Kelet-Magyarország, 1985. augusztus (42. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-15 / 191. szám

1985. augusztus 15. Kelet-Magyarország 3 Kedvezőtlen adottsággal SOKFELÉ ÜGY TART­JÁK, hogy a kettes kalász (két kalász egy száron) ép- penúgy szerencsét hoz, mint a talált patkó, vagy a négy­levelű lóhere. Jó néhány tsz- ben egy-egy táblányi kettes kalászt kellett volna aratás­kor, hogy kikászálódjanak albból a pénzügyi kátyúból, amibe az utolsó időkben es­tek bele igazán. Különösen a kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági nagyüzemeink inognak és vesztik el az egyensúlyukat. Róluk, a láb- raállításuk mikéntjéről, vala­mint a fejlesztési lehetősége­ikről készített felmérést a megyei tanács mezőgazdasági osztálya felsőbb szervek szá­mára. A lehetetlenülés felé sodró­dott a megye szövetkezetei­nek egyharmada — állapítja meg a vizsgálati anyag. Ha az V. ötéves tervidőszak átla­gaihoz viszonyítva megvizs­gáljuk az 1981—84-es évek középarányait, kiderül, hogy a mérleg szerinti veszteség közel négyszeresére ugrott, míg a nyereség csak szerény mértékben nőtt. Manapság a gazdaságok kétharmadában a pótlások sem történnek meg. ÉRDEMES SZEMÜGYRE VENNI, miben jut kifejezés­re, illetve mit szül a hátrá­nyos helyzet? Szabolcs-Szat- már földjeinek aranykorona- értéke 29 százalékkal keve­sebb az országos átlagénál. Ugyanakkor a szőkébb pátria területeinek termőképessége romlik. Elsősorban azért, mert a vízrendezésekre, illet­ve az átfogó meliorációra nincs elegendő erő. A legsú­lyosabb helyzetben levő üze­mek gépellátottsága olyan rossz, hogy a csúcsmunkákat sem a megfelelő időben, sem pedig elfogadható minőség­ben nem tudják elvégezni. Az alacsony hatékonyságú, de különösen a tartósan vesz­teséges üzemekben csökken a jól képzett szakemberek szá­ma. A kvalifikált munkaerő fogyását az alacsony munka­díj-színvonal rovására, írhat­juk. Egy megdöbbentő ösz- szehasonlító adat: Hajdú-Bi- harban két és félszer annyi agrár szakember dolgozik, mint Szabolos-Szatmárban. Gondot jelent az a felemás­ra alakult termelési szerke­zet, amely sum másán így jel­lemezhető: a megye főleg élelmiszer-alapanyagot termel és nem feldolgozott élelmi­szert. Elgondolkodtató arány­talanság, hogy míg az ország almaterületed nek 60 százaléka Szabolcs-Szatmárban van, ad­dig az almatároló kapacitás 60 százaléka Baranyában ta­lálható. A MEGYE FÖLDJEINEK 88 százaléka olyan tsz-ek tu­lajdonában van, amelyek a kedvezőtlen termőhelyi üzem kategóriájába tartoznak. Ezeknek az üzemeknek a helyzete meghatározza az egész szűkebb pátria mező- gazdaságának milyenségét. Hét körzetiben összesen 65 ne­héz feltételek között dolgozó szövetkezetét tanulmányoztak a megyei tanács szakemberei. A frissen szerzett tapasztala­tok újból ráirányították a fi­gyelmet régóta orvosolatlan gondokra. Rosszindulatú közelítésben azt mondhatnánk, hogy az ér­vényben levő — illetve a kö­zelmúltban alkalmazott — szabályzók hatékony ellen­lábasai egy olyan szabolcs- szatmári termelési szerkezet kialakulásának, amely a megye természeti adottságai­nak legjobban megfelel. Vagyis a szabályozás nem eléggé becsüli meg, nem teszi jövedelmezővé a nálunk ki­válóan termelhető almát, burgonyát, dohányt. A ha­gyományos szarvasmarhatar­tó területeken is — az ecse- di vidéken, Szatmárban és Beregben — aligha éri meg a tehenekkel foglalkozni. Már­pedig ha nem azt termeljük a megyében, amihez a legjob­ban értünk, amihez a termé­szeti feltételek jók, akkor az népgazdasági szinten is ront­ja a hatékonyságunkat. Ezt a helyzetet megszüntetendő ér­demes lenne felsőbb szervek előtt felvetni a területi ár kérdését. Az idén januártól bővült az országban a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üze­mek köre, de nem nőtt az ezek támogatására felhasznál­ható pénz tömege. Szabolcs- Szatmárban nem