Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-22 / 196. szám

1985. augusztus 22. Kelet-Magyarország 7 Táborról táborra mm Ozlesen Ibrányban A Zemplénben Paripák nyergében — Aki egyszer látta a Ti­szát, az bizonyára leküzdhe­tetlen vágyat érez, hogy új­ból a folyó közelében tölt- hesse idejét. S aki egyszer könyvet vett a kezébe, az talán kétszeresen is kedvet érez a betűk tálalta érdekes­ségekkel való ismerkedésre. Ibrány a kettőt egyszerre biztosította a megyebeli út­törőknek július 22-e és 30-a között. A gyermek-olvasó­tábor technikai vezetője Osztonyi Tibor és szakmai vezetője Tóth László, jó elő­re összeállította a programot. A kömörői Juhász Andrea, a kislétai Gyarmati Andrea. de Tóth András és Kató Zsu­zsa is arról szóltak, hogy az 55 olvasótáiboros gyerek na­gyon jól érzi itt magát. „Az ember és környezete” hirdeti a tábor alapgondolata, s eb­be belefér a fafaragás és a gyurmázás épp úgy, mint a bábkészítés, vagy a gyöngy­fűzés. Megismerkedtek a gye­rekek az egyes tájegységek növény- és állatvilágával, de jártaik őzlesen, megfigyelhet - ték a kanalas gémet, s kék csigát és sast is láthattak. Bizonyára nagy élmény lesz a Fábián Béla vezette fog­lalkozás, amikor a bőrmeg­munkálás szerszámait szinte minden gyerek kézbe vehel­Bezárt a harangodi tábor Gyíkmegfigyelés Rajzoló kisdobosok Ibrány­ban. bolcsi földvárat is. Érdekes­nek ígérkezik a kiscsoportos foglalkozás sora, amikor az egyén, a család, az emberi­ség jelleme és jövője szere­pel. A nyolc turnus közül, csak egy a könyvtárosoké. A jú­nius 17-én megnyílt tábor­ban nyíregyházi, buji, vas­megyeri, kemecsei, balsai pajtások épp úgy otthonra leltek, mint a diósgyőri spor­tolók, vagy a telkibányai cseretáborozók. Bitumenes úton közelíthető meg ma már a kellemes környezetben egyelőre háborítatlan csend­ben működő tábor, mely ezen a nyáron közel hétszáz kisdobos és úttörő nyarát igyekszik eseménydússá ten­ni. A könyvtárosokkal egy időben a helyi kisdobosok kapcsolódtak be a tábor munkájába. Molnár Károly Csupán napi 50 forintot fi­zettek azok az orosi gyere­kek, akik tíz emlékezetes na­pot tölthettek a Zempléni­hegység északkeleti csücské­ben. A jutalomtáborozás töb­bi költségét átvállalta az út­törőcsapat. A harminc hely­re már a meghirdetést köve­tően röviddel kétszeres volt a túljelentkezés. A csapat­vezetőség követte azt, a ma még korántsem mindennapos alapelvet, miszerint az addig végzett úttörőmunkát figye­lembe véve valóban a legjob­bak jutalma legyen a majd csak ingyenes nyári táboro­zás. A legkisebbek, azaz a kis­dobosok közül húszán a tan­év befejezte után egy héten át élvezhették az ibrányi tá­borban a frissen rájuk zú­dult vakáció megannyi örö­mét. A 640 fős csapatból har­mincán pedig Füzérradvá- nyon ütöttek tábort, éppen annak az arborétumnak a közelében, melynek 90 hek­tárnyi területén a Károlyi család által létesített élőfa­gyűjtemény teszi még szebbé a vidéket. Megragadva az országhatár különös látniva­lót nyújtó és izgalmat sejte­tő közelségét, kapcsolatot te­remtettek a határőrség otta­ni egységével, akik bemuta­tót tartottak számukra. A terepszínű ruhát viselő kato­nák és hű társaik megnyer­ték a táborozó gyerekek ro- konszenvét, tetszését. Az égó tűzkarikán is bátran átugró, a határsértőt felkutató és megállásra késztető német­juhász kutyák, valamint a kézifegyverek mellett iga­zán nagy élményt az jelen­te. A vendégek között Fu- taky László könyvtár-igazga­tóhelyettes, Ratkó József József Attila-díjas költő épp úgy szerepelt mint a Dongó együttes, dr. Farkas József néprajzos, Agárdy Sándor biológus, Baly János erdész. Kirándulnak a gyerekek Ti- szabercelre a Bessenyei-ház- hoz, Me megtekintik a sza­A tavalyi hagyományokra alapítva az idén is megren­dezésre került a nagykállói Harangodi tavon a haran- godi természetvédelmi tábor. A több mint harminc álta­lános iskolás korú gyermek a megye több helységéből ver­buválódott össze, így Nyír­vasváriból, Kállósemjénből és Nyíregyházáról. Az egyhetes tábor prog­ramját, és annak levezeté­sét a nyíregyházi madárta­ni csoport hat munkatársa vállalta. A terület jellegéből adódóan két fő szekcióban dolgozhattak a résztvevők. A madártani szekció madár- gyűrűzéssel, és terepi felmé­rő munkával foglalkozott. Megfigyeléseik, és adataik a terület madártani felméré­séhez is jól használhatók. A kétéltű-ihüllő szekció a ho­mokdombokon és réteken Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Krajcár rövidítése. 