oktatási évben 800 propagandista mintegy 18 ezer szakszervezeti tag és tisztségviselő számára nyújtott ismereteket. fejlődését, az évszázados lemaradások felszámolására tett erőfeszítéseket. A hivatalos megnyitó után a Magyar Rehabilitációs Társaság tiszteletbeli tagjává fogadták az egyesült államokbeli Irving Bulmberget, a Pszichiátriai Világszövetség rehabilitációs szekciója alelnökét, aki ezt követően előadást tartott a Pszichiátriai rehabilitáció a nagyvilágban címmel. A tanácskozás plenáris üléssel folytatódott, amelyen előadások hangzottak el a veszélyeztető állapotról. Szó esett azokról a környezeti hatásokról, amelyek elvezetnek az elme megbetegedéséhez. Ma két szekcióban folytatja munkáját a konferencia. Fakultatív programként a résztvevők megismerkednek Nyírbátor nevezetességeivel, a sóstói falumúzeummal és felkeresik a nagykáliói intézetet TESZÖ V- elnökség Fiatalok, tűzvédelem Ülést tartott tegnap, csütörtökön délelőtt Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége. A tanácskozáson tájékoztató hangzott el a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó fiatalok helyzetéről, és megtárgyalták a közös gazdaságok munka- és tűzvédelmének helyzetét, valamint az ezzel kapcsolatos feladatokat. (Az utóbbi témáról írásunk a 3. oldalon.) Almára várva Hegyei HEB: szigorúbb ellenőrzéssel Földhasználat háztájiban, haszonbérben Megtalálni a visszautat a társadalmiba Rehabilitáció — orvosszemmel XLII. évfolyam, 203. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. augusztus 30., péntek