lett több a fenti kategóriába sorolható üzemek száma. A megye hir­telen nagy pénzektől esett el. HASZNOS VOLT EZ A FELMÉRÉS. Segíti a megyei szakemberek tisztánlátását. Ugyanakkor a VII. ötéves terv végleges kimunkálásának ide­jén az országos szervek mun­katársai sem hagyhatják fi­gyelmen kívül a gondjainkat. Sztancs János----------------------------------------------------­-----------------------------------N Toronyház áj jel 23 óra: a kilen- f cedik emeleten üvölt ” egy gyerek. A ha­todikon kalapáccsal verik a gázcsövet (később majd lefestik): Csend legyen! A hetediken újra működésbe lép a hifitorony teljes hangerővel előre! A tize­dikről a nyugdíjas váltó- és pénzügyőr visszamegy a földszinti presszóba. Abba­hagyja a gyerek a bömbö- lést. Gabi ekkor csönget ná­lam. Zsoltinak fáj a foga. Higgyem el, soha nem kap édességet. Reggel viszi a fogorvoshoz. De hát meg­őrjíti éjjel a házat. Róla nem is beszélve. Az orvos­ság láttán is hisztizik. A férje külszolgálaton van. Csináljak már valamit. Hí­vom a feleségemet, barát­nők Gabival, de látom, a kispárnámat már a fülére tette. Tehát én következem. Zsolti ötéves, a haverom. Így elfogadja, hogy az ágya szélére üljek. Tréfálkozom: — Az egész ház részvétét küldi. Mindenki virraszt és együtt érez veled. Még nevetni is tud a tíz­emelet magasságnyi együtt­érzésen. — Az a gyanúm, Zsolti, hogy a fogadban (na, nem kell megmutatni!) egy cso­mó borzasztó picike, lát­hatatlan ember van és ott éppen ütik, verik egymást, s ez neked is fáj. Ebben a V ________________ tablettában pedig, amit nem akarsz bevenni, szin­tén sok pici emberke van, de ezek olyanok, mint a rendőrök és arra valók, hogy a fogadból a rossz emberkéket kikergessék. De hogyan jutnak oda? Nézd meg a kezeden a bo­rocskádét! Látod alatta eze­ket a kék ereket? Ezek csupa kis vasútvonalak, amelyek keresztül-kasul szaladnak benned. Azok az icipici rendőrök, akiket most bevehetnél ebben a tablettában, ezeken a kék vasútvonalakon addig utaz­nak, amíg eljutnak a fo­gadig. Zsolti engedelmesen bevette a gyógyszert, azóta is jó barátságban vagyunk. Azt mondta Gabi: csodát műveltem a gyerekkel. De­hogy, hát nem ti vettetek neki karácsonyra villany■■ vasutat? Különben is Lak- ner bácsinak, a hajdani gyermekszínház igazgató­jának köszönjétek a dol­got: valaha ő adta be így a gyógyszert a kislányának, Noéminek. Egyébként a hatodikon már újrafestették a gázcső levert oldalát, a hetediken a hifitorony azóta is szünet nélkül működik, a tizedik­ről nyugdíjas öreg barátom, a váltó- és pénzügyőr rendszeresen jár a presszó­ba. Igaz, neki műfogsora van. Benkő Károly ______________________/ — Manapság egyre nehezebb pénz szerezni, de nekünk is haladni kell! — mondja Császár Zoltán, a Kislétai Ál­talános Iskola igazgatója. Beszélgetésünkre okot az adott, hogy megtudtuk: Kislétán a GAMESZ 100 ezer forintot utalt ki a régi iskola tetőzetének felújítására, s ebből a pénzből vásárolt az iskola egy Commodore 16 típusú szá­mítógépet, közben a tető is annak rendje módja szerint elkészült. — Hogyan sikerült a pénzt ilyen jól beosztani? — Másról van szó. A tető felújítására szükséges volt. Azt mindenki tudja, hogy az iskolánknak nehéz most pénzhez jutni. Ami van, csak a létminimumra elég. így az­tán üzletet ajánlottam. Le­gyen a pénzből számítógép, a tetőt meg felújítjuk társa­dalmi munkában! így is tör­tént. A szülők összefogásá­val elkészült a tető, a felsza­badult összeggel már gazdál­kodhattunk. Jöttek a szülők szívesen, hisz gyermekeik a mi iskolánkban tanulnak. Pénzes András, Pénzes Sán­dor, Farkas Zoltán végezték a szakmunkát, de ez nem felsorolás, csak néhány ki­ragadott név. „Szívesen jönnek..." Községünkben igen sok a társadalmi munka, jelenleg éppen ravatalozó épül ösz- szefogással. Jönnek az em­berek szívesen, csak meg kell találni hozzájuk a meg­felelő