7. E napi. 8. -on párja. 9. . . .poetica (költői hitvallás). 11. Enikő becézve. 12. Rálba osztrák neve. 14. Vá­sárolt. 16. Megfejtendő (a vízszintes 1. folytatása). 18. Tova. 20. Karmol. 21. .Dísz, de egyszerű gép is. 22. Világiifjú­sági találkozó. 24. Női név. ókezet-hiány- nyal (Adám párja). 25. Káin testvére volt a biblia szerint. 27. Korai gyümölcs. 28. Régi vízhordó, tárolóedény (tűzoltás­inál is használták). 29. Csaknem besóz!!! Függőleges: 1. Abba az irányba. 2. Ki­ejtett mássalhangzó. 3. Zölden is. szá­razon is főzeléknövény. 4. Bőg. 5. A dol­lár századrésze. 6. Megfejtendő (a víz­szintes 16. folytatása). 10. Maró folya­dék. 11. Eg, de távírdái helyesírással. 13. . . . -bam. 14. Erődítmény. 15. Pléd. 17. Fogoly. 19. Lúd. 21. Esztendő®. 23. Táp­láló ital. 24. Emésztőnedv. 26. Némán íát! 27. Házőrző. Megfejtendő: Kétévenként megrende­zésre kerülő hajdúsági augusztusi látvá­nyosság ... (vízszintes 1„ 16., függ. 6.). Múlt heti megfejtés: ÉLJEN AZ AL­KOTMÁNY ÜNNEPE Könyvjutalom: Tiba Katalin Anares, Szilágyi Edit Nyiribrony, Minya Gabri­ella ófehértó, Mikila Júliámmá Komoró, Sebestyén Melinda Lónya, Réz Enikő Székely, Kováas Nóra Nyíregyháza, Csiz­madia Zoltán Ráipolt, Károiy József Cé­gén ydiányád, Pilling Róbert Kótaj. Tóth Katalin Nyíregyháza, Lakatos Mihály Kállósemjén. Berki Attila Nyírkércs, Kráston Attila Gávavencselló, Gergely István Zsurk. (Csaik levelezőlapon beküldött megfej­téseket fogadunk el!) tett, hogy a merészebbek magúik is az edzett, szilaj paripák nyergébe szánhat­tak. Kruppi Emese, Szalga Zol­tán, Sebők Tamás, volt nyol­cadikosok — akárcsak tár­saik — örömest vállalkoztak a hollóházi porcelángyár ka­olin bányáját, más alkalom­mal Pálházát úticélul válasz­tó gyalogtúrára. Két alka­lommal egész napos autó­buszkiránduláson ismerked­hettek Sárospatak neveze­tességeivel, illetve Füzér, Hollóháza, Telki bánya rég­múltjával és jelenével, e nyaralóhelyjellegű, turista­paradicsomnak is számító községekkel, a Zempléni- hegység talán legváltozato­sabb, legszebb tájaival. Amint azt Baranyai Ele­mérné csapatvezetőtől meg­tudtam, mindezek mellett ar­ra is volt lehetőségük a gye­rekeknek, hogy jókat törőd­jenek az egykori Károlyi­kastély medencéjében, spor­toljanak, pihenjenek. Kedves vendégként fogadták a hoz­zájuk ellátogató nyíregyházi Bessenyei Színkör tagjait, akik szabadtéri előadás ke­retében játszották el Jókai. „A debreceni lunátikus" cí­mű diákkomédiáját. A faházak, a hatágyas szo­bák, a zuhanyozó a nyírségi gyerek számára különösen szemet gyönyörködtető, nem mindennapi látványt nyújtó vidék, a sok-sok kirándulás, színes programok ugyancsak emlékezetessé tették vala­mennyi táborozó részére az idei nyár eme 10 napját. Sánta János találtató különböző gőte-, béka-, gyík- és kígyófajokat tanulmányozta, valamint ál­lományszámlálást végzett. Az ízletes és bőséges ebédet a nagykállói étterem szállí­totta ki a táborozóknak. A napi foglalkozások be­fejeztével este előadásokat hallgathattak a résztvevők, a hazai hüllőkről és kétéltűek- ről, a növény- és madárvilág csodáiról, de még arról is szó esett, hogy milyen sze­repet játszik a természet a festők és szobrászok alko­tásaiban. A vetítéshez szük­séges áramot egy közeli ta­nya szíves házigazdái szol­gáltatták. A nehéz munka­napok után kirándulhattak is a gyerekek, melynek ke­retében megtekintették a Bessenyei György Tanár­képző Főiskola pálmaházát és botanikus kertjét, majd a vadaspark került sorra. Itt a már ismert állatokról is sok újat hallhattak. A