Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-29 / 202. szám

XLII. évfolyam, 202. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. augusztus 29., csütörtök lókor jött az eső Augusztus utolsó hetének elején végre megérkezett a csapadék, amit a mezőgazdá­szok már régóta hiányoltok. A hónap eddig eltelt idősza­kában többnyire kánikulai forróság tikkasztotta a növé­nyeket, és most már komoly szükség volt a hiányzó ned­vességtartalom utánpótlásá­ra. Most számos helyen mér­tek 12—15 milliméter csapa­dékot. Az országban csaknem mindenütt jótékony hatással volt az időjárás a növények­re. Az augusztusi napfényes időjárás kellő mértékben töl­tötte fel energiával a növé­nyeket. Az a „hőösszeg” — ahogyan a mezőgazdászok a növényállomány által „föl­használt” melegmennyiséget nevezik —, amely az elmúlt hetekben nevelte a növénye­ket, a sok év átlagánál ezút­tal valamivel nagyabb volt. A többlet jól jött, hiszen jú­niusban a napfényes órák száma alacsony volt és ez a növények fejlődésén meg is látszott. Csaknem válameny­nyi kapás „elvárta” már a melegebb napokat, heteket, ám az energiapótlás túlságo­san jól sikerült. Olyannyira, hogy a talaj nedvességtartal­ma a kívánt érték alá sű- lyedt. Ezért jelent most előnyt a mezőgazdaságban a csapadék, amely mindenek­előtt a kukorica hozamát be­folyásolja kedvezően. De a többi kapásnövény, valamint a szőlő is meghálálja a ned­vességutánpótlást. A inapraforgótáblálkban a hét végén megkezdik a vegy­szeres kezelést, ezzel gyorsít­ják az érés utolsó szakaszát. Arra van kilátás, hogy a jö­vő héten nagyobb területe­ken kezdhetik meg a napra­forgó törését. A kukorica egyelőre csak nagyon kevés helyen van még az úgyneve­zett tejesérés állapotában; most a termés szemeinek nö­velésén „dolgozik” a növény. A kertészetekből érkező je­lentések szerint a szőlőnek határozottan jót tett a nap­sütés, az ültetvények állapo­ta augusztusban javult. A mennyiség kielégítő, a véleszt ék nem Táska, köpeny, cipő Az új tanév kezdete előtt az iskolaruházati ellátásról érdeklődtünk az iparcikk­kiskereskedelmi vállalatnál. — Az idén összességében jobb az iskolai árukínálatunk mint a múlt évben, de egyes cik­kekből most is hiánnyal küz­dünk — mondja Krammer Gyula, áruforgalmi osztály- vezető. — Ez évben közel 13 ezer hazai és import váll-, sport- és diplomatatáskát forgalmazunk. A mennyisége elegendő, a választék nem. Például a középiskolások ál­tal igen kedvelt diplomata- táskákból egész évben szinte egy modellel szolgálhattunk. Az iparcikk-kisker. az ipar­tól 15 ezer iskolaköpenyt ren­delt. Négyféle anyagból 10— 12 fazonú érkezett, de június közepe óta a választék je­lentősen csökkent. A keres­kedelmi vállalat a tanácsok­tól főként az első osztályo­sokról több információt igé­nyelne, ami az áru összeté­telén és területi elosztásán is kedvezően éreztetné hatását. Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalatnak a nyíregyházia­kon kívül még Kisvárdán és Mátészalkán vannak boltjai. — A sportcipőkínálattal nincs gond — folytatja Kram­mer Gyula. — Mind fél- és száras kivitelű és különböző árúak kaphatók, csakúgy, mint az edzőcipők. Az áru az ipartól folyamatosan érke­zik. Viszont kicsi a nagyobb méretű (bakfis, kamasz) me­legítők választéka. A vevők inkább az importból szár­mazókat vásárolnák. Több fehér boka- és térdfixes zok­ni kellene; gyermekatléta és alsónadrág úgyszintén. Pil­lanatnyilag a 152—182 cen­timéter magas gyerekekre való atlétaing hiányzik leg­inkább. Úttörőing van ele­gendő. De többen vásárolná­nak kamaszokra való fehér inget. Az iskolaruházat ke- resletének-kínálatának vi­szonylagos egyensúlya szep­tember közepére várható. . (csgy) Táska 1500 százassal (2. oldal) BETONELEMEK MAGÁNÉPÍTŐKNEK. A Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai pótolták a téli termeléslemaradásukat. A rendkívüli tél és az átmeneti energiakor- látuzás ugyanis 110 millió forint értékű termeléskiesést okozott elsősorban a saját - ház-építéshez szükséges előre gyártott födémgerendákból, födémpallókból, áthidaló elemekből. Most a BVM pótolta a lemaradást, gyárai bőséges készletet kínálnak. Az idén csak a budapesti gyárban mintegy ötezer családi házhoz elegendő betonelem- termék készül. (MTI fotó: Balaton József) Növekvő érdeklődés a tanárképző főiskolákon Döntöttek az egyetemi, főiskolai fellebbezések ügyében A felsőfokú oktatási intéz­mények nappali, esti és leve­lező tagozataira felvételt nem nyert pályázók közül mint­egy ötezren nyújtottak be fellebbezést, kérelmet, pa­naszt. Az oktatásügy illeté­kesei több mint 1300 ügyben hoztak kedvező határozatot nappali tagozatra, csaknem 850 esetben pedig esti, leve­lező tagozatra való felvétel­re. Az érintettek a felsőokta­tási intézményektől a napok­ban írásban kapnak tájékoz­tatást a döntésről. A Művelődési Minisztéri­umtól kapott tájékoztatás szerint az idén a tavalyinál 10 százalékkal többen, csak­nem 40 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozataira, a munka melletti képzésre — első il­letve másoddiploma meg­szerzésére, kiegészítő szakok­ra — pedig csaknem 20 ezren. Az egyetemek és a főiskolák nappali tagozataira a felvé­teli keretszám szerint 16 500 hallgatót vehettek fel. A fel­sőoktatási intézményekben ősztől — a tavalyi előfelvé­telisekkel együtt — csaknem 17 ezer nappali és mintegy 8 ezer esti, levelező tagozatos hallgató kezdi meg tanulmá­nyait. A jelentkezések szerint az 1985/86-os tanévben 2472-vel többen kívántak továbbta­nulni, mint az előzőben. A korábbi évekhez hasonló — az átlagosnál alacsonyabb — volt a pályázók aránya a műszaki egyetemeken és né­hány kivétellel a főiskolá­kon. Megnőtt viszont az ér­deklődés a tanárképző főis­kolák iránt: ezekbe a tava­lyihoz képest 18 százalékkal, a tanítóképző főiskolákon pedig 10 százalékkal többen jelentkeztek, mint az előző évben. A különbözed felsőoktatási intézmények iránti érdeklő­désre jellemző néhány pél­da: az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi karán öt és félsze­res, a szegedi József Attila Tudományegyetem és a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem bölcsészkarán háromszoros volt a túljelent­kezés. A műszaki egyetemek­re a jelentkezés aránya vál­tozatlan, de egyes karokon a felvételizők száma alig ha­ladta meg a felvehetőkét. A legkevesebben a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem kohó- és fémipari főiskolá­jára kérték felvételüket. Leg­nagyobb arányú volt a je­lentkezés — immár hagyo­mányosan — a Színház- és Filmművészeti Főiskolára: ide 3453-an szerettek volna bejutni., harmincszor töb­ben, mint amennyi a felve­hetők keretszáma volt. Tolatómozdonyt vesz a gazdaság Támogatás a rakodás gépesítésére Több, mint 130 millió forintos támogatást nyer­tek el pályázat útján, s mintegy 230 millió forint értékben hajtanak végre beruházásokat a megyé­ben a rakodás gépesítése, korszerűsítése érdekében. A vasúti kocsiállások miatt kiszabott bírságok egy részét a MÁV elkülö­nített fejlesztési alapjába teszik, amelyet a fenti feladatok támogatására használnak fel. A megyében a szállítási bizottság koordinálja a pá­lyázatokat, előzetes vizsgálat alapján javasolja a korsze­rűsítések megvalósítását. A számítások szerint néhány év alatt megtérülő beruházá­sokról van szó, amelyek gyorsabbá, biztonságosabbá teszik a rakodást. Az egyik, közelmúltban be­fejeződött beruházás ebből a tételből a napkori Kossuth Termelőszövetkezet telepé­nek iparvágánnyal történő ellátása. A két kilométeres leágazás mellett vagonvon­tató berendezést vásároltak, autódarut, önrakodó gépet, targoncákat helyeztek üzem­be, nagy rakodóteret alakí­tottak ki. Nagy teljesítményű szervestrágyaszóró gép segítségével készítik elő a talajt az őszi szántáshoz a tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezetben. Az Erdészeti Gépgyártó Vállalat gépével 6—8 méteres szélességben egyenletesen teríthetik a trágyát a földön. (Elek Emil felvétele) Két ütemben valósul meg a nyírbátori Új Barázda Ter­melőszövetkezet rakodó- és raktárbázisa. A fúrógépgyá­rig futó iparvágány mentén megépített gépesített rakodó­telepet a most folyó második ütemben úgy bővítik, hogy a két vágány helyett négyen folyhat a rakodás, többek között csigás vagonrakót he­lyeznek üzembe, a darabárut egy bakdaruval emelik le a vagonokról, de műtrágya- tárolót is kialakítanak, vala­mint a folyékony műtrágya fogadására is felkészülnek. Ugyancsak nyírbátori be­ruházás, s az új szezonra már rendelkezésre áll a nö­vényolajgyárban a belső iparvágány korszerűsítése. A gépek vásárlása mellett a legfontosabb a kocsi-fordító­korong átépítése, hogy a nagy méretű és súlyú vago­nokat is fogadni tudják. A kisebb beruházások közé tartozik — javarészt szállító- és rakodó eszközök vásárlá­sát jelenti — a Fehérgyar­mati Asztalos- és Vasipari Szövetkezetnél a korszerűsí­tés, a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetnél a ga­bonarakodás javítása, a Nagyecsedi ÁFÉSZ-nél rako­dógép üzembe helyezése. Tolatómozdonyt is vásárol a Nyírlugosi Állami Gazda­ság, amely a gazdaság köz­pontja és a nyírgelsei hűtő­tároló közötti négy kilométe­res iparvágányt futja be. A 26 millió forintos beruházás­ban még fénysorompót is építenek az egyik útkeresz­teződésben, de szállító- és rakodógépeket is vesznek. A jövőre befejeződő beruházás a gazdaság központjában megépült konzervüzem és faipari részleg termelvényei- nek elszállítását segítff. A legnagyobb munka a közelmúltban fejeződött be Tuzséron. A Taurus gumi­gyárainak ellátására egy ko- romfogadó bázist épített ki, hogy a Szovjetunióból széles nyomtávon eddig zsákokban erkező, s erősen környezet- szennyező, nehezen átrakható ipari kormot emberi kéz érintése nélkül juttassák el a felhasználó helyhez. Itt csak a rakodás és szállítás gépesítése közel százmillió forintba került, többek kö­zött normál és széles nyom­távú vágányhálózatot építet­tek, automatikus berendezé­seket helyeztek üzembe. A számítások szerint itf a kor­szerűbb és gazdaságosabb szállítással a beruházás nép- gazdasági szinten másfél év alatt megtérül. L. B. Jót tett a kukoricának

Next

/
Thumbnails
Contents