hangnemet. Szükség van a társadalmi munkára, mert az így felszabadult pénzeket tudjuk megfogni, ahol van rá lehetőség. — Mit szóltak a gyerekek az új számítógéphez? — Kevés ez az egy! — ez­zel az érdeklődés fokát is le­mérhetjük. A 6—7. osztályos gyerekek számára szakkört alakítottunk, ahol a számí­tógép a főszereplő. Balogh Jánosné matematika-fizika szakos tanárnő vezeti társa­dalmi munkában. Azt akar­juk, hogy a mi falusi gyere­keinknek is legyen fogalma a modern technikáról, ne le­gyenek majd hátrányos hely­zetűek a későbbiekben. Sze­retnénk majd hozzá egy magnót is venni, hogy játék- programokat is tudjanak a gyerekek készíteni. Milyen jó lenne majd a szabadidős tevékenységek színesítésére! Az ember már csak ilyen: egyik ötlet hozza a másikat. Van már képmagnónk, s öt tantárgyhoz koplett szemlél­tetőanyagunk is. Falunkban nincs lehetőség közös mozilátogatásra, így délutánonként a kötelező ol­vasmányok anyagát vetítjük, de a kicsik Vukot is láthat­ják. „Így juthatunk előre" Mindezeket persze csak úgy tudtuk elérni, hogy na­gyon jó a kapcsolatunk a he­lyi termelőszövetkezettel, és az egészségügyi gyermekott­honnal. A tsz például fel­ajánlotta, hogy a tisztasági versenyben megnyert pénzé­ből színes tv-t vesz az isko­lának. A GAMESZ vezetője Bauer István. — Mit szólt az ötlethez, hogy a tetőből számítógép legyen? — Nagyon örültem. Csak így juthatunk előbbre. Sok pénzt fordítunk az iskolákra. Máriapócson most indul az új négy tantermes, tornater­mes iskola építése, — 1987- ben adják át, Pócspetriben a központi fűtés korszerűsíté­sét végezzük, szeptemberig elkészül. Ezeken a helyeken is számítunk társadalmi munkára, hisz sok-sok szü­lő dolgozik a munkát végző cégeknél. A kislétai példa ösztönöz, hogy másutt is ke­ressék a hasonló lehetősége­ket. Kell bizonyítani, milyen nagy segítség az, hogy a ke­rítésfestésnél mi csak meg­vesszük a festéket, s a mun­kát elvégzik a szülők és a gyerekek?! Nagyon hasznos a három falu iskolájának gyakorlókertje is. A megter­melt konyhakerti zöldségfé­lét a napközis konyhának adják le, ez sem kis pénzt jelent. „Á gyermekekért vállalom..." Bunya János azok közül való, akikre mindig lehet Commodore 16 Kislótdn számítani, ha társadalmi munkára van szükség. Ala­posan kivette részét a tető- felújításból is. — Miért vállal oly sok munkát az iskolában? — Az egészségügyi gyer­mekotthonban vagyok aszta­los karbantartó. Itt sok olyan gyermeket látok, akiket a szüleik eldobtak maguktól. Ez engem nagyon zavar, mert a gyermekeket nagyon szeretem. A feleségem is itt gondozónő, nekünk sajnos nincs gyermekünk. De néha eljönnek hozzánk az intézet­ből, s ilyenkor tele a ház. Én nem másért vállalok társadalmi munkát, mint a gyermekekért. Az iskolaépí­tésnél is sokat segítettünk, nemcsak én, hanem szinte az egész falu. Kislétán már rég­óta divat a társadalmi mun­ka. Régen is mentek két te­hénnel, szekérrel az embe­rek, ha arra szükség volt. Ebből a faluból sok mindent ki lehet hozni. Mindig attól függ, milyenek á vezétŐR. Most nyugodt a légkör a fa­luban, s mi arra törekszünk, hogy jó hírünk legyen. Kislétán 254 általános is­kolás van. Sorsuk jó kezek­ben nyugszik. Tanárok, szü­lők azon munkálkodnak, hogy az apró kis faluból minél messzebb lássanak. Kovács Éva Idén 560 ezer műbőr divat- és sporttáskát készítenek szovjet exportra a Budapesti Bőrdíszmű Szövetkezet nagy káliói részlegében. (G. B. felv.) Takarmány­ellenőrzés Nyírteleken A premix takarmá­nyok nyomelemtartal­mát határozzák meg az­zal a nagy pontosságú spektrofotométerrel, amelyet a közelmúltban 1 millió forintért vásá­rolt a Biogal Gyógy­szergyár nyírteleki tele­pe az NDK-tól. Képün­kön a minőségvizsgáló laborban Pásztor Erzsé­bet méri a sertéspremix cinktartalmát az új be­rendezéssel. (Gaál Béla felv.) Jó kézben a sorsuk

Next

/
Thumbnails
Contents