kirán­dulás a Sóstói Falumúzeum­ban ért véget. A tábor utolsó napján já­tékos vetélkedők, és aka­dályverseny keretében adtak számot a résztvevők tudá­sukról, melyért jutalmat is kaptak. A tábor nyugalmát sajnos az idén néhány incidens is zavarta, melyet főleg a ki­rándulók okoztak azzal, hogy szemeteltek, védett hüllőket pusztítottak, belekötöttek a táborozókba, valamint az egyik meglehetősen drága madárfogóhálót szétszaggat­ták. Sajnos emiatt a madár­fogás és gyűrűzés vissza­esett, a majd 3000 forintos anyagi kárról nem is beszél­ve. Ezek az esetek is azt mutatják, meranyli javítani­való van még a viselkedésün­kön. Ehhez szeretnénk hoz­zájárulni az ilyen- természet- védelmi táborokkal is. Petrilla Attila Miénk a szó CSILLEBÉRCRE — JUTALOMBÓL Az Országos Takarékpénztártól jutalmul egy tíz­napos úttörőtáborozási lehetőséget kaptam Csillebérc­re. Ezt annak köszönhetem, hogy az iskolai takarék- bélyeg-gyűjtésben élen jártam és a munkájában segít­ségére voltam Kemecsei Teréz (takarékmegbízott) ta­nárnőnek. Szabolcs-Szatmár megyéből ketten, Barcsai Fe­renc csengeri úttörővel képviseltük szűkebb hazán­kat. A táborban vetélkedőkön vettünk részt. Aztán utaztunk úttörővasúton, a János-hegyen pedig libegőz- tünk. Ellátogattunk Esztergomba és Visegrádra is. A júliusi csillebérci táborozás minden napján számos élményben volt részünk. Szemán Miklós Üjfehértó, Bem apó út 102., 1. sz. ált. isk. 5. o. BIZONYÍTVÁNY ÉS ESKÜVŐI MEGHÍVÓ Az évzárón az osztályfőnökünk a bizonyítvány mellett egy, az esküvőjére invitáló meghívót is átadott az osztályunknak, az esküvőjén a kedvenc tanár nénin­ket hófehér szegfűvel, rózsával köszöntöttük. Ő pedig vendégül látott bennünket. Nekünk gyerekeknek meg­ható élmény volt. Eles Krisztián Ibrány, Kincskereső raj, III. B. I. Turgenyev: VGVéb A vadászatról hazatérö- ben a fasoron halad­tunk végig. A kutyám előttem futott. Hirtelen le­lassította a lépteit, s szima­tolt, mintha vadra bukkant volna. Előbbre pillantottam a fa­sorba, és megláttam egy fia­tal verebet, pihékkel a fején, sárgás folttal a csőrénél. A fészekből esett ki (erős szél fújt a nyírfasorban), s ült mozdulatlanul, gyámoltala­nul széttárva alig kinőtt szárnyacskáit. A kutyám lassan közele­dett hozzá, amikor hirtelen egy közeli fáról levetődve, kő módjára hullott közvet­len a pofája elé egy sötét hátú veréb. Egész tollazatát felborzolva, a kétségbeesés­től eltorzult képpel, pana­szosan csipogva ugrott két­szer is a nyitott száj, az éles fogak elé. Rohant, hogy megmentse, hogy saját testé­vel védje meg fiókáját... de egész kis teste reszketett a félelemtől, rekedten elfúlt a hangja, a szívverése is megállt, feláldozta magát! Micsoda hatalmas ször­nyetegnek tűnhetetett az ő szemében a kutya! És mégis, nem bírt megülni fent maga­san a veszélytelen ágon ... Egy erő — erősebb az aka­ratánál — levetette őt onnan. Az én Trezorom megállt, meghátrált... Láthatóan, ő is felismerte ezt az erőt. Én siettem visszahívni el­bizonytalanodott kutyámat, eltávolítottam őt a veréb iránti tiszteletből. Igen, ne mosolyogjatok! Tiszteletet érdemel ennek az apró madárnak a hősiessége, mindent lebíró szeretete. A szeretet — gondoltam — erő­sebb a halálnál és a halálfé­lelemnél. Csak ez, csak a sze­retet teszi tartalmassá és őr­zi meg az életet. (Atányi László fordítása) Hiányzó szám Az ábrákban a számok bizonyos logikai szabály szerint köve­tik egymást. Ennek alapján milyen szám kerül a kérdőjel helyé­re? (A megfejtés lapunk 5. oldalán.) GYERMEKVILÁG r a RIS KA Volt egy kedves tehenünk, Fújta bőszen a nótát kajla volt a szarva, s az a kedves Riska. a szeme oly hűséges, néha több tejet adott, szőre rozsdabarna. Mi volt ennek titka? Úgy adta csak a tejet. Borcsa nénénk olyankor ha daloltak néki, talán eltalálta, fejés közben énekelt hogy mi volt a tehénnek a jó Borcsa néni. a kedves nótája. Ölbey Irén *___________________________________________________________y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents